Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-07 / 23. szám

ÉLETÉBŐL Téglagyár nyolc szövetkezet összefogásából Xi ország legkorszerűbb téglagyára épül Boriban # Nyolc milllé tégla évente % A beruházás három-négy év alatt meg­térül O Farkas mérnök bizakodik £ A gázfűtés olcsóbbá te­szi a téglagyártást. A Iával járásban Is gyors tempóban folyik az építkezés. Az egyéneknek és az Szemeknek van elég pénzalapjuk a beruházásokra, azonban évek óta sok gondot okoz az épltóanyaghlány. Ke­vés a fűrészelt anyag, de a legna­gyobb hiány égetett téglából volt és van ma Is. A járásban többször meg­próbálták már enyhíteni a téglahiányt. Mezei téglagyárak Is létesültek, kü­lönösen jól bevált a nagyobb kapaci­tású farnadl téglagyár, azonban ezek az új klsebb-nagyobb téglagyárak sem tudtak elég anyagot biztosítani az épít­kezésekhez. Ezért tovább kutatták a lehetőségeket, hogy melyik területe­ken lehetne téglát gyártani. A palás­tiak Is évek óta foglalkoztak ezzel a gondolattal, de más községekben és •zövetkezetekben is megvolt az aka­rat a téglagyártásra. A legkomolyabb kezdeményezést a bori szövetkezet nyújtotta be, amelynek értelmében bori község határában felépülne egy téglagyár, évi négy millió kapacitás­sal, ami idényjellegű lenne, mivel a nyári Idényben negyvenen, a téliben pedig huszonötén dolgoznának. Ami­kor azonban a téglagyár szervezésé­vel, építésével Farkas Ernó mérnököt, a Lévai Járási Mezőgazdasági Terme­lési Igazgatóság dolgozóját bízták meg, újabb Javaslat született. Farkas elvtárs addig kilincselt a szövetkeze­tekben, míg létrejött egy komoly frigy, nyolc szövetkezet, köztük Bori, Ipolyvisk, Palást, Kis- és Nagysáró üzemközi vállalkozás formájában tár­sult, és részt vállalt a tízmilliós be­ruházással épülő téglagyár építési költségeibe, vagyis a téglagyár a nyolc szövetkezet tulajdonosa lesz. A társuló szövetkezetek már meg is választották az elnökséget, amelynek élére Kajtár Ernő mérnök, a sárói szövetkezet elnöke került. Farkas elvtárs bizakodva néz a tég­lagyár Jövöje elé. Nem csoda. Az új téglagyár országos méretben Is a leg­korszerűbb lesz. A korszerű berende­zések a fizikai munkát minimumra csökkentik. A nyerstégla berakását és az égetett tégla kiszedését teljesen gépesítik. Olaszországból Is hoznak igen jó minőségi berendezéseket. Eleinte olyan tervek voltak, hogy szénnel fűtik majd a téglagyárat, de ez túl sok szállítási költséget igényel és a szén minősége sem mindig meg­felelő. Viszont a leendő téglagyártól nem messze van a barátsági gázveze­ték, ezért elhatározták, hogy ebből nyernek fűtőanyagot a téglagyártás­hoz. Gázfogyasztásra máris megkap­ták az engedélyt, tehát a téglagyár fűtése az olcsóbb gázzal történik majd, ami lényegesen hozzájárul az önköltség csökkentéséhez. A korszerű berendezések és a már említett gáz­fűtés olyan kifizetődővé teszi a tégla­­gyártást, hogy a becslések szerint a beruházás három-négy év alatt meg­térül. Tehát olyan üzemközi vállalko­zásba helyezik pénzüket a szövetke­zetek, ami a jövőben komoly bevételt jelent számukra. Persze, a szövetke­zeteknek nem éppen a bevétel, ha­nem Inkább az számít, hogy építkezé­seikhez, beleértve a szövetkezeti ta­gok családi házainak építését Is, ele­gendő téglát termeljenek. Farkas mérnök szerint a téglagyár építése Jól kezdődött, a munka gyors ütemben folyik és ha minden jól megy, már 1970 utolsó negyedében megkezdhetik a termelést. Az új, kor­szerű téglagyárban két műszakban dolgozik majd negyven munkás és évente nyolc millió téglát termelnek. Az eredeti tervet tehát a korszerűsí­tett eljárással megkétszerezik. —bállá— Bjy pillanatra... Májusvégi délután palántázás közben leptem meg az Ipolyvtskl dohány­­kertészeket. Hét asszony zsenge palántákat ültetett a megnedvesltett föld­be. Szótlanul, ügyes mozdulatokkal végezték munkájukat. Igyekeztek, mert sürget az tdő, és az ts serkentette őket, hogy már az utolsó métereknél tartottak. Vörös Gézától, a dohánycsoport vezetőjétől tudtam meg, hogy az Idén BALOG FALVA A GYŐZTES A rimaszombati járás 155 falujával vatta fal a versenyt a 950 lakosú Ba­logfala, Csehszlovákia megalapításá­nak 50. és a Februári Gyfizelem 20. évfordulója alkalmából. A falu lakói Összesen 175 egyéni és 9 kollektív kötelezettségvállalást ajánlottak fel a nagy évfordulók tiszteletére, össze­sen 874 800 korona értékben. A járási versenyben Balogfala lett az alsó, amiért a HNB az elismerd ok­levélen kívül 25 000 korona pénzjutal­mat kapott. Hogy ez az elsőség nem csupán véletlen eredmény, azt egész sor olyan akció bizonyltja, amelyet a falu lakói önsegéllyel végeztek el. Ezekről a sikerekről beszélgetek Széplaky Gyulával, a balog­­falai HNB elnökével. — Milyen konkrét eredményekkel járult hozzá e versenymozgalom a falu fejlődéséhez? — A legjelentősebb eredményként könyvelhetjük el a szlovák tannyelvá Iskola generáljavttását, mert egy éj tanteremmel bővült az iskola, s ezzel megszűnt a kétmüszakos tanítás. Ez az akció 270 000 korona beruházást Igényelt. A lakosság társadalmi mun­kában összesen 1500 órát dolgozott le az építkezésen. Két új útat is rend­beszedtünk, az egyiket 400, a másikat pedig 320 méter hosszúságban. A falu lakóinak szorgalmát bizonyltja, hogy a 874 8000 korona értékű kötelezett­ségvállalást közel 500 000 korona ér­tékű munkával toldották meg. A már említett faluszépítési akción kívül hozzájárultak még a helyi hangos híradó generáljavltásának, az állomás és a helyi fogyasztási szövetkezet környékének a rendbehozatalához, a HNB épületének tatarozásához, elke­rítették a temetőt, és sorolhatnám még tovább. — Balogfala tehát hatalmas lépé­sekkel halad előre a fejlődés útján. Elmondhatjuk ezt a helyi gazdálkodás üzemeiről is? — Azt hiszem ezen a téren sem maradunk le a járás többi községei mögött. A HNB helyi gazdálkodása keretében jelenleg szódavíz készítő részleg, asztalosműhely, kőműves, la­katos és bádogos munkacsoportok szolgálják a lakosság igényeinek ki­elégítését. Közszolgáltatási üzemeink forgalma tavaly meghaladta a 200 000 koronát, ebből 148 000 korona volt a tiszta nyereség. — Ezek az eddigi eredmények. Mi­lyen távlatok nyílnak e község to­vábbi fejlődéséhez? — Legközelebbi terveink közé tar­tozik a kultúrház építésének a befe­jezése. A színpad teljes felszerelése után az építkezés értéke 280 000 ko­rona. Két mellékutat szeretnénk por­­mentesíteni az új lakónegyedben. A közszolgáltatási hálózatot a fuvaros­szolgálat bevezetésével bővítjük. A versenyben elért helyezésekért ka­pott összeg egy részét a falu felsza­badításáért vívott harcokban elesett 78 szovjet katonának emelt emlékmű építésére fordítjuk. Összesen mintegy 600 000 korona értékű munkát aka­runk elvégezni a legközelebbi idő­szakban a falu fejlesztésének