Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-17 / 20. szám

ÉLETÉBŐL FALUFEJLESZTES DIÓSPATONYBAN DIÖSPATONYT, ezt a felsocsallóközi községet nemcsak példásan gazdálko­dó szövetkezetéről emlegetik. Gya­korta szóba kerül dicséretet érdemlő falufejtesztési és csinosítási tevékeny­ségük is. Fodor Sándor, a járási építkezési bizottság elnöke is nagyon elismerően beszélt ez irányú tevé­kenységükről. Rövid tájékozódás után a helyszínre igyekeztünk. C s ö 11 e Lajos HNB-elnök és K o - c z ó István titkár távollé*ében Amb­rus Klárával beszélgetünk. Hama­rosan előkerül a falutejlesztési és csinosítási távlati terv, amelyből sok mindent megtudunk. A többi között azt is, hogy a legjelentősebb építke­zésnek számít a mintegy hat millió koronát felemésztő nagyon korszerű kultúrház tető alá hozása. — Ügy készül ez az épület, mint a Luca széke... Egyik átadási határ­idő a másikat, harmadikat követi. S jó lesz, ha augusztus elsejére sor kerül az átvételére. Képzelje — új­ságolja némi bosszúsággal Klárika —, még át sem adták az épületet, máris beázott a tetőzete. Az eső és a hóié a rossz szigetelés következtében utat keresett, s talált is magának ... Bizonyára ezt a hibát a legrövidebb időn belül kiküszöbölik az építőválla­lat dolgozói — még az épület átadá­sa előtt. — S milyen fő ok játszott közre, hogy az építkezés határidejét nem tartotta be az építővállalat? — ezt a kérdést már a közben megérkező Csölle és Koczé elvtársakhoz intéz­zük, akik elkísértek a befejezés előtt álló kultúrházhoz. — A nagyméretű üvegtáblák be­szerzése volt a legfőbb hátráltató — hangzik a válasz. Több mint 450 férőhelyes a nagy­terem, előtérben a forgószínpaddal. Mindjárt arra gondoltam, íme egy ál­lomással ismét bővül a komáromi Magyar Területi Színház áldozatkész színészgárdájának fellépési lehetősé­ge-Számottevő a község helyi gazdál­kodási üzemének lakosságszolgálata, fgy például az 1969. évi pénzforgalma mintegy 4,5 millió korona. Összesen 90 embert foglalkoztat, s nyújt szá­mukra megélhetési lehetőséget. Ezek közül az állandó dolgozó félszáz: asz­talosok, festők, kőművesek, villany­­szerelők stb. — S számolnak-e a helyi gazdálko­dási üzem fejlesztésével? — A mostani helyiségünk kicsinek bizonyul. Korszerű műhelyek építését tervezzük. Szikvíz-üzemük jelenleg is 11 köz­séget lát el szódavízzel, s emellett a helyi vendéglátó, a cukrászda és néhány üzlet is innen szerzi be a fris­sítőjét. Málnaszörpöt gyártó gép vá­sárlásával is számolnak. Mint mond­ják, kifizetődik a szódavíz és málna­szörp-gyártás. Tavaly mintegy 120— 130 ezer korona bevételt számoltak el. Legnagyobb gondot a szódásüvegek beszerzése okozza számukra. Üvegipa­runk fejlett, s Iám a szódásüveg­gyártás erősen lemarad. Külföldről kell beszerezniük a dióspatonyiaknak is. Vajon ezen az áldatlan állapoton nem lehet segíteni?__ Említést érdemel a község cukrászdá­ja, amely 1967. év második felében nyílt meg. Havi forgalma 35—40 ezer korona. Az ifjúság kedvenc helye ez, sőt az idősebbek is be-betérnek egy feketére. Az asszonyok, főleg hét vé­gén, innen vásárolják a cukrászsüte­ményt, s egyéb édességeket — nem bíbelődnek vele odahaza. Ezzel is időt nyernek maguknak pihenésre, egy kis kikapcsolódásra. Átlag jó ütemben halad a családi házak építése. A kimért 72 házhelyből már 32 beépült. — Üj, 30 férőhelyes óvodát építet­tünk 30 ezer korona ráfordítási költ­séggel, a községünkhöz tartozó Kis-Remélhető, hogy újabb átadási határidő kitűzésére már nem kerül sor. Előtérben: Csölle és Kocző elvtársak. faludon, s a jövő évben pedig újabb óvoda felépítésére kerül sor Dinspa­­tonyban — tájékoztatnak a község vezetői. — Ugyancsak a jövő évben nyer befejezést az új tűzoltószertár építése. Megkezdjük egy strandfürdő építését is, amelyhez a lakosság is hozzájárul, társadalmi munkájával. Igen számottevő társadalmi munkát végez a lakosság a kultúrház környé­kének parkosítása, csinosítása érdeké­ben. Ennek értéke meghaladja majd a 170 000 koronát. Ebben az áldozat­kész munkában a nőbizottság, vala­mint a tömegszervezetek mutatnak példát. A közvilágítás javítása érdekében a fénycsöveket kicserélték — két égős­re. Az itt végzett társadalmi munka­órák száma is meghaladta a kétezret. Utak portalanítása, karbantartása is folyamatban van, valamint a csator­názási munkálatok befejezését, a te­mető áthelyezését szorgalmazzák a jö­vő évben. Ehhez még annyit, hogy utak, járdák készítésére nem keve­sebb, mint egymillió koronát fordíta­nak. Ez csupán néhány főbb dolog, mely­ről beszámolunk. Ám ez is szemlél­tetően példázza, hogy a dióspatonyiak fejlesztik, csinosítják községüket. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a város és a falu színvonalbeli különbség a lehető leghamarabb el­tűnjék. Ehhez a művelődés új hajléka igen jelentős lépéssel járul hozzá, de csak akkor, ha élet költözik falai közé. A község tettrekész fiatalságá­ban egy percig sem kételkedünk: — megteszi majd a magáétl (kovács) Sertések gépesített szállodája A Milliós Ötletek mozgalom győztesei A jőkai-regény alapján alkotott Strauss-daljáték, a Cigánybáró hőse, Zsupán, minden bizonnyal nagyon el­csodálkoznék, ha 1969 októberében látogatást tenne kedvenceinél, a ser­téseknél a Német Demokratikus Köz­társaság kötheni járásában levő Gör­­zig község mezőgazdasági termelőszö­vetkezetében. Itt a szövetkezeti parasztok hosszas számítgatás és tervezgetés után meg­kezdték a „sertések szállodájának“ építését. A falu és a környék lakosai ugyanis így nevezték el a hatemele­tes sertéstenyészdét és hizlaldát, mely — ha elkészül — párját ritkítja majd az egész világon. Ebben a „szállodában“ ugyanis tel­jes mértékben gondoskodnak a bent­lakók kényelméről és kiszolgálásáról. A 42 méter magas épületben négy fel­vonó fog működni. Ezek segítségével könnyű lesz feljutni az 1540 sertés­fekhely bármelyikéhez. Az etetés és a trágya eltakarítása százszázalékosan gépesített. A sertések ágyát az egy­kori szalma helyett alulról fűthető gumimatrac alkotja. Ez év októberében az NDK alapí­tásának 20. évfordulója alkalmából felavatásra kerülő szövetkezeti intéz­mény építési költsége 4 millió márka. De a vállalkozás így is igen kifizető­dő, miután évi termelése a pontosan kidolgozott tervek szerint 14 500 hí­zó, 2000 tenyészállat, valamint 300 tonna hús és zsír lesz. A tenyészdé­­nek a gépesítés folytán mindössze 18 munkaerőre lesz szüksége. RIDE A Milliós ötletek elnevezésű moz­galom még 1966 áprilisában indult. A mozgalomnak igen nagy visszhang­ja volt. A nemzeti bizottságok az egyénekkel együtt egymás között ver­senyeztek a városok, falvak szépíté­sében, valamint a szolgáltatások ki­bővítésében, új munkalehetőségek lé­tesítésében. A Milliós ötletek mozga­lomban sok olyan javaslatot, kezde­ményezést, tehát ötletet valósítottak meg, amelyek lényegesen hozzájárul­tak a nemzeti bizottságok bevételé­hez és a községek szépítéséhez. A mozgalom egyik célja, hogy jobb élet­­körülményeket biztosítson a lakosság számára. Amikor a városokban és falvakban erről volt szó. megmutat­kozott, hogy a polgárok nemcsak bí­rálni tudják a nemzeti bizottságok munkáját, hanem az általuk szerve­zett akciókban önkéntesen és tevéke­nyen is részt vesznek. A nagy mozgalmat a bratislavat Carlton szálló nagytermében épp a napokban értékelték. A Belügyminisz­reménykedik — Nem sereghajtó többé a növénytermesztés szövetkeze­tünkben. Amíg 15 fajta növényt termesztettünk, 1 millió 800 ezer korona volt a bevétel, de amióta csak négyfajta növényre fektetjük a fősúlyt, a bevétel 3 millió koronára emelkedett. Amint látjuk, az ipolynyéki szövetkezetben az önálló mező­gazdasági politikát, a helyi viszonyokra alakuló tervezést hasznosan kamatoztatják. De a szabad kéz nemcsak a terme­lésben mutatkozik meg. A vezetőség és az agronómus jól tudja, hogy megfelelő gazdasági eredmények eléréséhez elsősorban munkafegyelemre van szükség. Ezt pedig nemcsak szigorú intézkedésekkel, esetleg büntetésekkel lehet elérni, hanem úgy is, hogy a lehetőségekhez mérten szabad időt is biztosíta­nak a növénytermesztésben dolgozóknak. — A növénytermesztésben is minden szombat szabad — mondja az agronómus. — De inkább szabadnapokról beszél­hetnénk, mert ha sürgős a munka, nem biztos, hogy éppen szombatra esik a szabad idő De ez a szabad nap olyan von­zóerővel bír főleg a fiataloknál, hogy közülük sokan dolgoz­nak a növénytermesztésben, és így nincsen komolyabb problé­ma, a munkákat idejében el tudjuk végezni. Szabadabb, a helyi viszonyoknak megfelelő tervezés, szabad idő a dolgozóknak, ez mind amellett tanúskodik, hogy az ipolynyéki szövetkezetben helyesen értelmezik a nagyobb ön­állóságon alapuló mezőgazdasági politikát és azt a termelés emelkedésének szolgálatába állítják. A növénytermesztésnek is nagy része van abban, hogy a szövetkezet bevétele állan­dóan emelkedik, és ma már az átlagfizetés 1800 korona körül mozog. A rendes havi béreken kívül még évvégi külön oszta­lékot is fizettek. Nem akármilyen osztalék volt az, mert egyes traktorosok, kocsisok, fejenként 5000 koronát is kaptak. Csinger Sándor agronómus nem szívesen emlékezik a múlt­ra, amikor sok kárt szenvedett a szövetkezet a helytelen me­zőgazdasági politika miatt, azonban annál szívesebben beszél a jelenről, amikor kibontakozóban van egy olyan mezőgazda­ságpolitika, amely hozzájárul az ésszerű gazdálkodáshoz. De az agronómus még ezt sem tartja véglegesnek, és reméli, hogy a jövőben még egészségesebb mezőgazdasági politika lesz, amely még jobban megközelíti a földművesek érdekeit és egy­ben elősegíti, hogy a szövetkezetek a helyi viszonyoknak meg­felelően, egyre több terméket és terményt termeljenek a köz­ellátás számára. BÁLLÁ JÓZSEF térium nemzeti bizottságokkal foglal­kozó osztályának vezetője, Elena Lit­­vajová miniszter a győzteseknek át­adta a megérdemelt díjakat. A nyu­gat-szlovákiai kerületben becsületdí­jat nyert Nyitra, Horné Srnie és Far­­nad. Mind a három győztes 30 ezer koronát kapott fejenként. A közép­szlovákiai kerületben Sverepec, Stas­­kov és Rakova ért el kitűnő eredmé­nyeket, a Ikelet-szlovákiai kerületben pedig elismerést és jutámat Csány, Hankovce és Udavsk kapott. A járá­sok versenyében a legszebb eredmé­nyeket a nyitrai, a öadcai és a kas­sal járások érték el, amelyek fejen­ként 50 ezer korona jutalmat kaptak. Külön jutalmat és elismerést kapott a Csehszlovák Rádió szerkesztősége, valamint a Nemzeti Bizottságok című újság szerkesztősége és néhány új­ságíró. A mozgalom eredményét és hiá­nyosságait figyelembe véve, a jövőben központilag szervezik és irányítják a mozgalmat. A nemzeti bizottságok versenyének értékelését kormánybi­zottság értékeli majd. A jövőben a rádióban „Családi ház és társadalom“ cím alatt fut majd a „Milliós ötletek“ mozgalom. Azokban a szövetkezetekben, ahol idejében földbe vetették a kukoricát, már lassan kezdik a sarabolást, hogy a növények gyökerei egyrészt levegőhöz futhassanak, másrészt, hogy idejében irtsák a gyomot, Bállá felv. Minden nagyobb községben elkelne... Barátságos, mosolygós fiatalember Fabik Károly. A zselízi városi kertész nagy kedvvel, odaadással végzi mun< káját. A kitűnő szakember bizonyítani szeretne, örülne, ha még jobban meg« értenék a városi virág- és zöldség« kertészet fontosságát. Nem nagy, mindössze két hektárod terület, s ebből 700 négyzetméternyi üvegház áll a kertész rendelkezésére! A földterület közel fele öregedő gyű« mölcsös, s ez egyelőre még nincs maximálisan kihasználva. Ennek eile* nére, az évi 220 ezer koronás tervük« bői április közepéig 120-at teljesítettek, A Nemzetközi Nőnap előtt valósé« gos búcsújárás volt a kertészetben, A hagymás virágok, a nárcis, jázmin', mind elkeltek. — Háromszor annyit is el tudtunk volna nd'd állnia a kertész. A FIATAL KERTÉSZ Persze, tavasszal általában sok a vendég. A városkából legtöbben ott vesznek palántát. Biztos ami biztos alapon teszik ezt. Tudják, hogy az ott vásárolt palánták erősek, egészsége« sek, s így biztosan megélednek, gyor« san fejlődnek. — Nem érdemes 10—12 szál palán« tát házilag nevelgetni — vallják a zselí­­ziek. — Szívesebben megfizetjük a pár koronát a kertészetben. Persze a kertészetet más szemponti ból is tovább kell fejleszteni. Zselízen hasonlóan, mint a többi városban és nagyközségben, egyre több a park, amelyet szebbnél szebb virágok díszí« tenek. A különböző virágok palántá­zása, előkészítése szintén a kertész dolga. A virágokat még márciusban elad­ták és kiültették az üvegházakból. He« lyettük már ott sorollik a karalábé, amely május első napjaiban kerül piacra. A kertész most azon töri a fe« jét, milyen szép virágokkal lepje meg a CSEMADOK dal-és táncünnepélyen a közönséget. A zselízi parkban meg« rendezett népünnepély újból országos jellegű lesz és bizonyára sokan elláto­gatnak majd június közepén az ígére­tes rendezvényre. A kertészet a park tőszomszédságában van, és bizonyára örülnek majd a gavallérok, ha szín« pompás virágot vásárolhatnak lmá­­dottjuknak. Szép kis rendezett kertészet a zselí« zi. Azt hiszem nemcsak a városok« ban, hanem minden nagyobb község« ben elkelne hasonló, ahol palántát vehetnének a falu lakói, amellett ál­landóan lehetne ott szebbnél szebb' virágot kapni, különböző ünnepségek« re, születés- és névnapokra. Gondolom, mások is találnának' olyan lelkes kertészt, aki hasonló szeretettel végezné munkáját, mint Fabik Károly. ^tt« SZABAD FÖLDMŰVES 5 1969. május 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom