Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-25 / 4. szám
Bratislava, 1969. január 25. Ara: 1.— Kés XX. évfolyam, 4. szám. Az SZSZK kormányának felhívása Szlovákia lakosságához Az SZSZK kormánya hétfőn a délutáni érákban rendkívüli ülést tartott. Megismerkedett azzal a helyzettel, amelyet ján Palachnak, a prágai Károly Egyetem hallgatójának tragikus tette és halála idézett elő. A kormány mély sajnálattal nyilatkozott erről a váratlan tragédiáról. A kormány nagyra becsüli fiatalságunk erkölcsi értékeit és pozitív tulajdonságait. Viszont sajnálatra méltónak tartja, hogy ezeket az értékes tulajdonságokat bizonyos körök hatása alatt a társadalmi problémák nem éppen pozitív megoldására fordítja, hanem olyan légkört idéz elő, amelyben bonyolult problémáink megoldása csak még nehezebb. Több jel van arra, hogy köztársaságunk városaiban — Csehországban és Szlovákiában egyaránt — szervezett akciókat készítenek elő, azzal a céllal, hogy fokozzák a politikai feszültséget, bizonytalanságot, anarchiát és káoszt teremtsenek. Ez a légkör érzékenyen érinti az SZSZK kormányát, éppen azokban a pillanatokban, amikor programját állítja össze. Ez a program minden emberre számít. Minden ember alkotóképességére és munkájára, hogy valamennyien együtt és teljes komolysággal oldjuk meg a politikai, kulturális, művelődési, szociális és gazdasági problémáinkat azoknak a mélységesen humánus eszméknek a szellemében, amelyek társadalmunk mozgató erejét alkotják, s amelyeket a CSKP akcióprogramjában leszögeztünk. E problémák megoldásától függ hazánk 14 millió állampolgárának a sorsa, a mi sorsunk, gyermekeink, reményteljes ifjú nemzedékünk sorsa. Az SZSZK kormánya, felelősségének teljes tudatában azzal a felhívással fordul az ifjúsághoz, a diáksághoz, a parasztság- és a munkásifjakhoz, a fiatal értelmiségiekhez, hogy megfontolt magatartásukkal,.— mint annyiszor a múltban nehezebb körülmények között is, sokkal bonyolultabb helyzetben — most is bizonyítsák be, hogy a többi állampolgárhoz hasonlóan szívükön viselik nemzeteink békés életét, jelenét és jövőjét. Hisszük, hogy most is elég erőtök lesz ahhoz, hogy nem engeditek magatokat meggondolatlan akciókba so-A párt évzáró taggyűléseinek előkészítése dorni, hogy képesek lesztek felismerni, mi és ki szolgálja az állam, a nemzet érdekelt, következésképpen a saját érdekeiket is, s hogy nem kapcsolódtok be semmilyen akcióba, mely következményében egyéni, családi és társadalmi tragédiát vonna maga után. Még akkor sem, ha az ilyen akciók sugalmazói megkísérlik, hogy szándékukat a haladás köntösével álcázzák. Bízunk a pedagógusok okosságában, tapasztalatában, tekintélyében és tapintatosságában, hivatásuk, személyiségük súlyában. Reméljük, hogy támogatásra találunk önöknél, és minden befolyásukat felhasználják, hogy ezekben a napokban diákjainknak nemcsak elöljárói, hanem barátai és jó tanácsadói is lesznek. Felhívjuk az üzemek és a gyárak munkásságát, hogy mint társadalmunk vezető ereje, amely a társadalmi történések, a felelősség oroszlánrészét viseli, megfontoltan és határozottan zárkózzék fel a kormány mellé. A kormány felhívással fordul továbbá minden állampolgárhoz, hogy tapintatos, megfontolt határozott magatartást tanúsítson mind a családban, mind a munkahelyeken a nyugalom és a rend fenntartása érdekében. Meggyőződésünk, hogy mindenki megőrzi állampolgári méltóságát, becsületét, és megfontoltságát. A kormány hiszi, hogy a mostani körülmények között is képesek leszünk nagyobb megrázkódtatás nélkül úrrá lenni a helyzeten. Minden jel arra mutat, hogy ezt a megmozdulást szélsőséges politikai erők sugalmazták, amelyek visszaélnek ifjúságunk érzelmeivel. Ezért a kormány elhatározta, amennyiben ez elkerülhetetlenné válik, hogy a nyugalmat és a rendet erélyes, törvényszerű intézkedések árán is fenntartja. A kormány meggyőződése, hogy igyekezete megértésre és támogatásra talál az SZSZK valamennyi polgáránál. Figyelem! Kedves Olvasóink! A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásának 20. évfordulója tiszteletére — lapunk jövő heti számában — megkezdjük „A CSEMADOK 20 éve“ című írás folytatásos közlését. Áradás.. Foto: Zd. Kru21nsky A kezdeményezés kockázattal jár, de megéri! Már jónéhány esztendeje, hogy a középtüri szövetkezet termelési és pénzügyi eredményei egyre meggyőzőbben bizonyítják tagsága és vezetősége rátermettségét. De vajon hogyan csinálják a dolgokat, hogy mindig sikerül? Véleményem szerint ott kell kezdenünk, hogy a szövetkezet vezetősége már huzamos ideje tartja magát, persze nem érdemtelenül, mert a termelési program kiformálása és a belső Irányítás teljes mértékben rajtuk múlik. így a középtúri szövetkezet úgy működhet, akár egy Jől beolajozott gép, csupán felügyelni kell, hogy ne állhasson be üzemzavar. Erre pedig ott van Kecskés Károly, Szarka Sándor és a többiek, akik nemcsak márólholnapra élnek programjukkal, hanem amolyan sakktábla szerűen építik ki a gazdaság koncepcióját. Egyszerűen szólva előre kiszámítják, hogy a második vagy az ötödik lépésnél ml következik, hogyan alakulnak majd a dolgok. Hogy ez kockázattal jár? Természetesenl De aki nem mer kockázatot vállalni a termeléssel kapcsolatosan, az előbb-utóbb azon veszi majd észre megát, hogy képtelen a további vezetésre. Olyan gazdaságban, ahol elérik a 12 538 koronás hektáronkénti nyerstermelési értéket, ott bizony a vezetőségnek és a tagságnak alaposan meg kellett dolgoznia, de az elnök ezek után Is elismeri, hogy még mindig vannak további lehetőségek, melyekhez az szükséges, hogy bizonyos módosítást alkalmazzanak a termelés struktúrájában. Hiszen évek során az üzembíztosítási alapon annyi pénzük gyűlt össze, sogy esetleges .rossz esztendő után a munkadíjak 50.6 százalékát fizethetik ebből a készletből. Ha a növénytermesztésből és az állattenyésztésből származó nyersjövedelem százalék szerinti alakulását figyeljük, azt láthatjuk, hogy a végeredmény 50—50 százalék. Akaratlanul is felmerül a miért? Erre azt a választ adhatjuk, hogy azért, mert a középtúri szövetkezet növénytermesztése eléggé tekintélyes területen foglalkozik ipari- és kertészeti terményekkel, de meg van rá az előfeltétel, hogy az arány a jövőben megváltozzon. A vezetőség ugyanis napjainkban egy 200 hektáros öntözőrendszer beépítésén fáradozik s ez a Jövőben lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodás megalapozását. A beruházás értéke 2 millió 300 ezer korona lesz. Az öntözőrendszer elkészítése után öntözhetővé válik a szövetkezet szántóterületének 50 százaléka. Ügy képzelik el a dolgokat, hogy a szántő 35 százalékára évelő takarmánynövényeket vetnek, mert a gazdaságot átállítják a tejtermelésre. A marhahizlalást természetesen beszüntetik, s helyébe sertéshizlalással foglalkoznak. Az elnöknek azonban van egy nagyon jő ötlete, mégpedig a vágóborjú-nevelés. A tejporral hizlalt állatokat jő pénzért megvásárolhatnák a külföldi vállalatok s az így szerzett idegen pénznemért a szövetkezet számára fontos szükségleti cikkeket, termelőeszközöket hozhatnának be. Hoksza István Járási szinten sem bontjuk meg a mezőgazdaság irányításának egységes rendszerét A kelet-szlovákiai kerületben az évzáró taggyűlések előkészületeit még a Központi Bizottság novemberi plénuma előtt megkezdték. A plénumok után megszervezték a vezető funkcionáriusok aktíváit, amelyeken a két plénum határozatait elemezték a Központi Bizottság jelenlevő tagjainak segítségével. A nézetek sikeres összeegyeztetése utén a kerületi pártbizottság elfogadta az évzáró ülések politikai-szervezeti tervét, amelyben fősúlyt fektettek a járási pártbizottságok segftségére, amelyet a kerületi és járási jellegű alapszervezeteknek kell nyújtaniuk. Széleskörű aktíva alakult ki ennek a konkrét segítségnek az érvényesítésére, amelybe a kerületi pártbizottság tagjait, a pártapparátus dolgozóit, s rajtuk kívül 479 aktív párttagot delegáltak. Az aktíva tagjainak feladata, hogy részt vegyenek az alapszervezetek évzáró gyűlésein, segítsenek a helyes politikai irányvonal kialakításában és a határozatok alapelveinek kidolgozásában. E célból szemináriumokat szerveztek az aktíva tagjai számára a következő tartalommal: a Központi Bizottság novemberi és decemberi plénuma határozatainak elemzése és megvalósítása; a pártszervezet saját tevékenységének értékelése és kiegészítése. A járási pártbizottságok legjobb tagjaikat küldik olyan helyekre, amelyeken a nemzetiségi, vagy a vallási problémák zavart keltenek, és elvonják a kommunisták figyelmét az alkotó pártmunkáról. Kertész Fél, a Kerületi Pártbizottság dolgozója _____ PAVEL JONAS Mint Ismeretes, lapunk előző száméban röviden foglalkoztunk az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottsága plénumán elhangzott kérdésekkel. Ez alkalommal pedig kivonatosan közöljük Pavel Jónás mérnöknek, a szövetség elnökének beszámolóját, mely főképpen a Parasztszövetség járási szerveinek fölépítésére vonatkozik. Az elnök ebben a tárgykörben az alábbiakban nyilatkozott: Köztudott, hogy a kormány 1968. november 11-i 402. számú rendeletében végérvényesen leszögezte a mezőgazdaság állami irányításának módozatait, s úgy döntött, hogy az irányítás eddigi formája az 1969-es évben is érvényben marad. A rendelet leszögezi, hogy az Egységes Parasztszövetség mint társadalmi érdekvédelmi szervezet, továbbfejlődhet. A jelenlegi Időszakban végtelenül fontos a demokratlzáciős folyamat továbbvitele a gazdaságokban és a járási mezőgazdasági társulásokban. Érre vonatkozólag igénybe kell vennünk a dolgozók alkotóképességét az lrányítőszervben is, hogy mindinkább biztosíthassuk mezőgazdaságunk további fejlődését. Az említett kormányrendelet értelmében az Illetékes szervek feladatul kapták, hogy szervezzenek meg egy bizottságot, és dolgozzák fel ezt a tárgykört, melyben majd megjelölik a mezőgazdaság és a közélelmezés helyzetét és irányításának módját. De amíg ez a bizottság elkészíti a végleges javaslatot, s amíg azt be nem vezetik az életbe, addig a járásokon megmaradnak a mezőgazdasági társulások, mint a mezőgazdasági üzemek MÉRNÖKNEK, A SZÉP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKÉNEK BESZÁMOLÖJÄBÖL önigazgatási szervei, ahol pedig még mindig a termelési igazgatóságok működnek, azokban a járásokban állami szervként fognak szerepelni. Persze emellett Itt van a Parasztszövetség, amelynek létezését felsőbb szinten jóváhagyták, s legutóbb egyre több elismerésben részesült. Központi Bizottságunk a múlt év decemberében beadványt nyújtott át Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, amelyben ecseteltük Parasztszövetségünk célkitűzéseit. Állásfoglalásunkban aprólékosan kifejtettük azon nézetünket, hogy a járásokon nem tartjuk helyesnek a Parasztszövetség szerveinek megalakítása után a járási mezőgazdasági társulások további megmaradását, mert a földművesek érdekeit a Parasztszövetség képviselheti. Kifejtettük véleményünket arra vonatkozólag is, hogy Ideiglenesen mégiscsak tanácsos lenne e két szerv megfelelő egybehangolása. Itt főképpen a Parasztszövetség és a járási mezőgazdasági társulások személyi vonatkozásaira gondoltunk, melyen keresztül szövetségünk befolyása is megfelelő módon és a rendes keretek közt érvényesülhetne s kifejezésre juthatna. A gyors és kedvező eredmények, valamint az említett tárgykör mielőbbi kedvező intézése céljából, még a járási konferenciák megtartása előtt január 8-án kapcsolatba léptünk a Szlovákiai Mezőgazdaság- és Élelmezési Minisztériummal s átmenetileg megegyeztünk abban, hogy az Egységes Parasztszövetség és a járási mezőgazdasági társulások közös szervvé alakuljanak. Ehhez a megegyezéshez kapcsolódott aztán január 7. és 8-án a púchovl munkaértekezlet, ahol Központi Bizottságunk képviselőin kívül résztvettek az említett minisztérium, valamint egyes járási mezőgazdasági társulások és termelési Igazgatóságok küldöttel, az állami gazdaságok, s a gépállomások szövetségeinek vezető dolgozói, valamint a jog teoretikusai. Az értekezleten olyan egyezmény született, melynek végkövetkeztetéseit a járási társulások alapszabályzatába is átvehették. Az egyezmények végkövetkeztetéseit tehát az alábbiakban foglalhatnám össze: A járási előkészítő bizottságok a Parasztszövetség járási bizottsága elnöksége jelölőlistájára rávezethetik a járási mezőgazdasági társulások jelenlegi elnökségi tagjait (a szövetkezetek képviselőiből), azaz benevezhetnék a többiekkel együtt, vagyis azokkal, akiket a szövetkezeti eíapszervezeti gyűléseken kijelöltek. Ezzel egyidejűleg helyesnek tartanánk, ha a járási mezőgazdasági társulások elnökét e Parasztszövetség járási elnökéül jelölnék. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy pozitív választási eredmény esetében a járási mezőgazdasági társulás elnöke egyben a szövetség elnöke, s a társulás elnöksége tagjainak nagy része ugyanígy a Parasztszövetség elnökségének is tagjává válna. Emellett érthető, hogy az Egységes Parasztszövetség elnökségének is (ezek az emberek) tagjaivá válnának. Természetes, hogy a járási mezőgazdasági társulásoknak a szövetkezetek képviselőin kívül más tagjai Is lesznek, például az állami gazdaságok, a gépállomások, a terményfelvásárlő vállalatok és a feldolgozó vállalatok igazgatói, de a többséget minden esetben a szövetkezetek képviselői képeznék, s valljuk meg őszintén, ez a tényállás nagy befolyással lenne mindkét választott szerv tevékenységére. Ugyanakkor tanácsos lenne, hogy az Egységes Parasztszövetség járási bizottsága elnökségének tagjai egyben a járási mezőgazdasági társulás elnökségének Is tagjaivá legyenek. A gyakorlatban ezt úgy oldhatnák meg, hogy azokkal az elnökségi tagokkal, akik nem a szövetkezetekből kerültek ki, kiszélesítenék a mezőgazdasági társulás elnökségét, melyet most már a mezőgazdasági társulások alapszabályzatának kiegészítő javaslata 16. cikkelyének 45. pontja is megenged. Véleményem szerint ezzel kellő előfeltételt teremthetnénk az elnökség tevékenysége lehető legjobb kibontakoztatására. Ilyen formán az elnökség tárgyalását nem kellene megduplázni, mert amikor a járási mezőgazdasági társulás közös problémáit tárgyalnák (vagyis az egész járás mezőgazdasági problémáit) azokon a gyűléseken részt vehetne ez elnökség minden egyes tagja, amikor pedig a szövetkezetek specifikus ügyeit vitatnák, intéznék, olyan esetekben a szövetkezetek választott képviselői, vagyis az Egységes Parasztszövetség járási elnökségének tagjai tárgyalhatnának. (Folytatás a 9. oldajonj
