Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-03-29 / 13. szám

FALVÄINK ÉS IPOLYBÉL a fejlődés útján A lévai járás kisebb szövetkezetei közé tartozik Ipolybél, ahol mind­össze 505 hektár mezőgazdasági földterületen, ebből 362 (hektár szántón, gazdálkodnak. Az utóbbi években az elért eredmények alapján bátran álltt­­hatjuik, hogy a szövetkezet fejlődése biztató. Problémákkal teli, de eredmé­nyekben gazdag volt az 1968-as esztendő Is. Mint ismeretes, a mezőgazdasági termelést a szakszerű tapasztalatokon alapuló céltudatos munkán kívül, akaratunktól független tényezők soka­sága befolyásolja, és sok esetben ezen mülik a szövetkezeti dolgozók fárad­ságos munkájának eredményessége. Szem előtt tartják ezt az ipolybéli földművesek Is, ezért igyekeztek olyan tervet készíteni, amely elősegíti a szövetkezet fejlődését. Ha az elmúlt gazdasági évet értékeljük, először talán röviden megemlít­jük az előfordult hiányosságokat. Még jól emlékszem az évzáró taggyűlésen elhangzott elnöki beszámolóra, amelyben Tenczel Lajos szövetkezeti elnök azt fejtegette, hogy a hitiákat keresve ne elégedjünk meg csupán a hiá­nyosságok feltárásával, mert az semmit sem ér akkor, ha egyben nem találjuk meg a helyes utat a jobb eredményeik elérése felé. Az elnök sza­vaival élve a fő cél mindig az legyen, hogy tárjuk fel a lehetőségeket és jelöljük ki azt az utat, amelyen haladva a jövőben jobb eredményeket tudunk elérni. Az EFSZ gazdasági tevékenységének behatóbb elemzése elárulja, limgy a szövetkezet 53 állandó dolgozót tart nyilván, és egy riolgozéra 9,5 hektár mezőgazdasági, ebből 6,9 ha szántóföld esik. Szükséges megjegyezni, hogy az állandó dolgozók nagy része nő, és a talajviszonyokból kiindulva a munkaerőhiány következtében nincs mód a termelést lehetőségek jobb kihasználására, főleg a több kézi munkát igénylő, de jövedelmezőbb növé­nyek termesztésének kiszélesítésére. Indokolt lenne a kertészet bővítése. Sajnos, az elmúlt években a meglevő kertészetben Is sokszor munkaerő­­hiánnyal küzdöttek. A munkafegyelem, hogy Ismét az elnök szavaival éljek, szövetkezetünk­ben közepesnek mondható, pedig mindenkinek szem előtt kellene tartani, hogy a kereset szorosan összefügg a munkafegyelemmel, s az ezen keresz­tül elért eredményekkel. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében a jövő­ben szükséges lesz nagyobb figyelmet fordítani az ellenőrzésre. A háztáji gazdálkodás kérdését elemezve azt mondhatjuk, Ihogy a szövetkezeti alap­szabályzat és a házirend szellemében jártak el. A hiányosságok ellenére azonban eredményekről Is szólhatunk. A nö­vénytermesztésben — a fagykár és a nagy szárazság ellenére — jó termést takarítottak be. Búzából 36 mázsát, árpából 26,1, cukorrépából 387, takar­mányrépából pedig 800 njázsa termett hektáronként. Lemaradás tapasztal­ható az évelő takarmányok termesztésnél, ami részben n nagy száraz­ságnak köszönhető. Ezen a téren azonban jelentős feltáratlan tartalékok­kal rendelkezik a szövetkezet és a növénytermesztés további fejlesztéséhez megvannak a feltételek .A helyi adottságokat szakszerűen kell kihasználni, hiszen amíg Ipolybélen 1968-ban hektáronként 3396 korona értékű nyers­­termelést könyveltek el, ugyanakkor a szomszédos szövetkezetben majd­nem a kétszeresét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meg kell találni azt az utat, amely a növénytermesztést, ezáltal pedig a szövetkezet gazdasági fejlődését ts fellendíti. Ez év februárjától Csornák Béla mérnök személyében új szak­emberrel gyarapodott a szövetkezet, akt a falu szülöttje. A főiskola elvég­zése után a nényei szövetkezetben gyakornokként dolgozott, majd vissza­került szülőfalujába. Oj erővel és lendülettel fogott hozzá a munkához Reméljük, az elméleti tudását gazdagon kamatoztatja majd az Ipolybélt szövetkezetben, ahol jól Ismeri a környezetet és a termelési feltételeket. Az állattenyésztés terén szintén jó eredményekről számolhatunk be. Mar­hahúseladási tervüket 100,3 százalékra teljesítették. Sertéshúsböl a terve­zett 650 mázsa helyett 657 mázsát értékesítettek. Az anyasertéseknél e ter­vezett 13 db malacszaporulat helyett 14 darabot értek el. A húseladásban elért jő eredmény főleg" annak köszönhető, hogy a szövekezet fönnállása óta tavaly érte el a legnagyobb napi átlagos súlygyarapodást, éspedig a tervezett 48 dkg helyett 51 dkg-ot. Mindent egybevetve, az állattenyésztés­ből a szövetkezet a pénzügyi tervet 101,1 százalékra teljesítette. Végezetül röviden megemlítjük a termelési költségek alakulását, mert csak ezáltal kaphatunk teljes képet a gazdálkodás színvonaláról. A terme­lési kiadásoknál, anyagköltségeknél 20Ö ezer korona a megtakarított pénz­összeg. Főleg a műtrágyák és a takarmányok vásárlásánál értek el meg­takarítást, ami nem a legkedvezőbb jelenség, mert ezek felhasználásával esetleg jobb eredményeik is születhettek volna. Amíg a termelés és anyagi költségeknél megtakarítás mutatkozott, addig a jutalmazási alapot 5 szá­zalékkal túllépték. A hiányosságok és az eredmények tükrében értékeltük az ipolybéli szö­vetkezet gazdasági helyzetét. Ha a jövőben jobban kihasználják a helyi adottságokat, a lehetőségeiket, akikor még eredményesebben gazdálkodhat­nak. De azért most is bátran állíthatjuk, hogy az ipolybéli szövetkezet a fejlődés útján halad. Kajtor Pál „Tizenötévesek" Az érsekűjvári járásban, a ** terület és a lakosság számát tekintve, Udvard és Tar­­doskedd után Szőgyén foglalja el a harmadik helyet. Bár dom­bok közt fekszik, a történelem viharai mégsem kímélték meg. A tatárdúlás, a török-hődftás egyformán megsarcolta a lakos­ságot. Napjainkban az erőszak ilyen beavatkozásaival nem ta­lálkozunk. Viszont az igényes fiatalság megtartása közsé­günkben attól függ, hogy az életkörülmények milyen mér­tékben biztosítják a fejlődést, a városi életszínvonal megiköze- Ütését. Ahogy Köbölkút felől beka­nyarodik az autóbusz, a község szélén jónevű csárda fogadja az utast. A dombhajlatban sza­badtéri színpad áll, ahol a nyá­ri időszakban már többször sze­repeltek magyarországi vendég­művészek is. A kánikula forró napjaiban pedig a község apra­­ja-nagigya a nemrégen épült strandon szórakozik és pihen. Szőgyéni jegyzetek A község úthálózatét ez év végéig 22 százalékra, a járdák kérdését pedig 40 százalékra oldják meg. Hogy a vendégma­rasztaló sarat véglegesen fel­számolják, 23 millió koronára lenne szükség. Az egészséges Ivóvíz problémáját egyelőre há­rom millió korona befektetéssel a község egybarmad részében megoldották. Az Iskola fejlesztésénél Is sokkal nagyobbak az igények, mint a valóság és a tervek. Négy évvel ezelőtt adták át rendeltetésének az új, tizen­négy tantermes iskolát, de a tantermek száma így is eggyel kevesebb, mint az osztályoké. Ezenkívül a régi iskola kilenc osztálya erősen korszerűsítésre szorul. Ráadásul a szűkös pénz­ügyi keret miatt az új iskola nem rendelkezik tornateremmel és étteremmel. A falusi életszínvonal emel­kedését elősegíti a szolgáltatá­sok gyors fejlesztése. A kőmű­vesek, ácsok, borbélyok mellett kerékpár, rádió és televízió ja­vító, teherfuvarozó, és még sok apró szolgáltatások teszik a la­kosság életét kényelmessé. A helyi gazdálkodás fejlődését mi sem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy 1967. évi 960 ezer koronával szemben tavaly két millió 260 ezer koronára emel­kedett a bevétel. A helyi nem­zeti bizottság tiszta jövedelme a szolgáltatások fejlesztéséből 436 ezer koronára emelkedett. Ilyen jelentős pénzügyi forrás mellett természetesen bátrab­ban tervezik a jövő célkitűzé­seit. A közeljövőben a helyi szolgáltatások 750 ezer korona ráfordítással egy fűrész- és asztalosüzemet létesítenek, ame­lyet az építkezések gyors üte­me tesz indokolttá. Az idén kezdik meg a HNB és az' EFSZ közös akciójaként több mint hatmillió korona be­fektetéssel a kultúrház építését, amelyben a kezdeményezőkön kívül végre a község kulturális