Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-31 / 22. szám

IPAR-KERESKEDELEM A termelők bizalmának és a fogyasztók megelégedésének elnyerése egyaránt fontos Időszakonként kimondottan nagy gondot okoz a mezőgazdasági termények és termékek érté­kesítése. Hullámzásszerfien változik a helyzet, ami óvatossá teszi a termelőt és elégedetlenné a vevőt. A közvetítő szerepet betöltő kereske­delemnek, valamint élelmiszeriparnak nagyobb rugalmasságot illene kifejtenie és olyan szer­vezési intézkedéseket végrehajtania, de főleg terménytárolási gyakorlatot megvalósítania, ami a termelők bizalmát, s a fogyasztók teljes meg­elégedését váltaná ki. Több személyt kédeztem meg mennyire elégedett a mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásának pillanatnyi helyzetével, véleményüket a következőkben talm~csolom. vagyunk az előfordult nagy vesztesé­geknek. A puha gyümölcsöket való­ban fel lehetne szörppé, gyümölcslévé dolgozni, az almát, körtét és néhány más gyümölcsfélét, valamint a zöld­séget pedig hosszabb ideig is tárolni lehetne. A nyugatnémetektől olyan ajánlatot kaptunk, hogy termeljünk kései karfiolt, melynek kilója 2,20 ko­ronába ikerülne. Ezt azután a hűtő­házból december közepén, Karácsony előtt kezdenénk szállítani. A nyárasdi EFSZ elnöke Dömény János elvtárs vállalta, hogy a náluk felépült hűtő­­házban az egész járás területén kiter­melt kései karfiol tárolását elvégzik. — A zöldség- és a gyümölcsfélék minőségi osztályok szerinti besorolá­sával a múltban eléggé sok baj volt. Tesznek ennek orvoslására valamit? — Szeretnénk, ha járási méretben elfogadnák azon nézetünket, miszerint helyesnek tartjuk olyan munkacsopor­tok kialakítását, amelynek tagjai az áru előkészítésével, osztályozásával foglalkoznának. Nagyon jól tudjuk, hogy sok pénzünk elúszott a múltban az osztályozás hiányosságai miatt. Ez annál is fontosabb, mivel a szigorú feltételeket támasztó nyugati orszá­gokba is szándékozunk szállítani, de hazai vonatkozásiján ugyancsak a szín­vonalat emelni. Fontosnak tartjuk az áruminősitő munkacsoportok tagjait kellő szabványismereti és egyéb vo­natkozású oktatásban részesíteni, mert a Jelenlegi helyzet olyan, hogy sok esetben nem választják külön az I., a II. vagy a III. minőségi osztályba tar­tozó árut és sok vita közepette mégis csak a közepes, esetleg a legrosszabb árszintet sikerül az olyan áruért elér­ni, amelynek legnagyobb részéért a legjobb árat lehetne megkapni. Ezért a jövőben erre nagy súlyt kell fektet­ni. — Mi a véleménye arról, ha a na­gyobb EFSZ-ek, esetleg néhány kisebb szövetkezet közösen kereskedelmi szakelőadókat helyeznének tisztségbe olymódon, mint ahogyan anyagbeszer­zők, állattenyésztők és növénytermesz­tők működnek, segítene ez a jelenlegi helyzeten? — Ha ilyen funkciót létesítenének az részünkről szívesen fogadott ta­nács lenne a jövőre nézve. Részben azért is, mert a csúcsmunkák idején a terményátadásnál a járási társulás­ról ketten semmiképpen sem vehetünk mindenütt részt. Ezek a kereskedelmi és áruminősítő megbízottak nagyon sokat tudnának tenni a szövetkezeteit ökonómiai helyzetének javítása terén. — Ezek a szövetkezeti kereskedők az ipari központokba és a nagyváro­sokba irányíthatnák az át nem vett árut és ott megszervezhetnék eladá­sát, akár néhány EFSZ összefogásával. — Ez végrehajtható elgondolás. Pél­dául tavaly nagyon sok árufelesle­günk volt káposztából. A Szarvai Álla­mi Gazdaság Cadcán nyitott eladó­helyiséget és a felesleges árut itt érté­kesítették. ökonómiailag még Jobban' is jöttek ki, mintha a zöldségfelvásár­ló üzem hajlandó lett volna az árut átvenni. Az áruelosztás sajnos akado­zik és köztársaságunk számos helyé­re nem jut el az áru akkor, amikor nálunk a teheneikkel vagyunk kényte­lenek megetetni például a káposztát. ☆ 9 Renczés Sándor, a felső­­patonyi EFSZ elnöke ' f t — Ami a zöldségfel vásárlást illeti szövetkezetünknek korai zöldsége nem volt sok, így jelentősebb problémánk ezzel kapcsolatban nem volt. Már be­fejeztük a spenót eladását, amellyel egy kis fennakadás keletkezett, mert a pozsonyi fagyasztó üzem nem mű­ködött és egy kicsit távolabbra kel­lett elszállítani az árut. A fuvarkölt­ségeket a gyár kifizette, úgyhogy nem panszkodhatunk. Húseladási és tej­­eladási problémánk nincs, a felvásár­lás rendesen halad. Feltehető, hogy azoknak az intézke­déseknek segítségével, amelyeket a dunaszerdahelyi járásban a mezőgaz­dasági társulás, valamint a szövetke­zetek tesznek, a közeljövőben jelentő­sen javul majd az áruértékesítés hely­zete. A felvásárló vállalatoktól azon­ban elvárja társadalmunk, hogy szin­tén tegyék meg a magukét a helyzet fokozatos és állandó javulása érde­kében, hiszen közös nemes célért te­vékenykedünk mindannyian, amely cél nem kisebb jelentőségű, mint a lakos­ság élelmiszerellátása és megelége­dése. Kucsera Szilárd • Mészáros György mérnök, a somorjai EFSZ ökonómusa — A tojásfelvásárlással kapcsolat­ban van egy kis gondunk. Az átvevő nálunk helyben veszi át a tojást, átellenőrzi a nagyság szerinti minő­ségi osztályba történő besorolást, alá­írja az áru átvételét, de az elszámo­lás nem az átvételi bizonylat alapján történik. Például április 14-én 3240 I. minőségi oszályba sorolt tojást ad­tunk át 183,5 kg súlyban és 9000 darabot II. osztályút 427 kg súlyban. Ezt a mennyiséget teljesen máskép­pen számolták el és más összeget utaltak át a bankszámlánkra, mint amennyi járt volna. Konkrétan az em­lített esetben, amely csak egy a sok közül, I. minőségi osztályúnak mind­össze 3055 tojást ismertek el, 9179 tojást II. osztályúként számoltak el, a többire meg kimondták a hibás jel­zőt és értékét egyáltalán nem térítet­ték meg. — Vajon az EFSZ hosszabb idáig tárolt tojást ad el, úgyhogy előfordul­hat benne hibás is? — Csakis friss tojást adunk el, amit hetente kétszer, néha háromszor visz­nek el. Arra lehetőség nincsen, hogy a tojás elromoljon. — Az említett esetben ki vette át a tojásszállítmányt? — A dunaszerdahelyi felvásárló­­üzem átvételi bizonylatán Hájas át­vevő aláírása olvasható. Az elszámo­lási szelvényen már más név szerepel. — Hány tojást nem ismertek el utó­lag a múlt évben? — Megközelítőleg kétezerötszáz da­rabot. Lényegében nem túlságosan nagy mennyiségről van szó és az I. osztályú tojás kilójaként fizetett 15,30 korona és a II. osztályúért fize­tett 13,77 korona között sem olyan rettenetesen nagy a különbözet, de elvi szempontból elfogadhatatlan az ilyen módszer gyakorlása. ☆ • V é g h Sándor, a Bratislava! Zöldségfelvásárló n. v. úszori kirendeltségének főraktárnoka — Körzetünkbe tartozó zöldségter­mesztő mezőgazdasági üzemek az ér­vényben levő szabvány szerint arány­lag jól osztályozott árut adnak át, így ezen a téren különösebb problé­máink nincsenek. Az előre bejelentett mennyiségekben sem fordultak elő idén a megengedett 10 %-os eltérés­nél nagyobb különbözetek, bár az igazi idény csak május végén kezdő­dik. — Az árumennyiség bejelentését mostanában hogyan végzik? — Szabály szerint az áru átadását negyvennyolc órával megelőzően kell a mennyiséget bejelenteni. Kirendelt­ségünk agronómuse motorkerékpáron kapcsolatot tart a termelőkkel, és át­tekintés végett tíznaponkénti idősza­kokra zöldségmennyiség előrejelzést dolgoz ki. Ezen kívül havi előrejelzés is készül. Az áruszállításra vállalati központunktól a diszpozíciót a kétna­pos előrejelzés alapján kérjük. Kiren­deltségünk egyébként a dunaszerda­helyi járás területének körülbelül egy­­harmad részéről vásárolja fel a zöld­séget. — Milyen zöldségféléket vettek át Idén? — Február végétől a salátát vásá­roltuk, május huszadikén megkezdő­dött a karalábé átvétele, majd a kel és a káposzta, valamint a karfiol kö­vetkezik soron. — A gyümölcsfélékből a cseresznye átvétele a szokottnál később indult? — Egy-két héttel, de a minőség ki­váló. ☆ % K u p k a Juraj mérnök, a Gombai Állami Gazdaság főállattenyésztője — Pillanatnyilag nem állíthatjuk, begy nehézségek fordulnának elő termékeink felvásárlásával, kapcsolat­ban. Az elmúlt év decemberében a felajánlott és szerződött sertésmeny­­nyiséget nem vette át a felvásárló vállalat, bár a pénzbeli elszámolás az akkori súly alapján megtörtént. Az átvétel azután januárban bonyolódott le. Alattenyésztési termékeink eladása azóta gördülékeny. ☆ % B a á n Gizella, a Kisállat­tenyésztők Szövetsége felső­­patonyi-réti helyi szerveze­tének elnöke — Jelenleg tojást adunk el, amit a Jednota korlátlan mennyiségben át­vesz. Problémáink az eladással nin­csenek. Szervezetünk tagsága össze­jöveteleink alkalmával felvilágosítást kap arról, hogyan ikell az osztályozást végezni, milyen módon szükséges vi­gyázni a fészkek tisztaságára. Az apró tojást háztartásainkban felhasználjuk, így eladásra csakis elsőrendű minő­ségű, szabványnak megfelelő nagy to­jás kerül. — Más kisállattenyésztési termékek eladásával kapcsolatban milyen a hely­zet? — A gyapjú eladása a napokban zajlik le, remélem rendben. A ludak átvételénél a tagság megkárosítva érzi magát. A legutóbbi őszi eladásnál is rendszertelenül történt a minőségi be­sorolás. Olyan átvételi szabályt kelle­ne felállítani, hogy mondjuk bizonyos súlytól kezdődően a ludat első minő­ségi osztályba sorolnák. Az átvevők a ludat fogják, markolásszák, tapo­gatják, nézegetik. Sajnos az átvevők a helyzetet kihasználják, mert telje­sen jóakaratuktól függ, hogy elég hú­sosnak találják-e az állatot és az első vagy a második minőségi osztályba és árkategóriába sorolják-e a szár­nyast. Súlyhatárokat kellene ezért az osztályozás ellenőrizhetősége miatt megszabni. Akkor tudnák, hogy me­lyik lúd elsőosztályú, de így nem tud­ja senki. Ha az átvevő több borravalót kap, több az elsőosztályú, ez a tény. De ha mondjuk a 4,20 kg-os súlyt elérő tiszta tollazatú lúd a szabvány szerint első osztályúnak számítana, ekkor az még a menyországban is elsőosztályú lenne. — A nyúlfelvásárlás zökkenőmen­tes? — Ez rendesen bonyolódik le, mert ha a konzervgyárnak bejelentjük az eladás szándékát, akkor kijönnek au­tóval, helyben mérik, átveszik és fi­zetik a házinyulat. Az átvételi ár ki­lónként tizenhárom korona, ami bi­zony nem sok, ezért sem folyik ná­lunk túl nagyméretű nyúltenyésztés, meg azután kevés takarmányt adnak a nyulakra. Nálunk főleg tyúk-, juh- és lúdtenyésztés folyik. Olyan hír járt, hogy a gyapjú ára a felére csökken, de a mezőgazdaság vezetői úgy lát­szik megvédték a termelők érdekeit a pénzügyiekkel szemben, mert az árak nem változtak. ☆ O Konkolyi Rudolf, Duna­szerdahelyi Járási Mező­­gazdasági Társulás Jogi és kereskedelmi osztályának dolgozója — Húsfelvásárlás terén járásunk­ban jelenleg a helyzet megoldottnak tekinthető. Ha kivételesen előfordul olyan eset, hogy a felvásárló üzem valamilyen oknál fogva nem képes, vagy nem hajlandó az állattenyésztési termékek, konkrétabban a marhahús átvételére, úgy azt az olaszoknak, esetleg a nyugatnémeteknek kínáljuk fel, akik azt lehet mondani állandóan nálunk vannak, illetőleg egy telefon­­hívásra Prágából lejönnek. — Jelenleg is kötnek üzletet a kül­földiekkel? — Pillanatnyilag nem, mert minisz­tériumunkból felhívást kaptunk a ki­vitel leállítására. Ennek oka nem tel­jesen ismerj előttünk, ele feltehetően Hétszáz^ traktor torlaszolta el BECS belvárosát Bécsben az Osztrák Parasztszövetség tagjai hatalmas tüntetést rendeztek a borfelvásárlás felfüggesztése ellen és a bor átvételi árának rendezése érdekében. A parla­mentet és a belvárost hétszáz traktorral vették körül és a közlekedést teljesen megbénították. A parasztság képviselői a borfogyasztás utóbbi időben látszólag bekövetkezett csökkenését abban látják, hogy az állam a bor fogyasztási árát 10 °/o-os újabb forgalmi­­adóval terhelte meg. A kormány képviselői viszont azt állítják, hogy a borfogyasztás azért tűnik kevésnek, mert tavaly, az előző évekhez viszonyítva egyharmadá­­val nagyobb volt a szőlőtermés. A tüntetők egyikét meg­kérdezték, hogy az Osztrák Parasztszövetség beleegye­zett-e a tüntetés megrendezésébe. Az illető azt felelte, hogy a parasztszövetség ellenezte a tüntetést, de mind­járt hozzá is tette: „nem vagyunk megelégedve a szö­vetséggel, mert a hátunkon csinálják a politikát“. A 10 %-os forgalmiadó-emelkedés, amely a borterme­lőket sújtotta, de azonkívül a dohánytermelőket, sőt töb bek között a motoros járművek elárusítóit és vevőit is érintette, általánosan élénk visszhangot váltott ki. A tüntetés nagyrészt ezzel is összefügg. A tüntetés egyik résztvevőjét megkérdezték, vajon megismétlik-e a tün­tetést, ha nem sikerül elérniük a forgalmiadó csökken­tését. Olyképpen nyilatkozott, hogy nem remél azonnali eredményt a demonstrációtól, ami azt jelenti, ismét tün­tetni fog a parasztság. Különféle Jelszavakat erősítettek fel a traktorokra. Az egyik így hangzott: „Mit Withalm und Korin das Wein­bau verloren“, ami azt jelenti, hogy Withalm és Korin miniszterekkel a szőlőtermesztés elveszett. Professzor Dr. Stefan Korin pénzügyminiszter véleményét nyilvání­totta az eseménnyel kapcsolatban és megjegyezte: „ha az én személyes borfogyasztásomtól függene a szőlőter­mesztés sorsa, akkor bizony el lenne veszve, mert nem­sok bort iszom meg“. A továbbiakban kifejtette, hogy Ausztriában a bortermelés és a fogyasztás állandóan emelkedik. Az elmúlt évben 2,5 millió hektoliter bort. állítóttalk elő, ami harmadával több volt a szokásos meny«, nyiségnél. A parasztszövetség az utóbbi Időben nagy •; raktárakat épített, a bort felvásárolja és tárolja, mégpe- j dig azzal a céllal, hogy olyan években, amikor kisebb; lesz a termés, a borellátásban ne mutatkozzon fennaka- - dás. A földművelésügyi miniszter az üzleti szervezetek' által megvásárolt bor árához literenként egy silling - felár kifizetését engedélyezte az államkasszából. A Je­lenlegi 10 %-os forgalmiadó emelkedés csökkentése a parasztság kérésére nem teljesíthető pillanatnyilag, amelyre a gazdasági helyzetre való tekintettel csak az 1971-es év végén nyílik lehetőség. Klaus kancellár a tüntető parasztság képviselőit nem fogadta. A 3,50 sillinges literenkénti bor felvásárlási ár mindenképpen kicsi. A helyzeten az segíthetne, hogyhá ' a jobbminőségű bort exportálnák. Walner Stefan, az Osztrák Parasztszövetség elnöke úgy vélekedik, hogy nincsen szó parasztfelkelésről, mint ezt egyesek állítják, csupán jogvédelmi tüntetés zajlott le. Az árpolitikával a parlamentben is foglalkoztak. A kor«! mánypárt nyolcvanöt képviselője közül harminchárom a parasztszövetség tagja. így van rá mód, hogy a megöl-1 datlan kérdéseket napirenden tartsák és a lehetőséghez! mérten módot találjanak a szükséges ügyek rendezésére«? A tüntető parasztság a képviselőket is kérte, hogy has-! sanak az emelt forgalmiadó csökkentésének irányában. A problémákat felső szinten persze a beavatottak mindig másképpen látják, mint a nép. A tüntetésen egyébként nemcsak a bortermelők' vettek részt, hanem szolidaritásból a többi gazdálkodók is je­len voltak. Ezt a parasztszövetség elnöke különöskép­pen helyesli, mert összefogva komoly erőt képviselnek és közösen sokmindent megoldhatnak. Mint látjuk a felvásárlási árakkal, az adókivetéssel, a terményeladással nemcsak nálunk vannak problémák, de a mezőgazdaság sorsa más politikai rendszerű állam­ban is, a miénkkel párhuzamosan sok közös vonást visel, < — ksz —< a második és harmadik negyedévre előrejelzett húsellátás! nehézségekre való tekintettel függesztették fel át­menetileg az exportot. — A zöldség- és gyümölcsféleségek eladásával kapcsolatban milyen a hely­zet a járás területén? — Ebben az évben zökkenésmentes a zöldségfelvásárlás, de a múltból okulva nagy hűtőházaikat, gyümölcs­ös zöldségtárolókat építünk. Idénycsú­csok alkalmával kerülnek ugyanis elő­térbe a kereskedelem szervezési hibái. Távlati tervek szerint ezekben a — mezőgazdasági üzemek együttműködé­sével felépített — saját hűtőházakban tárolnánk egy ideig az árut, ha arra átmenetileg nem lenne kereslet. Ezek­ben a hfítőházakban raktároznánk az­után a téli időszakra. A raktárak jó kihasználása érdekében, szerződés alapján más járásokból is át szándé­kozunk venni gyümölcsöt és zöldsé­get. Ebben az évben a szerződéskötés­sel megkéstünk ugyan, mivel azonban jó termés mutatkozik, ezt utólag is megtehetjük. A tárolás igen előnyös lesz, mindenki megtalálja a számítá­sát, — A hűtőházak részére a mezőgaz­dasági társulás köti meg a gazdasági szerződéseket? — Igen. — A dunaszerdahelyi hfitőház mikor készül el és milyen lesz a befogadó­képessége? — Szeptember végéig készül el és háromszáz vagonos lesz a kapacitása. Kérdés persze, hogy meg kapjuk-e a hűtőberendezést, amit Olaszország szállít. Ha megkésünk, úgy előfordul­hat, hogy első évben nem használjuk ki teljes mértékben a hűtőraktár be­fogadóképességét. Amennyiben a jö­vőben veszélyben forogna valamilyen gyümölcs- vagy zöldségféleség minő­sége a felvásárlás akadozása miatt, úgy a hűtőházhan megóvjuk azt a romlástól. — Gyümölcslé készítő vonalak üze­meltetésére nem gondoltak? — A jövőben szeretnénk minden olyan gyümölcsöt megmenteni a köz­­ellátás céljaira, amely minőségét te­kintve erre alkalmas, mert élő tanúi

Next

/
Oldalképek
Tartalom