Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-08 / 6. szám
CSALÁDI KÖR Hajléktalan fiatal házasok Szovjet orvosprofesszorok becslése szerint ügyen nemsokára 110—120 év lesz a földlakók átlagos életkora, mégis egyre fiatalabb korban lépnek házasságra az emberek. E helyütt azonban ne firtassuk a gyakran elhamarkodott hózasságikötések okát, a tényeken amúgy sem változtathatnánk. És főleg ne feledjük, hogy mi is voltunk fiatalok: melyikünk nem volt már kamaszkorában „halálosan“ szerelmes és melyikünk nem fenyegetőzött az öngyilkosság hajmeresztő változataival, ha szülei nem engedték oltár elé lépni? Csakhogy manapság újabb akadály tornyosul az ifjúházasok elé, az átkozott laikáskérdés. Egyre-másra felvetik a kérdést: lakjunk-e az egyik vagy a másik fél szüleinél, vagy sem? Van-e kilátás az ilyen frigy tartósságára, maradandóságára? Mielőtt erre a kérdésre válaszolnánk, meg kell emlékeznünk azokról a szerencsétlen fiatalokról, akik az anyakönyvi hivatalból kilépve kénytelenek az úgynevezett „harmadik“ utat választani. Vannak, akik egyéb alkalmatosság híján rokonok vagy ismerősök máris agyonzsúfolt szobájában szoronganak. Mások viszont úgy vélik „megoldani“ a kérdést, hogy mindegyik házastárs különkülön, saját szüleinél lakik tovább nevezetesen akkor, ha a szülők valamelyike ellenezte egybekelésüket. Zsebükben a házasságukat törvényesítő okmánnval kénytelenek azután lopva, titokban, a „leglehetetlenebb“ helyeken találkozni, ami — őszintén szólva — előbb-utóbb unottá válik. Minden további magyarázkodás nélkül is nyilvánvaló, hogy elsősorban ezeket a házasságokat fenyegeti már eleve a felborulás veszélye. De hogy a fentebb felvetett kérdésre válaszoljunk, a szülőknél való „átmeneti meghúzódás“ sem kecsegtet rózsás kilátásokkal. Az első és leggyakoribb súrlódási felületet a többnyire merőben ellentétes életfelfogás képezi. Hiszen néha egy egész világ választja el az idősebb nemzedék gondolkodásmódját a gyerekekétől. Feltéve a mindkét korosztály részéről megnyilvánuló törekvést a bélkés együtt-, illetve egymás mellett élésre, az első gyermek megszületése után nem egyszer kiéleződik a helyzet. A nagymamában ugyanis felébred az anyai ösztön. Minden szeretetét, szabad ideiét, sőt nélkülözhető pénzét az újszülöttre pazarolia, ami néha indokolatlan féltékenykedést vált ki férjénél. Elhanyagoltnak, kisemmizettnek, fölöslegesnek érzi magát főleg okkor, ha történetesen még álmában is gyermeksírás „kísérti“, ősi anyai ösztönöktől mentes nagymamáknál viszont mindennek ellenkezője is beállhat, amikor kevésbé „hatja“ meg őket a szerintük fölösleges szaporulat. Ezek a gyermek születése után inkább fiuk vagy lányuk irántuk való ellhidegülését kifogásolják. Az itt felsorolt nézeteltéréseknek természetesen nem kell törvényszerűen bekövetkezniük. Csupán elriasztó példaként említettük meg őket annak alátámasztására, hogy a fiatalok ne fűzzenek vérmes reményeket az „átmeneti meghúzódáshoz“ szüleik háztartásában. Befejezésül pedig legyen szabad a következő hasonlattal élnünk: az ki* madárka először kiválasztja párját, terepszemlét tart a táplálék biztosítására, közös erővel fészket rak és csak azután alapit családot. Csupán a homo sapiens, vagyis a természetraizi és állattani szempontból „bölcs“ ember, nem tartja be ezt a sorrendet. K. E. A jó hűtőszekrény aranyat éri — Vallják a háziasszonyok. Ha ily nagybecsű a modern konyha eme kelléke, akik eddig nélkülözték, vételét ne halogassák nyárra. Vásárolják meg minél előbb .. .1 Amíg bő választék áll e rendelkezésükre. Aki vizet prédikál... A táj versenyt futott velünk. Az ablakon át egy kis legénnyel figyeltük a váltakozó hólepte világot. A szöszi fiúcska kérdezett s én türelmesen válaszolgattam. Egy jó órányi nézelődés után beültünk a fülkébe. Péterke a szorgalmasan kötögető, csinos, kékszemű asszonyhoz dörzsölődött. — Anyukám, éhes vagyok. Az édesanyja lerakta a kötést, hogy előszedje az elemózsiát. Férje, egy nyurga, szemüveges, tanár kinézésű ember félretette a könyvet, s álljt parancsolt a feleségének: — Fiacskám, már mondtam, nagyon rossz szokás vonatban enni. A parasztok tesznek úgy, mihelyt felszállnak, máris vágják a füstöltszalonnát. Ezt a három-négy órácskát igazán kibírhatod ... Péter savanykás arccal ült le anyja mellé. A vonat ringása hamar elálmosította, szempillái mindenáron lelecsukódtak. — Aludni nem illik! — figyelmeztette csemetéjét az apa. — Nincs szörnyűbb, mint amikor versenyt horkolnak az utasok. — De hát ő még gyerek — vetett ellent a felesége, s anyai jósággal megsimogatta a szöszi fejet. — Ha nem szólnál bele a nevelésbe, már sokkal előbbre tartanánk — torkolta le embere. — Te mindig véded, ha szükséges, ha nem. Kisvártatva felém fordult, halkan, sugdolózva mondta: — A nevelésben az a legfontosabb, hogy megtartóztatásra és keménységre szoktassuk a gyereket. Persze, az is nagyon fontos, hogy az ember példát mutasson. Higgye el, a gyermeknevelés nagyon összetett kérdés. Azt hiszem, a világ legnehezebb dolga — Mondta, mondta a magáét. Én pedig a sápadt fiút figyeltem, aki hősiesen küzdött az álmossággal. A jól elhúzódó nevelési előadás végén az apa felállt, nagyot nyújtózkodott s félvállról odavetette a feleségének: — Kicsit kimozdulok, de nehogy elaludjon...! Megszomjaztam. A büffékocslhoz furakodtam. Amikor ott körülnéztem, majd leesett az állam. A „pedagógus“ apa valami hemendegsz-félét falatozott nagy étvággyal. Annyira elmerült az evésben, észre se vette, amikor elmentem az asztala mellett. Utitársam a kosztot két vagy három pohár borral nyomtatta le, s azután elment. A sör elfogyasztása után visszatolakodtam a kocsinkba. Péterke már ismét a folyosón álldogált, s kikerekedett szemmel figyelte az elsuhanó kopasz fákat, a téli világ csodálatos fehér köntösét. — Nem vagy álmos? — kérdem a gyerektől. — A, dehogyl Engem elálmosított a sör, s bementem, hogy egyet szundítsak, De a látottaktól tovatűnt szememből az álmosság. A „példamutató“ apa erősen szuszogva aludt, még a száját is nyitva felejtette, oly jólesett neki a szundikálás. Az arcán elégedettség látszott. TÖTH DEZSŐ A SZLOVÁK ; MÖSZÖVETSfcG HATÁROZATA ; Köztudomású, hogy az utóbbi időben különböző gyűléseket tartottak Szlovákia dolgozó női. Többek között Bratislavában is lezajlott a Szlovák Nőszövetség városi értekezlete, amely midenekelőtt a munkaviszonyban álló nők problémáivá! foglalkozott. Az érdeklődés középpontjában az anyák érdekeinek összeegyeztetése állott a nők gazdasági és polgári kötelességeivel. A Jelenlevők egyhangúlag megállapították, hogy társadalmunknak még sóik adósságot kell lerónia a dolgozó nőkkel szemben: szociális biztosításuk, nem kielégítő munkajogi védelmük és egyenjogúságuk, a családról, anyáról és gyermekekről történő hiányos gondoskodás terén, valamint a munkaviszonyban álló nők hátrányos munkadíjazása és megadóztatása tekintetében. Mindezeket a fogyatékosságokat Szlovákiának csaknem valamennyi járásában a Szlovák Nőszövetség járási tagozatai és a járási szakszervezeti tanácsok által megejtett szűrővizsgálatok is igazolták. Ugyancsak megállapította a kivizsgálás, hogy Szlovákia számos körzetében nem tartják be a Munkatörvénykönyv 152. szakaszának rendelkezéseit azért, mert ezeken a vidékeken egyszerűen vészes munkaalkelomhiány uralkodik női dolgozók számára. A Csehszlovák Nőszövetség Szlovákiai Bizottsága egyéb szervezetekkel karöltve elhatározta tehát, hogy mindezeket a hiányosságokat nemcsak összegyűjti és írásba foglalja, hanem minden erejével azon lesz, hogy az új Munkatörvénykönyv teljes terjedelmében orvosolja is azokat. Lusta Karcsi és a kalap Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy lusta fiú. Nem fült semmiféle munkához a foga; hiába nógatta apja, anyja. — Naplopó lesz belőle — mondogatták szánakozva a szomszédok, mivel nap nap után ott látták heverészni a fehérre meszelt, kicsi házikó előtt a lúdrágta gyepen, az akácfa árnyékában. Egy napsütéses tavaszi napon erdész vetődött arra. Éppen valami legényt keresett magához, akt segítségére lehetne öreg naplatban, s az erdőnek Is gondját viselné. Már a harmadik falut járta, de nem talált még olyan legénykére, aki kedvére lett volna. A fiú abbahagyta a heverészést, s erősen szemügyre vette az Idegent, de leginkább a kalapját nézte meg. — Hej, ha nekem Ilyen szép kalapom volna! — sóhajtott fel, amint az erdész elhaladt mellette. Az öreg ember visszafordult, s maga Is megnézte a legénykét, akt nagyon szemrevaló volt, csak ne lett volna olyan mthaszna. — Aztán minek volna neked az a kalap? — kérdezte kíváncsian. — Megsétáltatnám egy kicsit az akácillatban — válaszolta a legény bátran. — No, az Igazán jó volna — csillant meg a mosoly az arcán az erdésznek. — Aztán, mi a neved? — kérdezte kis idő múlva, mikor már eleget barátkoztak egymással szótalan. — Karost volna — sütötte le a szemét a legényke, — de csak lustának hívnak — tette hozzá halkan. — Lám, lám — csóválta a fejét az erdész sajnálkozva, — csak vesztegetem ttt a drága időt egy lustával — s úay tett, mintha márts indulna. — Nem volnék én lusta válaszolta gyorsan a legény —, ha egy ilyen szép kalapom volna. — Aztán rendesen megsétáltatnád-e abban az akácillatban? — rezdült meg valami huncutkás fény az erdész bozontos bajszában. A nap is aludni tért már, mire Karr esi a kalapot visszahozta. A lámpa magasan lobogott a konyhában, az apja meg ott üli a konyhában az erdésszel csöndes pipaszóval. — Kell-e hát a kalap? — kérdezte az anyja szokatlan boldogsággal, ami-, kor a legényke közelebb lépett. — Jó volna — mondta a fiú bizakodva — öröme telik a magamfajtának az ilyen szép jószágban. — Az ám, de a kalappal munka Is jár — szólt közbe elégedetten az apja. — Az erdésznek ts megvan a maga dolga. Meg is fogadta a legény azonnyomban, hogy nem lesz ő már soha többé lusta, s úgy félrenyomta fején a kalapot, mintha máris puskás erdész volna. SZENK SÁNDOR Ezt a „kacsát“ könnyen megcsinálhatjátok vékony kartonpapír és faszög segítségével. Az ábra szerint két karton-papír szalagot vágtok. Az egyik — amelyből a fej készül — 7 cm hosszú és 1,5 cm széles legyen. A szalag mindkét végén — 1—1 cm-nyire a végétől — fele szélességben átvágjátok, az egyik végén jobb, a másik végén bal oldalon. A vágatokat egymásba illesztitek, s kész a fej. A másik papírszalag 14 cm hosszú és 2 cm széles legyen. Ezen az előbbihez hasonlóan elvégzitek a jobb, illetve baloldali bevágást, egymásba illesztitek, s a faszögecske, — amely tulajdonképpen a nyak szerepét tölti be — összekapcsolja a fejet a test alsó részével. Óvatosan helyezzétek a viz felületére — mosdótál, teknő, dézsa, stb megfelel a vízfelület képzésére — gyengéden megfájjátok a „kacsát“, s az méltóságteljesen libegni, majd úszni kezd. Ugyanerre a célra megfelel a ház előtti vízlevezető árok is, történetesen csak akkor, ha víz — eső, hóié — található benne. f- iiuifj*- TANÁCSADÓ A fogágybetegség vagy ínysorvadás okai A fogágybetegségek (inysorvadás) közé a fogak rögzítő szöveteinek azokat a megbetegedéseit soroljuk, amelyekre jellemző, hogy a fogágyban lezajló körfolyamat a fogmedernyúlvány csontjának pusztulását okozza. A csontpusztulás következtében csökken a fogak rágóképessége, a fogak meglazulnak, helyükről elmozdulnak és végül kihullanak. A fogágy betegségei mai felfogások szerint nem vezethetők vissza egyetlen okra. Több ok idézi elő őket. A betegség kifejlődésének vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a fogágyban állandó csontképzés és csontlebontás folyik, ha ez utóbbi kerül túlsúlyba, bekövetkezik a fogágy pusztulása. A fogágybetegség kifejlődésében szereplő kórokat három csoportra oszthatjuk: 1. helyi gyulladást okozó ártalmak, 2. a fogazat fokozott vagy hibás működése következtében káros erőhatások, 3. általános szervezeti rendszer betegségek. 1. A helyi gyulladást okozó ártalmak közé tartozik: a f o g k ő, dohányzás, foglalkozási ártalmak (porbelégzés), ételbeékelődés, fertőzések, hibás fogorvosi pótlások (tömés, korona). Ezekben az esetekben a krónikus ínygyulladás idézi elő a csont felszívódását. 2. A fogazat fokozott vagy hibás működése folytán kialakuló káros erőhatás: rossz szokás vagy foghiány okozta túlterhelés. 3. A fogágybetegség kórnktanában jelentősek azok a szervezeti rendszer betegségek, amelyek csökkentik a szervezet ellenállását, a csont regenerációs képességét. A vitaminhiány (skorbut), az anyagcsere, a neuroendokrin rendszer betegségei (cukorbetegség), egyes belső káros állapotok tünetei gyakran észlelhetők a fogágyon. A pubertás és a terhesség ideje alatt gyakran keletkezik ingyulladás. A fogágybetegség kialakulásában a lokális és az általános behatások nem függetlenek egymástól, és nem különíthetők el élesen. A szervezeti betegség megkönnyíti a fogágybetegség kifejlődését, a külső tényezők megindítják a folyamatot. DR. PERGE GÉZA MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Mini-keresztrejtvőny megfejtése: Dunaszerdahely, Komárom, Léva, Losonc. Nyertesek: Rácz Júlia, Szilas — Fenyvesi Lenke, Hontfüzesgyarmat — ifj. Czinke István, Nagykapos-Füveskert — Balga László, Csáb — Gallos Tibor, Berzéte. SZABAD FÖLDMŰVES 1969. február 8. CSINÁLD MEG MAGAD«..! Jó tudni a tejről Egy kilogramm közepes zsírtartalmú tej 680 kalóriát biztosít a szervezetnek, s egyetlen olyan táplálékunk, amely az emberi szervezet tápanyagszükségletét egyedül és huzamosabb ideig képes biztosítani! Minden fontos tápanyag megtalálható benne: a zsír, a fehérje (életfontosságú eminósav), szénhidrátok, ásványi sók, vitaminok stb. Az emberi szerkezetre a savanyú aludtejek, így az aludttej, joghurt, kefir, különösen jó hatással vannak. Negyvenen túl nagyon is fontos a fogyasztásuk, főként este, lefekvés előtt. Hiszen savanyú aludttejek a fehérjét pelyhekben, könnyen emészthető formákban tartalmazzák. Az étkezés rendjében a sajtnak, ennek a fehérjéből és zsírból álló koncentrált élelmiszernek is fontos a funkciója. (Egy kilogramm sajt 3—4 ezer kalóriát tartalmaz!) Hamar csökkenti az éhségérzetet, ugyanakkor megszünteti az étkezés után a túlterheltséget is, s ami lényeges: megköti az evés után fokozott mértékben képződő gyomorsavat. SPORTAGAK VÍZSZINTES: 6. Teher. 7. Szellemi dolgozó. 8. Zamatban van! 10. Kiss Éva. 13. Téli sportág. 15. Indiai állam. 16. Valódi. 19. Nem mögé. 20. Helyrag. 22. Posvány. FÜGGŐLEGES: 2. Nem egészen igaz. 3. Fordítva: névelő. 4. A Ludolf-féle szám. 5. Időhatározó. 11. Római egy és ötvenegy. 12. Névelő. 14. Beszédrész, mely a történést, cselekvést fejezi ki. 17. Becézett női név. 18. Az egyik szülő. 20. Egyiptomi napisten. 21. Szovjet repülőgéptípus-jelzés. 23. Kettős betű. Rejtvényünkben négy vízisport nevét rejtettük el a vízszintes 1., 24. és a függőleges 1. és 9. számú sorokban. Megfejtésül beküldendő e sorok megfejtése.
