Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-27 / 30. szám
Birkózóink reményteljes fejlődése A västerasi kötöttfogású birkózó Európa-hajnokság komoly vetélkedésnek bizonyult a mexlcól olimpia előtt. Huszonöt ország versenyzői között a csehszlovák birkózók is részt vettek. A kis csoport meglepő, fényes sikert aratott. A pontok számát tekintve legszem* betűnőbb a román együttes visszaesése. Minszki 16 pontjukból 12-őt elvesztettek. Az NDK és NSZK Is lényegesen többre számíthatott 1967-es szereplése alapján. A Szovjetunió Minszkben 9- cel több pontot szerzett, s nagyobb különbséggel végzett az élen, viszont most négy aranyérmet szereztek versenyzői a tavalyi kettővel szemben. Igen '.«lentős a csehszlovák és bolgár csapat előretörése. Ez nem csupán a ponttáblázatból levont következtetés, hanem a verseny képe alapján is igaz. Mindkét ország körülbelül megkettőzte pontjainak számát, birkózóik jól felkészülten, kiváló formában léptek szőnyegre. A csehszlovák Svec a pehelysúlyúak döntőjében derék ellenállást tanúsított a szovjet Grigorjevvel szemben, aki csupán döntetlent tudott kicsikarni. A középsúlyban Kormanik küzdelme a svéd Nyströmmel a csehszlovák versenyző bronzérmét eredményezte. De a legnagyobb meglepetéssel Kment szolgált. Nehézsúlyban pontozásos győzelmet aratott Kozma, többszörös olimpiai >A»>^WV»<WVW»^/VWV Kürtiek az I. Szlovák divízióban Az 1967—1968-as asztalitenisz szezon a kürtiek átütő sikerével zárult: i 15 egyéni járási bajnokság, 5 csapat- I bajnokság és 2 kerületi egyéni bajnokság után (ifik, fiatalabb és idősebb úttörők, utánpótlás) végül sikerült a nagy csapat vágya is, csoportelsők lettek 40 ponttal a területi baj- j nokság D-csoportjában. Tizennégy j mérkőzésből 13-at megnyertek, döntetlenjük nem volt, vereség 1. Az üsszmeccsarányuk 179:17. Miután a selejtezőkön is átjutottak, bekerültek az I. Szlovák divízióba! Maguk mögött hagytak olyan ellenfeleket, mint Galgóc, Aranyosmarót, Dunaszerdaholy, Szene, Galánta, Pőstyén stb. Hogy mekkora eredmény ez egy falu sportéletében, milyen siker, szeretném pár adattal érzékeltetni: 1. Kürtön kívül egyetlen falusi csapat sem szerepel ebben az osztályban. 2. Néhány csapat az ellenfelek közül: Slovan Bratislava, Priemstav Bratislava, Lokomotive Bratislava, Jednota Trenöin, Spartak Trnava stb. A sikert a következő játékosokkal harcolta ki Kiirt Felnőtt I. asztalitenisz csanata: Árendás Gyula, Hegedűs Ákos, Hegedűs Flórián, Hegedűs László, Izsák István és Klucska Ottó. A csapatot évtizedek óta fáradságot nem kímélve Hegedűs Flórián iskolaigazgató vezeti, edzi és játszik színeiben. A siker leginkább az ő érdeme. Nem szabad azonban megfeledkezni a járási Sportszövetség és a kürti xpnrtcgyesiilet erkölcsi és anyagi támogatásáról sem. Hegedűs László, Érsekújvár wvwwwwvwww/v bajnok felett, s aranyérmet nyert. Kozma a második harmadban „rászaladt" egy cslpődobásra, alig kerülte el a tust. A harmadik harmadban hátraeséssel kísérletezett, de csehszlovák ellenfele ezt is a maga Javára fordította. A magyarok közül Kiss a félnehézsúlyban megvédte Európa-bajnokl címét, Varga, Kozma a második, Steer a harmadik