Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-01 / 5. szám
Bratislava, 1988. február 1. Ara: 1.— KCs XX. évfolyam, 5. szám. Melléktermelésből közel kétmilliárd korona Legyen, ne legyen, évek óta erről folyik a vita. Sokan úgy vélik, a mezőgazdasági termelés rovására megy, mások ellenkezőleg azt állítják, hogy a melléktermelés kisegíti a mezőgazdasági termelést. Melyik oldalon van tehát az igazság? Jómagam a szövetkezeti melléktermelést születése óta figyelem. Annakidején jártam a Ltptovsky Mikuláá-l szövetkezetben is, ahol igen sok ágú melléktermelés volt, talán egy kissé túl is méretezték, de tény, hogy a melléktermelés holt szezonban is munkát adott a szövetkezeti tagoknak, és e közös kasszába is jelentős bevételt hozott. Az akkori vaskalapos szemlélet miatt, amely mindenféle szövetkezeti melléktermelést elítélt, Herczegnek a szövetkezet elnökének kellemetlenségei is voltak a melléktermelés miatt, sőt még be is börtönözték. Most nem arról akarok vitatkozni, hogy menynyire volt jogos a bebörtönzés, hanem inkább arról akarok szólni, hogy lényegében ezzel a perrel elítélték ez egész szövetkezeti melléktermelést. Ha valamelyik szövetkezet foglalkozott vele, szinte bűnnek rótták fel. Azóta Herczeggel együtt rehabilitáltuk a szövetkezeti melléktermelést és hogy ez mennyire sikerült, azt bizonyítja az a tény is, hogy az elmúlt gazdasági évben az egységes földművesszövetkezetek által nyújtott különböző szolgáltatások és a melléktermelés már 1 milliárd 832 millió koronát hozott a szövetkezeti pénztárakba. Nyomban hozzátelhetjük, hogy méghozzá jóval kevesebb ráfordítással hozott ugyanannyi Jövedelmet, mint a mezőgazdasági termelés. Ami azt bizonyltja, hogy a szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások, valamint a nem mezőgazdasági termelés még mindig jobban meg van fizetve, mint a mezőgazdasági termelés. Ez olyan információ, amit a felsőbb szerveknek is figyelembe kellene venni és intézkedéseket kellene életbe léptetni, amelyek végre a mezőgazdasági munkát is legalább úgy értékelnék, mint az ipari munkát. Előttem például teljesen érthetetlen, hogy ugyanaz a szövetkezeti tag miért hozhat létre e szövetkezeti szolgáltatások keretében végzett más üzemeknek nyújtott építkezésen vagy más munkán kétszer-háromszor, sőt négyszeres korona értéket, mintha ugyanolyan erőfeszítéssel a mezőgazdaságban dolgozna. Valószínű ennek az az oka, hogy a szövetkezet csak addig takaródzhat, ameddig a pokróc ér, tehát bizonyos munkát csak meghatározott keretek között fizetlhet meg, viszont egyes üzemek olyan pénzügyi helyzetben vannak, hogy bizonyos sürgős munkáikért maximálisan fizethetnek. A melléktermelés jé jövedelmet hoz a szövetkezeteknek, azonban, ha így van, ezek után miért vetődik fel ez a kérdés, legyen, ne legyen? A ne legyen, elsősorban azért került előtérbe, mert számos olyan szövetkezet volt, amely a melléktermelésre összpontosította erejét, de ugyanakkor elhanyagolta a mezőgazdasági termelést. Természetesen, hogy ilyen irányzatot nem támogathatunk, mert az egységes földművesszövetkezetek fő feladata, amint az nevükből is olvasható, a mezőgazdasági termelés. Ezt a kérdést tehát tisztáztuk. Ezek után nem árt még felvetni néhány gondolatot, miért legyen a melléktermelés. Elsősorban is azért, mert kifizetődő, jó jövedelmet hoz. Ezt bizonyítják a most zajló szövetkezeti évzáró gyűlések is. Több járási mezőgazdasági társuláson tanulmányozgattam a zárójelentéseket. Meglepett, hogy egyes szövetkezetek a bevétel tervét igen magas százalékarányban túlteljesítették. Először azt gondoltam, hogy ez azért történhetett meg, mert a múlt évi termelési tervük nem volt eléggé reális, tehát könnyen túlszárnyalhatták. Azonban amiikor megnéztem a bevétel forrását, rájöttem, hogy például a galántai járásban azok a szövetkezetek teljesítik magasan túl bevételi tervüket, amelyek melléktermeléssel foglalkoztak. A nagyfödémesí szövetkezetnek például a melléktermelés 3 millió koronát hozott, a