élete is méltó hajlékra talál. A lehetőségeikhez mérten szorgalmazzák az üzlethálózat kibővítését. Májusban adnak át egy korszerű fürészüzletet, 1972-ig pedig új üzlettel és vendéglővel gyarapodik a köz­ség. — A lakosság sokat vár a HNB üj átszervezésétől és a nemzeti bizottság körzeti mű­ködésének bevezetésétől, hogy ne kelljen ezentúl az építkezési engedélyek, polgári igazolvá­nyok és más apró ügyek elin­tézése végett állandóan a vá­rosban kilincselni. Időszerű lenne az is, ha az állami házaik, ingatlanok kezelése a helyi nemzeti bizottság hatáskörébe kerülne. A helyes javaslatok hatékonyabb érvényesítését meg kellene valósítani a beru­házások tervezésénél, — fejezte be nyilatkozatát Árva József, a helyi nemzeti bizottság titkára. Gábris József 4 SZABAH FÖLDMŰVES 1969. március 29. Kedves szokást honosított meg a garamkálnai talajjavító üzem. Az év első negyedében megjutalmazza azo­kat a dolgozóikat, akiik az elmúlt év végéig tizenöt ével töltöttek a válla­latnál. Évente 8—15 embert érint ez a kellemes esemény. Az ünnepélyes ajándékozás rendszerint az üzemi ta­nács bővített közgyűlésén, tehát a dolgozók több mint egyharmadának a jelenlétében történik. Az idén is sor került a kellemes ünnepségre, ahol három munkatársu­kat ajándékozták meg a tizenötéves jubileum alkalmából. A hivatalos ün­nepség után egy (kis áldomásra ma­radtunk az ünnepeitekkel. Beszélge­tés közben sok mindenről szó esett. Felidéztük a legkellemesebb és a ne­héz perceket egyaránt. Gubicz Lajos bácsi korra a legidő­sebb „tizenötéves“, öszfejű, mosoly­gós ember. Életvidámsága ezt a hat­vanéves embert szinte megfiatalítja. — Amtkor ide kerültem — emlé­kezik vissza Gubicz bácsi — még na­gyón sok volt a kézi munka, a kubt­­ikolás. Ma már a gépek végzik a munka nehezét. Szobonya Vilmos építésvezető, mind­nyájuk „Vilije“ komoly, megfontolt ember. Nem szégyenii sehol sem, hogy vasarmatúra készítőként kezdte tizenöt évvel ezelőtt, és most építés­­vezető. De nem is akármilyen, mert jó példával szolgál mindenkinek, és különösen jól neveli az új -fiatal tecb­­nikusgárdát. Elmesélte a tizenöt év egyik kellemetlen élményét. — 1963 kora tavaszán történt A hirtelen olvadás következtében nagy mennyiségű víz gyűlt össze az új víz­tárolóban, amit az elmúlt év őszén fejeztünk be. Féltem, vajon az amúgy Is elég homokos talajra épített gyár lkibírja-e a víz szokatlan nyomását. A gát kibírta, de a gáttestbe épített hidat elvitte a víz. Azt hittem, nem élem túl az eseményt. Földi János mester a legfiatalabb az ünnepeltek között. Ö is munkás­ként kezdte az üzemnél. Jelenleg mint mester tevékenykedik, és az el­múlt évben ebben a beosztásban a szokásos 1,5 milliós tervteljesltés he­lyett 5 millió korona értékben járult hozzá a sikeres tervteljesltéshez, A kedves összejövetelen mindany­­nytan elfelejtettük a nehéz, hétköz­napi gondokat, és nagyon vidám per­ceket töltöttünk el az ünnepeitekkel. Demeter István, Garamkálna A Szlnvákgyarmati Állami Gazdaság igazgatóságának korszerű épülete. A turistaforgalom új bástyája Ipolyságon át vezet az évszázados (kereskedelmi útvonal, amely ma ts igen fontos. Az elmúlt években azon­ban a határátkelés a turistaforgalom idején is ídőbeliieg kötött volt. Csaik bizonyos meghatározott időpontok között lehetett ezen a legfontosabb­nak mondható határátkelő állomáson a külföldi turistáknak — hacsak or­szágunkon átutazóban Is — átkelni. Most talán elérkezett e megvalósu­lás pillanatának közelsége, és öröm­mel várják nemcsak a városi nemzett bizottság vezetői, liánéin Ipolyság lakossága Is a május hónapot, amikor átadjálk a 2 millió korona befektetés­sel épült vámhivatalt. Ez a tény szükségessé teszi a vendéglátó üze­mek jó felkészülését a turistaidény­re, hogy a látogatók megelégedetten távozzanak városunkból. Minden bi­zonnyal a város arculata Is jelentősen megváltozik, és a főtér új köntösben fogadja a vendégeket. Márciusban megnyílik a Tatratour irodája is. Természetesen előtérben maradnak a város más fejlesztési kérdéséi is, amelyek a hazai és külföldi igények és szükségletek kielégítését szolgál­ják majd. Így gyorsabb ütemben foly­tatódik a helyi mozi építése, amelyre Ipolyság és környéke lakosságának Igen nagy szüksége van. A nyugat-szlovákial kerületben a városszépítés terén elért eredménye­kért kapott mintegy negyed millió korona jutalmat is a városi nemzeti bizottság a lakosság javára használja fel. Elsősorban a fiatalság érdekeit kí­vánják szolgálni egy ifjúsági klub létrehozásával. Mindent egybevetve reméljük, hogy ez Ipolyságiak igyekezete nem lesz hiábavaló, és a külföldi látogatók kel­lemes élményekkel gazdagodva távoz­nak majd a kis határmenti városból. Siimegh Lajos Sikerült az első lépés a szakosításban A Szabad Földműves egy évvel ez­előtt ankétot indított A kooperáció és integráció célszerű kibontakozása cí­men. Az anketha én ts bekapcsolódtam azzal a gondolattal, hogy a helyi EFSZ. vezetősége által kitűzött távlati torvet e téren nyilvánosságra hozzam ég elnscgitsem e megvalósításra lett törekvéseket. Azt szeretném elérni, bogy a szirénfalvi szövetkezetben a talajviszonyok részleges ismerete alapján csakis olyan növényeket ter­messzenek, amelyek a talaj kémiai összetételének megfelelnek, és az ál­lattenyésztés is ehhez igazodjék. Az EFSZ vezetosege részéről a ter­vezés ennek megfelelően megtörtént. Az állattenyésztésben az üszötenyész­­lesre, illetve az iiszoborjú felvásár­lására (törzskönyvezett állományból 1 ItRlyezik a fö súlyt. Ennek megfele­lően a hízósertés- és htzémarha-álln­­mány, továbbá a baromfitenyésztés felszámolását tervezik. Az állatte­nyésztés médositasa azért szükséges, mert a 2B7 hektár szántóterületen az EFSZ nem tud elegendő szemestakar, mányt előállítani. Másrészt viszont a növendékállatok — a juhokkal együtt — hasznnsftani tudják a Latorca holt ága, a Szirén patak monli és a többi patak parti hepe-hupás, Hives terüle­teket. Az 198B as év gazdasági eredményei azt igazolják, hogy a szakosítás ked­vezően befolyásolta a szövetkezet fej­lődését. összehasonlításképpen csu­pán néhány gazdasági mutatót ismer­tetek. Az EFSZ megalakításától, azaz 1959 töl 1987 ig elért termelési ered­mények, összehasnnlttva az 1988-ban elért gazdasági eredményekkel, azt mutatják, hogy a húza hektárbnzams 18 mázsáréi 3B-ra, a rozs boktárho­­zama 21-ról 30-ra, a kukoricáé pedig 26 röl 4(1 mázsára emelkedett. A cu­korrépa 150 mázsás hektárátlaga pe­dig megháromszorozódott. Az állattenyésztésben elért eredmé nyék szinten azt bizonyítják, hogy a szövetkezet fejlődése biztató. Az egy tehénre eső tejtermelés például L48? literről 2129 literre, a súlygyarapodás a sertéseknél napi 38 dkg ról 58 dkg­­ra. a szarvasmarháknál pedig 75 dkg­­ról 1,07 kg-ra emelkedett. A magasabb Uektárhnzamnk kedve znen befolyásolták az állattenyésztés hasznosságának fokozását. A koope ráció és a szakosítás alapján 81 üsző borjúi vásároltak fel törzskönyvezett állományokból, s ugyanakkor S3 da rab borjút hizlalás céljára más mező­gazdasági üzemeknek adtak el. A jövőben az állattenyésztésben nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a kooperáció és a szakosítás teljes mértékben végbemenjen. A meg­üresedett tyúkfarmot át kell alakítani juhistállónak, a sertéstenyésztés fel számoláséi pedig hamarosan meg kell kezdeni. Kicsi a bors, de erős — tartja a közmondás. Miéri nem vonatkozhat ez a szirenfalvi EFSZ re is, ahnl jó •nunkaszervezessel, a munkafegyelem betartásával minden bizonnyal n tér meles szaknsitása meghozza a várt eredményeket. (AKAR SÁNDOR, Szlrénfatva HIRDETÉS Keresünk három juhászgazdál (kacsát) törzsjuh nyájakhoz. Fizetés megegyezés szerint. — Lakás oj épületben biztosítva. Kitűnő autóbusz kapcsolat a járási székhellyel. A gazdaság a község szélén fekszik. Érdeklődök személyesen jelentkezzenek, állami gazdaság n v„ M I K ti L A $ Nővé Zámky-i járás \

Next

/
Oldalképek
Tartalom