helyen végzett. Számszerűleg a svédek fejlődtek a legtöbbet: a tavalyi 7 pontjukkal szemben az idén 19-et szereztek. A tavalyi és az idei EB eredmények összehasonlítása sokat mond. Igazolja, hogy egy év alatt is nagy változás következhet be az erőviszonyokban. Tavaly Minszkben az egyes országok szakvezetői még keresték a Mexikóra számításba vehető embereket, az idén ehhez már kicsit késő lett volna. Maradt tehát két lehetőség: a legjobbaknak még egy Igen kemény erőpróba biztosítása, vagy pedig az olimpiai válogatottak megkímélése, s az EB Pontosan egy évvel ezelőtt Irtunk a zselizi labdarúgás történetének egyik legszomorübb eseményéről és annak még szomorúbb következményeiről. Ezúttal azonban örömhírről számolhatunk be. Az összehasonlítás kedvéért először azonban idézzük fel a múltat. A zselizi fiúk a múlt évfolyamban az I. B osztályban küzdöttek a bajnoki pontokért. Biztató rajt után fölényesen vezették a mezőnyt — nem is rejtették véka alá továbbjutási szándékukat — egészen addig, míg be nem következett az a nap, melyre még ma sem szívesen emlékeznek vissza. Az egyik mérkőzésre nem érkezett meg a kijelölt játékvezető, így a jelen lévő instruktor vezette azt. A félidő befejezése előtt tizenegyest ítélt a hazaiak ellen — állítólag jogosan —, ami nem tetszett a zselizi csapat egyik forrófejű hívének. Tettleg bántalmazta a bírót, s tette annál is inkább visszataszító, hogy hajdan a község egyik legjobb labdarúgója volt. A mérkőzést — jóllehet győztek — végül is hivatalosan elvesztették. Sőt több megtorló intézkedés is érte a csapatot. Egyik hétről a másikra sereghajtó tett a bajnokjelöltből. Szétzüllött az együttes, a vezetőség i is hátat fordított neki. Kevesen remél- 1 ték, hogy a város labdarúgása belátsikerek feláldozása egy magasabb cél érdekében. Legtöbb ország az előbbi mellett döntött, de akadtak kivételek is. Például Jugoszlávia nem küldte el Västerasba nagyszerű versenyzőit. A Szovjetunió sem vonultatta fel első gárdáját. A román csapatból hiányzott egy világbajnok, Baciu, mert helyettesét pillanatnyilag jobbnak tartották. A västerasi sorrend Így alakult: Szovjetunió 31, Bulgária 24, Magyarország 23, Svédország 19, Csehszlovákia 15, Törökország 14, Finnország 11, Jugoszlávia 7,5, NDK, Görögország 5—5, Lengyelország, Románia 4—4 és NSZK 2,5 pont. Mindebből látható, hogy egyes országok komolyan vették az olimpiai felkészülést, mások pedig kissé elmaradtak a követelmények mögött. A svédek hazai kimagasló eredménye megmagyarázható, mert otthoni környezetben könnyebb versenyezni. A bíráskodás körül hibák merültek fel. A zsűri sokat bizonytalankodott, nagy volt a lótás-futás, az eredményeket többször megváltoztatták, tiszta győzelmi esetekben döntetlent hirdettek ki. A kissé fejetlen állapot szemmel láthatólag befolyásolta a versenyzők idegállapotát Is, s ez kifejezésre jutott teljesítményükben. Az olimpia előtti EB értékes tapasztalatokkal szolgált. Elsősorban a magyarok okulhatnak az Itt elkövetett taktikai hibákból. Elvárható, hogy Mexikóban a csapat tagjai mindent megtesznek a győzelem kivívása érdekében. H. T. ható időn belül kiheveri a katasztrófát. Szerencsére voltak olyan emberek, mint Csömör, Szalay, Sáskői, Lipták, Pásztor, Tóth, Kormost és mások, akik nem adták fel a reményt. Irányításuk alatt a csapat magára talált. Mégpedig annyira, hogy páratlan bravúrral megnyerte a járási bajnokságot. Összesen 101 gólt lőttek a zselizi csatárok az ellenfél hálójába. Leggyakoribb eredményeik: 8:0, 8:1, 8:2, de Ipolyvisknek kerek egy tucat gólt lőttek. Pedig a játékvezetőkkel (talán bosszút akartak állni) eléggé hadilábon álltak. A csapat most Szabó Lajos vezetése alatt készül az új idényre. Szakszerű vezetésével és az erősítésekkel, a farnadi Piriczcel és Balázssal, az oroszkai Grumich-val és a palárikovói Partillal szeretnék derekasan megállni a helyüket. Feltételeik kedvezőek. A közönség eddig is szép számban látogattá a mérkőzéseket, s a felsőbb osztály bizonyára még több nézőt hódít a lelátókra. Sportpályájuk a környéken párját ritkítja. Titkon remélik, hogy visszahozzák a zselizi labdarúgás egykori fénykorát, amikor Nyitra, Érsekújvár, Hlohovec, Partizánske és más rangos csapat társaságában küzdöttek a bajnoki pontokért. P. L. Elvonultak a vészfelhők a zselizi labdarúgás egéről Ez a hét is jól kezdődik AZ EDZŐ NEM MŰEMLÉK A klub vezetői búcsúlátogatáson jogadták a labdarúgócsapat távozó edzőiét. A több terítékes búcsúvacsorán a szakosztályvezető mondott pohárköszönt öt. Méltatta az edző érdemelt, azt az áldozatos, odaadó munkát, amelyet az elmúlt fél idényben kifejtett annak érdekében, hogy az együttes a 17 bajnoki mérkőzésen nem kevesebb. mint három pontot tudjon szerezni, s ezzel felküzdje magát az utolsóelőtti helyre. — Ürítem poharam az ősz mesterre, a labdarúgás neves professzorára. Hálás köszönetét tolmácsolom az elnökségnek a nem mindennapi munkáért, s kívánom, ugyanilyen energiával tevékenykedjen tovább^ a nyugdíjasok függőkugli szakosztályánál. A szerződést ezennel közös megállapodással felbontom ... Felcsattant a taps, s ittak. Az edző meghatottan szorongatta kezében az ezüstözött, s a klub címerével ékesített szépművű cipőgombolót, s szemmel láthatóan kereste a szavakat: — Nem is tudom, hogyan köszönjem meg a meleg szavakat. Amikor fél évvel ezelőtt ide kerültem, a csapat vezetői bizalmukról biztosítottak. Mint hangsúlyoztak, nem várnak tőlem csodákat, hogy megnyeressem a csapattal a BEK-et vagy a Világ Kupát. Nem tápláltak hamis illúziókat, hanem csupán azt kérték: lehetőleg nyerjünk meg minden mérkőzést, s ami ugyancsak nem lehetetlen, a bajnokságot is ... Egy pillanatra elakadt a szava, aztán folytatta: —' Mindezen szerény kérések ellenértékéül szabad \ G SZABAD FÖLDMŰVES 1968. július 27. kezet kaptam, s jóformán nem tudtam olyan igényekkel előállni, hogy a vezetők nyomban ne teljesítették volna. Egy ízben például azt kértem, hogy kössék meg a gondnok kutyáját az edzések ideje alatt, mert az idény végére nem lesz használható nadrág a szertárban. Mondanom sem kell, másnap megkötötték. Közvetlen utána azzal álltam elő, hogy lehetőleg ne kapufához kössék, mert huszonnégy óra leforgása alatt a tartalékkapus is bejelentette, hogy visszavonul az aktív játéktól. Most a bejelentés utáni órában nem volt probléma a kutya. Betették az ellenfél öltözőiébe. Ebben az időszakban szereztük azt a három pontot. Ivott egy kis ásványvizet, mert kiszáradt a torka. Persze tudom, mindent ők sem tudtak megoldani. Egyszer baráti beszélgetésen felemlítettem, hogy a bajnokság megnyerése körül lesznek apró bökkenők, mivel néhány játékosról az alaposabb képességvizsgálaton kiderült, hogy nem minden esetben tudja eltalálni a labdát. Különösen akkor nem, ha az mozog. Mire az elnök kijelentette, hogy ez nem a Real Madrid, s ha ilyen labdarúgókkal rendelkeznének, akkor rámennének az Interkontinentális Kupára. Egyébként is ebben a csapatban azért több van, mint amennyit eredményei elárulnak, dacára hogy páran haragusznak egymásra, egy-ketten az edzőre, meg ilyesmik. — Hozzá kell még tennem, hogy bennem is volt hiba. Néha túl sokat követeltem. Egyszer hirtelen haragomban rákiabáltam a szélsőre is, hogy szaladj már, te lafhár. Azóta már rájöttem, hogy elgaloppíroztam magam. Búcsúzóul még annyit: az előző huszonhat helyen megközelítőleg sem töltöttem ilyen napokat. Aztán megcsókolt mindenkit, még a balszélsőt is, és ment. A vezetők sokáig integettek utána, __ v. s. A vörös Füleknek’, ennek a dél-szlovákiai kisvárosnak labdarúgása hullámvölgyben vergődik. Ezzel szemben * birkózás fénykorát éli. A labdarúgás elárvulásának okait nem nagyon Ismerem, nem volt módomban a fülek! sportélet valamennyi összetevőjét, azok egymáshoz való viszonyát tanulmányozni. Ezúttal a könnyebb és szimpatikusabb ténnyel, a Füleken virágkorát élő birkózó sport sikerekben gazdag útjával kívánok foglalkozni. Hiszen most 20 éve annak, hogy 7 telkes fiatal füleki birkózó az ottani mostoha körülmények miatt, kétnaponként Losoncapátfalvára járt edzeni. A Polana melletti sportegyesület birkózó-szakosztályának sikereit gazdagították. Bajnokságot nyertek az apátfalusiak. Közben nem adták fel a reményt, hogy felfigyelnek rájuk a fülekiek, s otthonra találtak saját városukban is. Évekig tartott a harc, kilincsezés, amíg teret biztosítottak maguknak a telkes fiúik. Jól emlékszem még, amikor Vjnár Dezső és társainak kezdeményezésére megindult a füleki sportcsarnok építése. Mennyi akadályt, nehézséget keltett leküzdeniük ezeknek a kiváló sportembereknek, míg felépült a füleki sportcsarnok. A sportszövetség minden pénzét Besztercebánya, Zsolna, Zólyom és a „többi szocialista összeköttetést“ élvező városok emésztették fel. A vörös Füleknek legfeljebb fillérek jutottak. Fülek régi sportembereinek, kommunistáinak öntevékenységre volt szükség, hogy végül is felépülhessen Füleken a sportcsarnok, megindulhasson a birkózó sport, mely ma már nevet és rangot biztosít a dél-szlovákiai kisvároskának a birkózóik körében. Mikor aztán elkészült a sportcsarnok, a 7 füleki immár kellő rutinnal rendelkező birkózó hazatért, ök voltak az úgynevezett „alapitő tagok“. Közös erővel láttak hozzá a közös ügyért folytatott harchoz. Mert bizony harc volt a javából a közöny és a meg nem értés ellen. És ha a birkózók már elcsüggedtek, Hegedűs Lajos, a csapat telkes és ma is aktív veterán harcosa fáradhatatlanul kitartásra biztatta társait és szervezte a fiatalokat. A csapat fokozatosan tört előre, és 1965-ben már köztársaságunk II. ligájá-Hervadozik a labdarúgás, virágzik a birkózás Füleken nak C csoportjában szerepeltek a füleki birkózók. S mindjárt az első évben Snina és a kassai Lokomotíva mögött a harmadik helyen végeztek. 1966- ban pedig már II. liga C-csoportjának bajnokságát is megnyerték. Tavaly a II. liga bajnokságát veretlenül nyerték meg már másodszor. Sőt... már az első liga küszöbén is álltak a füleki birkózók... Csupán anyagiakon múlik, hogy nem ott szerepelnek. — Sajnos, nem bírnánk az I. ligát anyagiakkal. Ez az, ami visszatart bennünket attól, hogy a feljebb jutásért verekedjünk, — mondotta nekem Hegedűs Lajos. — Számunkra még a II. liga kétszeri megnyerése is nagy teljesítmény volt... Hegedűs Lajos a füleki sport mai helyzetét így vázolja fel: — Ifjúsági csapatunk az eddigi 6 bajnoki mérkőzése után Bánovce mögött a 2. helyen áll. Mindössze fél pont a lemaradásuk... Az első csapat pedig jelenleg a negyedik helyen áll Nyitra, Prievidza és Kassa mögött. — Az ifjúságiakkal ífj. Krahulee Zoltán, egyesületünk neveltje foglalkozik. Harminc fiatal űzi jelenleg ezt a nehéz sportot, s biztosítja számunkra az utánpótlást. A fiatalok igen tehetségesek, amit bizonyít az is, hogy Illés személyében országos ifjúsági bajnokunk is van már. A Kovomier Fifakovo első csapatával Hegedűs Lajos foglalkozik, aki 44 éves kora ellenére még mindig aktív versenyző. A nehéz súlyúak csoportjában birkózik és készíti elő a bajnoki küzdelmekre az első teljes csapatot. A füleki Kovomier birkózói valamennyien „munkás-gyerekek“, akikre méltán büszkéik a fülektek, s joggal nevezik ma őket a városka első számú sportolóinak... Hiába, kegyvesztettek lettek az eredményt felmutatni nem tudó dédelgetett labdarúgók. Akad-e vajon néhány olyan telkes harcosa a labdarúgásnak, mint azok, akik a birkózósportot a mai színvonalra felküzdöttük ... Milyen szép lenne, ha a fülekiek a kiváló birkózók mellett kiváló futballistákkal és az általuk elért jó eredményekkel dicsekednének ... Sólyom László, Losonc ERESZTREJTVÍNY ÚJ SZERVEZET VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 17. és 1. sorban. 10. A I munka és az ener! gia egysége. 11. juttat. 12. Görög j betű. 13. Szovjet sakkmester — exvilágbajnok. 14. Fegyverét használja. 16. Országos Társadalmi Intézet röv. 19. Láda egynemű betűi. 20. Becézett nagymama. 22. Épület. 24. A két partot köti öszsze. 25. Halfajta. 26. Nem egészen szűk. 27. Mátka. 29. Római ötvenkettő. 31. Kettős betű. 33. Lambarehében van! 35 Kecskehang. 36. Nemzetközi segélykérő jel. 37. Folyóágy. 38. A madarak királya. 39. Folyó a Szovjetunióban. 41. Gyom. 43. Helyrag. 44. Szerb népi tánc. 46. Arzén-ban van! 48. Rosszindulatú daganat. 49. Jókai | Aranyembere. 50. E. T. 0. 51. Művészet franciául. 53. Egy Bécsben. 55. Nem tegnap. 60. Sírfelirat. 62. Ádám Éva. 64. Fél ital. FÜGGŐLEGES: 1. A függőleges 17. folytatása. 2. Energia. 3. Nem egészen agg. 4. Francia névelő. 5. Állami illeték. 6. Kanton Svájcban. 7. Igavonó ! állat. 8. Fél atom. 9. A ház része. 15. Római kétezer. 17. A vízszintes 1. folytatása. 18. