Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-22 / 8. szám
. SZÖVETSÉGI SZEMLE GÉPJÁRMŰVEZETŐK! VIGYÁZAT! Az il nem versenypálya © Nemakarásnak nyögés a vége ... £ Negyven óra balesetmegelőzésre © Műszaki ellenőrző szemiék tanulsága • Melyik a leghanyagabb mezőgazdasági üzem, s akad-e jó példa? Baleseti jegyzőkönyvek vallatása £ 1968 = hetven százalékos balesettöbblet @ Melyek a legfőbb előidéző okok? # 9 Július 23. Figyelmetlenségből egy Idős bánovi embernek kellett kimúlnia az élők sorából. A szövetkezetből Jövet kerékpárjával egy motorkerékpáros elé hajtott. A motorkerékpáros könnyebben megsérült. 0 S mi okozta az udvardi 12 éves gyermeik halálát? Egy idősebb szövetkezeti tag az út mentén füvet kaszált. Egy arra haladó kocsin ült a gyerek. A lovak megijedtek, eszeveszett vágtába kezdtek, s felborították a kocsit. A kirepülő gyerek a kocsi és egy fa közé eseti, s olyan súlyosan megsérült, hogy a halál menthetetlenül elragadta a fiatal életet. Ogye, nemcsak leírni, olvasni Is szomorú. Hát még a hozzátartozók szívfájdalma? Életreszóló gyásza?! Nemi Ez nem mehet a végletekig .. .1 A társadalom együttes ereje — nagy erő. A társadalmi szervezeteik — Egységes Parasztszövetség, Szakszervezetek Szövetsége — összefogására van szükség. A mezőgazdasági üzemek becsületes, lelkiismeretes dolgozóinak fel kell emelniük szavukat, s a Járások illetékes szerveivel karöltve hadat kell üzenniük a felelőtlenségnek, a nemtörődömségnek. Olyan intézkedések életbeléptetése szülkséges, amelyek gátat vetnek az ilyen emberpusztításnak, embercsonkításnak. Menjen el a kedvük örökre azoknak a lelketlen gépjárművezetőknek, akik versenypályának sajátítják ki a közutakat. A statisztika szerint, az alkohol feladta vezető helyét. A balesetek előidézésének okai között a gyorshajtás viszi a prímet. Ez a két ok azonban gyakran együtt Jár. A legtöbbször ugyanis az alkohol „növeli“ a gyorsaságot. N. KOVÁCS ISTVÁN Szirénázó mentőautó száguld a baleset színhelyére. Otjából félreparancsol minden Járművet. Az utca Járókelői rémülten tekintenek utána, s felötlik bennük a kérdés: „Már megint ...?“ A vijjogó szirénahangot elnyeli a lüktető élet zaja. S kisvártatva megismétlődik a hátborzongató vijjogás. A mentőkocsí a kórházba repíti a szerencsétlenség áldozatait, akikben még fellelhető az élet parányi szikrája ... Sajnos, , szinte mindennapos eset pillanatképe ez. Fehérköpenyes orvosok és sírásók kezét tömik tele fárasztó munkával az élet lelketlen kufárai. Azok, akik mit sem törődnek embertársukkal. A Járműveket ellenőrizetlenül bocsátják útnak, parancsot adva kezelőiknek az indulásra. Mert ez a legfontosabb! A megfellebbezhetetlen parancs! Hova tűnt ezekből a parancsosztókből a felelősségérzet azok iránt, akik gépies kézfelnyújtással posztjukra segítették őket? A pénz hajszolása ölte ki belőlük, vagy a jólétben dúskálás? Nem tudni... Ilyen gondolatoktól vezérelve kerestük fel az Érsekújvári Járási Nemzeti Bizottság közlekedési szakosztályát, hogy választ kapjunk néhány kérdésre. Fagyos közöny. Ez volt az első benyomásunk. A szakosztály dolgozói úgy (húzódoztak a tájékoztatástól, mint fogfájós ember az orvos fogójától. Semmitmondó, kurta feleletek hangzottak el. Ogy tűnt, mintha azon törték volna a fejüket, miként lehetne bennünket minél előbb a távozás „mezejére“ lépetni. Ám kudarcot vallott e szándékuk. Jottányit sem tágítottunk. S mégiscsak megtudtunk egyetmást. A fagyosság nagyon lassacskán, de felengedett. Addig csűrtük-csavartuk, mígnem szóra bírtuk Nevedel szakelőadót, valamint Majerőík társát. Megtudtuk, hogy a közlekedési balesetek nyilvántartását a közbiztonsági szervek keretében működő közlekedési felügyelőség végzi. Arra a kérdésünkre, vajon mit tesz a közlekedési szakosztály a balesetek megelőzése érdekében, a következő választ kaptuk: — Évente negyven óra a mezőgazdasági üzemek gépjárművezetőinek iskolázására fordított idő. Itt megismerkedhetnek a közlekedési előírásokkal, az idevonatkozó legfontosabb törvényekkel. Műszaki és karbantartási problémáikra is válaszolnak, tanácsokat adnak. Az is felszínre került, hogy évente kétszer — tavasszal és ősszel — műszaki szemléket tartanak az állami gazdaságokban, szövetkezetekben. Az így megejtett ellenőrzések feltárják a hibákat, fogyatékosságokat. Az is kitűnik, hol fordítanak kellő gondot a vezetők, tisztségviselők a gépjárművek rendszeres műszaki ellenőrzésére, a szeszimádó gépjárművezetők meglepetésszerű vizsgálatára, vajon nem ÖntrHtpk-p fp| n . . ? Okuljunk belőle Az emberről történő gondoskodás fő részét a munkabiztonság jelenti. Erre vonatkozóan törvényes előírások vannak, amelyeket mind a munkaadó, mind a dolgozó köteles betartani. A nagyobb mezőgazdasági üzemekben e célból külön szakembert Jelölnek ki, akinek (hatáskörébe tartozik a munkabiztonsági intézkedések betartásának elvégzése, illetve felülvizsgálása. Azon' szövetkezetekben, ahol nincs balesetfelelős — akárcsak a bácskai szövetkezetben — ott a közös vezetőire hárul e felelősség. Elsősorban a gépesítési szakemberekre, zootechnikusokra, agronómusokna s mindazon személyekre, akik egyik vagy másik gazdasági szakasz élén állnak. Természetesen ilyen esetben a vezetők részéről a figyelmeztető szót minden munkásnak meg kell szívlelnie és saját érdekében a legmesszebbmenően ügyelnie önmagára. Emellett elsőrendű feladat, hogy a mezőgazdasági gépek s egyéb földmegmunkáló eszközök az előírásnak megfelelően fel legyenek szerelve mindenféle és fajta biztonsági eszközökkel. A bácskai szövetkezet vezetősége is elgondolkozott azon, jó lenne ha a gazdaságban volna egy biztonsági felelős. Erre azonban jelenleg nincs lehetőség, mivel a szövetkezet nem rendelkezik elegendő munkaerővel, illetve megfelelő szakemberrel. Ezek után nem csoda, hogy előfordulnak kisebb-nagyobb balesetek. Csupán néhányat említek, meíyek tanulságul szolgálhatnak a többi mezőgazdasági üzem számára. A szövetkezet egyik traktorosa fejsérülést szenvedett. Az eset úgy történt, hogy reggel, munkába indulás előtt a gép nem gyűlt be. A traktoros barátja régi drótkötél segítségével igyekezett behúzatni a gépet. Közben a kötél elszakadt, melynek az lett az eredménye, hogy visszapattanó vége fejen ütötte a segíteni akaró kollégát, aki orvosi kezelésre szorult. Egy másik baleset az állattenyésztésben történt. A szövetkezetnek volt égy nem éppen „barátságos“ bikája. Ha idegen közeledett feléje, ijesztő bömböléssel riasztotta el. Csak egy embert engedett maga mellé, illetve tűrt meg, mégpedig azt, aki naponta gondozta. Az egyik alkalommal azonban mégis baj történt. Ugyanis a gondozó nem a szokott munkaruhában jelent meg az istállóban. Ez lett a veszte. Az állat nem ismerte fel gondozóját. Amikor az ember mellé merészkedett, olyanynyira meggyötörte, hogy kórházi kezelésre szorult. Néhány szót még a vegyszerekről. Mintegy hat éve, hogy egy ügyes fiatalember segített a szövetkezetben a nyári csúcsmunkék idején. A fiatalember egyébként orvostanhallgató volt, és traktorosként dolgozott a szövetkezetben. Egyik este, a munka befejezése után, benzint akart önteni motorkerékpárjába. Mivel villany nem volt a közelben, a hordóból kipumpált benzint öngyújtó segítségével akarta ellenőrizni a kannában. Az öngyújtó lángja a benzint felrobbantotta és az alig 21 éves fiatalember anynyira összeégett, hogy néhány óra alatt belehalt sérüléseibe. Ebből az a tanulság, hogy mind a robbanóanyagok, mind a permetező és csávázó vegyszerekkel szemben legyünk megfontoltak, óvatosak, és minden esetben tartsuk be a használati utasításokat. Ha mérgező anyagokról van szó, használjunk védőálarcot, még akkor is, ha ez kellemetlen számunkra. Azokért a vegyszerekért, amelyeket a mezőgazdaság kap, valaki egyben felelősséget is vállalt, amikor azt használatra ajánlotta, de ugyanakkor a megfelelő védekezésre is figyelmeztetett. A vegyszerekkel munkálkodó dolgozók pedig tartsák kötelességüknek az utasítások pontos betartását. ABAHÄZY BERTALAN, Bacska Balesetek megelőzése a mezőgazdaságban nyésztési dolgozók, növénytermelési dolgozók, műhelymunkások, építészeti dolgozók, cséplőik stb. Valamikor a lovak világában úgyszólván természetes volt, hogy minden kocsi megállt a környék összes kocsmája előtt, hogy a kocsisok „bevegyék“ a maguk féldecijét. Voltak már olyan begyakorolt lovak is, hogy saját maguktól álltak meg a csapszékek előtt anélkül, hogy gazdájuk erre ösztökélte volna őket. Mostanában lovakat már ritkán látni, de a büfék és italmérések előtt a lovak helyét elfoglalták a traktorok és a teherautók. Vajon csak limonádét isznak e Járművek vezetői? Nem sértik-e meg a közlekedési szabályokat egy-két pohár sörrel, vagy töményebb itallal? Nagyon jól tudjuk, hogy sajnos, vígan féldeciziik a „nép“, akárcsak a régi jó kocsisvilágban. Csoda-e tehát, ha sok mezőgazdasági baleset történt ittasság következtében? A gépekkel csakis józanul lehet jól bánni, és ez alól a szabály alól nem kivétel a mezőgazdaság sémi Vigyázat, soffőrök! A statisztika kimutatja, hogy a halálos mezőgazdasági balesetek 60 százaléka a gépjárművezetőket éri, és a balesetek okai között az ittasság vezet! Megéri-e a féldeci, hogy életünket áldozzuk érte? E rendkívül fontos feladat teljesítésében példát mutat a kamocsai, muzslai.bényi, káméndi és helembai szövetkezet. Nevedel közlekedési előadó kirukkolt azzal is, hogy a műszaki szemlék során az udvardi szövetkezetben található a legtöbb rendellenesség, mulasztás, felkészületlenség, ami maga után vonja azt is, hogy itt fordul elő a legtöbb baleset. Udvardi szövetkezet vezetői, becsületes tagjail Nagyon fáj e sorok írójának, hogy éppen náluk történik ilyesmi, ekkora közös gazdaságban, mint az övék. Rend a lelke mindennek! S ez hatványozottan érvényes a gépekre, amelyek — ha nincsenek rendben, nem teljesen üzemképesek — sok bajt előidézhetnek. Nem beszélve arról, milyen kár keletkezhet belőle, emberéletben és anyagiakban egyaránt. Az anyagi kár megtéríthető. Okkal-móddal a felelősség alól is ki lehet bújni. De a baleset áldozatául esett ember életét megfizetni nem leheti őszintén szólva, mellbeütött a kapott válasz. Csupán az udvardi szövetkezetben lennének ennyire hanyagok? Talán mégsincs ez egészen úgy...? Hátha...? Kétkedésünk felhője hamarosan szertefoszlott. A közlekedési felügyelőségen Turan Ludovlt rendőrszázados és Huéko rendőrfőhadnagy hasonlóan vélekedett, mint a közlekedési szakosztály dolgozói. Tehát, nincs más Ihátra, mint az, hogy végre feleszméljenek a közös gazdaság illetékesei: Csakis szigorú rend, gyökeres változás segíthet a tarthatatlan helyzeten! Ez emberharáti kötelesség! • A baleseti jegyzőkönyveket vallatjuk. Vádoló sorok. Megannyi súlyos szó: 9 Múlt év március 3-án történt. A őerníki szövetkezet traktorosa, Hajnala Gyula, mielőtt elindult volna gépével, alkoholt fogyasztott. A szesz megtette hatását: eltompította az éberséget, s a traktoros nekiment a szembejövő személygépkocsinak. Az anyagi kár: 25 000 korona. Csoda, hogy ép bőrrel megúszta, s emberéletben nem esett kár. Q Ugyanezen hónap 21-edike. Kovács Ferenc, a Párkányi Állami Gazdaság traktorosa nem világította ki a fekálkocsi hátulját. Sötét lévén, a veszélyt mit sem sejtő. Michlo Franttäek belehajtott motorkerékpárra!. Ö súlyosan megsebesült, a mögötte ülő Pintér János pedig halálát lelte. 9 Kovácsnál sokkal vakmerőbb volt a kismuzslai Zvara Ján fogatos, aiki a leeresztett sárkány! vaáúti sorompót felemelte, s át akart hajtani a vasúti síneken. Ámde, hiba csúszott számításába. A felülről sebesen gördülő mozdony elütötte kocsiját. A kocsinülő Silovecká szörnyethalt. Ez rrví5?T|c; 9^~6n tőrért t Fokozott gondot kell fordítani a dolgozók munkavédelmére az építkezési munkálatoknál és a cséplésnél is, mert itt is gyakoriak a balesetekl Mivel a modern mezőgazdaság csaknem teljesen áramosítva van, nagy figyelmet kell szentelni a villanygépek felszerelésének, kezelésének, mivel itt minden szakszerűtlenség és a legkisebb gondatlanság halált jelenthet. Általában nagyon fontos, hogy minden dolgozó fel legyen világosítva a balesetelhárítás minden csínjárólbínjáról, és a felelős vezetőik gyakori ellenőrzésekkel ügyeljenek arra, hogy a dolgozók a munkaidejük alatt ne fogyasszanak szeszes italokat. A gépek karban legyenek tartva, és nem utolsó sorban arra, ügyeljenek, hogy gépjárművezető ne üljön a volánhoz fáradtan, mivel tudjuk, hagy maga a fáradtság is súlyos balesetek kütforrása lehet. Ha a fent említett szabályokhoz tartjuk magunkat és e célok elérésére összefognak a beosztott dolgozók a vezetőkkel, bizonyra elérhetjük, hogy az állandóan fokozódó gépesítés mellett is évről-évre kevesebb lesz a balesetek száma. MUDr. JUHÁSZ ISTVÁN, Tiszacsernő ß PlUOMÜVES 1969. február 22. A lehetőségekhez mérten... Az utóbbi évek során jó hírnévre tett szert az ipoiyszakállasi szövetkezet. Kíváncsiak voltunk, hogy egy ilyen szövetkezetben hogyan tartják be a biztonsági szabályokat, mit tesznek a dolgozók érdekében. Szmoika János, a szövetkezet gépesítője elkísért bennünket egyik-másik műhelybe. Egy traktorjavító, kovácsműhely és bognármühely áll a szövetkezet rendelkezésére. A génesítő szerint a műhely dolgozói ügyes szakemberek, s maradéktalanul elvégzik a rájuk háruló feladatokat. Ennek ellenére sajnos a szövetkezetnek ez ideig nincs szociális épülete, sem ideiglenes helyisége, ahol legalább zuhanyozók lennének. A javítók és hegesztők bőrkesztyűt, bőrkötényt és szappant kapnak a szövetkezettől, de nagyon hasznos lenne, ha a tisztálkodásra megfelelő helyiséggel rendelkeznének. Torma Kálmán a szövetkezet biztonsági felelőse. Munkáját 150 koronával jutalmazzák havonta. Mostanában nem fordult elő baleset, ám 1959- ben Péter Jánost érte szerencsétlenség. Megcsúszott és a szecskavágó levágta félkezét. Jelenleg minden traktort elláttak kardánvédőkkel. Ugyanakkor a lánctalpasoknál éjjeli szántás idején akkumulátoros megvilágítást alkalmaztak. A közelmúltban a szövetkezet vezetősége felkérte a járás illetékes osztályát, hogy tartsanak előadásokat a munkabiztonságról. Nagyon szeretnék, ha az iskolázás a tavaszi munkák beállta előtt megtörténne. Az állattenvésztésben dolgozó gulyások és fejők a villanyfejőgépen kívül nincsenek kitéve különösebb veszélynek. Ugyanis az istállók öregek, kevésbé gépesítettek. A tervek szerint a jövőben új, modern férőhelyeket építenek, ahol magasfokű lesz a gépesítés. Három évvel ezelőtt a vasúti szerencsétlenség következtében két ízben jelentős kár keletkezett a tehénállományban. Ezen a téren is messzemenő intézkedések történtek, hogy hasonló kár ne érje a szövetkezetét. BELÁNYI JÁNOS Egy kis vigyázatlanság és máris kész a karambol. Személyautó a forgalmi dugóban. Foto: 3t. Baröák Világszerte problémát jelentenek a balesetek, amelyek sok emberéletet követelnek, sok embert rokkanttá tesznek, vagy legalább hosszabbrövidebb ideig munkaképtelenné. Nincs az életnek úgyszólván egyetlen tere sem, ahol ne lennének balesetek. A közlekedés, az Ipar és a sporton kívül sajnos, nagyon gyakoriak a mezőgazdasági balesetek Is. A statisztikák kimutatják, hogy évről-évre több a mezőgazdasági balesetek száma. Ennek a magyarázatát abban találjuk, hogy mindjobban gépesítik a mezőgazdasági munkákat, a szövetkezetek és az állami gazdaságok egyre több motoros szállítóeszközt használnak. Sajnos, a gépeket kezelő személyzet motorisztikai tudása nagyon elmarad a kellő színt mögött. Mivel a gépeket sokszor szakszerűtlenül gondozzák, hamar jelentkeznek a különféle technikai hibák, amelyek a gondatlansággal' karöltve gyakran lehetnek balesetek okai. A dolgozó balesetvédelmi felkészültsége általánosan nagyon hiányos, és a védőeszközök használatát nem követelik meg a dolgozóktól a felelős vezetők. Sok baleset keletkezik például a mérges növény és rovarirtószerek alkalmazásánál csak azért, mert a munkások nem használják az előírt védőöltözetet, védőszemüveget, esetleg álarcot. A gépjavító állomásokon sokszor súlyos szemsérülés keletkezik azért, mert a gondatlan forrasztó nem veszi fel a védőszemüveget. Nagyobb gonddal kéne bánni a vontatógépekkel Is és általában e szállítóeszközökkel, mivel ezek felborulása vezet leggyakrabban a mezőgazdasági balesetekhez. Ne tilzzuk ezért a traktorokat fiatal, tapasztalatlan gyerekekre, mivel a traktor nagyon labilis gépjármű, amelynek felborulása gyakran halálos kimenetelű lehet. Nagyon veszélyes és elterjedt jelenség a mezőgazdasági dolgozók pótkocsin történő szállítása. Sokszor láthatjuk, hogy egy pótkocsin 20—30 ember áll, akár a bárányok és egyetlen támaszuk a két lábuk. Csoda-e tehát, hogy egy hirtelen fékezésnél csoportosan potyognak az úttestre és életüket is veszítik közülük egynéhányan. Ugyanígy sérülnek meg azok a kocstkísérők-rakodómunkások, akik rendszerint a megrakott pótkocsin balanszíroznak, akárcsak a légtornászokl A statisztikai kutatások szerint, a mezőgazdasági balesetek leginkább a gépjárművezetőket érik, utánuk má sodik helyen vannak a rakodómunkások, majd következnek az állatte
