Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-29 / 13. szám

.HASZNOS TUDNIVALÓK. A részleges rokkantsági járadékról A részleges rokkantsági láradék megadásának illetve további kifizeté­sének igényjogosultságával kapcsolat­ban sokan tájékozatlanok, amint or­réi a beérkezett kérdések tanúskod­nak. Sztlkségesnek tartjuk ezért ki­merítőbben foglalkozni az e kérdésre vonatkozó törvényekkel és rendele­tekkel. A szociális ellátásról szóló 101/1964 Zb, számú törvény előírásai 20. §­­ának 4. bekezdése meghatározza, hogy a dolgozó részlegesen rokkant, ha keresete azért csökkent lényeges mértékben, mivel leromlott egészségi állapota miatt az eddig végzett — vagy az ugyanolyan képzettséget igénylő más munkát — csak külön­leges könnyítés mellett tudja elvégez­ni, illetve csak alacsonyabb képesí­tést igénylő egyéb munkát végezhet. Az előzőekből kitűnik, hogy a jöve­delem lényeges csökkenésének köz­vetlen kapcsolatban kell állnia a le­romlott egészségi állapot következté­ben a dolgozó munkakörében előálló változással. A dolgozó keresetének lényeges csök­kenését jelenti rendszerint, ha a leg­utóbbi hat hónapban bruttó kereseté­nek átlaga egy harmaddal kevesebb, mint annak a havi keresetének átlaga volt, amelyből a járadékot számítják fa szociális ellátásról szóló 102/1964 Zb. sz. végrehajtó rendelet — a to­vábbiakban csak rendelet — 18. íj­ának 1. bekezdése]. Annak elbírálása, hogy a dolgozó részleges rokkant-e, a szociális ellá­tás illetékes járási véleményező albi­zottságának hatáskörébe tartozik, amely bizottság a dolgozó egészségi állapotának elbírálása mellett azt a kérdést Is vizsgálja, vajon keresete valóban lényegesen csőkkent-e. A nyugdíj- Illetve Jéradékellátás céljaira, tehát annak elbírálására, hogy a bruttó kereset lényeges csök­kenésének követelménye valóban fennáll-e, az ósszkereset alatt minden olyan bér (bevétel) értendő, amelyet az alkalmazásban, vagy alkalmazásá­val kapcsolatban etért, ha ez a Jöve­delem kereseti adó alá esett. Mivel mindezt a jövedelmet be lehet számí­tani az átlagos havi keresetbe, amely­ből a Járadékot számítják, nem lehet ezt, vagy egyes tételeit kizárni abból a jövedelemből, amely döntő a kere­set lényeges csökkentésének elbírálá­sakor. Ellenkező esetben megbonta­nánk a törvényes rendelkezések köl­csönös összefüggését. Ennyit tehát a jövedelmek beszámításáról a legutol­só hat hónap bruttó keresetébe. Más kérdés a részleges rokkantság elbírálása a szociális ellátás járási véleményező albizottsága által. Ez az albizottság, mint a nemzeti bizottság választott szerve, véleményezéskor minden egyes esetet gondosan mérle­gel és tekintetbe kell vennie a konk­rét eset összes körülményeit. Ponto­san be kell tartant azt az elvet, hogy amit beszámítanak a Járadékösszeg alapját képező havi jövedelem átlagá­ba, be kell számítani a kereset csök­kenésének elbírálásakor Is a bruttó keresetbe, mivel ennek be nem tar­tása sok esetben kedvezőtlenül befo­lyásolná a részleges rokkantság elbí­rálását és nem tenne összhangban a részleges rokkantsági járadék értel­mével és céljával, de a dolgozóik anyagi érdekeltségének elvével sem. A Munka- és Szociális Ügyek Minisz­tériuma olyan Intézkedéseket tett, hogy a kereset egyes tételeit nem ve­szik figyelembe, még ha ezeket a nyugdíjellátás céljaira be is számít­ják. Ilyen például a tervgazdálkodás új rendszerének alkalmazása óta be­vezetett juttatás a gazdasági