Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-19 / 16. szám

Bratislava, 1909. április 19. Ara: 1.— KCs XX. évfolyam, 18. szám. A PARASZTSÁG RENDET ÉS NYUGALMAT KÖVETEL összejövetel Nyitrán a szövetkezetek alakí­tásának 20. évfordulója alkalmából + A föld­művesek megvédik eddigi vívmányaikat + A mezőgazdaságba továbbra is évi harminc milliárd koronát ruházunk be + Nyitrán április 11-én politikai és ünnepi összejöve­telen találkoztak elsősorban a szövetkezetek alakitő tagjai, bevált funkcionáriusai és mindazok a közéleti funkcionáriusok, akik két évtizeddel ezelőtt segítették az első szövetkezetek alakulását. Az értekezleten ter­mészetesen ott láttuk a veterán szövetkezeti alapítók között azt a fiatal szövetkezeti generációt, új fölműves­­értelmiséget is, akik a megkezdett úton tovább fejlesz­tették és fejlesztik a közös gazdaságokat. Húsz évvel ezelőtt — 1948 végén és 1949 elején — hét mezőgazdasági szövetkezet kezdte meg működését, a legendás tőrei, felsőpatonyi, a bélai, a nagykereskényi, a vicsápapáti, a NemCany-í és a vámosladányl. Ettől az időtől számítjuk a szövetkezeti mozgalom kezdetét, amely azóta hatalmas és eredményes mozgalommá vált. Nagy dolgot alkottak a földművesek, olyat, amelyet ma egész társadalmunk nagyra értékel. Ezt bizonyította az a tény is, hogy az összejövetelen ott voltak pártunk és kormányunk magas funkcionáriusai, köztük dr. Gus­­táv Husák, Szlovákia Kommunista Pártja első titkára is. Képviselve voltak a föderációs és cseh nemzeti szervek is. Az elhangzott beszámolókat követő vitefelszólalások arról tanúskodtak, hogy a parasztság ma társadalmunk egyik legfejlettebb osztálya, feledve a múlt hibáit, az elmarasztalást, a göröngyös utat, a szövetkezeti mozga­lom első éveinek rendkívül nehéz időszakát olyan mű­vet alkotott, amely az egész társadalom elismerését váltja ki. Pártunk és állami szerveink képviselői nem fukarkodtak az elismerésben, és több ígéretet tettek, hogy a parasztság a jövőben megfelelő támogatásban részesül. A földművesek képviselői örömmel fogadták Stefan Sádovskynak, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének kijelentését, hogy a mezőgazdaság­ban a jövőben évente továbbra is 30 milliárd koronát ruházunk be. A vitában többen kérték, hogy a beruhá­zásokat azokra a területekre kell adni, ahol lényegesen emelhető a termelés. Megnyugvással fogadták ing. Ján Jatiovic mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter be­számolójának azt a részét, hogy a beruházásoknál főleg azok a területek élveznek majd előnyt, ahol megvan a remény a legmagasabb belterjességre. Vonatkozik ez többek között Csallóközre, ahol a tervezett 300 ezer hektáros öntözéses területen megkétszereződhet a ter­melés. Az értekezlet az eddig elért eredmények méltatása mellett sokat foglalkozott a parasztpolitikával és a jö­vővel. Sok felszólaló követelte, hogy végre a mezőgaz­dasági üzemek legyenek egyenjogú partnereik az ipari üzemeknek, mert ezen a téren még igen sok a tenni­való. Különösen az árpolitikában, mert egyes ipari üze­meik már szabad áron méregdrágán adják gépeiket és más eszközeiket a mezőgazdasági üzemeknek, viszont a földművesek csak szabott áron, sokszor előnytelen hely­zetben adhatják el termékeiket. A közel 1300 résztvevő nagyon sokszor szakította félbe dr. Gustáv Husák be­szédét, aki a rend és nyugalom helyreállításának érde­kében beszélt. Többek között Dömény János, a nyárasdt szövetkezet elnöke a dunaszerdahelyi járás 9000 szövet­kezeti