királyfainak pedig 2 millió 249 ezer koronát. Általában a melléktermelés és a szolgáltatások fél milliótól 3 millióig hoztak bevételt a szövetkezeteknek és minden esetben meglepően magas volt a tiszta haszon. Meg kell Jegyeznünk, hogy a melléktermeléssel foglalkozó szövetkezetekben a mezőgazdasági termelés is igen magas szinten van. A szövetkezeti szolgáltatásoknak és melléktermelésnek igen sok ága van. Vannaik olyan melléktermelések, amelyek a helyi forrásokra támaszkodnak, és olyanok is, amelyek feltételezik a kooperációt. Ilyen esettel a Veiké Zálu2ie-i szövetkezetben találkoztam, ahol félszáz ember egy csehországi gyárnak készít félkészárukat vagy alkatrészeiket, de a csűcsmunkák idején kiveszik a részüket a mezőgazdasági munkákból is. A nyitraivánkai szövetkezet melléktermelése hozzájárul ez építőanyaghiány megoldásálhoz. Ugyanis fűrésztelepet létesítettek és a fűrészelt áru nagy részét eladják az építkező üzemeknek vagy egyéneknek. Ennek a melléktermelésnek a járásban úgyszólván mindenki örül. Amíg pár évvel ezelőtt azon vitatkoztunk, hogy ne legyen szövetkezeti melléktermelés, most határozottan azt mondhatjuk, hogy legyen, mert a mezőgazdasági üzemeknek segítséget nyújt, télen is foglalkoztat jelentős számú munkaerőt, és ezenfelül olyan szolgáltatásokat nyújt, amit napjainkban más üzemek vagy intézmények nem tudnak adni. A jól jövedelmező, mezőgazdasági termelés kárára nem menő melléktermelés tehát minden szövetkezet támasza, ezért nem árt, ha minél több helyen meghonosítják. BÁLLÁ JÖZSEF Egyenjogú felek szerződése Tán mondani sem kell, hogy mezőgazdasági üzemeink és járásaink szempontjából mennyire fontos a szerződések kötése. Az áruértékesítés s ugyanúgy a termelési szükségletek beszerzése egyaránt kétoldali megegyezés, illetve szerződés útján történik. Akadnak olyanok, akik azt a nézetet vallják, hogy csak akkor lehet minden tekintetben kifogástalan, a termelő szempontjából előnyös szerződést kötni, ha partnerei vagyis az áru átvevői minden egyes mezőgazdasági üzemet meglátogatnak és ott megegyeznek a termelővel. Mások pedig azt a nézetet vallják, hogy minden tekintetben helyénvaló a gazdaságok és a népgazdaság szempontjából egyaránt elfogadható szerződéseket csak abban az esetben köthetnek, ha a Járás székhelyén vagy más előre kijelölt központi helyen összpontosítva az irányító szerv élenjáró szakembereinek és a gazdaságok vezetőinek, valamint a partnerek jelenlétében kötik a szerződéseket. A magam részéről a második változatot tartanám elfogadhatóbbnak, s mindjárt megmondom miért. Azért, mert Járásaink nagyobbik részében még mindig számottevők azok a gazdaságok, amelyekben a termelők és a partnerek közti közvetlen (helyszínen történő] szerződéskötés több szempontból hátrányos lenne, s éppen a termelő károsodhatna. Ha pedig a Járásra vagy más helyre naponta meghívnák a gazdaságok egyes vezetőit, a járási mezőgazdasági szerv szakemberei és jogásza a soron lévő gazdaság és az áru átvevői közös egyezmény alapján köthetnék a szerződéseket. Most azt kérdezhetné valaki, hogy van-e erre példa? Igen van, illetve volt, mert a lévai járás mezőgazdasági üzemei lényegében már el is felejtették, hogy partnereikkel szerződést kötöttek. Másutt persze kissé elhúzódott ez a folyamat éppen az első változat következtében. Erre a témára a napokban beszélgetést folytattam dr. Ivan Zubal-lal, a Lévai Termelési Igazgatóság jogászával, aki tájékoztatott a szerződéskötés idei gyakorlatéról. A kérdezett taglalta a második változat előnyeit. Ennek lényege, hogy minden egyes gazdaság a járási székhelyen megköthette a szerződéseket, miáltal kiküszöbölték a partnereiknek a szövetkezetekbe történő vándorlását. Ha valamelyik fél, a termelő vagy partnerei nem egyeztek meg valamely áruban, az érintett termelő a járási szakemberek tanácsára ott, a helyszínen módosítást alkalmazhatott termelési programjában, illetőleg számára előnyösebb termékre állhatott át. Természetesen erre számos szövetkezetben (odahaza) nem lettek volna képesek. Előnyös továbbá azért is, mert a járás szakemberei, a termelési és az ökonómiai részlegek dolgozói kitűnően ismerik a Járás mezőgazdasági termelésének célkitűzéseit, valamint a társadalmi megrendelést, továbbá az egyes gazdaságok lehetőségeit, s ennek birtokában értékes tanácsokkal támogathatták a mezőgazdasági üzemek vezetőit. Zubal elvtárs megjegyezte továbbá, hogy mielőtt megkezdték volna a szerződéskötést, a mezőgazdasági üzemek partnereitől bekérték az előre elkészített nyomtatványmintákat, átvizsgálták — s ami azokban előnytelen lett volna a gazdaságok szempontjából, olyan tételeket törültek. Úgyhogy a tárgyalóasztalnál már a javított nyomtatványok szerepeltek. A módosítást a Parasztszövetség járási előkészítő bizottsága javasolta. Bátran mondhatjuk, hogy a gyakorlatban — legalábbis a lévai járásban — jól bevált. Természetesen nem feltétlenül fontos, hogy minden egyes Járásban ezt a formát alkalmazzák a szerződéskötésnél, mert Járásonként eltérőek lehetnek a körülmények, s végtére is mindig a helyszínen kell és lehet megválasztani a legelfogadhatóbb módot. Csupán az a fontos, hogy a kivitelezésnél, vagyis a szerződéseik gyakorlatban történő megkötésénél az egyik fél se károsodhasson. (hoksza) Dühöng a fasiszta diktatúra A jogaiért és a demokratikus haladásért küzdő spanyol népet Franco középkori rémuralomra emlékeztető terrorral sújtja. Az egész ország területére ostromállapot lépett életbe, s tömegével tartóztatják le azokat, akik fel merték emelni szavukat a fasiszta uralom megszüntetése vagy legalább mérséklése mellett. Eddig több mint ezer embert vetettek börtönbe, az asztűriai bányászok vezetőit, a baszk és a katalán nemzet ellenzéki mozgalmának előharcosait, sok egyetemi hallgatót, tanárt; írókat, haladó papokat és más értelmiségieket. A diktatúra brutális módszerei az ellenforradalom győzelmének első napjaira emlékeztetnek és a fasiszta rendszer mély válságát tükrözik. Zajlik a farsang, a zenes-táncos szórakozás fő évadja. Ilyenkor mutatják be népművészeink is népi tánckincsünk szépségeit. Képünkön a világhíres üveges táncot ropják a tüzrőlpattant magyar lányok. Szálljunk síkra pártunk politikájáért KÖZLEMÉNY A CSKP KB ELNÖKSÉGÉNEK ÜLÉSÉRŐL Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnöksége hétfői ülésén a legutóbbi események során kialakult politikai helyzetről tárgyalt. A CSKP KB elnöksége kijelentette, hogy nagyra becsüli polgártársaink s az ifjúság túlnyomó többségének megfontoltságát. Bebizonyították, hogy nem ragadtatják magukat olyan akcióra, amelyeknek kiváltására bizonyos szélsőséges elemek törekszenek. Az elnökség ezért köszönetét mond mindazoknak, akik higgadt magatartásukkal bebizonyították, hogy egyetértenek pártunk politikai irányvonalával, a társadalmunkat nyugtalanító feszült helyzet megszüntetésével, és Ludvfk Svoboda köztársasági elnök, valamint Oldfich Cerník miniszterelnök beszédével s felhívásával összhangban támogatják az erre irányuló törekvéseket. A CSKP KB elnöksége nagy elismeréssel nyilatkozott közbiztonsági szerveinkről, melyeknek tagjai áldozatkészen a határozott fellépésükkel lehetővé tették a rend helyreállítását a fővárosban és másutt is, ahol társadalomellenes csoportok s egyéb elemek megkísérelték a helyzet kiélezését, a békés lakosság terrorizálását, a közrend megbontását. A CSKP KB elnöksége tudatában van annak, hogy az ország lakosságának körében még mindig feszült a helyzet. Számítani kell tehát további kísérletekre, melyeknek céljuk nyugtalanság és zavar keltése, nemkülönben társadalom- és szociallstaellenes provokációk előidézése. Ezért azzal a felhívással fordul minden kommunistához, hogy lépjenek fel egységesen és támogassák tevőlegesen pártunk vezetőségének, köztársaságunk elnökének s a kormánynak a közrend felújítására irányuló törekvéseit. Az elnökség, különösen a társadalmi szervezetekben, a tömegtájékoztatás terén dolgozó kommunistáktól elvárja, hogy most minden erejükkel, minden szellemi képességükkel síkra szállnak pártunk jelenlegi politikájáért, a lakosság közös érdekeiért, s hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a párt s az állam vezetősége társadalmunk békés s pozitív munkája szempontjából kedvező légkör biztosítására törekszik. A CSKP KB elnöksége hétfői üléséről szívélyes üdvözletét küldte Alexander Duböek elvtársnak, a CSKP KB első titkárának, s egyben gyors javulást kívánt neki, hogy minél előbb visszatérhessen munkájához. A CSKP KB elnöksége tudomásul vette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánynyilatkozatának szövegét és jóváhagyását javasolta. Ezt követve megvitatta a Szövetségi Gyűlésben ténykedő kommunista képviselők klubjára vonatkozó javaslatot. Ez a klub az eddigi pártcsoport helyett létesült. A kommunista képviselők klubja pártaktivitásának, kezdeményezésének, s az egységes törekvésnek támaszpontja. A Csehszlovákia Kommunista Pártjának soraiból választott képviselők küldetése az lesz, hogy új képviseleti rendszerükben — mint a Szövetségi Gyűlésben, mind pedig annak két kamarájában — védjék hazánk vezető pártjának politikáját és biztosítsák érvényre juttatását. A CSKP KB elnöksége az ülés végén tudomásul vette az arról tájékoztató beszámolót, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége K. F. Katyusev elvtársnak, az SZKP KB titkárának vezetésével 1968. december 27-től 1969. január 10-ig Csehszlovákiában tartózkodott. Az említett beszámolót az alacsonyabb fokú pártszervezetekkel is ismertetik. Pásztó az élre lépett Jókedvű, vidám földművesek laknak Pásztón. Munkaszeretetük pedig közismert. De igazán csak akkor tudnak vigadni, ha munkájuk sikert hoz. Akkor aztán elkortyolgatják a hegy levét is. Azt se csaik akárhogyan, hanem a megfelelő helyen, a pincesoron. Amint Ipolypásztón jártam, igazán jőkedvűeknek láttam a pásztóiakat. Nem csoda. A szövetkezeti évzáró gyűlésen Pásztor Lajos a helyi pártszervezet vezetőségi tagja olyasmit mondott, hogy Pásztóra már felfigyelnek a környéken is. Ezt pedig úgy kell érteni, hogy a szövetkezetre. Valami történt ebben a faluban. Első ízben telt meg évzáró gyűléskor zsúfolásig a terem és az első olyan számvetés volt, amikor a tagok lelkesen tapsoltak a beszámoló után és a hozzászólások után is. Persze a jókedv nem volt véletlen. Amint Sipos Gyula szövetkezeti elnök beszámolójából megtudtuk, a szövetkezet a tiszta jövedelem tervét magasan túlteljesítette és így a munkaegység értéke már 32 korona, az átlagos havi kereset pedig 2000 korona körül mozog. Nagy szó ez olyan szö: vetkezetben, ahol nemrég még 400 korona volt az átlagos havi kereset. Vajon mi történt ebben a faluban? Minőségi változás. Amint hallgattam Sipos Gyula beszámolóját, mindjárt észrevettem, hogy azt hozzáértő I szakemberek készítették. Minden mondata szaktudásról árulkodott. Érde’ Ikes jellemzője például, hogy nemcsak a mennyiségi termelést tartják nyilván, hanem a minőségit is. Helyesebben az eladásra kerülő áru jobb minőségéről beszélnek. így történhetett meg, hogy bár az állattenyésztésben és a növénytermesztésben nem érték el a mennyiségi termelési tervet, a jó minőségű áru következtében az állattenyésztés 287 ezer, a növénytermelés pedig 841 ezer koronával teljesítette túl a bevételi tervet. A minőségi árutermelés tehát meghozta az eredményt. Szépek az eredmények Pásztón, — mert szakiskolát végzett káderek vannak a szövetkezet élén és ezek tudják, hova kell tenni a koronát, mesterei a termelésnek és hogy az elnök szavaival éljek, azt tartják, hogy nincs rossz föld, csak rossz gazda. A szövetkezet jó kezekben van, és az ugrásszerű fejlődés csak most következik, ami elsősorban az állattenyésztésben mutatkozik meg, mert az 1968-as évhez képest három vagon -hússal többet adnak el, ami szintén jelentős bevételt biztosít. De fejlődésnek indul a falu is, hisz nem kevesebb, mint 5 millió 401 ezer koronát fordítanak falufejlesztésre. Pásztó tehát élre lépett-és megindult a gyors fejlődés útján. (b)
