Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-22 / 8. szám

SZÖVETSÉGI SZEMLE

A jelenben

a jövőt formálgatják

A* újvári járás a Parasztszövetség alapszervezeteinek alakításában már a múlt év novemberében elérte a kívánt színvonalat. A szövetkezetek vezetőt és tagjai megértették az idő szavát, s egyértelműen csatlakoztak. Attól fogva azonban minden maradt a régiben, s a negyvenkilenc közül mintegy hét község szövetkezete ingadozott huzamosabb ideig. Ma már több mint 13 ezer tagja van a szövetség alapszervezeteinek.

Amint említették, a szervezés aránylag simán ment, mert a meggyőző munkába bekapcsolódtak a járási mezőgazdasági társulás elnökségének tagjai és dolgozói. A konferenciára valamikor csak az évzáró közgyűVsek után, február végén vagy március elején kerül sor. Akkorra so& mindent meg kell oldani, hiszen az alapszervezetekhen néhány községben cserére is sor kerül a vezetőségben.

Sággal törődjön, jól elláthatná a társadalmi ügyeket is, mert a társadalmi felelősnek amúgy is egyenes kapcsolatot kellene tartania a tagsággal.

Emellett természetes, hogy ikéméndi viszonylatban az egyesített szövetkezet alapszervezete elnökéül a szövetkezet elnökét tanácsos megválasztani, s alelnökökké a részlegek elnökeit, hogy a társadalmi tevékenység ne forgácsolódjon szét. Ennek következtében a társadalmi ügyek felelőse, esetünkben, az ellenőrző bizottság elnöke, az alapszervezet elnökségének tagja lehetne. Enneik a személynek persze nem az lenne a feladata, hogy az íróasztal mellől Irányítson. Tevékenysége konkrét és aprólékos, vagyis az ember formálása, ügyes-bajos dolgainak intézése lenne. Egyszóval, törődnie kellene az értékek létrehozójával. Ezzel kapcsolatosan valaki nem is oly régen úgy jellemezte a társadalmi felelős munkakörét, hogy gondoskodnia kell az emberről születésétől kezdve nyugdíjaztatásáig, de még azután Is.

Nagyon széleskörű tevékenység ez. Vegyük csak a fiatalok kérdését. Elsősorban is meg kell őket nyerni a közösbe, aztán megfelelő helyet találni nekik. A fiatalemberek többnyire a gépek iránt érdeklődnek. A további folyamatban gondoskodni kell róla, hogy jó szakemberekké, példás dolgozókká váljanak, s hogy a faluban megtalálják a szórakozás lehetőségét. Az egyesített szövetkezetben erre vonatkozólag a kőhídgyarmati és a kicsindi részlegeken, de Kéménden is, adva vannak a lehetőségek. A fiatalok és mindazok, aikik érdeklődnek a társadalmi élet lránt, a klubhelyiségekben tevékenykedhetnek. A szövetkezet évente kulturális célokra 20 ezer koronát költ, s ebből sajtótermékekre körülbelül 10 ezer koronát.

Kéménden még tágabbak a lehetőségek a fiatalság szórakozására. Gyakran összejönnek a „Fehér Akác“-ban, a szövetkezet csárdájában szolid szórakozásra, de más célokra is. Legutóbb háromhónapos tanfolyamot rendeztek a forgalmi szabályok ismertetésére. A tanfolyamon hatvan idősebb és fiatal szövetkezeti tag vett részt. Most a szövetkezet szakképzett szakácsa a sütés-főzés művészetére tanítja a lányokat. A tanfolyamra több mint húsz leány jár.

Említést érdemel még az is, hogy a szövetkezetnek szerződése van a Komáromi Tdbületi Színházzal, s ennek keretében rendszeresen 70 jegyet vásárol a szövetkezeti tagság részére. Természetesen a kultúnalapon levő 360 ezer koronából mindenre futnia

kell. Ebből nagy összeget áldoz a szövetkezet a futball sportra Is. Az öszszeg elért a 20 ezer koronát.

Mindezek, amikről Itt sző esett, természetesen az Idősebb tagokra Is vonatkoztathatók, de egész sor más feladat Is a társadalmi felelős munkakörébe tartozik. Gondoskodás a nők helyzetének Javításáról, hiszen sem Kőhídgyarmaton, sem pedig Kicsinden nincs étkeztetéses napközi, ezért legalább a csúcsmunkák idején gondoskodni kellene róla, hogy a kisgyermekes asszonyoknak legyen hova elhelyezniük a kicsinyeket, s ezáltal jobban bekapcsolódhassanak a munkába.

Bényben Takács Vilmos elvtárssal, a szövetkezet elnökével éppen az évzáró közgyűlés előtti percekben beszélgettem. Náluk a Parasztszövetség alapszervezetének 210 tagja van, és ezen az évzárón egyben az alapszervezet létrehozását is ünnepük.

Megjegyezte, hogy náluk az utóbbi években komoly változások történtek társadalmi vonatkozásban is, de ehhez az kellett, hogy ökonómiai szempontból kellő alappal rendelkezzenek. Ez természetesen a jövőre nézve is érvényes. Megfelelő gazdasági alap nélkül sem a szövetkezetekben, sem másutt nem létezhet valamire való társadalmi fölépítmény.

Eredetileg nem volt szándékomban számokkal bizonyítani, de mégis fontosnak tartom bemutatni a fejlődést. Amíg a bényi szövetkezetben 1960-ban 6 millió 940 ezer, addig 1968-ban már 16 millió 240 ezer koronás nyersjövedelmet értek el, s a tagságnak az előbb említett évben 2 millió 420 ezer, tavaly pedig már 5 millió 86 ezer koronát osztottak ki munkaegységekre. Ez is meggyőzően bizonyítja a szövetkezet és a tagság előrehaladását. S mivel az egyének társadalmi élete szorosan összefügg gazdasági ellátottságukkal, úgy vélem, nem ártott ez a kis kitérő.

Nem véletlen, hogy Takács elvtárs társalgásunk közben az árpolitikára terelte a szót. Tudjuk, hogy az ember ugyan nem szívesen, de mégis szükségesnek tartja a kényes témák feszegetését is. Tömören fogalmazta a mondatot: „Rendet kell teremteni!“ Egyet-. értettem vele. Rendet kell teremteni, de most már úgy, hogy a szövetségnek is beleszólása legyen, mert a szövetkezetek problémáit velük együtt tanácsos megoldani. A társadalmi tevékenység itt is folyamatban van, egyébként a Kéméndre a vonatkoztatott szervezeti felépítés Bényben is indokolt lenne. Jó lenne, Iha az alapszervezet, azaz a szövetkezet vezetői elgondolkodnának a javaslaton. Természetesen a társadalmi élet kibontakoztatásához hajlék is kell. Ezt a célt szolgálja majd Bényben a szövetkezet 3 millió 600 ezer koronás létesítménye. A szövetkezeti klubon belül aztán különféle érdekköröket alakíthatnak. Klubhelyiséget kapnak a fiatalok és a nyugdíjasok is.

Jelenleg mintegy 70 fiatal dolgozik a szövetkezetben. Többen a gépeken, sokan pedig a kertészetben és a dohánytermelésben serénykednek, de akadnak olyanok is, akik a szövetkezettel kötött szerződés értelmében mezőgazdasági középiskolára járnak.

Beszélni kell továbbá arról is, hogy a szövetkezet olyan óvodát épített, ahol konyha is van, így a csúcsmunkák idején nem lesz akadálya annak, hogy a kisgyermekes asszonyok bekapcsolódhassanak a munkába.

Az egyesített kéméndl és a bényi szövetkezetben a jelenben már a jövőt is formálgatják, s hogy milyen lesz a jövő társadalmi termékenysége, az nagyban a gazdasági helyzettől, s végeredményben az emberektől függ.

Hoksza István

Van miről beszélni. A szövetség a munkában megöregedett emberek problémáival foglalkozni kfván.

Fotó: St. Baröáli

Hangzatos szavak helyett tettekre van szükség!

Az utóbbi években egyre többen beszélnek a földművesek dereka« munkájáról. Végre nemcsak létezésükről vesznek tudomást, hanem arról is, hogy a szövetség megalakulásával a szövetkezeti földművesosztály társadalmunk szerves alkotóelemévé fejlődött. Erre a témára néhány vezetődolgozó nyilatkozatát az alábbiakban közöljük.

HQJCSKA PÁL, a felsőtúri szövetkezet elnöke

0 A földműves saját bőrén tapasztalta a különféle deformációik hatását. Mégsem ingatták meg meggyőződésében, hanem egyre többet és jobb minőségűt termelt, s adott piacra. Amint látlható, arra is futotta az erőből, hogy födél alá hoztuk a Parasztszövetséget. Sajnos, felsőbb szinten nem vették figyelembe a mezőgazdasági termelésben végbemenő forradalmi változásokat. Ennek következtében több ízben képtelenek voltunk értékesíteni a mezőgazdasági termékeket, mert nem vették át. Az történt, hogy mi fölfejlődtünk, de ugyanakkor az állami feldolgozóipar megmaradt a régi szinten. A ikülföldről való behozatal terén is ésszerűbb politikára, vagyis olyan törvényre lenne szükség, amely megvédene a hazai termelők érdekeit a külkereskedelmi monopóliumokkal szemben. Ennek létrehozásában — véleményem szerint — konkrét feladata lesz a Parasztszövetségnek az alapsejtektől kezdve a járási szerven keresztül a központig.

SZIKSZAI VILMOS, az ipulysági szövetkezet elnöke, a Parasztszövelség

lévai járási bizottságának alelnöke

O Nem újdonság, hogy a szövetkezeti földinűvesosztály már rég kiformálódott és szövetségesének tekinti a munkásosztályt, mégis megkülönböztetésben részesült. Ez megnyilvánult minden társadalmi és ökonómiai vonatkozásban. Egyrészt abban, hogy nem volt olyan képviselete, mint « munkásosztálynak a szakszervezet. Ennélfogva társadalmi követelményeinek kivívásáért úgyszólván senki sem szállt síkra. Az egyéni megnyilvánulások pedig süiket fülekre találtak. Tán mondanom sem kell, hogy a földműves egyáltalán nem szolgált rá ilyen mostoha bánásmódra, hiszen köztudott, hogy társadalmunknak a legtöbb értéket, munkaerejét alacsony bérért, vagyonát, egész életét, népünk élelmezéséihez szükséges termékeket adta. Persze azt is előszeretettel hangoztatták, hogy a földművesek ingadozó egyének, ezért ügyelni kell rájuk. Hogy ez az elmélet mennyire hamis, azt az utőbbi hónapok fényesen bizonyították. Nem tudom, ki hogyan van vele.de a magam részéről nem vagyok elégedett az árpolitikával. Nem értek egyet például azzal a gyakorlattal, hogy amíg a termelőeszközök és a szükségletek vételárát a gyártő vállalatok, ugyanakkor a mezőgazdasági nyersanyagok és végtermékek eladási árát pedig különféle szervezetek szabják meg anélkül, hogy valaki megkérdezné az őstermelőt. Ez arm sarkall bennünket, hogy a szövetség kiharcolja magának a beleszólás jogát. Ugyanis bennünket már nem hat meg az, hogy szóbelileg elismerik társadalomformáló és más tevékenységünket. Inkább azt várjuk, hogy megszűnjék fölöttünk a gyámság és részünk legyen a velünk kapcsolatos társadalmi és ökonómiai természetű ügyek gyakorlati kivitelezésében. Számos lényegbevágó ökonómiai és társadalmi természetű kérdés vár átformálásra, melyeknek megoldása a földművesek s egész társadalmunk szempontjából fontosak. Miért nem adhatnánk például a húst, a tejet és más hasonló termékeinket az államnak garantáltan feldolgozott állapotban a szocialista kereskedelmi szellemet bénító, magas kereskedelmi adó nélkül?

Ügy gondoljuk, hogy mindkét szövetkezeti elnöknek Igaza van, s nem ártana, ha az illetékesek behatóan foglalkoznának a fölvetett kérdésekkel.

—ha—

Hasznos találkozás volt

A soknál is több probléma vár megoldásra a Parasztszövetségre. Éppen ezért elhatározták, hogy teremtsen a központi bizottság közvetlen kapcsolatot a mezőgazdasági képviselőkkel, s erre a közelmúltban sor is került.

PAVEL JÓNÁS mérnök, a Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöke az összejövetelen tájékoztatta a képviselőket a szervezettség január végi, helyzetéről. Megjegyezte, hogy több mint 180 ezer szövetkezeti tag és 6000 egyénileg gazdálkodó földműves lépett be a szlovákiai szövetség kötelékébe, tgy majdnem minden járásban lehetőség van a konferencia egybehívására. Többek közt azt is hangsúlyozta, hogy a jövőben semmi esetre sem szabad előfordulnia annak, hogy a mezőgazdaság bármely kérdésében a szövetség megkerülésével döntsenek.

Beszéde további részében a szövetség társadalmi és gazdasági érdekvédelmi küldetését fejtette ki s hangsúlyozta, hogy kapcsolatot teremtenek a Cseh Paraszlszövetséggel, hogy közös erővel harcolhassanak a földművesek érdekeiért. Megjegyezte, a Parasztszövetségnek küldetése lesz, hogy értékes műszaki tanácsokkal lássa el tagjait, hatást gyakoroljon az állami szabványok kidolgozásánál, az adásvételi kapcsolatok alapelveinek formálásánál és jogvédelmet nyújtson tagjainak a vitás kérdések orvoslásánál. A szövetség a már most készülő új törvény értelmében lépéseket tesz annak érdekében, hogy képviselői kellő létszámban bekerülhessenek a felvásárló szervek igazgatósági tanácsaiba. A szövetség elnöke kérte a képviselőket, hogy az új földtörvény kialakításánál legyenek éberek, mert olyan törvény elfogadtatására vannak törekvések, melyek lehetővé teszik a nagy területek parcellázását.

Szóvá tette, hogy a parlamentben nincs elegendő képviseletük a mezőgazdasági dolgozóknak, s ennél fogva végtelenül fontos, hogy a szövetség és a mezőgazdasági képviselők az alapvető kérdésekben egységesen lépjenek fel. Természetesen a következő választások alkalmával a Parasztszövetség arányos létszámmal kíván részt venni a képviseleti testületekben. Máskülönben üres szóbeszéd maradna a földművesek egyenjogúsága. ,

A vitában elsőnek CSERGE képviselő jelentkezett, aki helyes kezdeményezésnek tartotta a szövetség azon törekvését, hogy vezetői találkozzanak a mezőgazdasági képviselőkkel és az alapvető kérdésekben megegyezzenek, még mielőtt azokról a törvényhozó testületekben tárgyalnának.

2ILINSKY képviselő elmondta, hogy milyen volt a gyakorlat a Nemzetgyűlés múltbeli mezőgazdasági bizottságában. Sokszor két napon át is vitatkoztak egy-egy probléma fölött, mfg végül megegyeztek, majd megjelent a miniszter vagy a helyettese és tíz percen belül „megindokolta“ miért nem kivitelezhető a javaslatuk. Kinek volt jó az ilyen gyakorlat, s minek vitatkoztak napokig a képviselők? Azért, hogy neve legyen a gyereknek.

TOMASKOVICS KÁROLY képvisel« fölelevenítette, hogy mostanában sokat beszélnek a földművesek jövedelméről. Irigylik, hogy egyesek többet keresnek, mint néhány esztendővel ezelőtt. Nem beszélve arról, hogy a kereseti adót is magasra szabták. Bezzeg, mikor a földművesek a szövetkezetekben hónapokon keresztül nem kaptak fizetést, senkinek sem jutott eszébe, hogy ezek az emberek miből - élnek.

Utolsóként TIBOR BOHDANOVSKY elvtárs, a földművelés- és élelmezést miniszter helyettese néhány alapvető kérdést boncolgatott. Többek közt megjegyezte, hogy azoknak a szövetkezeteknek tagjai, akik élő és holt leltári tárgyaikat évekkel ezelőtt a földekkel együtt átadták az állami gazdaságoknak, az állam bizonyos időn belül megtéríti az ellenértéket.

—in—

SZÖVETSÉGI HÍftlX

i______,_____________________l

0 Január végéig a Cseh Szocialista Köztársaság 68 járásából 58-ban megalakították a szövetség járási bizottságát. Ez azt bizonyítja, hogy a szervezettség terén 85 százalékos eredményt értek el. Feltételezik, hogy a több mint 300 ezres taglétszám további tízezrekkel szaporodik. Ugyanis több járásból, amelyekben megalakították a járási bizottságot, új belépési nyilatkozatokat kérteik a Központi Bizottságtól. — kbő—•>

0 Több szövetkezetben ebben az évben ünnepük a megalakulás 20. évfordulóját. A terebesl járásban ezek közé tartozik a leleszi szövetkezet Is, mely annakidején, de ma Is, példamutató tevékenységet fejt ki. Az évforduló alkalmából köszöntjük a jubiláló szövetkezet tagságát és vezetőségét. —h—<

Vajda István mérnökkel, a társulás Igazgatójával történt beszélgetés során arra kerestem magyarázatot, hogy milyen színvonalat értek el eddig a társadalmi tevékenység szakaszán, hiszen a járásban volt erre tapasztalat és példa a szövetség megszervezése előtt Is.

A járási mezőgazdasági társulásban többen a társadalmi természetű ügyekkel foglalkoznak. Ketten huzamosabb Ideje a földigénylők kérvényeit és panaszait Intézik, azonban ennek a végleges és kedvező megoldása csak ez új törvény kibocsátása után válik lelhetővé. Az nyújt majd kellő jogalapot a kérdéses panaszok végleges Intézésére.

A Parasztszövetség társadalmi tevékenységével kapcsolatosan Vajda mérnök szükségesnek tartja a társuláson belül külön osztály létesítését. Itt foglalkoznának a kérelmekkel és a nők helyzetének minden vonatkozású kérdéseivel. Ügy szervezik majd ezt az osztályt, hogy az egész tárgykört felölelhesse.

A falvakban eddig is sokat tettek a szövetkezeti tagság társadalmi életének javítására. Nagyobb kultúrházak építkezésébe 11,5, kisebb létesítményekbe pedig 15 millió koronát fektettek.

Az új program szerint ebben az évben a JNB és a szövetkezetek közreműködésével újabb 3,5 millió koronás építkezésre kerül sor. Ezek szerint a járás több községében máris tág lehetőség nyílik a társadalmi élet kibontakoztatására, csupán az a fontos, hogy a szövetség járási konferenciája megfelelő programot adjon az alapszervezeteknek.

Retkes János mérnök, az egyesített kéméndl szövetkezet öikonómusa elmondta, hogy szövetkezetük az elsők közt jelentkezett a szövetség kötelékébe. Taglétszámuk elérte a 450-et. " Megjegyezte, hogy az atapszervezet szervezeti fölépítése tekintetében még nincs kiforrott elképzelésük, mert az utóbbi napokban számos gazdasági természetű .ügyet kellett megoldani. De a fölépítésre vonatkoztatva szívesen vennének elfogadható javaslatot.

Megragadom az alkalmat és élek a lehetőséggel. Véleményem szerint a 3400 hektáron gazdálkodó egyesített szövetkezetben célszerű lenne, ha a központban megbíznának egy embert, aki társadalmi szempontból mozgatója lenne az alapszervezetnek. Vizsgálva a belüzemi szervezés struktúráját, arra a következtetésre jutottam, hogy például az ellenőrző bizottság elnöke, akinek elsődleges feladata, hogy a szövetkezettel és vele együtt a tag-