Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-06-14 / 24. szám
ÉLETÉBŐL GUTA a városiasodás útján Mire e sorok találkoznak a nyomdafestékkel, kevés híjával négy esztendeje lesz, hogy a csallóközi árvíz véglgseperte a zsendülö határt és a falvakat. Gután a krónika szerint, 1348 ház teljesen megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ma viszont már madártávlatból is pompás látványt nyújt az újjáépült település, ahol eddig 1197 modern lakóház épült a régiek helyén a hajdani hullámsírból (ebből 116 két- vagy többemeletes), továbbá számos nagyszerű új középület (18 osztályos AKI, Centrum áruház és a most épülő, méreteiben imponzáns kultúrház), aszfaltozott és részben vízvezetékkel is ellátott utcák hirdetik, hogy hazánk népeinek segítőkészsége és a helyi lakosság törhetetlen élniakarása révén romjaiból felépült a város, igen, a város, mert köztársaságunk legnagyobb községe elnyerte ezt az új rangot. írásomban szándékosan részletesen foglalkozom olyan tényezővel, mely az új ranghoz jelentős mértékben hivatott a városiasodás jellegét is biztosítani. A szolgáltatásokról lesz szó, melynek sokrétűsége és minősége döntő szerepet játszik abban, hogy a dolgozók második műszaka minél rövidebbre zsugorodjék és több idő maradjon — főleg az asszonyoknak — a kulturális és társadalmi életben való részvállaláshoz. A városban az árvíz után a közszolgáltatásokat nyújtó üzemeket 450 000 korona ráfordítással korszerűsítették és lehetőség szerint az Igényesebb iparágakat itt összpontosították. A város lakóinak a szolgáltatások igénybevétele végett nem kell más községbe menni. Sőt, ellenkezőleg! A vegytisztító Zsilák Pál vezetésével az évi 3100 q anyag felét vidéki begyűjtőkből kapja, és még hozzá nem is teljesen a járás területéről. Pered, Farkasd és még több község a gútai szolgáltatást veszi igénybe. A gútai üzemrészleg vállal 24 órás tisztítást is, annál is inkább, mert a felújítás alkalmából részben egész korszerű gépeket is üzembe helyeztek. Veszelka János vezetése mellett az asztalosrészleg évente 2 millió korona értékben szállít internátusoknak, garzonlakásoknak komplett berende-^ zési bútorokat. Borka Ferenc diszpécser és Nagy józsef, a vasrészleg vezetője olyan újítást vezetett be, amely egy műszak termelését négyszeresére emelte. A két említett részleg egyelőre szétszórtan és higiénikusnak éppen nem mondható körülmények között dolgozik. Kertaj Ondrej üzemvezetőt és törzskarát ez arra készteti, hogy a közeljövőben a két szakmát egy közös moderh termelési csarnokban összpontosítsák, ahol a távlati tervek szerint közel 400 dolgozó talál majd foglalkozást. PorubCianská Mária ökonómus jegyzeteiből kitűnik, hogy a múlt évben a szolgáltatások teljesítményi tervét 128 %-ra, a tiszta nyereség tervét pedig 140,8 %-ra teljesítették, ami közel másfél millió koronára rúg. Az új gazdasági mechanizmusban a nyerstermelés helyett a jövedelmezőség a mérce, és napirendre került a magastermelékenységű gépek beszerzése, saját eszközökből. Részben ezzel kapcsolatos egy figyelemreméltó kísérlet is, a könnyen elhatárolható és kisebb iparágaknál (borbély, fényképész, órás, fűrésztelep) a különleges érdekeltség rendszere. Lényege dióhéjban a következő: dolgozó befizet az üzem pénztárába bizonyos havi meghatározott összeget, az üzem fizeti a szociális terheket stb., a dolgozó pedig a továbbiakban a munkaszakaszán a maga gazdája. Más szakaszon meghonosították a nyereségrészesedési rendszert: az elmúlt évben ezen a címen már 146 000 korona került kiosztásra az érintett munkahelyeken. Viszont papírra kívánkozik a foglalkoztatottság kérdése. Szolgáltatásokért nem, de a tiapi megélhetésért bizony eddig annál többen tartoznak a vándormadarak utazó táborába. Az illetékesek gondoskodása azonban itt sem késik. Már minden fórumon jóváhagyták, hogy Gútán a PovaZská Bystrica-i gépgyár 1971-ig felépít egy motorkerékpár pótalkatrészeket gyártó üzemet, amely teljes kapacitása mellett 2000 dolgozót tud alkalmazni. Maga az ipari létesítmény csak a kezdetnél 72 lakásegységgel fogja gyarapítani a város lakásalapját. Ezzel az építkezéssel egyidőben tervezik a földgáz bevezetését is. Se szeri, se száma azoknak a kötelezettségvállalásoknak és konkrét célkitűzéseknek, amelyet a SZNF 25. évfordulójának tiszteletére hirdetett felhívásra összegeztek a város arculatának szépítésére, további kiépítésére és a lakosság munka- és életkörülményeinek megjavítására. Az új városnéző még mindig gyakran talál romokat, félig lebontott épületeket. Ezt azonban már nem a víz sodra végzi, hanem szorgos munkáskezek, hogy a régi helyén új, korszerű házak épüljenek. Gábris József, Érsekújvár A Szolgáltatások Háza Célszerűen Az abafalai EFSZ évek óta a rimaszombati járás legjobban gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. Mivel a gazdasági sikerek egyik fő feltétele a célszerű beruházás és a rendelkezésre álló eszközök lehető leghatékonyabb kihasználása — a szövetkezet dolgozói nem idegenkednek az újdonságok bevezetésétől, ha biztosítva látják a beruházások megtérülését. Ilyen célszerű beruházásnak tekinti a szövetkezet vezetősége a 40 hektár szőlő telepítését. E terv kivitelezése nem kevesebb, mint 5 millió 800 ezer korona beruházást igényel, de az a költség 6—7 éven belül megtérül. Tíz hektáron mér ki is ültették a fiatal szőlőoltványokat. A munkát Ondrík Pál szőlészmester irányítja, s az ő javaslatára a tőkéket 3 m sortávolságra ültették és Mauser-féle félmagas vezetéssel fogják termeszteni. —ács— Halirtás az Ipolyban Május 28-án reggel, úgy hat óra tájban a nyitott ablakon át lárma hallatszott be a szobába. Mi lehet ez? Kihajolok az ablakon, s hallom, hogy: gyertek az Ipolyra, döglenek a halak. Szedhettek, amenynyi kell. No, gondoltam, ez is jó ébresztő. Gyorsan felöltöztem, s lesiettem az Ipoly partjára. Hogy mit láttam? Higgyék el, nehéz lenne leírni. A folyó zavaros vizében mindenütt felfordult halak, de nemcsak a kisebbek, hanem 2—3 kg-osak is. Nem vagyok halászember, de szeretem a halhúst, meg néha le is szoktam látogatni a helybeli halászokhoz, mert élvezem ezt a szép sportot, gondőzést a fűzesek alatt. De így látni ezeket a nagy halakat, hát elnézést a kifejezésért, de valahol valaki teljesen megfeledkezett magáról. Tudom, hogy ez a szó kemény, de aki ilyen felelőtlen, az szerintem többet is megérdemelne. Hisz az elmúlt hónapban telepített be a szomszédos Magyarország vagy 40 q-nyi pontyot falunktól kb. Pető-pusztáig. S ez mennyibe került? Egy szónak is száz a vége: szeretném a lap hasábjain a választ hallani, ki tette ezt, s mi lett a megérdemelt büntetése. Ezt nemcsak a magam, hanem néhány helybeli és ismerős halász nevében kérem. Mert mi lenne, ha mindenki azt tenné, ami éppen neki tetszik? Hova vezet az ^ilyen felelőtlenség? Ez az eset nem maradhat megtorlatlanul! Vagy mégis? BUDAI JÓZSEF, Múlyad szövetség példás tevékenységéről turális ügyeket pedig Delinga mérnök és csoportja intézi. A hét tagból álló munkacsoport felelős vezetője Forkin mérnök. Ugyanakkor a két bizottság titkárai is Forkin és Delinga mérnökök. Az említetteken kívül még egyeztető bizottságot is alakítottak, mely a kapcsolatokban fölmerülő vitás kérdéseket intézi. Elnöke Smolka mérnök, a járási bizottság elnöke, titkára pedig Jamárik Pavel, a járási bizottság titkára. A bizottság számos vitás ügy intézésében eredményes munkát végzett. A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSÉRŐL Most pedi ismertetem a társadalmi kamara bizottságainak munkatartalmát. Előre bocsátom, hogy az ügyeket a termelési igazgatóságon jól bedolgozott személyek bonyolítják le. A társadalmi-politikai ügyek bizottsága szervezeti, munka és szövetkezetjogi, díjazási, valamint biztonsági és védelmi kérdésekkel foglalkozik. A szociális-kulturális bizottság pedig a szociális, az üdültetési, a nevelési és káderügyeket, valamint a nők és fiatalok helyzetének szüntelen javítása körüli problémákat intézi. Az utóbb említett bizottság rövidesen kézbe veszi a gyógykezelési beutalásokat, a káderek nevelésének irányítását, a mezőgazdasági tanonc- és középiskolák tevékenységének ellenőrzését, az üdültetés szervezését, a szocialista munkaverseny irányítását, a különféle kitüntetésekre szóló javaslatok kidolgozását és a szövetkezeti bizottságok munkájának ellenőrzését. Ott-tartózkodásom alkalmával éppen a szociális-kulturális bizottság tartotta tervszerű ülését, ahol többek közt a káderek elhelyezéséről tárgyaltak. A Forkin mérnöktől szerzett értesülés alapján minden egyes bizottságnak saját munkaprogramja van, s aszerint tartja összejöveteleit. A bizottságok tagjainak jutalmat hagyott jóvá az elnökség. Ezt nem havonkénti, hanem esetenkénti tiszteletdíjban szabták meg. Azok a bizottsági tagok, akik a terv szerinti összejöveteleken részt vesznek, minden alkalommal 100 korona tiszteletdíjat kapnak. Aki pedig távol marad, az nem tarthat igényt a jutalomra még abban az esetben sem, ha esetleg nyomós oknál fogva nem tudott megjelenni a gyűlésen. Legutóbb a társadalmi kamarában elhatározták, hogy a bizottsági összejöveteleket, gyűléseket az alapszervezetekben tartják. Ezzel azt akarják elérni, hogy a járási szerv és az alapszervezetek kapcsolatában és viszonyában ne állítasson be törés. Tán mondanom sem kell, hogy ez helyénvaló, és más járások számára is példamutató. Így a bizottságok tagjai az alapszervezetek vezetőin kívül esetenként a tagokkal is elbeszélgethetnek. Megismerhetik ügyes-bajos dolgaikat, s ha mód nyílik rá, a helyszínen orvosolhatják azokat. Esetleg tanácsokat adhatnak és ezzel is segítenek. Így a bizottságoknak a tagság előtt tekintélyük lesz és számos esetben bizalmas ügyeikkel is hozzájuk fordulnak majd tanácsért. A járási bizottság a legközelebbi időszakra azt a feladatot tűzte maga elé, hogy aktivizálja az alapszerveze teket. Elhatározták. körzetenként mintaszervezeteket hoznak létre, hogy a többieknek legyen honnan tapasztalatot szerezniük. Természetesen az alapszervezetek tevékenysége attól függ majd, lesz-e olyan egyén, aki átveszi az alapszervezet vezetését, illetve a társadalmi ügyek intézését. Enélkül el sem képzelhető az alapszervezeti élet. ELKÉPZELÉSEK AZ ALAPSZERVEZETEK VEZETÉSÉRŐL A járási bizottság úgy vélekedik, hogy az alapszervezeti élet kibontakoztatását, irányítását a szövetkezetek alelnökeire kellene bízni, hogy az elnök kizárólagosan a gazdasági ügyekkel foglalkozhasson. Az elgondolás elvileg jó, csupán az a kérdés, hogy vajon minden egyes alelnök alkalmas lenne-e a nem éppen könnyű társadalmi ügyek intézésére. Mert a nyugdíjak ős különféle más társadalmi természetű ügyek levezetése nem a könyvelő feladata lesz, hanem minden tekintetben a társadalmi ügyek felelősére tartozik. Ha pedig az alelnök erre nem lenne alkalmas, természetesen olyan valakit kéne megbízni a tisztséggel, akit a legközelebbi szövetkezeti választások alkalmával esetleg alelnökké választhatnának. Ügy vélem, erre a tisztségre több helyütt nőket is választhatnának, mert közülük többnek — már természeténél fogva is — vonzalma van ilyen ügyek intézéséhez. A Parasztszövetség Lévai Járási Bizottsága tervbe vette egy 120 ágyas üdültető központ építését, ahová az elgondolás szerint fölváltva küldik majd a járás szövetkezeteinek dolgozóit. Természetesen az épületet különféle iskoláztatásokra is felhasználhatják majd. Ügy tervezik, hogy az üdültető központban helyet kapnak a becsületes munkában elaggott nyugdíjasok is. A telepet előreláthatólag Gyűgy fürdőn, de szó van arról' is, hogy a Tátrában építik fel. El kell továbbá mondanom azt is, hogy a termelési igazgatóság ős a szövetség vezetőinek együttműködését példásnak kell neveznem. Az eddigi jó, eredményes tevékenység éppen annak köszönhető, hogy mindkét fél egy és ugyanazon célkitűzésen fáradozik, vagyis, hogy megoldja a földművesek problémáit és elősegítse a termelési színvonal javulását. A 20. ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Nem a véletlen műve, hogy Szlovákiában éppen Léván alakították meg elsőnek a Parasztszövetség járási bizottságát, s az sem véletlen, hogy elnökéül Smolka mérnököt, titkárául pedig Jamárik elvtársat választották. Az együttműködés kitűnő, s mindez a járási szervezet, az alapszervezetek és a termelés javára válik. A társadalmi kamara jelenleg igen komoly feladatot teljesít. Előkészíti a szövetkezetek 20. évfordulójának méltó megünneplését. Nem kevesebb, mint 24 szövetkezet tölti be idén a húsz esztendőt. Persze közülük néhány már megtartotta az ünnepséget, de túlnyomó részük még előtte áll. A Parasztszövetség járási bizottsága és a termelési igazgatóság a járási pártbizottsággal és a nemzeti bizottsággal való együttműködésben 1140 szövetkezeti dolgozó számára javasolta a 20. évforduló alkalmából kibocsátott emlékérem odaítélését. Az ünnepségek alkalmával 30 szövetkezet kap dicsérő oklevelet. A szövetkezetek szervezésében résztvevők (politikai és gazdasági dolgozók) közül 431-en kapnak oklevelet, 101 dolgozó pedig miniszteri kitüntetést. Állami kitüntetésre 12 esetben kerül majd sor. A tőrei szövetkezetei, mint az ország első kollektív gazdaságát „Munkaérdemrendre“ terjesztették fel. A bizottság foglalkozik továbbá a szövetkezeti tagok gyermekeinek üdültetésével is. Idén például 343 szövetkezeti dolgozó gyermekét küldik hazai, 73-at pedig külföldi pinuírtáborokba. Forkin mérnök végezetül megjegyezte, hogy ez még nem minden. A Parasztszövetségnek a jövőben még komolyabb feladata lesz, és még többet kíván tenni tagjai érdekében. HOKSZA ISTVÁN TÖBB HALAT A FOGYASZ TOKNAK Nemrég egy sajtóértekezleten vet-* tem részt, ahol a haltenyésztés fejlő-*, déséről volt sző. A haltenyésztés' eredményesen fejlődik főleg a Csetí| Szocialista Köztársaságban. Igaz ott ; hagyományai is voltak és vannak. Alj cseh ponty világhírű és szívesen vá-*| sárolják a nyugati országokban, mert« aránylag sovány a húsa, kevés zsírt-} tartalmaz, világméretben pedig a ke«i vés zsírtartalmú ételeket fogyasztják,]? A haltenyésztés hírnevéval és általi Iában a tenyésztéssel tehát nincsenek'! komolyabb bajok, de annál több pa-| nasz van az értékesítésre. A halászati-s szakemberek elmondották, hogy ha például a Dunában véletlenül na-; gyobb mennyiségű hal kerül a hálóba, $ nem tudják kinek eladni és bizonyjí igen sokszor megtörténik, hogy az ér- j 1 tékes halat az állatok fogyasztják el,'? Tehát a halászok értékesítési gon-3 I dokkal küzdenek. Azonban mi a hely« I zet az üzletekben? A vidéki városokban ritkán kapni friss halat, nem beszélve a falukról, ahol csak karácsonykor vagy más nagyobb ünnepek alkalmából árulnalf halat. Pedig halkedvelők ott is élnek, és néha-néha szívesen vennének friss, vagy akár fagyasztott halat is. Azon- ; ban ennek van egy igen komoly akadálya. A vidék számára nincsenek 5 haltároló medencék. Ezek nélkül pe- , dig a friss hal árusítása lehetetlen. Pedig nem nagy befektetésről lennä szó, hisz mindössze öt-hat mázsa halat kellene tárolni az egyes járási székhelyeken. De nincsen medence, tehát nincs friss hal sem. A halárusító' üzletek száma is egyre csökken. Losoncon igen jó halas üzlet volt, de megszüntették. Bratislavában is kritikus a helyzet, egyedül csak á „Ryba“-ban lehet kapni megfelelő halételeket, de annak aki oda jár, nem kell mondani, hogy ez az üzlet már egyáltalán nem felel meg a követelményeknek, sem higiéniai, sem ellátási szempontból. Szó van arról, hogy Bratislavában egy korszerű halvendéglő épül, de a jelenlegi helyzei egy cseppet sem rózsás. A probléma tehát megvan, amit valamilyen módon meg kellene oldani, A megoldásnak pedig két útja van, ■ Az egyik az, hogy nem túl nagy be«’^ ruházással medencéket kellene építe- ' ni a járási székhelyeken, vagy az élelmiszerellátási központokban, ami lehetővé tenné, hogy a halastavakból, halászatokból egyszerre nagyobb mennyiségű halat szállíthatnának aZ illető terület fogyasztóinak részére. De újabban más megoldást Is keresnek. Az élő hal szállítása ugyanig rendkívül költséges, főleg ha messzire szállítják a halakat. Ilyenkor márí elég nagy a veszteség is, mert a hoszszú úton a halak egy része elpusztul. Ezek után a kereskedelmi szakemberek olyan következtetésre jutottak, hogy jó lenne a halakat felporciózott, megtisztított állapotban szilonzacskókba lefagyasztva szállítani. Ez higiénikus is és lényegesen megkönnyíti a gazdasszonyok munkáját. Ugyanig sokan azért idegenkednek a halvásárlástól, mert nagyon sok munka vari : vele amíg azt elkészítik. Különösen I a városi korszerű konyhákban, kelleí metlen látvány, amikor a hal pikkelyeit pucolják és belsőrészeit szedilc ki. A halpikkelyek sokszor még hetekig is meglapulnak valamilyen rejtett tűzhely alatti sarokban. A felporciózott állapotban történő halhús árusítása tehát egyrészt megkönnyítené és megoldaná a szállítási problémákat, mert nagy befogadóképességű hűtőkocsikban sok halat lehetne szállítani és azt könnyen tárolhatnák az üzletekben. másrészt a háziasszonyok is szívesebben vásárolnák az említett előnyök miatt. A halhús eladással a jövőben komolyabban kell foglalkozni a kereskedelmi szerveknek, mert a halhús fogyasztás emelését egészségügyi tényezők is indokolják, de sokszor köz- I ellátási nehézségeinken is enyhíthetnénk, mert aki történetesen halhúst : vásárolna, nem venne sertéshúst, I amiből bizony igen szűkében vagyunk. (bállá) SZABAD FÖLDMŰVES 5 1989. június 14.