kereté­ben. Az anyagi fedezetet nagy rész­ben a helyi forrásokból merítjük, de számolunk a járási és kerületi szer­vek támogatásával Is. K. Z. 8 hektáron termesztenek dohányt. Tavaly 10 hektárról a tervezett 425 ezer korona helyett 475 ezer korona futott be a közös kasszába. Ha stkerül, az idén még jobb eredményeket szeretnének elérni. Felvételünkön a csoport tágját láthatók, akik tavasztól őszig a dohánnyal dolgoznak. Nagyon siettek a palántázással, de azért egy pillanatra felegye­nesedtek. jólesik a pillanatnyi megállás is, hiszen naponta kétezerszer kell lehajolniuk és elültetni a zsenge dohány palántákat. Vörös Ilona, Gáltk Anna, Tóth Erzsébet, Pélt Etel, Bondor Margit, Balázs Katalin és Jakus Má­ria értik a dohánytermesztés minden csínját-bínját. Csupán egy pillanatig Időztem a szorgos Ipolyvtskl asszonyok között, akik fáradságot nem Ismerve végzik mindennapi munkájukat a mezőn, s otthon egyaránt. is igyekeznek 40 mázsás hektárhozamot magasan túlszárnyaljuk. — A kapásnövényeknél Is Ilyen kedvező a helyzet? — A 60 hektár cukorrépa szépen fejlődik. Öntözéses komplex agrotech­nikát alkalmazunk, és így bizakodva nézünk a jövőbe, hiszen tavaly is 547 mázsát értünk el hektáronként. — A kukoricatermesztésben mind a 170 hektáron a komplex gépesített agrotechnikát alkalmazzuk. A fejlő­dés különböző szakaszain a növény­zet szükséglete szerint 30 mm-es ada­gokkal öntözzük a kukoricát. Hektá­ronként 10 mázsa műtrágyát juttat­tunk a talajba, így a külföldi hlbrid­­kukoricafajták számára a fejlődésnek kitűnő feltételeket biztosítottunk Ezek közül túlsúlyban a HD—208-as hibridkukoricát termesztjük, összesen 11 fajtával (7 jugoszláv, 2—2 román és francia) termesztési kísérleteket végzünk. — Milyen lesz az idei takarmány­alap? — Reméljük jó. A lucerna első ka­szálásából 25—30 mázsás szénater­mésre számítunk. A többi kaszálás még jobb termést is adhat. A deák! szövetkezetben eltöltött néhány óra arról győzött meg, hogy a földművesek szorgalmasan végzik munkájukat és mindent megtesznek a jó termés érdekében. A szorgalmas munka bizonyára meghozza gyümöl­csét, tehát jogosan bizakodnak és számítanak gazdag termésre. KAJTOR PÄL a galántai járásról, még röviden a gabonavetések állapotáról. — A búzavetések bőséges termés­sel kecsegtetnek. A tavaszi árpa meg­sínylette a késel vetést. Egyébként 10 ezer hektáron termesztjük főleg a Dvoran, Jantár, Valticei, Ekonom és a Diamant fajtákat. Eddigi tapaszta­lataink szerint a Dvoran mutatkozik a legmegfelelőbbnek, amely tavaly 31,3 mázsát termett hektáronként. Tavaszi árpából az elmúlt évben 30,5 mázsás járási átlagot értünk el. A főagronómus tájékoztatója után terepszemlére indulok a Deáki Egy­séges Földművesszövetkezetbe. BIZAKODIK AZ AGRONÖMUS Lépten-nyomon a különböző mun­kaszakaszokon szorgoskodó emberek­kel találkozom. A gépjavítóműhely közelében két fiatalember Ciernlk György és Antal János a gabonakom bájn javításával, ellenőrzésével fog­­lalkozik A szövetkezet irodájában szintén serény munka folyik. Az elnök és az agronómus azonban nem voltak jelen Az agronómus határszemlére ment, de rövid várakozás után megérkezett Nyomban vallatóra fogom Dikan Ist­ván mérnököt, az 1100 hektáron gaz­dálkodó deáki szövetkezet agronómu- Sát — Milyen termést ígér a zöldellő határ? — teszem fel a kérdést. — Nem akarok dicsekedni és talán még korai termés-becslésbe bocsát­kozni, de búzából (300 hektár) kitűnő termés mutatkozik. Tavaly 44,43 má zsa termett hektáronként. Ha minden jól megy, az időn erősen megközelít jük az 50 et. Aratáskor szeretnék kel lemesen csalódni, mert a földnek megadtuk, ami jár. Májusban még ön tözttlk is a búzát (30 mm) és valóban nagyon szépen fejlődik a növényzet. Bízom abban, bogy a búzakalászok Ciernik György és Antal János igyekeznek a gabonakumbájn javításával, szórni fogják a magot és a tervezett hogy az aratás beköszöntése ne érje őket váratlanul. Smiknya László és Vörös Géza öntözik a talajt, hogy jól megfoganjanak a palánták. Báli Géza traktoros, a vízhordó. Kép és szöveg: K. P. A haladást képviselik A megalakulásuk huszadik évfordu­lóját ünneplő szövetkezetek közé tar­tozik a gömöri EFSZ is. Bár ez a köz­ség a rimaszombati járásban mindig a haladást képviselte, 1949-ben itt sem ment könnyen a földművesszö­vetkezet megalapítása. Mégis, már az első évben összközségi lett a szövet­kezet és 1050 hektárnyi mezőgazdasá­gi területen gazdálkodott. Átvészelte az alakuló mezőgazdasági nagyüzem minden gyermekbetegségét, de túlélte a válságok időszakát is. Kezdetben a megfelelő tapasztala­tokkal rendelkező szakemberek, ve­zetők hiánya okozta a legtöbb problé­mát. Néhány év elteltével azonban egyre gyarapodott a vezetőség tudása, s bővültek az irányításban szerzett tapasztalatok is. Egyre inkább meg­szilárdult járásunk egyik legrégibb földművesszövetkezetének gazdálko­dása. Az EFSZ egy hektárra eső évi bevétele ma már csaknem kétszerese az első években elkönyvelt bevételek­nek. Gömörön hamar felismerték, mi­lyen jelentőséggel bír egy nagyüzem irányításában a szakképzettség. Ma már két agrármérnök, nyolc szakkö­zépiskolát végzett szakember és 46 mezőgazdasági szakiskolát végzett tag is dolgozik a szövetkezetben. Nem utolsósorban az ő érdemük, hogy a Gömöri EFSZ a rimaszombati járás legjobb mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozik. A nem éppen kedvező természeti feltételek ellenére is mind termelési, mind gazdasági eredmé­nyeivel kiemelkedik a többi EFSZ-ek közül. A gömöri hektárhozamok 5—10 mázsával felülmúlják a járási átlagot, és lépést tart a növénytermesztéssel az állattenyésztés is. Míg 1960-ban 222 000 liter tejet termelt a szövetke­zet, tavaly már 878 000 litert adott á közellátás számára. 1960 óta az évi hústermelés 1200 métermázsáról 2448 mázsára emelkedett. A termeléssel egyenes arányban növekedett a szö­vetkezet bevétele és természetesen á tagság egyéni jövedelme is. Tavaly már 27,25 koronát ért el Gömörön egy-egy munkaegység. A Rimaszombati Járási Mezőgazda­­sági Társulás a gömöri földművesszö­­vetkezetet a két évtized alatt elért eredményeiért állami kitüntetésre ja­vasolta. Kovács Zoltán, Rimaszombat VILLÁM-MUNKA A Nyitrai Otépítő Vállalat dolgozói szinte hihetetlen rövid idő alatt jár­hatóvá tettek Nána község körzetében egykilométer bosszú útszakaszt. Amo­lyan huszárvágás volt ez. Szabó Jenő úthengerelő igazán dicséretre méltó munkát végzett, de elismerést érde­mel az akció minden résztvevője. Ezen az útszakaszon tehát nem kell többé bokáig érő sárban járni az uta­soknak. Hasonló gyors munkákat jó lenne talán a jövőben olyan szaka­szokon is csinálni, ahol azok hossza­dalmas javítása lényegesen nehezíti, akadályozza a közlekedést. Meidlik Kálmán, Nána

Next

/
Oldalképek
Tartalom