Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-14 / 24. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE Ismerkedés a kolhozok alapszabályzat — tervezetével A Parasztszövetség küldöttsége Pavel JÓNÁS mérnök, a Szövetség elnöke és főtitkára Viktor MRÄZ mérnök vezetésével a napokban hazatért a Szovjetunióból, ahol behatóan tanulmányozták többek közt a kolhozok alap­szabály-javaslatát, s a számunkra is tanulságos anyagot hazahozták, hogy szövetkezeteink is megismerhessék. Az új alaszabályzat-tervezetet a Szovjetunió kolhozai­nak küldöttei a III. össz-szövetségi kongresszuson hagy­ják majd jóvá. S mivel nálunk is nagy munka folyik a szövetkezeti földművelésről szóló új törvény kibocsátása érdekében, mely magában foglalja az EFSZ-ek gazdálko­dásának alapelveit és a tagság jogaira vonatkozó elveket, igen jól jött a kolhozok alapszabályzat-tervezete, hogy összehasonlíthassuk az egyes alaptételeket. Mint ismere­tes, nálunk az alapszabályzat nem lesz kötelező mint idáig volt, hanem az újat segédanyagként adják ki, és ennél fogva nemcsak érdekfeszítő, hanem egyben tanul­ságos is lesz a kolhozok alapszabályzat-tervezetének ta­nulmányozása, megismerése. III. FEJEZET A kommunizmus iskolái A nagyszabású anyag az előszóban leszögezi, hogy a kolhozban folyta­tott mezőgazdálkodás a szovjet hatalom oszthatatlan része, út a kommu­nizmus felé, melyet Lenin elvtárs jelölt ki a Szovjetunió földművesei szá­mára. A termelőeszközök társadalmi tulajdona, a kollektív gazdálkodás elő­nyei, a párt és a szovjet állam szüntelen támogatása lehetővé tették a falu szociális-ökonómiai arculatának gyökeres megváltozását. A kolhozok dolgozóinak és a munkásosztály, valamint az egész szovjet társadalom áldozatkész munkájának eredményeképpen a kolhozok korszerű gépesített nagyüzemekké fejlődtek, egyre gazdagodnak, s közben a tagság életszínvonala fokozatosan emelkedik. Ez lehetővé teszt, hogy megszűnje­nek a falu és a város közti aránytalanságok, különbségek. A kolhoz, mint a szocialista gazdálkodási mód társadalmi formája, na­gyon megfelelő a falvak termelőerejének fejlesztésére, a termelés irányí­tására a kolhozok tagjain keresztül, ami előfeltétele a belüzemi demokrá­cia kibontakozásának. Ez módot nyújt arra, hogy közös nevezőre hozzák a tagság érdekeit és a társadalom célkitűzéseit. A kolhozok a földműve­sek számára a kommunizmus iskoláivá fejlődtek. A párt bölcs vezetése alatt a kolhoztagok a munkásosztállyal való szoros szövetségben aktív részt vállalnak a kommunizmus építéséből. Most pedig nézzük közelebbről, hogy mivel foglalkozik az alapszabály­zat-tervezet. IV. FEJEZET I. FEJEZET (Folytatása következik.) JUDr. MICHAL DURDIAK, a SZÉP KB dolgozója A tagság jogai és kötelezettségei V. FEJEZET A kolhoz termelő, kereskedelmi és pénzügyi tevékenysége A kolhoz gondoskodik a tagok gyermekeiről SZABAD FÖinMtlVES 1389. június 14. azok is, akiket nyugdíjaztatok, vagy rokkantságba helyeztek, ha továbbra is a kolhozfaluban maradnak. A kolhozból történő minden egyes kilépési nyilatkozatot a vezetőség megtárgyal és a határozatot a taggyű­lés elé terjeszti jóváhagyás céljából (a kilépésről szóló bejelentés után legkésőbb három hónapon belül). A kilépő taggal a vezetőség a gazdasági év végén számol el, de legkésőbb a kolhoz zárszámadása utáni hónapban. bá valamilyen ipari jellegű kolhoz­üzem építésére. Emellett szerződést köthet az ipari vállalatokkal és a ke­reskedelmi szervekkel bizonyos áru­cikkeknek a kolhozban történő terme-, lésére, melyeket a szabad