Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
FALVAINK Tavaszi gondok a gigantban altatóban megszoktuk, hogy a szö^ vetkezetek 20—30, esetleg 50 hektáros kertészeteket létesítenek. Az össz-földterülettő) függően ilyen kertészetek a legmegfelelőbbek és persze a munka erő-szükséglet is határt szab. Hisz a kertészetek igen munkaerőigényes termelési ágak. Amikor először jártam Farkasdon és azt hallottam, hogy több száz hektárnyi kertészetük van, igen meglepődtem. Ä földterületet azóta is növelték. Perecz Károly főkertész elmondotta, hogy idén 350 hektáron termelnek zöldségféléket. Persze, ilyen nagy kertészetben sok a gond, a baj és csak akikor lélegeznek fel a dolgozók, amikor egyegy terményfélét jól sikerült értékesíteni. Elsősorban is erről, vagyis a sikerekről beszélgettünk a főkertészszel. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a gigantikus kertészetben mik a főtermények, és melyik zöldségfélék hozzák a legtöbb hasznot. Perecz Károly kicsit elgondolkozott, aztán hozzákezdett mondókájához: — Az ország legnagyobb kertészete vagyunk. Nagy a terület, ezért nagyon kell vigyázni arra, hogy mit téri mesztünk. Az üvegházi termesztés nem annyira jelentős, mint a szabadtéri. A legtöbb bevételünk a káposztafélékből, fokhagymából és karottából van. — Hogyan sikerült a múlt évben a fokhagyma? — Régi hagyományos tapasztalatok alapján termesztjük a fokhagymát, és eddig még mindig szép eredményeket értünk el. A múlt évben 50 hektáron termesztettünk fokhagymát, és a hektárhozam 55—60 mázsa között mozgott, ami 20 koronás kilónkénti értékesítés mellett hektáronként több mint 100 ezer koronát jelent. — Milyen tapasztalataik vannak a tavaszi fokhagyma termesztéssel? — Nem panaszkodhatunk az őszi fokhagymára sem, mert jól tartósítható, és tavasszal is elég sokáig jó minőségű. Hektárhozama biztosabb és mindig magasabb a tavaszinál. A Rend a lelke mindennek Uborka-átültetés a melegágyba. hetne fejezni. A sok cím helyett talán csak ennyit: Amikor elnökösködni kezdett, örültek, ha nyolc korona előleg után volt néhány filléres osztalék. Tavaly viszont már megközelítette az átlagkereset az 1300 koronát. A kis falu lassanként újjáépült, s a tagok legtöbbjének rangos portája van. A 13 autótulajdonosból is 6 a közösben szorgoskodik. Egyszóval az otthonmaradtak keresete lépést tart az iparban dolgozókéval. Talán az a különbség, hogy akik nem utaznak napról napra, jóval kevesebbet költenek. Az a tény, hogy Tóth elvtárs előbb' könyvelősködött, valahogy magabiztosabbá tette az elnökösködés kezdetét. Már akkor kialakult benne az a vélemény, hogy az elnök tartsa kifelé a kapcsolatokat, legyen egy kicsit kereskedő, s bízzon az irányításban tevékenykedő munkatársaiban. A bizalom sokat jelent, s a kenyhecl szövetkezetben mindenki egész emberré vált a maga posztján. Vegyük csak közülük Pataki Gyulát, az agronómust, akinek elve közelebb vinni a tudományt a gyakorlathoz. Elv, amelyet megvalósított. A kenyíheci határ afféle kísérleti gazdaság, ahol nagy gondot fordítanak a takarmány, cukorrépa és gabonafélék tápanyagellátására, valamint a korszerű, veszteségmentes betakarításra. — Nemcsak termelni kell ám tudni, — vallja az agronómus. — A veszteségmentes betakarítás jelenti a több húst, tejet, vagyis koronát. Tóth elvtárs elismert elnök a kassal járásban, mivel termelési eredményei mindig élenjárók. Erről díszoklevelek és kitüntetések is tanúskodnak. De ami több, elismeri őt és társait a tagság. Elismerik, mert a kenyhecl vezetők reggeltől estig keményen doh goznak, s nem a kocsmában beszélik meg a közös ügyes-bajos dolgait. Ök nem járnak oda, de azt sem tűrik, ha valaki i kapatosán, jár munkába. Szigorúan eljárnak azokkal szemben, akik megfeledkeznek magukról. — Egy gazdaságban rendnek kell lenni, — állítja az elnök. Láttuk, tapasztaltuk a múlt évben, mit jelent a fejetlenség, anarchia. A mi szövetkezetünk is egy kis ország, s csak addig lesz előrehaladás, amíg a vezetők komolyan, hozzáértéssel végzik a feladatukat, szót értenek a tagokkal, akik a legnehezebb munkát végzik a szövetkezetben. Két évtized telt el azóta, hogy a Hernád partján levő Kenyhecen a közös útjára léptek. Azóta virágzó mezőgazdasági üzemet teremtett a megértés, kölcsönös bizalom. -tő-Mindent elkövetnek Szlovákia-szerte idejében földbe került a kukorica. A pozsonyeperjesi szövetkezetben is agrotechnikai időben vetették a kukoricát, és így nem^ sokára már kezdhetik, a sarabolásts Bállá felv, Csinger Sándor Többször találkoztunk vele a messze kéklő Koldus hegy alján, a hullámzó földtáblákon. Az agronómus fáradhatatlanul rótta a dombos, lejtős parcellákat. Igazán csak a határban érezte jól magát. Kezdő agronómus korában viszont néha elhagyta a szerencse és nem mindig sikerült az elképzelése. De a földszerető Csinger Sándor szaktudással felvértezve, kitartóan, szívósan dolgozott, hogy a domb hátán domb ipolynyéki határban is nagyobb gyümölcsűt teremjen. Sokszor összedugta a fejét Borstern Oszkár mérnökkel, a szövetkezet mechanizátorával, és meghányták vetették a talajelőkészítés és a tápanyagellátás problémáit. Nagyon kellett Vigyázni arra, hogy a növényeket a nekik megfelelő földparcellákba vessék vagy ültessék, mert a rendkívü szomjas és tápanyagszegény ipolynyéki határ, főleg a kedvezőtlenebb években, nagyon megbosszulhatta magát. A régebbi tapasztalatok, az új szakismeretek alapján rájöttek, hogy milyen növényfajták termesztése lenne a legkifizetődőbb, de az akkori bürokratikus irányítás, a lelketlen mezőgazdasági politika nem adott neki szabadkezet, és 15 fajta növényt kellett termeszteni, sokat közülük teljes ráfizetéssel. Erre az időszakra Csinger Sándor agronómus nem szívesen emlékezik vissza. — Fölülről szabták meg, hogy mit termeljünk és ez megbosszulta magát, mert nem értünk el kellő mennyiségű bevételt, amikor 15 fajta növényt termesztettünk. Sokat beszél a múlt hibáiról, aztán áttér a jelenlegi helyzetre. — Ami elmúlt, azon inár nem segíthetünk, de az ésszerű, a helyi kezdeményezést elősegítő mezőgazdasági politika szövetkezetünkben is szép eredményeket hozott. A múlt évben a búza átlagos hektárhozama 35 mázsa volt, árpából pedig 170 hektáron 30 mázsát termeltünk hektáronként. A mi viszonyaink között ez nagyon jó eredmény. Általában mióta kevesebb fajta növényt termesztenek, magasabbak a hektárhozamok. Hogy csak egy példát említsünk, amikor 80 hektáron kellett termeszteni cukorrépát, csak 250 mázsás hektárhozamot értek el, mert olyan földtáblákba is kellett vetni, amelyek nem feleltek meg cukorrépatermesztésre. Amióta csak 30 hektáron termelnek cukorrépát és megfelelő földterületen, a hektárhozam 450 mázsára emelkedett. A többtermelés mellett természetesen emelkedett a növénytermesztésből eredő bevétel is. Amikor erről beszélünk az agronómus szeme felcsillan. Ha nem lettek volna olyanok, akik a kezdet kezdetétől bíznak a közös gazdálkodás létjogosultságában, ma nem lenne sok-sok kiváló szövetkezetünk. A „hívők“ közül sokan voltaik olyanok, akik annakidején még egy negyed századot sem éltek, s máris élenjárókként kerültek az újszerű gazdálkodás forgatagába. Tóth Imre gyerekkorától ismerte a nehéz paraszti munkát. Neki is, mint a többi földnélkülinek, csak a kapa és a kasza nyele jutott. 