ered­mények összegéből (nyereségrészese­dés). Ugyanez vonatkozik a ki nem merített felmondási időre járó bér értékére a 88/1967 Zb. számú rende­let 9. §-ának 4. bekezdése értelmé­ben, amely rendezi a dolgozók elbo­­csájtását, áthelyezését, valamint anya­gi ellátásukat a nem kifizetődő üzem­­részlegek felszámolásával és egyéb racionalizációs intézkedéssel kapcso­latban. Továbbá nem veszik figyelem­be a ki nem merített szabadság el­lenértékét, a nyugdíjasok jövedelmét, ha a munkatevékenységről szőlő megegyezés alapján van alkalmazás­ban, ha szolgáltatásokat vagy javítá­sokat végez a nemzeti bizottság en­gedélyével. A szociális ellátás véleményező al­bizottsága a kereset lényeges csök­kentésének elbírálásakor nem veszi figyelembe a Jövedelemnek azokat a tételeit, amelyek rendkívüli és vélet­len jellegűek, s ahol a jövedelem nö­vekedése Illetve csökkenése nem a részleges rokkantsági Járadékot élve­ző egészségi állapotának rosszabbo­dásától Illetve Javulásától, hanem más tényezőktől függ (például e munka minőségéért, az anyagmegta­karításért adott Jutalom), A kereset, Jövedelem lényeges csök­kenésének elbírálásakor a véleményező albizottság nem veszi alapul az átla­gos havi keresetet általában, mivel a kereset, amelyből a dolgozó járadékát kiszámította, különösen a néhány év­vel ezelőtti, az ekkori bérviszonyok­nak megfelelő kereset, a bérek állan­dó emelkedése következtében ma már nem felelne meg a jelenlegi állapo­toknak. Ilyen eseteikben a szociális ellátás véleményező albizottsága a rendelet 18 §-ánaik 1. bekezdése sze­rint jár el, amely meghatározza, hogy ha a Járadék megítélése után lényeges változás állna be a dolgozók bérvi­szonyaiba, úgy összehasonlítja a dol­gozó (a részleges rokkantsági jára­dék élvezője) bruttó keresetének át­lagát a legutolsó hat hónap alatt munkahelyén a járadékigény jogosult­ságának létrejöttekor rendszerint el­ért bérének átlagával. A szociális ellátás véleményező al­bizottsága összehasonlítja a döntő hat hónap időszakában elért bruttó kere­set átlagát az ugyanazon munkahely vagy a vele rokon munkaágazat egész­séges dolgozójának átlagával, amely munkakörben a jéradékélveaő Igénye létrejöttének idején dolgozott. Ha te­hát egy lakatos részleges rokkantsági járadékát 1958-ban 1500 koronás havi átlagkeresetből számították és ma egy lakatos átlagos havi jövedelme 2000 korona, úgy a részleges rokkant­sági járadékot élvező nyugdíjas mai jövedelmét a havi 2000 koronás kere­settel hasonlítják össze. Továbbá figyelmeztetni kell még az érdekelteket arra, hogy ez 1964. jú­nius 30-a éta érvényben levő előírá­sok szerint a kereset lényeges csök­kenésének tekintették, ha 30 száza­lékkal lett kisebb (a mai előírások szerint egy harmaddal). Ha az ellen­őrző orvosi vizsgálat alkalmával meg­állapítják, hogy a részleges rokkant­sági járadékot élvező egészségi álla­potában és keresetében semmi sem változott, úgy a véleményező albizott­ság a kereset lényeges csökkenése követelményének teljesítését elismer­heti, ha ez a csökkenés nem teszi ki a jövedelem egy harmadát sem. A munkahétnek 42 és fél órára tör­tént leszállításával kapcsolatosan a könnyített munkafeltételek — rövi­­debb munkaidő — mellett dolgozó részleges rokkantsági járadékosok esetében az eddigi járadék arányos emelésére került sor. Természetes, hogy ez a körülmény sem lehet döntő befolyással a kereset lényeges csök­kentésének megítélésekor, mivel erre az emelésre nem a járadékélvező egészségi álapotának javulása követ­keztében került sör. A rendelet 18. §-ának 2. bekezdése gondol az alacsony keresetű dolgozók eseteire Is; ha a részleges rokkant­sági járadék élvezőjének havi bruttó jövedelme nem haladja meg az 1090 koronát, akkor a kereset lényeges csökkenésének követelményét mindig teljesítettnek tekintik. Azonban az ilyen esetekben is a részleges rok­kantság elismerésének legfontosabb feltétele a dolgozó kedvezőtlen egész­ségi állapota, amely miatt állást, munkát vagy munkakört kell változ­tatnia, amint azt a 101/1964 Zb. számú törvény 20. §-ának 4, bekezdése ér­telmezi. A takarmányhiány pótlása A gépesítés fejlődése során az új műszaki eszközök és technológiák lel váltják a korábban alkalmazottakat, * előfordul, hogy egy-egy jó újszerű technológia még meg sem honosodik, máris fölváltja azt egy egyszerűbb nek. termelékenyebbnek és olcsóbb nak látszó megoldás. Ez történt 1987 augusztusában a karbamid-adagolás gépesítésénél. Re­pülőgépeket vetettünk be ennek az éltető — de túladagolás esetén mér­gező —, kérődző állatoknál fehérje­­pótló vegyületnek egyenletes és iiy módon teljesen veszélytelen, végtele­nül egyszerű és termelékeny és gaz­daságos adagolására. Az alkalmazott karhamíd n zöldtő-Tudnivalók Ha kisebb sérelmek érik polgár­társainkat, a nemzeti bizottságok­hoz kell fordulniuk az ügy létár­­gyalása végett. Ha az említett tár­gyalás nem vezet javuláshoz, ab­ban az esetben a nemzeti bizottság a kihágás elkövetőjét figyelmeztet­heti, nyilvánosan megrőhatja és 500 koronáig terjedő büntetésben részesítheti. Ha valaki megsérti a szocialista együttélés normáit, az ügy a helyi népbírőságotkra tarto­zik a 38/1961-es törvénygyűjtemény értelmében. Ilyen helyi jellegű népbíróságokat létesíthetnek tal­­vatnkban, városainkban, üzemeink­ben, hívatásos döntőbírók nélkül Ezek a népbírőságok figyelmeztet­hetik. nyilvánosan megróhatják és 500 koronáig terjedő büntetést ró­hatnak a kihágások elkövetőire. (ve) megek 0,4 százaléka, vagyis 35 kg dúsított szilázs etetése esetén 140 g jut egy-egy számosállatra. A repülőgép negyedóránként 7— 7 l/t. kh dúsítására alkalmas, ami 28—30 kh nak fele) meg óránként, illetve 230—240 kh-nak naponként (2500 -3000 tonna) A lábonálló siló­­kukorica egy-egy holdjára rávitt tö­mény karbamidoldat pl. 35 kg kar­­hamidtartalom esetén 850 literes tej­­többlethez nyújt tápláló anyagot a dúsított szilázsban. A karbamiddal dúsított silókukori­cát kombájnnal le kell vágni, s igen gondosan be kel) silózni. Silózáskor a kukoricaszecska minden tonnáját négy percig kell lánctalpassal tömö­ríteni. Ily módon egy 80 vagonná siló­kazal tömítéséhez két lánctalpas trak­torral 3 nap, vagyis a silókészftés egész időtartama szükséges. Az erősen tömöritett silókazalban a karhamidot clhnntő uraazt a kiala­kult savanyúság foka hatástalanítja, s a karbadid zöme az etetésig kon­zerválódik. Ennek ellenére az idő tavaszra forduláséig, március elsejéig a dúsított silokazalt lehetőleg fel kell etetni, mert nagy táplálóértáke miatt melegben rnmlékonyahb. 1983-ban az állattenyésztést sújtó PRIEMSTAV, N. V. BRATISLAVA A Lévai textilgyár építéséhez azonnal alkalmaz; • KŐMŰVESEKET • ÁCSOKAT • ÉPÍTKEZÉSI MUNKÁSOKAT • MESTEREKET kitűnő feltételek mellett. Nős és nőtlen alkalmazottainknak napi 20 koron? távol­sági pótlékot nyújtunk. Az alapkeresethez 12 százalékos pótlékot fizetünk. Órabérek a minősítés szerint 8.— Kős-tól 12.— Kős-ig. Ingyenes lakás az építkezés munkásszállóiban. Étkezés a helybeli bűffében. Az érdeklődők jelentkezzenek minél előbb a Texttlgyár építkezésének személyzeti osztályán, ahol közelebbi fel­világosítást nyújtunk. aszály okozta fehérjehiány miatt a lilekukorica repülőgépei karhamidot dúsításának különösen nagy jelentő, séget tulajdonítunk. Közöljök a 100 q/kh zöldhozam esetén alkalmazandó karbamid—víz arányt, amiből a kisebb, illetve na­gyobb silókukorica-hozamok esetén könnyűszerrel kiszámítható az alkal­mazandó mennyiség a víz hőmérsék­letének függvényében. Karbamld-víz arány 100 q/kh zöldtömegtermés esetén A vtz hőfoka C° 12 20 40 Bn Karbamid kg 40,0 4n,0 40,0 40,0 Víz litor 93,7 77,8 53,0 47,0 Az oldat tömény­sége súly %-ban 30,0 34,0 43,0 48,0 Kristályos karbamid alkalmazása esetén, ennél töményebb permetlé I» készíthető. Az AN-2M repülőgép terítési széles ségo 38 m. átfedésekkel a munkaszé lesség 30—32 m. Folyamatos üzemel­tetéséhez üzemóránként 8000 liter víz és 18—24 q karbamid szükséges, A szüksége* munkaerő összesen hét fő. M. M. Mikor csökkenthető a házadó? Kérdés: 1988-ban átalakítottam a családi házamat olyan értelem­ben, hogy a kamrából fürdőszobát, éléskamrát és konyhát csináltam. Az átalakítást a helyi nemzeti bizottság engedélyével végeztem Kérdezem, hogy ennek alapján jogot fnrmálhatnk-e arra, hogy a ház­adé alól mentesítsenek? Válaszukat „Házadé" jeligére várom. A levél tartalmából arra a következtetésre jutottunk, hogy a járást nem­zeti bizottság illetékes végrehajtó szerve az építésügyi hivatal hatásköré­nek egy részét átruházta a helyi nemzeti bizottságra. Az adott esetben tehát a helyi nemzeti bizottság dönthet a kisebb laikásátalakításl kérelmek ügyében, melyek következtében bár megváltozik a lakás beosztása, de az épület területe és magassága nem változik. Olvasónk tehát ebben az értelemben kapott engedélyt a helyt nemzeti bizottságtól lakása átalakítására. Ilyen átalakítások következtében lehető­sége nyílik a tulajdonosnak arra, hogy az adót kivető nemzeti bizottságtól ikérje a házadó kivetésénél szerepet játszó alaptétel csökkentését az át­alakításra fordított összeg 50 százalékával. Ez a lehetőség azonban csak olyan átalakítások esetében áll fenn, ha az átalakítások 1967. január 1-e után történtek. A házadő kivetésénél számításba vett alaptétel csökkentésére csak az átalakítást követő két évben kerülhet sor. Átalakításnak, illetve építészeti beavatkozásnak tekinthető; a lakáson eszközölt javítás, a belső átalakítás, a nem lakóterületeik átalakítása abban az esetben, ha ezekre az átalakítá­sokra az összes építkezési előírások betartása mellett került sor. Az átala­kítási munkálatokat — a 14/1968 számú törvénygyűjtemény 2. bekezdésé­nek 4. paragrafusa értelmében — a szocialista szervezetek közre­működésével, önsegéllyel, kisegítőkkel végezhetik, vagy olyan szemé­lyekre bízhatják, akiknek a nemzeti bizottságtői munkavállalásra engedé­lyük van. A házadé kivetésénél kiindulópontként szereplő alaptétel összegének csökkentését szorgalmazó kérvény mellé a kérvényező köteles csatolni azokat a bizonylatokat, amelyek igazolják, hogy milyen átalakítások tör­téntek, hogy ezek az átalakítások és javítások építkezési engedély alapján valósultak meg, továbbá, amelyek Ismertetik az átalakítási munkálatok befejezésének időpontját, s végül azt, hogy ezek a munkák mennyi kiadás­sal jártak. J- B. Munkabalesetek a háztájin Megtörténik, vagy esetleg megtör­ténhet, hogy az EFSZ-tagot a háztáji gazdaságban végzett tevékenység köz­ben baleset éri. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy ez mun­­kabaleset-e és a baleset kapcsán mi­lyen következmények hárulnak egy­részt a károsult szövetkezeti tagra, másrészt az EFSZ-re, A szövetkezeti földművesek társa­dalmi biztosításának céljaira (ellá­tottság a betegség Idején és nyugdíj­ellátás) a 103/1984 Zb. számú törvény 53. §-a értelmében az olyan haleset, amelyet ez EFSZ tagja a háztéjl gaz-Vegyszeres juhnyírás Szártépőkkel a vírusok ellen Magyarország legnagyobb burgonyatermelő vidékén, Szabolcs-Szatmár megyében sóik gondot okozott az utóbbi években a vírusfertőzés, amely általában húsz-harminc százalékkal rontotta az étkezési fajták minőségét. A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet javaslatára ezt a problémát az idén mechanikai eszközökkel oldották meg. A középérésű burgonyák lombozatát a gumók párás érést állapotában távolították el, s így akadá­lyozták meg a vírusok telepedését. A módszert korábban csak a kisebb-nagyobb kísérleti telepeken alkal­mazták, viszont tavaly nagyüzemi kereteket öltött a szértalanftás: mint­egy 15 000 holdon állították munkába a szártépő gépeket. (fi As egyik rákellenes gyógyszer ki­kísérletezése nem várt irányú felfs­­daséssel járt. As derült ki ugyanis, hogy n kérdéses szer hatóanyagával olló nélkül lehet „megnylrni" a juho­kat. As Egyesült Államokban a Nemsati Rákkutató Intézet kísérletezte ki azt az új gyógyszert a többi között a ill­őnkön is. Meglepetést okozott, hogy az anyag adagolását követő hatodik vagy hetedik napon a juhok elhullat­ták a gyapjúkat. Kiderült, hogy a gyapjúszálak gyökérhagymái elvékn­­nyodnak és mikor ez az elvékonyo­­dott rész a bőr felszínére kerül, köny­­nyen le lehet húzni — egyetlen da­rabban — a juh teljes gyapjút. daságban szenved el (akár közösen, akár egyedileg művelik meg a háztáji földet) munkabalesetnek minősítik. Ezt a tényt figyelembe kell venni a táppénz, illetve a rokkantsági járadék, esetleg a részleges rokkantsági jára­dék megítélésekor. Az EFSZ-nek a kárért tartozó fele­lőssége mértékének elbírálása szem­pontjából, amely kárt a szövetkezeti tag a mumkabaleset alkalmával szen­vedett, különbséget tesznek, hogy a baleset egyedileg vagy közösen meg­művelt háztájin történt-e. Ha a szö­vetkezeti tag munkabalesete a közö­sen megművelt háztájin történt, ak­kor munkahalesetnek minősítik és az EFSZ a Munka Törvénykönyv 190~ 203. §-ai értelmében felel a létrejött kárért és köteles tagjának e kárt megtéríteni, amennyiben nem bizo­nyítható, hogy a balesetért részben vagy teljes egészében a károsult szö­vetkezeti tag felelős. A szövetkezeti tag részleges felelőssége esetében a szövetkezet kártérítési kötelezettsége a felelősség mértéke .szerint csökken. Ha a szövetkezeti tag balesete az egyénileg megművelt háztáji gazda­ságban történt, úgy az ilyen balesetet nem tekintik munkahalesetnek, mivel ezt a tevékenységet a 66/1965 Zb. sz. kormányrendelet 41. §-ának ,2. be­kezdése értelmében (a Munka Tör­vénykönyv végrehajtó rendelkezései) nem tekintik az EFSZ munkafeladatai teljesítésének. Ilyen esetekben az EFSZ nem felel a tagoknak az elszen­vedett kárért és ezek szerint kárté­rítést sem ad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom