Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-22 / 8. szám

RIPORTOK

Raktár?... nem. Az óvoda épülete.

ŐRSÉGVÁLTÁS

IPOLYVISKEN

Végzős főiskolai diákjaink körében minden évben még jóval a tanév befejezése előtt megkezdődik a nagy „helyezkedés! csata“. Mindenki a neki legmegfelelőbb helyre szeretne kerülni, oda ahol legjobbak a feltételek, és természetesen a fizetés. A szülők, ismerősök, s a jóbarátok minden tudásukat latba vetve, igyekeznek protekciót, vagy ha úgy tetszik, „szocialista ismeretséget“ szerezni „csemetéiknek“, (hogy Jó! fizetett, kényelmes helyen kezdjék meg az élet iskoláját. Lehetőleg a fővárosban vagy nagyobb helyen. Vidék? Legtöbben hallani sem akarnak róla. Legfőbb érvük: csak nem fogok életem végéig egy Isten háta mögötti faluban penészedül?

Ha ma már fiataljaink nem is anynyira allergiásak a vidékkel szemben, mint néhány évvel ezelőtt — mert hiszen a város és a falu közötti különbség egyre inkább csökken [legalábbis elméletileg) — még mindig nagy problémát jelent egyes helyeken a szakember-hiány. Vicclapjainkban is nem egyszer jelennek meg arra utaló humoros rajzok, milyen különféle fortélyokkal igyekeznek falura csalni például az orvosokat.

Igen. A vidék egyik legnagyobb gondja az orvoshiány. A vegyész-, az építész-, a mezőgazdasági vagy gépészmérnököket is sokszor nehéz nélkülözni, de még mindig könnyebb, mint egy orvost. Azt az embert, aki gyógyít, vígasztal, gyerekeket segít a világra. Egy orvost, aki enyhíti a fájdalmat, akiben bízhatnak az emberek.

Amikor elhatároztam, hogy írok a falust orvosok és a vidéki egészségügy problémáiról, nem kellett sokáig gondolkoznom, hová is menjek. Csaknem természetes volt, hogy utam a nagykürtösi Járásba vezetett, ahol tudvalevő, hogy az egészségügy, az orvosok létszáma, a berendezések és általában az ezzel összefüggő kérdések mindennek nevezhetők, csak ideálisnak nem. A nemrég felépült nagykürtöst kórház ugyan sokat Javított a helyzeten, de elenyészően kevés a hiányosságokhoz képest.

Ebben az elhanyagolt Járásban kevés a szakember. Nincs például röntgenológus, továbbá bőr-, ideg-, gége- és fülorvosokban is hiány van. Ha jön is néha egy-egy új orvos, általában nagyon hamar távozik. Soknak nyelvi nehézségei Is vannak, mert az idős emberek legtöbbje csak magyarul beszél

A járási egészségügy további fájós pontja a nem megfelelő rendelők (a

Ebben az üzletben vásárolnak a nagycsaiomijai lakosok. Meddig még?

A kultúrházban mindenki türelmetlenül várta a gyűlés kezdetét. Tíz órakor Bartal elvtárs, a HNB elnöke megnyitotta az évzáró taggyűlést. Feszült légkörben került megvitatásra a szavazási forma. A pártszervezet titikos szavazást javasolt. Alapos megfontolás után a tagság egyhangúlag a titkos szavazás mellett döntött.

Az elnök szemével

A nagy szárazság, a kedvezőtlen időjárás Jelentős mértékben csökkentette a terméseredményeket. A gabonaféléknél 15—25, a cukorrépánál 25—35 százalékos kár jelentkezett. Az állattenyésztésben a tejtermelés okoz bizonyos problémát. Ezért a Jövőben mindent el kell követnünk a termelés fokozása érdekében, hiszen 1969 Január első dekádjában tehenemként csak 1,39 liter tejet értékesítettünk (legalacsonyabb a lévai járásban — a szerk. megjegyzése). A húseladási terv teljesítéséhez 216 mázsa hiányzott. Az idén 10 vagon sertéshúst kell eladni, ezért az anyasertések számát 67 darabról 100 darabra szükséges növelni. Az állattenyésztés a tervezett 4 millió 52 ezer korona helyett 435 ezer koronával kevesebbet ért el. A kertészet a tervezett 2 millió 6 ezer korona helyett csupán 1 millió 540 ezret adott e közös kasszába.

Szövetkezetünk vezetőinek szakmai felkészültsége nem kielégítő. Az agronómus, a zootechnlkus és a főkönyvelő tisztségét manapság már mérnöknek kell betöltenie.

Pintér elvtárs, a szövetkezet főkönyvelője röviden így értékelte a tavalyi pénzügyi terv teljesítését:

— A pénzügyi terv 8 millió 511 ezer korona bevételt irányzott elő, de valóságban ez 48 ezer koronával kevesebb. A kertészet 481, a szőlészet 83 ezer koronával maradt adós. A növénytermesztésben viszont a tervezett 1 millió 828 ezer korona ellenében 838 ezerrel több jött be $ közös kaszszába. Ez főleg a Jó lucernamagtermésnek köszönhető. [Kitisztítás után 991 ezer korona Jövedelmet eredményezett a szövetkezetnek.)

Az állattenyésztésben főleg a sertések vírusos megbetegedése okozott Jelentős termelési kiesést. A libatenyésztés tervét 180 ezer korona hiánynyal zártuk. Tejből 40 ezer literrel értékesítettünk kevesebbet a tervezettnél. Csupán 2100 liter évi fejési átlagot értünk el, ugyanakkor 1987- ben 2430 liter tejet fejtünk tehenenként.

Az anyagi költségeknél 473 ezer korona a megtakarítás. A szövetkezet lervezett összmezőgazdasági termelésének értéke 11 millió 557 ezer korona, a valóságban azonban csupán 10 millió 43 ezer koronát sikerült elérni. A biztonsági alapon 1 millió 921 szer koronát tartanak nyilván, ami a szövetkezet béralapjának 60 százalékát képezi.

Élénk vita

Az elnöki beszámolóval kapcsolatban a vitában elsőként Pintér elvtárs szólalt fel.

— Teljes mértékben érvényesüljön a szövetkezeti demokrácia. Tettekre van szükség és az eredmények még jobbak lesznek. Fontosabb volt a családi házak építése a sertéshizlaldánál?

A dohánykertészet vezetője jogosan vetette fel, hogy az elismerő oklevelek kiosztása előtt „illett volna“ megkérdezni a csoportvezetők véleményét is a legjobb dolgozókat illetően.

Csönd honol a teremben, amikor László Tibor kért szót.

— Tizennégy éve vagyok szövetkezeti tag. Kezdetben a vezetőség tagia, később pedig az ellenőrző bizottságban dolgoztam. Néhány nappal az évzáró gyűlés előtt a szövetkezet elnöke kizárt a szövetkezetből. Igaz, felmondtam, de ez csak tavaszra lett volna esedékes.

A továbbiakban a szövetkezeti gazdálkodás hiányosságait boncolgatták. Gálik József agronómus sajnálkozva állapította meg, hogy a vezetőség között nincs meg a kellő összhang. Pedig a felmerült nehézségeiket csak közös összefogással lehet eredményesen megoldani.

Csala zootechnlkus és Nyustin főkertész részletesen kifejtette véleményét, hogy miért nem sikerült a tervezett pénzügyi tervet maradéktalanul teljesíteni.

A bírálók a szövetkezeti vezetők fejére olvasták a hiányosságokat, főleg az elnöknek. A vitában és a vitazáráskor bizonyos személyeskedéseket tapasztaltam, ami még a feszültséget fokozta. Nem véletlenül, mert csupán ezután következett az elnökválasztás, titkos szavazással. A szavazólapon kát elnökjelölt neve szerepelt. A titkos szavazás teljes mértékben érvényre Juttatta a szövetkezeti demokráciát. Kiderült, hogy a 235 tag közül 224-en vettek részt a szavazásban. A szövetkezet elnökévé Gálik Józsefet választották meg 172 szavazattal, Bállá József előtt, aki 42 szavazatot kapott. A feszültség feloldódott.

A zene ritmusaira lassan jókedv kereikedett a teremben. Tekintetei® elégedett arcokkal találkozik. Közben folyton arra gondolok, hogyha Ipolyvisken kevesebbet személyeskednének a vezetők és a tagság, az eredmények bizonyára még Jobbak lehetnének. Ezen pedig valóban érdemes elgondolkodni, mert a valamikor hírneves ipolyviski szövetkezet jelenlegi eredményei bizony nem meggyőzőek ...

Kajtor Pál

kerültem ide — kezdte a beszélgetést Bombala doktor, — Bátran kijelenthetem nem vágyom el. Nem azért, mintha ideális feltételek között dolgoznék. Elég körülnézni a rendelőben, mely egy volt irodahelyiség. Száraz időben még megteszi, de ha esik az eső, a nedvesség máris felhúzódik a vályogfalon. Nem tartja a vakolatot. És a higiéna?! Arról Jobb nem is beszélni! Minden vágyam egy korszerűen berendezett, modern rendelő. Az új egészségügyi központnak márciusban kellett volna megnyílni, de még az építkezést sem kezdték el. Mindezek ellenére nem kívánkozom el, nem vonz a város. Elsősorban azért, mert ezen a vidéken születtem, ismerem az embereket s ők is bíznak bennem. Ami az anyagiakat illeti, ezen a téren is javult a helyzet. Az éjjeli szolgálatokat is Jól megfizetik;

— Mennyi a munkája, milyenek a

A büfé, mely maholnap összedőlhet.

kevés, — panaszkodott tovább Bőm- : hala doktor — patikusok terén is reménytelen a helyzet. Egyetlen patikusunk van, az is már idős bácsi, aki előbb-utóbb nyugdíjba vonul. Hogy mi lesz azután, nem tudom.

Sajnos, mi sem tudjuk. Minthogy azt sem tudjuk és értjük meg, hogy az illetékesek miért nem fordítanak nagyobb figyelmet ilyen Jelentős kérdésnek, mint az egészségügy. És még valami, ami ugyan nem tartozik szorosan ide, de nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez pedig a nagycaalomijaiak régi fájdalma. Mégpedig néhány épület katasztrófális állapota. Az orvosi rendelő mellett álló óvoda, például még raktárhelyiségnek sem igen felel meg. Szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen egészségtelen épületben naponta több órát töltenek a kisgyerekek. A vegyeskereskedés és a büfé állapotáról Jobb nem is szólni, nem beszélve a tejcsarnokról, melyben rossz idő esetén már lassan esernyővel fog kelleni kiszolgálni a vevőket, akkora repedések vannak a mennyezeten. Hogyha a víz becsurog, az még a Jobbik eset, de könnyen előfordulhat, hogy egyszer az egész tető beomlik.

A lakosok pedig hiába sürgetik az áldatlan helyzet megszűntetését. Eddig süket fülekre találtak. Lehet, hogy igaza van az egyik polgárnak, aki élcesen megjegyezte, biztosan azért nem kap a falu új épületeket, mert bátor emberek lakják. Olyanynyira bátrak, hogy nem félnek az omladozófélben levő tejcsarnokban bevásárolni.

Lehet, valóban bátor emberek a nagycsalomijaiak. Mindezek ellenére azonban már itt a legfőbb ideje, hogy emberséges, kulturáltabb épületeket, üzleteket, óvodát és italboltot kapjanak, és ne csak azután történjen radikális változás, ha esetleg valami baleset történik.

Ordódy Vilmos

Az Ifjú Szívek Theodorakisz hazájában

MIÉRT

mostohák?

Ogy érzem, az Ifjű Szíveket nem szükséges különösképpen bemutatni olvasóinknak, hiszen ez az együttes már nemcsak hazánkban, de több külföldi országban is ismert, népszerű. A pozsonyi tánc- és dalegyüttes már nyolc alkalommal szerepelt Csehszlovákia határain kívül és e napokban abszolválja kilencedik portyáját. A kilencediket és az eddigi legérdekesebbet, legnagyobbat. Az Ifjú Szívek Theodorakisz hazájában, Görögországban lép fel.

A nagy út előtt, a múlt hét végén még egy utolsó próbát tartottak a Vajnorská utcai népművelődési házban, mely néhány csekélységet eltekintve, jól sikerült. Pedig a próba előtt még nagy bizonytalanság uralkodott a vízumokat illetően. Az együttes igazgatója, Viczai Pál a szünetben futott be Prágából, de ő sem oszlatta el a kételyeket. A vízumkiadás pontos idejét nem tudta megmondani. De azért kiadta az utasítást, a bőröndök legyenek előkészítve.

A próba szünetében én is váltottam néhány szót az együttes igazgatójával.

— Hány országban lépett fel már az Ifjú Szívek megalakításuk óta? — kérdeztem.

— Jártunk Magyarországon, a Német Demokratikus Köztársaságban, továbbá Bulgáriában és Nyugat-Németországban. Ez már a kilencedik külföldi utunk.

A kilencedik és valószínűleg a legnagyobb.

— Feltétlenül. Eddigi turnéinkon — Bulgáriát kivéve — csak a szomszédos orzságokba látogattunk. A kéthetes görög portyát ezért nemcsak a legnagyobb, de bizonyára a légéiménydúsabb útjaink közé soroljuk majd.

— Hogy jött létre ez az út?

— Meghívást kaptunk Antonio Zeveleki athéni impresszáriótól, s mi a legnagyobb örömmel tettünk eleget kérésének.

— Milyen anyagi és erkölcsi profitot jelent a görögországi turné?

— Anyagilag nem jelent sokat, bevételünk nem lesz. Erkölcsi szempontból azonban fantasztikusan nagy jelentőségű ez az út, hiszen eljutunk az ókori kultúra egyik fellegvárába. Egy másik szempont, ami ugyancsak lényeges, az ilyen jelentőségteljes külföldi út csak aktivizálja, még lelkesebb munkára készteti tagjainkat.

O. V*

várótermekről nem is beszélve), melyek többnyire öreg épületek, általában volt irodákból lettek átalakítva.

A nagycsaiomijai orvosi rendelő is ilyen épületben van. Távolabbról egészen tűrhetőnek látszik, de ha az ember körüljárja az épületet, hamar megváltozik a véleménye. A lehulló vakolat alól több helyen kikandikál a vályogfal. Hátul, az udvarban pediig két düledező fatákolmóny képezi a WC-t.

Késő délután volt már, de Bombala József doktort még a rendelőjében találtam. Mivel csak egy Jő óra múlva készült beteglátogatásra, szívesen elbeszélgetett az ottani helyzetről és az általános problémákról.

— Ezerkilencszázhatvanhat elején

páciensek? — tettem fel a további kérdést.

— Átlagosan naponta 60—80 betegem van. Általában idős emberek. Legtöbben szivbántalmakkal, torokgyulladással, anginával, hüléssel és kisebb-nagyobb horzsolásokkal, zúzódásokkal keresnek fel. Szimulálókat nem ismerek. Hét község tartozik hozzám, ami bizony éppen elég, de szolgálati autón az ember fekvő betegeit is meglátogathatja. Nagy segítséget Jelentene, ha bármikor lehetne telefonálni Nagykürtösre. Ez eddig csak olyan helyeken lehetséges, ahol automaták működnek. Nálunk sürgősebb esetekben a laktanyából kell hívnunk.

— Járásunkban nemcsak az orvos