Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-29 / 13. szám
SZÖVETKEZETEINK ÉLETÉBŐL Ahol fölkarolják a fiatalokat megoldjak a szociális problémákat A NASZVADI szövetkezetben A naszvadl szövetkezetben elbeszélgettem Szabados Istvánnal, a szociális ügyeik vezetőjével és Frone Anton ökonőmussal. Beszélgetésünk a fiatalok és Idős dolgozók körül forgott. Nemsokkal később Paluska Ján alelnők is bekapcsolódott a vitába. Az eszmecseréből kitűnt. Ihogv a vezetőség a fiatalokban látja a szövetkezet jövőjét és ezt az álláspontot vallva úgy oldotta meg a szervezési kérdéseket, hogy a fiatalokból minden szakaszra jusson. Ugyanakkor olyan munkaszakaszok is vannak, ahol kimondottan fiatalok dolgoznak. Ilyen munkaszakasz például a zöldségkertészet, dohánykertészet, a gépjavító üzem stb. De általában fiatalok dolgoznak a traktorokon, gépjárműveken is. Körülbelül 150 fiatal dolgozik e közösben. Ami a fiatalok szakmai nevelését illett, e vezetőség rendszeresen gondoskodik arról, hogy a nyugdíjazás előtt levő szakember helyét szakmailag kész fiatal vegye át. Nem is lehet másként ott, ahol a vezetőség többsége szakképzett. Azt hiszem, hogy elég megemlíteni azt, hogy a növénytermesztés és állattenyésztés irányítását főiskolát végzett fiatalok Irányítják. Az előbbi szakaszt Bálványi László mérnök, az utóbbit pedig Glics László mérnök. Keszi János segédzootechnikus, Mezei Béla segédagronómus és Katona Judit, a baromfifarm vezetője pedig középfokú iskolai képesítéssel bír. A szövetkezet igen sok mezőgazdasági géppel rendelkezik — 50 traktor, gépkocsi és vontatóeszköz — és ezek javítását házilag végzik — csak kivételes esetben adnak gépet javítani a gépállomásnak —, mert számításukat így jobban megtalálják. Éppen a gépek házilag történő javítása teszi szükségessé, hogy jól képzett műszaki szakemberek álljanak rendelkezésre, akik képesek folyamatosan biztosítani a különféle járművek, motorok üzemképességét. A műhelyekben ez idősebb, tapasztalt szakmebereken kívül 13 szakképzett fiatal dolgozik, akik az Ögyallai Mezőgazdasági Tanonciskola gépesítő! szakán és jól fölszerelt műhelyeiben sajátították él a, szakmát Ismereteket. Ennek tudható be, hogy a gépek karbantartása és javítása jó kezekben van. Markó István gépesítőre nagy felelősség hárul. Közel 100 dolgozó sorsát tartja kezében, melynek többsége traktoros és gépkocsivezető. A róluk való gondoskodás és a velük való törődés egész embert kíván. Markó István felelősségének tudatában látja el munkáját. A téli időszakban á Szövetkezeti Munkaiskola keretében továbbképző tanfolyamokat szervez — szlovák és magyar nyelven — a traktorosok és gépkocsivezetők részére, ahol a közúti forgalom előírásait, a gépkocsivezetés ismérveit és az ezekkel Összefüggő egyéb teendőket sajátítják el. Az Iskolázás tulajdonképpeni célja, hogy a hajtási jogosítvánnyal rendelkező dolgozók teljes mértékben ismerjék a motorokat, az üzemanyagfogyasztási normákat és a már fentebb említett forgalmi szabályokat. Frone Anton ökonómus elmondotta, hogy egyre több fiatal marad otthon a községben. Ennek egyik oka az, hogy a fiatalok a közösben is megtalálták a számításukat, a másik ok pedig a szövetkezet