időben, pél-, dául a tél folyamán, vagyis a vegetá­ció szünetelése alkalmával készíthet­nek. A kolhoznak módjában áll, hogy' csatlakozzon valamelyik kolhozközi és állami, valamint kolhozközí vállal­kozásokhoz, szövetkezetekhez és szö­vetségekhez. Pénzeszközeinek bizonyos hányadé- • val a taggyűlés jóváhagyása után be­társulhat a helyi szovjet s valamelyik­­szovhoz és más állami és szövetkezeti vállalat vagy szervezet új létesítmé-­­nyeibe, ahonnan a befektetett összeg haszonrészesedés formájában vagy másképpen térül vissza. Ezek közé a létesítmények közé tartozik többek közt a dolgozók szempontjából szük­séges szolgáltató, kulturális és más intézmények létrehozása stb. A kolhoz szerződést köt az állami, a szövetkezeti és a társadalmi szerve­zetekkel az áruértékesítésre, külön-. féle gépek és anyagok vásárlására, nagyhasznú állatok beszerzésére, az általa termelt félkészáru és a mellék­üzemágban előállított javak értékesí­tésére. Ezenkívül több munkára és szolgáltatásra külön, a célnak meg­felelő szerződést köt, hogy megköny­­nyíthesse saját termelő tevékenységét. Az Állami Banknál számlát nyit, a be­folyó és a kifizetésre kerülő pénz­eszközök elszámolása és forgatása céljából, különféle pénzügyi és beru­házási műveleteket bonyolít le az ér­vényben levő előírások alapján. A pénzeszközökkel való gazdálko­dás, a kolhoz vezetőségére tartozik. Mód nyílik arra is, hogy a kolhoz rövid lejáratú hitelt vegyen fel a banktól. A pénzügyi eszközökkel történő diszponálás, a számlázás, az egyes számlákról való kifizetés, a hitel té­rítése csak az elnök, valamint a fő­könyvelő aláírása után érvényes. A kolhoz operatív pénzügyi és statisz­tikai nyilvántartásokat vezet. Alkal­mazza a korszerű könyvviteli módo­zatokat. Kimutatásokat készít, melye­ket határidőre az illetékes szervekhez eljuttat. A kolhoz nem kezeskedik tagjai pénzügyi tartozásaiért vagy keresleteiért, ugyanakkor a tagok sem kezeskednek a kolhoz hasonló dolgaiért. termőképességét, egyrészt rendszeres tápanyagvisszapótlással, másrészt az öntözéses gazdálkodás bevezetésével, a vadvizes területek lecsapolásával, a víz és szélerózió elleni védőintézke­désekkel, az erdők előírásos használa­tával stb. A földterületnek vagy a határnak állami és társadalmi érdekből történő változtatása, leszűkítése csupán ab­ban az esetben megengedhető, ha az illető kolhoz taggyűlése is jóváhagyja az illetékes állami szervek erre vonat­kozó határozatát. Alapjában véve az öntözőrendszerrel behálózott, a szántó, a szőlővel és gyümölcsfákkal betelepí­tett területek más célokra való fel­­használása tiltva van. Ha mégis sor kerül erre, a kolhoznak a terület megcsonkítása ellenében az érvényes jogi norma értelmében kártérítésre van igényjogosultsága. A Szovjetunió alkotmánya értelmé­ben az állam a földterületet a kolho­zoknak ingyenesen, állandó használat­ra rendelkezésre bocsátja. A kolho­zoknak átadott földterület össznépi tulajdon, mely nem vásárolható meg, nem értékesíthető, és haszonbérbe sem adható. A szovjet hatalom járási vagy helyi szervei minden egyes kolhozt végzés­sel értesít a földek használatára való jogosultságról, melyben megjelölik a területet és a határt. A kolhozoknak átadott földterületeket közös, illetve kolhozvagyon és háztáji terület jelző­vel illetik. A háztáji területeket a közöstől távol, külön mérik ki. A földvagyon átvétele alkalmával a kolhoz kötelezettséget vállal, hogy a számára kiutalt földterületet a le­hető leggazdaságosabb formában a termelés szolgálatába állítja, növeli A földvagyon gazdaságos kihasználásának alapelvei A közös vagyon szerepe A kolhoz-gazdálkodás célkitűzései gok vásárlása, eladása vagy leírása a kolhoz taggyűlése által jóváhagyott házirend és az érvényes jogi normák szerint történik. Azok a kolhoztagok, akik saját hi­bájukból elővigyázatlanságból, vagy hanyagságból, esetleg mulasztás kö­vetkeztében stb. előidézték az állatok elpusztulását, a közös vagyon megká­rosítását és tönkretételét, saját célra önkényesen igénybe vették a gépe­ket, az igás és haszonállatokat, s ez­zel anyagi kárt okoztak a kolhoznak, kötelesek azt megtéríteni. A valóságos kár terjedelmének meg­állapítása kimondottan a kolhoz veze­tősége hatáskörébe tartozik. Az oko­zott kárt a vezetőség az illető havi alapfizetése egyharmad részének ere­jéig hajthatja be, az ennél magasabb összeg végrehajtása a bíróságra tar­tozik. A fejezet kimondja, hogy a kolhoz ökonómiai alapeszközeihez tartozik az államtól kapott földtulajdonon kívül az egyéb közös vagyon is, mely a kol­hoz üzemeiből, épületeiből és beren­dezéseiből, a gépparkból, az igás és haszonállatokból, az állandó ültetvé­nyekből, a meliorációs és öntözőrend­szerekből, a termékkészletből, a pénz­eszközökből és más fontos tételekből áll. A termelő tevékenység és a to­vábbi fölemelkedés érdekében a kol­hoz tervszerűen felhasználja alap- és forgóeszközeit, melyeket kizárólago­san termelési célokra használhatnak. Ezek a tételek az oszthatatlan alap­hoz tartoznak. Ide sorolják a nem termelést szolgáló alapeszköz készle­tet is. A közös vagyonnal és pénzeszkö­zökkel való gazdálkodás kimondottan a kolhozra és a vezetőségre tartozik. Egyes alapeszköz tételek vagy anyá­nak a munkához. Feladata továbbá a piaci termelés szüntelen intenzív növelése gépek és más eszközök rendelkezésre álló komplex eszközök kihasználásával. Tökéletesíteni a kolhoz tagjainak életkörülményeit javító anyagi és kul­turális alapokat és fokozatosan átfor­málni korszerű lakótelepekké a fal­vakat. A kolhoz a földművesek nagyüzemi, szocialista szövetkezeti alapon létre­hozott önkéntes szervezete, közös ter­melőeszközökkel és kollektíván vég­zett munkával. Feladata, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel szilárdít­sa az alapokat, növelje a munkater­melékenységet, a termelés hatékony­ságát, s a kolhoz tagjait úgy nevelje, hogy kommunista módon vlszonyulja-II. FEJEZET lyeken erre megvannak az ökonómiai feltételek, mint például az agrotech­nika tökéletesítésével, a magasabb hozam elérésénél, vagy az állatte­nyésztésben a hasznosság növelésé­vel, a jobb hasznú fajták nemesítése és kiválasztása által, a zoo- és az állategészségügyi normák betartásá­val, a saját takarmányalap megterem­tésével, a korszerű technika és tech­nológia bevezetésével, az egyes mun­kaműveletek komplex gépesítésével, az elektrifikáció eszközeinek igénybe vételével, a tudományos ismereteknek a termelési gyakorlatba való bevezeté­sével, a meliorációval, a kemizárióval stb. Ebbe a tárgykörbe tartozik to­vábbá a kéznél lévő gépek és épüle­tek rendszeres karbantartása, az iga­vonó és haszonállatok okszerű gondo­zása, a kulturális és más célokat szolgáló berendezések, valamint a la­kóházak, óvodák, bölcsődék, utak, vízgazdasági létesítmények rendszeres kezelése — az üzemi terv alapján. A rendelkezésre álló helyi, anyag és belső munkaerő források tökéletes kihasználása, s a nagyobb haszon el­érése érdekében a kolhoz intézkedést tesz a melléküzemági termelés meg­alapozására és kiszélesítésére, tov^b-3 A kolhoz a taggyűlés által Jóváha­gyott terv, a korszerű tudományos ismeretek és módszerek alapján gaz­dálkodik, hogy kevés munka-és anyag­ráfordítással egyre nagyobb mennyi­ségű terméket érjen el. A terv kidolgozásánál mindig a gaz­daság bővített újratermelésének szük­ségleteiből, az állami árutermelési és felvásárlási tervből, az átvevő partne­rekkel kötött értékesítési szerződés­ből, továbbá a terven kívül értékesí­tésre kerülő áru termeléséből, vala­mint a kolhoz tagságának anyagi ér­dekeltségéből, kulturális szükségleté­ből indul ki. A kolhoz termelési-pénzügyi gazdál­kodása az ismert chozrascsot rendszer szerint történik. A siker érdekében igénybe veszik az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, melyek nagy hatással vannak mind a termelésre, mind pe­dig a gazdaságosságra. A kolhoz vezetősége és tagsága kötelezi magát, hogy — hatékony mó­don a kéznél lévő korszerű eszközök­kel — a termelési részlegek szakosí­tásával növeli a gazdaságosságot. Első­sorban is azokon a szakaszokon, ame­ságra, a kulturális igények kielégíté­sére s arra, hogy kérje a kolhoz segítségét lakása építésénél, vagy javí­tásánál, ezenkívül a kolhoztag a ter­mészetbeni juttatás fejében tüzelő­anyagot is kap. A tagok kötelessége, hogy az alap­­szabályzatot és a tárgyalási rendet betartsa, teljesítse a taggyűlés hatá­rozatait, s a vezetőség irányelveiből ráháruló feladatokat. Olyan korszerű módszerekkel dolgozzon a rábízott munkaszakaszon, hogy az eredményes legyen, s minden tekintetben megfe­leljen a munkafegyelem alapelveinek. Részt vállaljon a kolhoz vezetésé­ben, védelmezze az állami és a kol­hoztulajdont képező eszközöket, har­coljon a pazarlás és a nemtörődömség ellen. A lehető leggazdaságosabban kihasználja a kolhoz tulajdonában lé­vő és a számára kimért háztáji föld­területet. Továbbra is megmaradnak a kolhoz tagjaiként azok a személyek, akik az alább felsorolt körülmények végett ideiglenesen távoznak a gazdaságból. Például katonai szolgálatra történő bevonulás, felsőbb társadalmi vagy egyéb funkcióba való megválasztás, iskoláztatás, a kolhoz vezetősége által meghatározott időre az ipar s a nép­gazdaság számára történő felmentés esetén stb. A kolhoz tagjai maradnak A kolhoznak tagja lehet minden egyes szovjet állampolgár, aki betöl­tötte 16. életévét és munkájával részt kíván venni a kollektív földművelő munkában. A tagokat az előzetesen benyújtott Jelentkezési ív alapján a vezetőség veszi fel, s a döntést a legközelebbi taggyűlés hagyja jóvá az illető szemé­lyek jelenlétében. A jelentkező íveket a vezetőség havonta megvizsgálja és dönt a felvételről. A felvétel megerő­sítése után minden egyes kolhoztag számára egységes munkakönyvét állfe­­tanak ki. A tagok joga, hogy a kolhozban végzett mennyiségi és minőségi mun­ka ellenében garantált munkadíjazás­ban részesüljenek. Részt vállaljanak a kolhoz ügyintézésében, vezető szer­veibe történő választásokban és vá­laszthatóságban. Joguk van arra, hogy javaslattal élhessenek a termelőtevé­kenység javítására, s a vezetők mun­kájában felmerülő hiányosságok el­távolítására. Segítséget nyújtsanak a kolhoznak a kvalifikáció növelése és az üzemen belüli szakosítás bevezeté­se terén. Igényjogosultak a háztáji földterületre, a lakásra és a gazdasági jellegű melléképületekre, a kolhoz legelőinek használatára, az igás álla­tok igénybevételére és a személyi szükségletek szállítására a kolhoz házirendje értelmében. A kolhoz tagja jogosult továbbá a szociális ellátott-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom