Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-17 / 20. szám
ÉLETÉBŐL FALUFEJLESZTES DIÓSPATONYBAN DIÖSPATONYT, ezt a felsocsallóközi községet nemcsak példásan gazdálkodó szövetkezetéről emlegetik. Gyakorta szóba kerül dicséretet érdemlő falufejtesztési és csinosítási tevékenységük is. Fodor Sándor, a járási építkezési bizottság elnöke is nagyon elismerően beszélt ez irányú tevékenységükről. Rövid tájékozódás után a helyszínre igyekeztünk. C s ö 11 e Lajos HNB-elnök és K o - c z ó István titkár távollé*ében Ambrus Klárával beszélgetünk. Hamarosan előkerül a falutejlesztési és csinosítási távlati terv, amelyből sok mindent megtudunk. A többi között azt is, hogy a legjelentősebb építkezésnek számít a mintegy hat millió koronát felemésztő nagyon korszerű kultúrház tető alá hozása. — Ügy készül ez az épület, mint a Luca széke... Egyik átadási határidő a másikat, harmadikat követi. S jó lesz, ha augusztus elsejére sor kerül az átvételére. Képzelje — újságolja némi bosszúsággal Klárika —, még át sem adták az épületet, máris beázott a tetőzete. Az eső és a hóié a rossz szigetelés következtében utat keresett, s talált is magának ... Bizonyára ezt a hibát a legrövidebb időn belül kiküszöbölik az építővállalat dolgozói — még az épület átadása előtt. — S milyen fő ok játszott közre, hogy az építkezés határidejét nem tartotta be az építővállalat? — ezt a kérdést már a közben megérkező Csölle és Koczé elvtársakhoz intézzük, akik elkísértek a befejezés előtt álló kultúrházhoz. — A nagyméretű üvegtáblák beszerzése volt a legfőbb hátráltató — hangzik a válasz. Több mint 450 férőhelyes a nagyterem, előtérben a forgószínpaddal. Mindjárt arra gondoltam, íme egy állomással ismét bővül a komáromi Magyar Területi Színház áldozatkész színészgárdájának fellépési lehetősége-Számottevő a község helyi gazdálkodási üzemének lakosságszolgálata, fgy például az 1969. évi pénzforgalma mintegy 4,5 millió korona. Összesen 90 embert foglalkoztat, s nyújt számukra megélhetési lehetőséget. Ezek közül az állandó dolgozó félszáz: asztalosok, festők, kőművesek, villanyszerelők stb. — S számolnak-e a helyi gazdálkodási üzem fejlesztésével? — A mostani helyiségünk kicsinek bizonyul. Korszerű műhelyek építését tervezzük. Szikvíz-üzemük jelenleg is 11 községet lát el szódavízzel, s emellett a helyi vendéglátó, a cukrászda és néhány üzlet is innen szerzi be a frissítőjét. Málnaszörpöt gyártó gép vásárlásával is számolnak. Mint mondják, kifizetődik a szódavíz és málnaszörp-gyártás. Tavaly mintegy 120— 130 ezer korona bevételt számoltak el. Legnagyobb gondot a szódásüvegek beszerzése okozza számukra. Üvegiparunk fejlett, s Iám a szódásüveggyártás erősen lemarad. Külföldről kell beszerezniük a dióspatonyiaknak is. Vajon ezen az áldatlan állapoton nem lehet segíteni?__ Említést érdemel a község cukrászdája, amely 1967. év második felében nyílt meg. Havi forgalma 35—40 ezer korona. Az ifjúság kedvenc helye ez, sőt az idősebbek is be-betérnek egy feketére. Az asszonyok, főleg hét végén, innen vásárolják a cukrászsüteményt, s egyéb édességeket — nem bíbelődnek vele odahaza. Ezzel is időt nyernek maguknak pihenésre, egy kis kikapcsolódásra. Átlag jó ütemben halad a családi házak építése. A kimért 72 házhelyből már 32 beépült. — Üj, 30 férőhelyes óvodát építettünk 30 ezer korona ráfordítási költséggel, a községünkhöz tartozó Kis-Remélhető, hogy újabb átadási határidő kitűzésére már nem kerül sor. Előtérben: Csölle és Kocző elvtársak. faludon, s a jövő évben pedig újabb óvoda felépítésére kerül sor Dinspatonyban — tájékoztatnak a község vezetői. — Ugyancsak a jövő évben nyer befejezést az új tűzoltószertár építése. Megkezdjük egy strandfürdő építését is, amelyhez a lakosság is hozzájárul, társadalmi munkájával. Igen számottevő társadalmi munkát végez a lakosság a kultúrház környékének parkosítása, csinosítása érdekében. Ennek értéke meghaladja majd a 170 000 koronát. Ebben az áldozatkész munkában a nőbizottság, valamint a tömegszervezetek mutatnak példát. A közvilágítás javítása érdekében a fénycsöveket kicserélték — két égősre. Az itt végzett társadalmi munkaórák száma is meghaladta a kétezret. Utak portalanítása, karbantartása is folyamatban van, valamint a csatornázási munkálatok befejezését, a temető áthelyezését szorgalmazzák a jövő évben. Ehhez még annyit, hogy utak, járdák készítésére nem kevesebb, mint egymillió koronát fordítanak. Ez csupán néhány főbb dolog, melyről beszámolunk. Ám ez is szemléltetően példázza, hogy a dióspatonyiak fejlesztik, csinosítják községüket. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a város és a falu színvonalbeli különbség a lehető leghamarabb eltűnjék. Ehhez a művelődés új hajléka igen jelentős lépéssel járul hozzá, de csak akkor, ha élet költözik falai közé. A község tettrekész fiatalságában egy percig sem kételkedünk: — megteszi majd a magáétl (kovács) Sertések gépesített szállodája A Milliós Ötletek mozgalom győztesei A jőkai-regény alapján alkotott Strauss-daljáték, a Cigánybáró hőse, Zsupán, minden bizonnyal nagyon elcsodálkoznék, ha 1969 októberében látogatást tenne kedvenceinél, a sertéseknél a Német Demokratikus Köztársaság kötheni járásában levő Görzig község mezőgazdasági termelőszövetkezetében. Itt a szövetkezeti parasztok hosszas számítgatás és tervezgetés után megkezdték a „sertések szállodájának“ építését. A falu és a környék lakosai ugyanis így nevezték el a hatemeletes sertéstenyészdét és hizlaldát, mely — ha elkészül — párját ritkítja majd az egész világon. Ebben a „szállodában“ ugyanis teljes mértékben gondoskodnak a bentlakók kényelméről és kiszolgálásáról. A 42 méter magas épületben négy felvonó fog működni. Ezek segítségével könnyű lesz feljutni az 1540 sertésfekhely bármelyikéhez. Az etetés és a trágya eltakarítása százszázalékosan gépesített. A sertések ágyát az egykori szalma helyett alulról fűthető gumimatrac alkotja. Ez év októberében az NDK alapításának 20. évfordulója alkalmából felavatásra kerülő szövetkezeti intézmény építési költsége 4 millió márka. De a vállalkozás így is igen kifizetődő, miután évi termelése a pontosan kidolgozott tervek szerint 14 500 hízó, 2000 tenyészállat, valamint 300 tonna hús és zsír lesz. A tenyészdének a gépesítés folytán mindössze 18 munkaerőre lesz szüksége. RIDE A Milliós ötletek elnevezésű mozgalom még 1966 áprilisában indult. A mozgalomnak igen nagy visszhangja volt. A nemzeti bizottságok az egyénekkel együtt egymás között versenyeztek a városok, falvak szépítésében, valamint a szolgáltatások kibővítésében, új munkalehetőségek létesítésében. A Milliós ötletek mozgalomban sok olyan javaslatot, kezdeményezést, tehát ötletet valósítottak meg, amelyek lényegesen hozzájárultak a nemzeti bizottságok bevételéhez és a községek szépítéséhez. A mozgalom egyik célja, hogy jobb életkörülményeket biztosítson a lakosság számára. Amikor a városokban és falvakban erről volt szó. megmutatkozott, hogy a polgárok nemcsak bírálni tudják a nemzeti bizottságok munkáját, hanem az általuk szervezett akciókban önkéntesen és tevékenyen is részt vesznek. A nagy mozgalmat a bratislavat Carlton szálló nagytermében épp a napokban értékelték. A Belügyminiszreménykedik — Nem sereghajtó többé a növénytermesztés szövetkezetünkben. Amíg 15 fajta növényt termesztettünk, 1 millió 800 ezer korona volt a bevétel, de amióta csak négyfajta növényre fektetjük a fősúlyt, a bevétel 3 millió koronára emelkedett. Amint látjuk, az ipolynyéki szövetkezetben az önálló mezőgazdasági politikát, a helyi viszonyokra alakuló tervezést hasznosan kamatoztatják. De a szabad kéz nemcsak a termelésben mutatkozik meg. A vezetőség és az agronómus jól tudja, hogy megfelelő gazdasági eredmények eléréséhez elsősorban munkafegyelemre van szükség. Ezt pedig nemcsak szigorú intézkedésekkel, esetleg büntetésekkel lehet elérni, hanem úgy is, hogy a lehetőségekhez mérten szabad időt is biztosítanak a növénytermesztésben dolgozóknak. — A növénytermesztésben is minden szombat szabad — mondja az agronómus. — De inkább szabadnapokról beszélhetnénk, mert ha sürgős a munka, nem biztos, hogy éppen szombatra esik a szabad idő De ez a szabad nap olyan vonzóerővel bír főleg a fiataloknál, hogy közülük sokan dolgoznak a növénytermesztésben, és így nincsen komolyabb probléma, a munkákat idejében el tudjuk végezni. Szabadabb, a helyi viszonyoknak megfelelő tervezés, szabad idő a dolgozóknak, ez mind amellett tanúskodik, hogy az ipolynyéki szövetkezetben helyesen értelmezik a nagyobb önállóságon alapuló mezőgazdasági politikát és azt a termelés emelkedésének szolgálatába állítják. A növénytermesztésnek is nagy része van abban, hogy a szövetkezet bevétele állandóan emelkedik, és ma már az átlagfizetés 1800 korona körül mozog. A rendes havi béreken kívül még évvégi külön osztalékot is fizettek. Nem akármilyen osztalék volt az, mert egyes traktorosok, kocsisok, fejenként 5000 koronát is kaptak. Csinger Sándor agronómus nem szívesen emlékezik a múltra, amikor sok kárt szenvedett a szövetkezet a helytelen mezőgazdasági politika miatt, azonban annál szívesebben beszél a jelenről, amikor kibontakozóban van egy olyan mezőgazdaságpolitika, amely hozzájárul az ésszerű gazdálkodáshoz. De az agronómus még ezt sem tartja véglegesnek, és reméli, hogy a jövőben még egészségesebb mezőgazdasági politika lesz, amely még jobban megközelíti a földművesek érdekeit és egyben elősegíti, hogy a szövetkezetek a helyi viszonyoknak megfelelően, egyre több terméket és terményt termeljenek a közellátás számára. BÁLLÁ JÓZSEF térium nemzeti bizottságokkal foglalkozó osztályának vezetője, Elena Litvajová miniszter a győzteseknek átadta a megérdemelt díjakat. A nyugat-szlovákiai kerületben becsületdíjat nyert Nyitra, Horné Srnie és Farnad. Mind a három győztes 30 ezer koronát kapott fejenként. A középszlovákiai kerületben Sverepec, Staskov és Rakova ért el kitűnő eredményeket, a Ikelet-szlovákiai kerületben pedig elismerést és jutámat Csány, Hankovce és Udavsk kapott. A járások versenyében a legszebb eredményeket a nyitrai, a öadcai és a kassal járások érték el, amelyek fejenként 50 ezer korona jutalmat kaptak. Külön jutalmat és elismerést kapott a Csehszlovák Rádió szerkesztősége, valamint a Nemzeti Bizottságok című újság szerkesztősége és néhány újságíró. A mozgalom eredményét és hiányosságait figyelembe véve, a jövőben központilag szervezik és irányítják a mozgalmat. A nemzeti bizottságok versenyének értékelését kormánybizottság értékeli majd. A jövőben a rádióban „Családi ház és társadalom“ cím alatt fut majd a „Milliós ötletek“ mozgalom. Azokban a szövetkezetekben, ahol idejében földbe vetették a kukoricát, már lassan kezdik a sarabolást, hogy a növények gyökerei egyrészt levegőhöz futhassanak, másrészt, hogy idejében irtsák a gyomot, Bállá felv. Minden nagyobb községben elkelne... Barátságos, mosolygós fiatalember Fabik Károly. A zselízi városi kertész nagy kedvvel, odaadással végzi mun< káját. A kitűnő szakember bizonyítani szeretne, örülne, ha még jobban meg« értenék a városi virág- és zöldség« kertészet fontosságát. Nem nagy, mindössze két hektárod terület, s ebből 700 négyzetméternyi üvegház áll a kertész rendelkezésére! A földterület közel fele öregedő gyű« mölcsös, s ez egyelőre még nincs maximálisan kihasználva. Ennek eile* nére, az évi 220 ezer koronás tervük« bői április közepéig 120-at teljesítettek, A Nemzetközi Nőnap előtt valósé« gos búcsújárás volt a kertészetben, A hagymás virágok, a nárcis, jázmin', mind elkeltek. — Háromszor annyit is el tudtunk volna nd'd állnia a kertész. A FIATAL KERTÉSZ Persze, tavasszal általában sok a vendég. A városkából legtöbben ott vesznek palántát. Biztos ami biztos alapon teszik ezt. Tudják, hogy az ott vásárolt palánták erősek, egészsége« sek, s így biztosan megélednek, gyor« san fejlődnek. — Nem érdemes 10—12 szál palán« tát házilag nevelgetni — vallják a zselíziek. — Szívesebben megfizetjük a pár koronát a kertészetben. Persze a kertészetet más szemponti ból is tovább kell fejleszteni. Zselízen hasonlóan, mint a többi városban és nagyközségben, egyre több a park, amelyet szebbnél szebb virágok díszí« tenek. A különböző virágok palántázása, előkészítése szintén a kertész dolga. A virágokat még márciusban eladták és kiültették az üvegházakból. He« lyettük már ott sorollik a karalábé, amely május első napjaiban kerül piacra. A kertész most azon töri a fe« jét, milyen szép virágokkal lepje meg a CSEMADOK dal-és táncünnepélyen a közönséget. A zselízi parkban meg« rendezett népünnepély újból országos jellegű lesz és bizonyára sokan ellátogatnak majd június közepén az ígéretes rendezvényre. A kertészet a park tőszomszédságában van, és bizonyára örülnek majd a gavallérok, ha szín« pompás virágot vásárolhatnak lmádottjuknak. Szép kis rendezett kertészet a zselí« zi. Azt hiszem nemcsak a városok« ban, hanem minden nagyobb község« ben elkelne hasonló, ahol palántát vehetnének a falu lakói, amellett állandóan lehetne ott szebbnél szebb' virágot kapni, különböző ünnepségek« re, születés- és névnapokra. Gondolom, mások is találnának' olyan lelkes kertészt, aki hasonló szeretettel végezné munkáját, mint Fabik Károly. ^tt« SZABAD FÖLDMŰVES 5 1969. május 17.