1949-ben Kenyhecen [kassal járás) is megalakult az előkészítő bizottság, s a fiatal kommunista, a mozgékony Imre is az öreg veteránok mellé állt, hogy szövetkezetét alakítsanak. Az elkövetkező év tavaszán 37-en írták alá a belépési nyilatkozatot. (Főleg olyanok, akik földosztáskor kaptak néhány hektárt.) Gonddal, bajjal eltelt az első nyár, s lassanként rájöttek, hogy valakinek írásban is vezetni kellene a gazdálkodás menetét. Ekkor mondták az öregek Imrének: — Te gyerek, elmehetnél könyvelő tanfolyamra. Jó koponyád van neked. Bizonyára megtanulnád a körmölés csínját-bínját is. Tóth Imre szót fogadott és részt vett ősszel a Kassán meginduló könyvelési tanfolyamon, s sikeresen elvégezte azt. A lelkes fiatalember egészen 1956- ig könyvelősködött. Aztán a tagság úgy döntött, legyen Imre az elnök. — A káposztatermesztés a múlt évben igen jó üzlet volt. Mégpedig azért, mert korán értékesítettük, és így sóikkal több pénzt kaptunk érte, mintha csak kimondottan őszi káposztaként, az őszi idényben adtuk volna el. így hektáronként elértük a 65—70 ezer koronát is. A múlt évi káposztatermesztésre ezért elégedetten gondolunk. — Mi hozott még jó hasznot? — A paprika. A múlt évben még csak 10 hektáron termesztettünk étkezési paprikát, mégpedig a PCL-t és a szentesi fehér paprikát, ami összesen 880 ezer koronát jövedelmezett. A sikereken felbuzdulva, idén már 30 hektáron termesztünk paprikát, és reméljük, a múlt évhez hasonló sikerrel. — Hogy érzi magát, mint kertész a hideg tavasz után? — Ne is kérdezzék. Bosszús és rosszkedvű vagyok. A hideg miatt még alig értékesítettünk valamit a hatalmas kertészetből. A fokhagyma is gyengén fejlődött. Még az időjárás sokat behozhat, azonban nagyon össze kell szednünk magunkat, hogy legalább olyan bevételt érjünk el, mint a múlt évben. A farkaséi gigantikus kertészetben tehát nagyvonalúan, magas szinten folyik a zöldségtermesztés, és amint látjuk, nem mindennapi sikereik vannak. De sok a gond, a baj, amivel meg kell küzdeni egész évben, hogy az év végén azt mondhassák, az elmúlt idényben ismét jó munkát végeztek. (b) Bállá felv. tavaszi fokhagyma viszont hosszabb ideig tartósítható, tehát országos méretben jő lenne több tavaszi fokhagymát termeszteni. A hektárhozamokban aránylag nem túl nagy a különbség, hisz az olasz tavaszi fokhagyma 40—50 mázsát, a saját fajtánk szintén ennyit adott hektáronként. Azonban felhívom a kertészek figyelmét arra, hogy az olasz fokhagyma jóformán nem tartósítható tovább, mint az őszi, ezzel szemben a saját tavaszi fajtánk nagyon jó elállóképességgel rendelkezik, ezért a jövőben főleg ezt fogjuk termeszteni. — Általában érdemes fokhagymatermesztéssel foglalkozni? — A mi szövetkezetünkben kifizetődő a termesztése, és amint már említettem, magas bevételt érünk el belőle. De természetesen hozzáértéssel, szakértelemmel kell termeszteni, hogy a megközelít» átlagos hektárhozamot, a 40—50 mázsát elérje a termelő, mert az ültetőanyag elég magas önköltséget követel. Milyen tapasztalataik vannak a karotta termesztéssel? — Minden (kertész tudja, hogy a karotta kevésbé munkaigényes növény, csak a vetésnél kell vigyázni, nehogy túl hiányosan keljen. A múlt évben karottából 500 mázsás hektárhozamot értünk el, és így hektáronként 40—45 ezer korona volt a bevétel. Ezért a karottatermesztést a jövőben is előtérbe helyezzük. — Milyen jövedelmet hoz a káposzta? A tagok talán nem is fogták fel igazában, milyen jól választották, mikor könyvelőt állítottak a közös élére. Tóth Imre is csak később jött rá, mennyivel könnyebb irányítani, ha valaki ért az ökonómiai dolgokhoz. Nagyon sóikat jelentett ez a reális tervezésnél, a jövedelem elosztásánál és mindenütt. Tóth Imre már közel másfél évtizede irányítja a kenyhecl közöst. Mit fejlődött azóta, sok mindenben ki lemesztik. A Szlovák Dunavásár és a ; Valticei, fajta vetésterülete fokozatosan csökken, a legújabb fajtáik javára. A vetőmagszaporító és termesztő szövetkezetek (Zsély, Zahora) 80 hektáron Diamant árpafajtát termesztenek vetőmagszaporítás céljából. A beszélgetés során azt is megtudtuk, hogy mindent elkövetnek a kukoricatermesztés fellendítése érdekében is, mert az utóbbi években számos mezőgazdasági üzemben gyengébb termést értek el. A nagykürtös! járásban is a külföldi hibridkukorica fajták termesztésével akarnak gazdagabb termést betakarítani. A jugoszláv fajták közül Kéren az U-22-es, Vieskán a ZPDC-590-es, Zomboron pedig a DCSK-4/C fajtát termesztik. A magyar MV-341, MV-520, MV-590-es fajtákat Nagycsalomiján, Ipolyvarbón, Nyényén és a Nagykürtösi Állami Gazdaságban termesztik. A gazdag termés manapság már elképzelhetetlen szakszerű tápanyagellátás nélkül. Ezen a téren is mindent megtesznek a Nagyikürtösi Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat dolgozói. Az igazgató szerint a műtrágyaellátás kielégítőnek mondható. Amíg a nitrogén- és a foszfortartalmú műtrágyákból 93 százalékra, illetve 88,4 százalékra tudták a mezőgazdasági üzemek igényeit kielégíteni, addig káliumból 105 százalékra, a kombinált műtrágyákból pedig 183,6 százalékra sikerült eleget tenni az EFSZ-ek kérelmének. Mindent egybevetve, bátran állíthatjuk, hogy a nagykürtös! járás irányítói és földművesei a lehetőségekhez mérten mindent elkövetnek, a gazdag termés érdekében. Reméljük, fáradozásuk nem lesz hiábavaló. K. P. ez év január elsején kezdte meg tevékenységét, szintén hozzájárult a tavaszi munkálatok időbeni elvégzéséhez. Látogatásunk alkalmával Herédy mérnök, az említett üzem igazgatójának tájékoztatója szerint a kezdeti nehézségek leküzdése után igyekeztek a mezőgazdasági üzemek igényeit időben kielégíteni. Eddigi néhány hónapos tevékenységükről csak elismerően szólhatunk. A vetőmagot idejében biztosították a szövetkezetek részére. Az üzem irányítói abból indultak ki, hogy a Jó minőségű és a nagyhozamú vetőmagfajta a gazdag termés egyik legfontosabb feltétele. Ezért a lehetőségekhez mérten előnyben részesítik a legújabb vetőmag fajtákat. Árpából főleg a Dvoran és a Jantár fajtát ter-Az Idei tavaszi időjárás komoly próbára tette a mezőgazdasági dolgozókat. A várva-várt kellemes tavaszi idő elég sokáig váratott magára. Földműveseink csak néhány hetes késéssel kezdhették meg a fontos tavaszi munkálatokat, ami azonban szorgosabb munkára serkentette őket. Azt is elmondhatjuk, hogy a tavasz nem érte váratlanul a mezőgazdasági dolgozókat, mert mindenütt jól felkészültek a sürgős tavaszi munkák elvégzésére. A nagykürtös! járás földművesei is igyekeztek megteremteni a bőséges termés feltételeit, és mindent elkövetnek a tavaszi munkák sikeres befejezése érdekében. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat nagykürtösi részlege, mely
