Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-03 / 31. szám

A növények vízfelvételéről A víz a növény életének nélkülözhetetlen feltétele. Minden növényi rész többé­­kevésbé vizet tartalmaz. A növények víztartalma nem állandó, hanem életük so­rán, sőt napszakaszonként is változik. A tápanyagok felvétele és szállítása csak vízben oldott állapotban me­het végbe, ezen túlmenően az anyagcsere-folyamatok­hoz és az életjelenségekhez is szükséges a víz jelenléte. Ez biztosítja a szövetek me­revségét, ezért csökkenése esetén a növény hervadni kezd. A növények a túlzott felmelegedés ellen viszont a víz elpárologtatásával véde­keznek. A párologtatás a táp­anyagfelvétel és szállítás fo­lyamatosságának érdekében is szükséges. A tápanyagfel­vétel csak jó vízellátottság esetében lehetséges, viszont a helyes trágyázás egyben a gazdaságos vízfelhasználást is eredményezi. A növények nem viselik el a víztartalom nagyobb mértékű és hosz­­szan tartó csökkenését, mert a vízfelvételnek a párologta fással összhangban kell len­nie. A növények csaknem egész felületükön képesek vizet felvenni, a lugíonto sabb vízfelvevő szerv azon­ban a gyökér. A gyökérzet a vizet a talajból veszi fel, de nem egész felületén, ha nem csak az állandóan nö­vekedésben levő hajszálgyö­kereken keresztül. A haj­szálgyökerek, illetve a raj­tuk elhelyezkedő gyökérsző­rök közvetlen környezetük víz- és tápanyagtartalmát hamar kihasználják, ezért szükséges, hogy a hajszál­gyökerek továbbnövekedve újabb talajrészecskéket ve­gyenek birtokukba. A talajba a víz csapadék és öntözés útján juthat. A víz a talajban lefelé szivá­rog, s bizonyos mennyiséget visszatart magában. Ezt a vízkészletét jórészt a növé­nyek használják fel. Bizonyos víztartalom alatt lankadni kezdenek. A hervadás azon­nal megszűnik, ha a növény hamar jut vízhez, hosszabb idő után azonban már bekö­vetkezik a tartós hervadás állapota, és a növény elpusz­tul. A tenyészidőszak alatti száraz időszakokat — ha rö­vid ideig tartanak — a nö­vény még terméscsökkenés nélkül átvészelheti. A hosz­­szabban tartó száraz idősza­kok azonban mindig csök­kentik a termést. Az elké­sett csapadék nem javítja a hozamot, inkább a minősé­get rontja. A talajnedvesség változásait állandóan figye­lemmel kell kísérni, és már akkor öntözni kell, amikor a növényzet a hervadás tü­neteit nem mutatja. Asszonyok és lányok tisztítják a vöröshagymát A fegyverneki szövetkezet kertészete jó hírnevének örvend a környéken. Igaz, Dnha János főkertész már nem mai gyerek és szakismerete is közismert. Az idei szélsőséges évben azon­ban nem minden úgy sikerül, ahogy az ember akarja. Először a szárazság, a kánikulai hőség, majd a hűvös éjszakák rontot­tak a termékek minőségén, illetve mennyiségén. Természe­tes, hogy a talpraesett szakem­ber válságos helyzetekben is feltalálja magát és valamilyen formában pótolja az előállott veszteségeket. Mint bármeny évben, idén az uborka remekel Fegyverneken. Két hektáron termelik, és már az első beszállított nagyobb mennyiségért 43 ezer korona jött a házhoz. Említést érdemel az a tény, hogy a kertész a leg­egyszerűbb módon termeszti az uborkát. Akárcsak a gabonafé­léket, vetőgéppel juttatja a ma­got a földbe, s ezzel elkerülik a palántaneveléssel járó ráfor­dításokat, munkákat (melegágy, tápkocka stb.). A közvetlen helyére vetett mag, illetve nö­vény fokozatosan hozzászokik az időjáráshoz, s mélyrehatóin gyökerei segítségével gyorsan növekszik. Jóllehet, hogy a táp kockákba ültetett palántákról egy két nappal vagy héttel a termés hamarabb gyűjthető, ám a szabadban nevelkedett uborka háromszor négyszer nagyobb termést ad. Duba elvtárs pél­dául Süt! UUO mázsa termést vár hektáronként. Ugyanakkor Mostoha nyár a kertészek számára Duba János főkertész a -nagyra nőtt uborkákat mutatja az uborka első szedése június utolsó napjaiban megtörtént. A hektárhozamot illetően sok (Ugg a növény öntözésétől. Ugyanis szárazság esetén bő öntözés szükséges mindaddig, amíg nem köt az uborka. Ami­kor a kis uborkák már megje­lentek, az öntözést nagyon óva­tosan kell végezni, mert a zsen­ge termés könnyen megsérül, deformálódik. Később, amikor a termés araszosra nőtt, illetve ha a növény lombja elborítja föld­jét, ismét kiadósán öntözhe­tünk. A tavalyihoz hasonlóan idén is kifizetődőnek bizonyult a dughagymáról termesztett vö­röshagyma. Csupán 0,70 hektá­ron termelték, és mintegy 130 mázsát takarítottak be e terü­letről. A magról vetett vörös­hagyma gyengébbnek mutatko­zik, ám az utóbbi hetekben le­esett csapadék még növeli a ki­látásban levő hektárhozamot. A paprika fejlődését, valamint a paradicsom érését nagyban gátolták a július derekán be­köszöntött hűvös éjszakák. Azon­ban a szélsőséges időjárás elle­nére egyik növény kiegészíti a másikat. Ez pedig azt jelenti, hogy a kertészeti csoport mind a termelési, mint pénzügyi ter­vét maradék nélkül teljesíti, (s)

Next

/
Oldalképek
Tartalom