által folyósított stabilizációs kölcsön. Ezt a kölcsönt mindegyik fiatal elnyerheti, aki a községben szándékozik letelepedni és lakóházat akar építeni. A stabilizációs kölcsön esetenként 22 ezer korona. Az 1967-es évben 13 fiatal vette igénybe a kölcsönt, míg az elmúlt évben az igénylők számé már 19-re növekedett. Eddig 42 dolgozónak nyújtott ilyenirányú segítséget a szövetkezet vezetősége és további 19 fiatalnak a szövetkezeti lakásépítés keretében nyújtott anyagi támogatást. A fentebb elmondottak csupán egy kis töredékéi ké pezlk annak a sokoldalú támogatásnak, amelyet a naszvadi szövetkezetben a dolgozó fiatalok élveznek. Mert meg kell mondani azt is, hogy a szövetkezeti üzemi klub tevékenységéhez 175 ezer koronával járul hozzá a szövetkezet, hogy ily módon biztosítsa dolgozói és a község többi polgárai számára a kulturált szórakozást és művelődési lehetőséget. Nincs min csodálkozni, ha a naszvadl fiatalok hűek mariadnak falujukhoz és minden igyekezetükkel a szebb jövő építésén, a közös gazdaság további fejlődésén fáradoznak. A nyugdíjasokról is gondoskodnak A naszvadl szövetkezet taglétszáma 1152, a szövetkezetben nyilvántartott nyugdíjasok száma 1962-től 152. A szövetkezet ettől az időponttól kezdve azon fáradozott, hogy a nyugdíjasok részére kellő anyagi alapot teremtsen, A nyugdíjalapot 1964 óta rendszeresen feltöltötték, mely alapbői a nyugdíjasok nyugdíját kiegészítették, Az elmúlt évben a nyugdíjalapra 239 ezer koronát utaltak át azzal a szándékkal, hogy abból a szövetkezeti nyugdíjasok nyugdíját — egy személynél 660, két személynél 400—400 koronára kerekítik ki. Tehát mielőtt méig a kormány jóváhagyta volna a nyugdijak rendezését, a naszvadi szövetkezetben olyan határozatot fogadtak el, melynek értelmében a nyugdíjasok 600, Illetve 400—400 korona nyugdíjat kaptak volna. A valóságban ez azt jelentette, hogy az a nyugdíjas, aki ez államtól 260 korona nyugdíjat kap és csak egyedül van, akkor a szövetkezettől további 340 koronát kapott volna. Miután a nyugdíjak rendezését a kormány törvényerejű rendelettel szabályozta, a szövetkezet csupán 30 ezer koronát kénytelen e célra fordítani. A szövetkezeti nyugdíjasokról történő gondoskodás egyéb vonatkozásban is megnyilvánul. Például abban Is, hogy a nyugdíjasok személyenként 15 ár háztáji földet kapnak, amelyet a szövetkezet díjmentesen készít elő. A 15 ár föld termése lehetővé teszi a haromfi és egyéb háziállat tartását. Ugyancsak az elmúlt évben minden egyes nyugdíjasnak lehetővé tették 1 métermázsa gabona hivatalos áron — 170 korona — való vásárlását. — Az élet természetes folyamataiként évente 25—30 dolgozónk megy nyugdíjba — tájékoztat Frone elvtárs. — Ezzel a leforgácsolódással számolunk és biztosítjuk az utánpótlást. Még egy dologról kell említést tenni, amelyet a naszvadt EFSZ nyugdíjasai élveznek. Mégpedig arról, hogy a szövetkezet lehetővé teszi részükre az üdülést azáltal, hogy költségek 70 százalékát viseli. Bizonyára lesznek olyan nyugdíjasak e naszvadl szövetkezetben, akik nem mindenben értenek majd egyet az Itt elmondottakkal, de azoknak meg kell érteni, hogy vannak esetek, amikor a legjobb akarat mellett sem lehet minden problémát megoldani. Andrískin József BECSÜLJÜK MEG ŐKET! Szövetkezeteink főleg az utóbbi évtized második felében kezdtek igazán izmosodni, gazdaságilag megerősödni. Az, hogy ma többmilliós értékű közös vagyont tudhatnak magukénak a szövetkezetek tagjai, ez főként összetartásuknak, szorgalmuknak, a közösség erejébe vetett hitüknek, s nem utolsó sorban a kommunista párt földművespolitikájának köszönhető. Mert ki bizonygatta, hogy a iközös gazdálkodás útja az egyedüli, amely megszabadítja földműveseinket az örökös létbizonytalanságtól, mint a párt, a kommunisták?... Az akkor elhangzott szavakat — azok igazát — két évtized határán lemérhetjük. De lemérhetik azok is. akik nagyon borúlátóan festegették, nem életképes a iközös gazdálkodás, elöbb-utóbb csődbe jut. Az utóbbi években mind több mód, lehetőség nyílik arra is. hogy a szövetkezeti tagok szociális problémái, iránt, akik a kezdet kezdetén, s utána a szűkösebb, mérleghiányos esztendőkben is szívósan helytálltak e iközösj termelőmunkában, vállalva a dolgok nehezét azok helyett Is, akik annakidején könnyelműen faképnél hagyták a szövetkezetét. Vajon az egykor derék hadat képezek, a közös szekerét kátyúból előremozdftók tehetnek-e arról, hogy elszállt felettük az Idő? Hogy erejük, munkabírásuk megfogyatkozott? Testükbe egészségőrlő betegség ütött tanyát? Nemi Nem ők tehetnek rőla! De az illetékes Illetékesek igenis, törődjenek azzal, hogy a szövetkezett mozgalom veteránjai, úttörői, kiöregedett tagjai őket megillető bánásmódban részesüljenek. Úgy, mint azt a nagymegyeri, búcsl és más szövetkezetekben teszik. Öröm volt látni, mily emberségesen törődnek itt az idősebbekkel. Milyen megható jelenet tanúja lehettem nemrégiben a gadőci szövetkezetben is, ahol a szövetkezet nyugdíjba vonult zootechnikusát, Adam Masár bácsit búcsúztatták, s ajándékkal kedveskedtek a tagok. Tizenhét éven át zootechntkusi tisztet töltött be, (a képen: Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke átnyújtja a megbecsülést érzékeltető ajándékot a nyugdíjas Masár bácsinak). A cikk legelején némi szorongásról esett szó. Bántó, hogy olyan esetek — mint az öregek számkivetettsége — több helyütt Is előfordul. Gömöri származású frő-tanltó névrokonom mondotta egy ízben: Félő, hogy a vaskapukkal az emberek szíve is bezárul. Aggodalmával jómagam Is osztozom, Számkivetettség helyett méltó megbecsülést a szövetkezeti mozgalom veteránjainak. Ez ts emberség dolga! N. Kovács István kisebb gondjai is megoldódjanak. Ezt a célt szolgálja a szociális alap is, valamint a szociális bizottság, amely szorosan együttműködve a közös gazdaság vezetőivel, eredményes munkát végezhet. Tapasztalatok egész sora bizonyítja: ott, ahol az említett bizottság nnicseri megárahagyatva, a vezetőség időről időre számonkéri a feladatok teljesítését, az eredmény sem várat sokáig magára. Remélem, a kedves olvasó nem tart ünneprontónak, Mert az eredmények mellett a vadhajtások nyesegetéséről sem mondhat le a tollforgató. Még akkor sem, ha a szövetkezeti mozgalom húsz esztendő határvonalához érkezik. Szóvá kell tenni, hogy jónéhány szövetkezetben — tisztelet a kivételnek'! — aránytalanul kevés gondot fordítanak a tagok — főleg az idősebbek — szociális problémáinak a megoldására. Annak ellenére sem, hogy a szociális alap anyagi eszközei ezt lehetővé tennék. Ha kutatjuk ennek okát. hamar kitűnik: ez ilyen közős gazdaságokban nemcsak a szó ciális bizottságok tagjai, de a tisztségviselőik, vezetők sem tudatosítják eléggé, hogy a mllltős javak csakis a tagok együttes erejével, azok szorgalmával hozhatók létre. Tehát, szó ciális helyzetük figyelemmel kísérése sem lehet számukra közömbös. Szerencsére nem általános jelenség, de még szórványosan sem szabadna előfordulnia, hogy a munkából kiöregedett tagok számkivetettek legyenek. — Egyes vezetők nagy „ügybuzgóságát" méltón aláhúzza meggondolatlan kijelentésük is: „Hát mi tulajdonképpen a szövetkezet? Aggok háza. vagy szociális otthon?“ ., Mit tükröznek az ilyen, vagy efféle kijelentések? Semmi mást, mint jó adag közömbösséget, lebecsülést, éppen azok A nagysallói szövetkezet gépesített brigádközpontján először a műhelyvezető Kovács Árpáddal találkozunk. Vígikedélyű ember, tömören, talpraesetten válaszol kérdéseinkre. De amint a beszélgetésből kiderül, érti a dolgát is. Olyan műhelyt Irányít, aminek messze környéken hírneve van. Jó karban tartott, üzemképes járműveikkel és más mezőgazdasági gépeikkel alkalomadtán a szomszéd szövetkezeteknek is segítenek. Ügy emlegetik ezt a brigádot, hogy az mindenkor bevetésre és munkára kész. Amikor a brigád életéről, a javítási munkák minőségéről érdeklődünk, a műhelyvezető csak röviden ennyit mond: — A fegyelem a jő munka alapja. Ml megbecsüljük az embereket, megfelelően díjazzuk Is munkájukat, de a munkafegyelem megsértője ellen szigorúan járunk el. Nálunk kollektív felelősség alakult ki. A hanyag szerelőt vagy traktorost nem a vezetők, hanem az egész kollektíva ítéli el. Amikor a műhelyvezetővel végigjárjuk a termeket, beszélgetünk javítókkal, traktorosokkal, az a benyomásunk, hogy tényleg példás a fegyelem és mindenki Igyekszik, hogy lehetőleg a legjobb minőségű munkát nyújtsa. Összesen 57 traktort, 6 kombájnt és más mezőgazdasági gépet javítanak. Nem kis feladat ez. De a műhely dolgozói megbirkóznak vele, mégpedig helyben. — Minden javítást itthon, a műhelyünkben végzünk, alkatrészeket Is újltunk fel és alkatrészekkel olyan jól állunk, hogy még a szomszéd mezőgazdasági üzemeket is kisegítjük — mondja az Időközben érkező Kovács József gépesítő. — Ezek szerint nem küzdenek alkatrész-hiánnyal? — Azt éppen nem mondhatnánk. Bár ez az alkatrész-hiány nem veszélyezteti a géppark üzemképességét. A régi Zetor—25-ös traktorok Javításához nehéz alkatrészeket szerezni, de cserebere alapon ezt is megoldottuk. — Pszt. , . teszi a szájára az ujját a másik Kovács — nehogy elárulj valamit, még rájönnek a turpisságra, aztán a gépeink meg állhatnak'a műhelyben. Később kiderült, hogy milyen úton szerzik az alkatrészeket, nem törvénybe ütköző módon, meg kell hagyni, hogy ügyesek. Miért ne tennék, ha igv könnyíthetnek magukon! Szégyeljék magukat a mezőgazdasági gépgyárak, hogy nem biztosítanak elég alkatrészt. A beszélgetés és ismerkedés közben megtudtuk, hogy a nagysallói szövetkezet gépesítő brígádközpont)a hírnevének megfelelően működik, de emellett kíváncsiak voltunk, milyen a kollektív élet, hogyan vigyáznak egymásra, milyen Intézkedéseket tesznek a balesetek megelőzésének érdekében. Említettük már, hogy a fegyelemsértőket az egész kollektíva elítéli. Ez Jellemző a brigád munkakájára, közösség! életére Is. A gépidén szövetkezeteinkben is méltón ünnepelték s nőnapot. Vidámak a cserháti lányok és fiatalasszonyok is. Nem csoda. A virág és a vendégség mellé egy-egy tálcát és díszes törölközőkéi kaptak. Bállá felv. A KÉT KOVÁCS BRIGÁDJA parknak 98 dolgőzőla van és ez a kollektíva nagyon összekovácsolódott. Újabban már olykor-olykor névnapot vagy más jelentősebb eseményt is ünnepelnek, Kisebb-nagyobb figyelmességgel kedveskednek egymásnak. Katrnák János, amikor nősült, például egy teljes horgászfelszerelést kapott a brigádtól. Ha kezébe veszi, mindig a brigád tagjaira gondol és ez a kis ajándék is még jobban a munkatársaihoz fűzi. Beszéd közben megkérdezzük a gépesítőt, milyen intézkedéseket tesznek a balesetek megelőzésének érdekében. — Sík területen műveljük a földeket, tehát kevesebb az eshetőség a balesetekre. Mégis nagy Jelentőséggel bír, hogy az utóbbi években súlyosabb baleset nem fordult elő. Mind a két Kovács, meg a többi Javító, traktoros élénken beszél erről a problémáról. A beszélgetésből az tűnik ki, hogy a balesetek megelőzését elsősorban a járművek szigorú technikai ellenőrzésében látják. Még véletlenül sem fordul elő, hogy valamelyik traktoros rossz fékekkel hagyná el a gépparkot. Mégpedig nemcsak azért, hogy a géppark vezetőitől félnek, hanem azért is, mert a traktorosok ha látják, hogy jármüvük nem üzemképes, nem hajlandók azt vezetni. Tudják, ha valami baleset érné őket, akkor elsősorban ők fizetnének rá. Nemrég Borka Lajos traktoros észrevette, hogy a pótkocsin rosszak a fékek és addig nem ment munkába, míg a műhely dolgozói meg nem javították. Feltesszük a nagy kérdést, milyen sikerrel harcolnak az alkohol ellen? — Aki ittas, az nem mehet munkába, jelenti ki a gépesítő. Ezen a téren szigorúan járnak el. Ha valaki először jön borgőzös hangulatban a brigádra, egyszerűen hazaküldik. Ha többször is megismétli, akkor rövidebb vagy hosszabb időre eltiltják a traktor vezetésétől. Megtehetik, mert az 57 traktorra 150 traktorosuk van. Ennyien rendelkeznek hajtási igazolvánnyal. Van tehát miből válogatni. Nagy ég hírei brigád a nagysallói, A nagy Jelző mindenképpen ráillik. Példás a munkafegyelem, jóminőségfi a munka, üzemképesek a gépek, öszszeforrott a kollektíva, kevés a baleset és ez mind a fegyelemnek köszönhető. Csakis ilyen brigád fejthet ki jő munkát a szövetkezetben. Nem akármilyen géppark ez.. Amellett, hogy a szövetkezet mezőgazdasági és egyéb munkáit időben és jó minőségben végzi, más munkákkal is foglalkozik. Például 34 szövetkezetbe szállítják a helyi tejcsarnokből a dúsított tejet, de van paprika malomjuk és műtrágya őrlő malmuk Is. A műtrágya felét minden évben megőrlík és így szóráskor a csomósodott műtrágya nem okoz nekik gondot. Az utóbbi példákból is láthatjuk, hogy a brigád nemcsak fegyelmezetten, hanem ésszerűen Is dolgozik és jelentős hasznot hoz a szövetkezetnek Ilyen tehát a két Kovács -brigád je. BÁLLÁ 10ZSEF