tagjának nevében biztosította a konszolidációra: törekvő pártfunkcionáriusokat, hogy a járás földműve-; sei megvédelmezik 900 milliós vagyonukat és ahhoz nem nyúlhat hozzá egyetlen szocialistaellenes elem sem. Az értekezlet résztvevői olyan határozott, nyílt és egyenes politikát kívántak, amely biztosítja a békés építőmunkát és elítéli a rendzavarókat, akik a szocializmus alapjai ellen törnek. A szocialista társadalom fejlett és öntuda­tos osztálya, a szövetkezeti parasztság tehát munkájához rendet és nyugalmat követelt, (balta) GUSTÁV HUSÁK ELVTÁRS BESZÉDE Beszéde bevezetőjében Husák elv­­társ méltatta azt az áldozatkész mun­kát, amelyet szövetkezeti dolgozóink a közös gazdaságok alapjainak lera­kásakor végeztek, valamint megemlé­kezett arról a becsületes munkáról, amellyel szövetikezeteink fáradoznak a termelés növelésén, hogy biztosít­sák a lakosság élelmiszer-ellátását. Hangsúlyozta, hogy okkor még sok minden tisztázatlan volt, és sokszor kétségek között vergődtünk, mint minden új dolognál. Majd kiemelte, hogy Csehszlovákia Kommunista Párt­ja céljainak kitűzésében mindenek­előtt a dolgozó nép problémái meg­oldásának szükségességéből indul ki. Enneik a politikának az alapja pedig a munkásosztály és a parasztság szö­vetsége. Ezért a dolgozó nép széles rétegei legégetőbb kérdéseinek sürgős rendezése azt jelentette, hogy a nyo­morgó és kizsákmányolt kisparasztok problémáinak megoldása kezdettől fogva a párt programjának szerves része volt. Ezután rátért az ötvenes évek büro­kratikus módszereinek bírálatára, me­lyek eltorzították a marxista alapelve­ket. Ebben az időben a mezőgazda­­sági dolgozókikai szemben sok igaz­ságtalanság történt. Majd tgy foly­tatta: — Ennek ellenére ki akarom emel­ni azt a tényt, hogy az idén és a múlt évben, amikor hazánkban sok minden mozgásba került, amikor egyes embe­rek kételkedni kezdtek a marxista­­leninista elmélet és pártunk program­ja számos alapelvében, amikor cél­tudatosan kételyeket keltettek a szo­cialista társadalom alapvető követel­ményeiben is, amikor meglazult az államhatalom és megerősödtek a kü­lönféle negatív nyomások — ilyen helyzetben is megmutatkozott, mily erős gyökeret eresztett falvainkban a szövetkezeti gondolat. Szövetkeze­teinket úgyszólván érintetlenül hagy­ták a közvéleményre ható hullámok. Más szavakkal: a múlt minden hibája és fogyatékossága ellenére a szövet­kezeti nagyüzemi termelés nagy gon­dolata természetes dologgá vált. Ez nagy győzelem. Azt jelenti, hogy a szövetkezeti dolgozók saját tapaszta­lataik alapján győződtek meg a szö­vetkezeti nagyüzemi termelés lenini gondolatának helyességéről. Ez azért is fontos, mert a múlt évben kétségbe vonták Csehszlovákia húszéves szocia­lista fejlődésének értékes eredmé­nyeit, és a sajtó, a rádió, valamint a televízió közvetítésével a múltbeli fejlődés fogyatékosságainak bírálatá­ban elég sokan a szocialista társada­lom alapjait támadták. Bírálták az alapelveket, és nem egy esetben a szocialista társadalom alappilléreinek eltávolítására vettek irányt. A továbbiakban kiemelte a mező­­gazdasági termelés kiváló eredmé- . nyelt, amelyekkel együtt párhuzamo­san emelkedett a szövetkezeti tagok bevétele is. Tehát az állam intézke-. dései gazdasági vonatkozásban is he­lyesek voltak, és a falvak szövetkeze­tesítése nemcsak politikailag, hanem közgazdaságilag is teljes mértékben helytálló volt. A mezőgazdaság problémáiról szól-| va elmondotta, hogy azokat nem le­het elszigetelten megoldani, mivel mezőgazdaság egész népgazdaságunk része. Tehát egész gazdaságunkban fokozatosan és összefüggésükben he­lyesen kell megoldani ezeket a kérdé-1 se két. Beszédének további részében a bel­politikai kérdésekről szólt. A politika feladata az emberek milliói számára megteremteni a nyugodt légkört, hogy megfelelő figyelmet szentelhessenek a fő problémáknak, a gazdaság fej-, lesztésének, a szociális, a kulturális j és az életszínvonal emelésének. Szük­ség van arra, hogy az emberek biz­tonságban érezzék magukat, legyen távlatuk, de a politika feladata az is,j hogy olyan szövetségesekről gondos­kodjon, akik a legnagyobb mértékben garantálhatják az állam és a polgá­rok biztonságát. A március 28—29-i eseményekről szólva elmondotta, hogy ezek Ismét rendkívül nehéz helyzetbe sodortak bennünket, kiélezték külpolitikai kap csolatainkat, és az államot újból a (Folytatás a 2. oldalon.) Behozták a lemaradást A vágkirálytoi szövetkezete­­sek, amint azt Tóth Károly traktorostól megtudtuk, már­cius derekára mintegy 120 ha területen befejezték a tava­sziak vetését. Most a kukorica­vetésre készítik elő a talajt. Minél előbb szeretnék a cukor­répa vetését is befejezni, hogy idejében földbe kerüljön a mag a 70 hektáros parcellában. Né­hány napig még bőven akad munkájuk a traktorosoknak, mivel a szövetkezet szívesen nyújt segítséget a napi munka­idő után is az arra rászorulók­nak. Ez természetesen külön jövedelmet jelent a szövetke­zetnek és a traktorosoknak.- • -Dikan István mérnök, a deák! szövetkezet agronómusa sem panaszkodik a tavaszi munkák menetére. Sok gondot akozott ugyan eleinte a talajvíz a 1100 hektár szántófölddel gazdálko­dó szövetkezetnek, de a munka dandárján már így is túl van­nak. 140 ha területen földben van a tavaszi árpa. — Most vetjük a cukorrépát, és javában folyik a talaj kulti­válása a kukorica alá. Ebben az évben szeretnénk teljesen gépesíteni a kukoricatermelést. A vegyszeres gyomirtáshoz szükséges anyagok és a műtrá­gya már megfelelő mennyiség­ben rendelkezésünkre áll. Ha az időjárás is kitart, előrelát­hatólag semmi sem fogja fé­kezni a munkánkat. —SZES— A szlovákiai EFSZ-ek alapító tagjai és a szövetkezetek fejlesztésében érdemeket szerzett dolgozók Nyitrán 1969. április 11-én megtartott találkozója résztvevőinek HATÁROZATA A szlovákiai mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom elindulásától kezdve minden nehézség és akadály ellenére következetesen teljesítette fő felada­tát, a lakosság jó minőségű élelmiszer-ellátásának biztosítását. Mi, az alapítótagok és az EFSZ-ek fejlesztésében érdemeket szerzett dolgozók találkozójának résztvevői az első EFSZ-ek alapításának 20. év­fordulóján azt a meggyőződésünket fejezzük iki, hogy a szövetkezetesítés, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés helyes volt, és ma már a mező­­gazdaság fejlődésében, a lakosság élelmiszer-ellátásában és a szövetkeze­­tesek szociális helyzetének megoldásában szép eredményeikkel dicsekedhet. A szövetkezeti tagok teljes mértékben méltányolják a CSKP történelmi küzdelmét, amelyet a földműveskérdés elvileg és társadalmilag igazságos rendezéséért vívott. Büszkén valljuk magunkat a falvainkon folyó haladó hagyományok és forradalmi változások résztvevőinek. Teljes mértékben értékeljük, hogy az utóbbi éveikben a párt és a kormányszervek hazánkban olyan gazdasági intézkedéseket tettek, amelyek lehetővé tették, hogy az EFSZ-ek önállóbban szervezzék a termelést sajátos föltételei szerint, növel­jék a tagok érdekeltségét a termelés fejlesztésében és a gazdasági ered­ményekben, amely teret nyit a szövetkezeti szervezés és a szövetkezeti demokrácia érvényesítése előtt. A szövetkezeti földművesek azonban elvárjáik, hogy a jelenlegi bonyolult gazdasági és politikai feltételek és megoldatlan problémák közepette, amelyek a múltbeli fejlődés idején keletkeztek, az EFSZ-ek számára ked­vező feltételek jönnek létre a termelés fejlesztésére az ökonómiai eszkö­zök révén, s a legközelebbi időpontban befejeződik a szövetkezeti tagok és általában a földművesek politikai és gazdasági egyenjogúsításának : folyamata. A mezőgazdaság fejlődésének mai szakaszában kötelességünknek tart­juk hangsúlyozni, hogy az EFSZ-ek fő feladataikat csak akkor fogják sike­resen teljesíteni, ha a vele kapcsolatban levő népgazdasági ágak biztosít­ják az összes alapvető eszközöket a megfelelő minőségben, technikai szín­vonalon és a kellő mennyiségben. Az ilyen feltételek mellett egész figyelmünket a földalap teljes intenzív és hatékony kihasználására fordítjuk. Itt nemcsak a hektárhozamok eme­léséről, (hanem minden hektár föld védelméről van szó, az intenzív, haté­kony és technikailag magas színvonalú termelés érdekében. Ezért követel­jük, hogy akadályozzák meg a szövetkezeti földek szétdarabolását kis­üzemek céljaira, és a termékeny föld más célokra való felhasználását. A szövetkezeti földművesek társadalmi és politikai egyenjogúsításának szempontjából — és a mezőgazdaság számára általában — döntő fontos­ságú dolog eltávolítani mindenféle megkülönböztetést az ökonómiai eszkö­zök használatában a mezőgazdaság irányítását illetően. Elsősorban a mező­­gazdasági termékek nagykereskedelmi árának és a termelési eszközök, gépeik, vegyszerek, építőanyag- és szolgálatok áráról van szó, hogy ez a szükséges technikai fejlődés és az intenzifikácíó mellett egyben emelje a hatékonyságot és a jövedelmezőséget is. Teljes mértékben értékeljük a mezőgazdaság-tudomány eddigi hozzá­járulását a nagyüzemi termelés fejlesztéséhez. Támogatjuk ezért a tudo­mányos bázis kiépítését a tudományos akadémia szerepében, hogy befo­lyása megerősödjön és kapcsolata elmélyüljön a gyakorlattal. A mezőgazdasági őstermelés és feldolgozóipar, valamint az eszközgyártó­ipar, a szolgáltatás, a mezőgazdasági vagy élelmezésipar szférájában a nép­gazdaság egységes bázisát képezi, amely biztosítja az élelmezést. Tehát e tényezők között egyensúlynak és egyenjogúságnak ikell lennie. Ebben az ágazatban az árak egyenétékűségén és szilárdságán kívül biztosítani kell, hogy a kapcsolatos ágazatok ne használják ki monopolisztikus helyzetüket a mezőgazdasági vállalatok tértiére. E védelem egyik módjának tartjuk — a mezőgazdasági dolgozók érdekszervezeteinek fejlesztése mellett — a me­zőgazdasági vállalatok részesedését a felvásárló tevékenységben, a feldol­gozó ágazatban, valamint a szolgáltatásban, és törekedni fogunk megfelelő formák megvalósítására, amelyek hasznosak lennének a mezőgazdasági­­élélmezési komplexum számára a népélelmezés szempontjából. A szövetkezeti földművesek ezért elvárják, hogy a készülő gazdasági reform teljes mértékben figyelembeveszi a mezőgazdasági dolgozók kívá­nalmait a termelés és az élelmezés érdekében; lehetővé teszi a mezőgaz­dasági vállalatok termelésének kiterjesztését, és az EFSZ-tagok jövedel­mének más ágazatok színvonalára történő emelését. Szociális téren elvár­juk, a mezőgazdasági dolgozók szociális és egészségügyi biztosításának a többi ágazatok színvonalára való emelését. Az EFSZ-ek képviselői, akik a mai találkozóra összejöttek, kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a szövetkezeti dolgozók és az egyéni föld­művelőik politikai, gazdasági és társadalmi egyenjogúsításának egyik kulcs­kérdése a Földműves Szövetség helyzetének teljes elismerése, mint olyan szervezetnek, amely az alapszabályok szellemében védi mezőgazdasági termelők politikai, gazdasági és társadalmi érdekeit. Elvárjuk, hogy a Földműves Szövetség és szervezetei a Nemzeti Front keretében résztvesznek majd fejlődésünk minden kérdésének megoldásá­ban, s így helyesen összekapcsolják a szövetkezeti tagok és a többi mező­gazdasági dolgozók érdekeit a népgazdaság érdekeivel és egész szocia­lista társadalmunk érdekeivel. Sokat várunk a szövetkezeti kapcsolatok új szabályozásától. Tekintettel a mezőgazdasági termelés sajátosságaira, kérjük, hogy a szövetkezetek önállósága és a szövetkezeten belüli demok­rácia elmélyítésének kapcsolatai külön törvénnyel legyenek szabályozva a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényben. Ezért üdvözöljük a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezését az új legislativ intézkedésekre vonatkozólag. Meggyőződésünk, hogy a mezőgazdaság csak ökonómiailag megfontolt és politikailag szilárd feltételek közt képes fejlődni. A nagyüzemi mező­­gazdaság szervezésének szocialista útja mellett döntöttünk, amely jelentős sikereket ért el, s ettől minket már senki sem térít el. Ezért olyan politi­kai viszonyok szükségesek a társadalomban, amelyek között befejezhetjük a mezőgazdasági nagyüzemi termelés építését, mely a földművesek gazda­sági, politikai és társadalmi problémáinak megoldását jelenti. Ezek a feltételek azonban a mi hibánkon kívül nincsenek biztosítva. Már hosszabb idő óta nyugtalanítanak minket a mind nyíltabban fellépő kommunista- és szocialistaellenes erőik. Leginkább tanúskodnak arról a legutóbbi események, amikor visszaéltek az ifjúság egy részének hazafias érzelmeivel, hogy szocialista és szovjetellenes hangulatokat hívjanak elő. Tapasztalható, hogy a szocíalistaellenes erők visszaélnek a megújulási folyamattal, amely a szocialista társadalmi rendszer elmélyítését célozza és az utóbbi időben ezt a tevékenységet még fokozzák. Az Akcióprogram lebecsülésétől kezdve a májusi plénum határozatának elutasításáig és a CSKP KB novemberi, decemberi és januári határozatainak bojkottálá­sáig, kedvezőtlen politikai légkört teremtenek pártunk politikájában való bizalom aláaknázásával. Egyetértünk és teljes mértékben támogatjuk a párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának, a CSKP KB Elnökségének és az SZLKP Központi Bizottságának határozatát a legutóbbi eseményekkel kapcsolatban. A sajtó, a rádió és a televízió dolgozóihoz fordulunk, hogy ne adjanak teret a szocialistaellenes és szovjetellenes erőknek, amelyek kétségbe akarják vonni a párt politikájának és a Szovjetunióval kötött szövetsé­günknek helyességét. Napjaink politikai fejlődésétől nyugtalanítva, amely politikai válságban csúcsosodhat ki, a CSKP KB soron levő ülésétől elvárjuk, hogy határozott intézkedéseket tegyen és megteremtse a szükséges feltételeket a békés alkotó munkára, nemcsak a mezőgazdasági dolgozóik, de az egész társa­dalom számára. l^ind a múltban, ma Is leszögezzük, hogy aktív megvalósítói leszünk kommunista pártunk, államunk vezető ereje progresszív politikájának. Nyitra, 1969. április 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom