Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-08 / 6. szám

KÖZÉLELMEZÉS ÉS FELVÁSÁRLÁS Ä termelők és a felvásárlás Magvak és permetezési anyagok beszerezhetők a FARBY-LAKY-DROGERIE üzletekben A mezőgazdasági termékek közül főleg a zöldségfélék értékesítése je­lent komoly problémát. Mennyi bosz­­szúságot okozott már a zöldségfélék értékesítése Emlékezzünk csak visz­­sza azokra az intézkedésekre, ame­lyek nem engedélyezték az egységes földmüvesszövetkezeteknek, hogy sa­ját zöldségüzleteikben értékesítsék termékeiket. Vajon kinek az érdekeit szolgálták az Ilyen intézkedések, amikor a zöldségfélék fogyasztásá­nak fokozását növelni akartuk. Saj­nos, a múltban nagyon sok helytelen Intézkedéssel találkoztunk, ami ká­rosan hatott a termelés növekedésére. A legutóbbi években a zöldségfélék értékesítése némileg javult. Szaba­dabb kezet kaptak a termelők és en­nek következtében valamivel több lehetőség mutatkozik a zöldségfélék értékesítésére. Manapság a vállalkozó szellem újabb és újabb lehetőségeket tár fel. Számos szövetkezet a távo­labb eső városok zöldséigüzleteit köz­vetlenül látja el friss zöldséggel. Az értékesítés ilyen formája még nem képes teljesen megoldani a problé­mákat. Nagy mennyiségű zöldségféle értékesítése továbbra is a zöldségfel­vásárló üzemekben és a konzervgyá­rakban történik. Valóban jelentős mennyiségű zöldségről van sző, ame­lyet a zöldségfeldolgozó konzerv­gyáraknak adnak az egységes föld­­művesszövetkezetek. Ezért néhány sorban szeretnénk ezekkel a kérdé sekkel foglalkozni. A rimaszombati Gyümölcs- és Zöld­ségfeldolgozó Konzervgyárban Jakab István és Palkoviő Ján elvtársaktól a felvásárlás vezetőitől érdeklődtünk a termelők és az üzem kapcsolatáról. A konzervgyár a rimaszombati, lo­sonci, nagykürtöst, lévai, érsekújvári Járások több mint 70 mezőgazdasági üzemével tart fenn szoros kapcsola­tot. Ha a termelők és az üzem kap­csolatát értékeljük, meg kell említeni, hogy tavaly csupán egy komolyabb nézeteltérésre került sor. Mi is tör­tént lényegében? A rapl szövetkezet tavaly augusztusban a felvásárlás harmonogramja alapján, amely az egyes dekádok szerint 40 mázsa, 50 mázsa és 10 mázsa paradicsom felvá­sárlását irányozta elő, nem teljesítet­te kezdetben a meghatározott meny­­nyiséget. A szövetkezet a kezdeti le­maradást az utolsó dekád túlteljesí­tésével akarta pótolni. A konzerv­gyár ezt nem vállalta, amit azzal in­dokolt, hogy az ismeretes augusztusi események miatt jelentős termelés­­kiesés keletkezett és mintegy 70 va­gon nyersanyag halmozódott fel Ezenkívül főleg azzal érveltek, hogy a konzervgyár minden mezőgazdasági üzemben az előző hónap 27-ig a ha­vonta felvásárlásra kerülő zöldség­mennyiséget, ez esetben paradicso­mot, az egyes dekádok szerint szét- Irják, illetve egyeztetik a konzerv­gyár és a termelő érdekelt. További lndoik, hogy a külföldről Importált zöldségféléket is fel kellett dolgozni. A konzervgyár és a rapl EFSZ ese­tével a jogi tanácsadó Is foglalkozott. Az ügy kivizsgálása alapján ezúttal a szövetkezet panasza jogtalan volt, mert nem tartották be a szerződés által előirányzott, és júniusban vég­­érvényesített eladásra szánt paradi­csom mennyiségét. Közlök Ferenc, a rapl szövetkezet ökonómusának véleménye szerint, lé­nyegében igazat ad a konzervgyár képviselőinek. Azonban megjegyezte, hogy a konzervgyár a szeptemberi szétirásoknál nem vette figyelembe az EFSZ igényeit. Mivel a 7 hektáron gazdálkodó rapl kertészetben 5 hek­táron paradicsomot termesztenek, (tavaly 177 ezer koronát eredménye­zett), érthető, hogy a szövetkezet ve­zetői mindent elkövettek a nagymeny­­nyiségű termés értékesítése érdeké­ben. Hogy a jövőben ezt elkerüljék, az idén már 15 vagon paradicsom értékesítésére kötöttek szerződést. A fent említett paradicsom-problé­mához még néhány megjegyzést sze­retnénk hozzáfűzni. Elismerjük, hogy ez esetben a konzervgyárnak volt igaza. Azt azonban mindannyiunknak tudomásul kell venni, hogy a mező­­gazdasági termelés a szabad ég alatt történik, amit számtalan tényező be­folyásol. Ezért elég nehéz előre meg­határozni dekádok szerint az értéke­sítésre szánt paradicsom mennyisé­gét. Talán valamivel könnyebb á zöldségfeldolgozó konzervgyárban a termelés szervezése, mint a mezőgaz­daságban ... Tanulságként a jövőben Igyekezni kell a felvásárlás Időtervét és az el­adásra szánt zöldség mennyiségével a lehető legcélszerűbben összehan­golni. Ezért tegyünk meg mindent, hogy a termelők és a felvásárló üze­mek között a lehető legjobb kapcso­latok alakuljanak ki, ami elősegíti az esetleges problémák megoldását. —kp— SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969, február 8, Az utóbbi években a mezőgazda­­sági termelés színvonala erő­teljesen emelkedik. Ennek következ­tében egyre több termék kerül a fo­gyasztók asztalára. A mezőgazdaság eddigi fejlődésének értékelése alap­ján néhány olyan probléma merül fel, amely még megoldásra vár. Ezért ha­ladéktalanul orvosolni kell azokat a tényezőket, amelyek gátolják a ter­melés további növekedését és egyút­tal veszélyeztetik szocialista mező­­gazdaságunk bíztató fejlődését. A mezőgazdasági termelés egész társadalmunk érdekeit szolgálja. Mindannyiunk célja, hogy az élet­­színvonal napról napra magabiztosan emelkedjék. Ennek ez egyik legfon­tosabb alapfeltétele, hogy a lakossá­got a -lehető legjobban sikerüljön élelmiszerekkel ellátni. Mivel közös érdekről van szó, ezért néhány gon­dolatot szeretnénk megemlíteni az élelmiszerellátás fokozásának lehető­ségeivel kapcsolatban. Főleg azon problémákat akarjuk részletezni, ame­lyek gátolják a további fejlődést. Őszintén be kell ismerni, hogy az utóbbi években bizonyos aránytalan­ság mutatkozik a mezőgazdasági ter­melés és a feldolgozó ipar között. Vagyis arról van szó, hogy a mező­­gazdasági termelés színvonalának emelkedésével járó termésnövekedést a feldolgozó ipar jelenlegi elégtelen kapacitása és bizony elég alacony technológiai színvonala következté­ben már nem képes az igényeket ki­elégíteni. Szlovákia élelmiszeripari üzemel termelőeszközökkel való ellá­tottságának színvonala lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. Ez ez állapot pedig károsan fékezheti mezőgazdaságunk további hatékony fejlesztését és a termelés gazdaságos­ságát. Ezért sürgős intézkedésekre van szükség, mert nem nézhetjük tét­lenül, hogy egyrészt a mezőgazdasági üzemek károsodjanak, másrészt pedig a dolgozók asztalára kevesebb élelmi­szer kerüljön. Ha a tényekből indulunk ki, meg­állapíthatjuk, hogy Szlovákiában nagy jelentőséggel bír az élelmiszeripar, hiszen a termelés nagysága szerint a B-csoportban ('közszükségleti cikkek) a második legnagyobb iparágazat. Az élelmiszeripar termékei az összlpari nyerstermelés 21,8 °/o-át alkotják. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az állami jövedelem jelentős része az élelmiszeriparból származik. Csupán a forgalmi adó évente mint­egy 3,6 milliárd koronát tesz ki. Is­meretes, hogy Szlovákia élelmiszer­­iparának jelenlegi kapacitása nem képes a mezőgazdasági üzemek által termelt nyersanyag feldolgozására. Ezért nagymennyiségű mezőgazdasági nyersterméket feldolgozás céljából Csehországba kell szállítani. Annak következtében, hogy a nyersanyagot és a félkész terméket Csehországba, illetve a kész terméket Szlovákiába szállítjuk, fölösleges költségek kelet­keznek, amelyek a jövőben elkerül­hetők, ha Szlovákiában sikerül meg­felelő kapacitású feldolgozóipart lé­tesíteni. Tudjuk, bogy az étrendi szempontból értékesebb élelmiszercik­kek fogyasztásának fokozása nagyon szorosan összefügg a feldolgozó és a végterméket gyártó üzemek és nem utolsósorban a kiskereskedelmi háló­zat kiépítésével, főleg a túlnyomó­­részt földművesek által lakott terüle­teken. Ha az egyes feldolgozó iparágaza­tokat külön-külön értékeljük, a kö­vetkezőket tapasztaljuk. A hústerme­lés Szlovákiában lényegesen gyorsab­ban fokozódik, mint a húsfogyasztás. A múlt évben például 9 százalékkal több húst termeltünk, de a húsfo­gyasztás csupán 4 százalékkal emel­kedett. A lakosság minden bizonnyal több húst fogyasztana, ha több és bőségesebben ellátó húsboltunk lenne. A feldolgozó ipar üzemei sem a legszerencsésebben oszlanak el az ország területén. Köztudott dolog, hogy Észak- és Kelet-Szlovákia bizo­nyos körzetei húsfeldolgozó üzem nél­kül vannak, ami természetesen meg­mutatkozik a lakosság húsellátásának színvonalán. Tavaly komoly problémát okozott a marhahús feldolgozása és értékesí­tése. Ha közelebbről vizsgáljuk a hiá­nyosságokat, könnyen megtalálhatjuk a felmerülő nehézségek magyarázatát. Szlovákia húsfeldolgozó üzemelnek kapacitása még a vágómarha alapfel­dolgozására sem elegendő. Ezért 1968- ban Szlovákiából 43 ezer tonna élő vágómarhát és mintegy 25 ezer tonna kicsontozott húst szállítottunk Cseh­országba. Ez a húsmennyiség 2—3 húskombinát kapacitásának felel meg. Tehát hamarosan nagy szükség volna legalább két korszerű húskombinát létesítésére, amely a felmerült problé­mát megoldaná. A tejtermelés jelenlegi szintje mel­lett Szlovákiában a lakosság teljes ellátása után mintegy 150—200 millió liter tejfölösleg mutatkozik. Ezért a tejtermelés és a tejfogyasztás terén igen érdekes helyzet alakult ki. Hogy miért? Szlovákiában az egy lakosra eső tejfogyasztás színvonala nem éri el még az 1936-ban elért színvonalat sem. (A vajon kívül elérte a 191,2 kg-ot.) A jelenlegi átlagos évi tejfo­gyasztás 175 kg. Mivel a termelés jó­val nagyobb a fogyasztásnál, már most mintegy 40 literrel növelhet­nénk az egy lakosra eső átlagos évi tejfogyasztást. Szlovákia tejfeleslegét vaj formá­ban a csehországi kerületekbe szállít­ják. Kisebb részét pedig tejipari termé­kekké feldolgozva exportálják. Nyu­godtan állíthatjuk, hogy a szlovákiai termelésből származó tejet a lakos­ság élelmiszerellátásának biztosításá­ra még célszerűbben is feldolgozhat­nánk. Számos tejipari különlegessé­get, sajtféleségeket, tejport és sütő­ipari félkészárut gyárthatnánk belőle. A feldolgozó üzemek jelenlegi háló­zata és befogadóképessége, valamint az üzemek színvonala nem nyújt erre lehetőséget. Ismét szükséges hangsú­lyozni, hogy amikor Szlovákiában tej­fölöslegről beszélünk, ugyanakkor Csehországból jelentős mennyiségű tejipari terméket szállítunk. A statisztikai kimutatások szerint, a tejfeldolgozó ipar nem tudja fedez­ni a lakosság tejkülönlegesség, tej­termék, gyermektáplálék, sajtfélesé­gek és cukrászipari félkészáru szük­ségletét. Az említett tejipari termé­kek Szlovákiában elfogyasztott meny­­nyiségének nagy részét a csehországi kerületekből kapjuk. Többek között 1500 tonna fagyasztott tejkrémet, 1600 tonna sajtféleséget és számos tejipari különlegességet. A fagyasztott tej­termékekből mintegy 2500 tonnát fo­gyaszt el Szlovákia lakossága, amiből a szlovákiai üzemek csupán 500 ton­nát tudnak előállítani. A kondenzált tejet és a gyermektápokat pedig tel­jes egészében a csehországi kerüle­tekből kell behoznunk, ugyanakkor Szlovákiában 6500 tonna vajat készí­tünk a csehországi kerületek szá­mára. Bizonyos lépések még 1967-ben tör­téntek Szlovákia tejfeldolgozó ipará­nak fejlesztése érdekében. Sajnos, ez kevésnek bizonyult. A tejfeldolgozó ipar további bővítése méig ökonómiai szempontból is indokolt, amit legtob­­ban az egy liter tejből előállított késztermék értéke bizonyít. Ha Szlo­vákia és Csehország feldolgozó üze­mei késztermékeinek, ez egy liter tejből előállított értékét összehason­lítjuk, megállapíthatjuk, hogy ez Szlo­vákiában 13 fillérrel alacsonyabb. Látszólag kis különbségről van szó. de 800 millió liter tej feldolgozásánál mintegy 100 millió koronával kisebb Szlovákia jövedelme. A számok felett érdemes elgondolkodni. A tények azt bizonyítják, hogy az új feldolgozó üzemek építése sürgősen megoldásra váró feladat. Hasonló helyzet áll fenn a konzerv­iparban is, amely a zöldségfélék össz­­államl termésének csupán 28 száza­lékát dolgozza fel, ugyanakkor a nyersanyag mintegy 43 százalékát Szlovákiában termelik. A gyümölcs­­félék és a szőlő feldolgozása, továbbá az élelmiszeripar más szakaszain szintén hasonló helyzet uralkodik. Például évente a csehországi kerüle­tekbe szállítjuk a melegkedvelő zöld­ségfajtákat, mintegy 30 ezer tonna mennyiségben. A feldolgozó üzemek sürgős építé­sét még az a tény is alátámassza, hogy Szlovákián keresztül nagymeny­­nyiségfi élelmiszer nyersanyagot im­portálunk a csehországi kerületekbe. Ha ezt sikerülne Szlovákiában feldol­gozni, akkor főleg a gyümölcs és zöldségféléknél lényegesen csökkent- Ihetnénk a szállítási veszteségeket és ráadásul a jelenlegi munkaerő fölös­leget Is nagymértékben felszámolhat­nánk. Mivel komoly hiányosságok vannak a zöldség- és a gyümölcster­meléssel való gazdálkodás terén, ezért sürgős intézkedésekre van szükség. Tudjuk, hogy mezőgazdaságunk az utóbbi években komoly jelentőségű intézkedéseket foganatosított a gyü­mölcs- és a zöldségtermesztés céltu­datos fokozása érdekében. Számol­nunk kell azzal, hogy 1970-ben mint­egy 11 ezer hektár új telepítésű in­tenzív gyümölcsös fordul termőre. Jelentősen fokozódik a téli gyümölcs­­termelés is. Ezzel kapcsolatban egy igen komoly probléma merül fel, mert nem rendelkezünk megfelelő légkon­dicionáló berendezéssel ellátott gyü­­mölcstárolókikal. A gyümölcstermesztés fejlesztésével egyre inkább előtérbe kerül a gyü­mölcs tárolásának a kérdése, hiszen a termés helyes betakarítása és fő­leg a szakszerű tárolás nagymérték­ben csökkenti a tárolási vesztesége­ket. Ezért haladéktalanul meg kell oldani a gyümölcs és zöldségfélék korszerű tárolását, ami megfelelő be­fogadóképességű és légkondicionáló berendezéssel ellátott tárolóikban va­lósítható meg. Az elmondottakból megállapíthat­juk, hogy a kínálkozó nyersanyagfor­rásokra való tekintettel az egészségi­leg kívánatos zöldség- és gyümölcs­fogyasztás fokozása érdekében sürgő­sen ki kell építeni az élelmiszeripar legfontosabb szakágazatainak feldol­gozó üzemelt. A közélelmezés javítása érdekében hozzá kell látni az élelmiszerüzletek hálózatának további 'kibővítéséhez. A helyes táplálkozás megszervezése, az élelmiszeri cikkek fogyasztása növe­lése Szlovákiában komoly gazdasági és egyéb problémák megoldásával jár. Végezetül leszögezhetjük, hogy a mezőgazdasági termelés további foko­zása sürgősen megköveteli, az élelmi­szeripar a feldolgozó üzemek kapa­citásának bővítését, és ezzel elősegíti Szlovákia mezőgazdaságának további fejlődését. KAJTOR PÁL Bővíteni kell a feldolgozó ipart

Next

/
Oldalképek
Tartalom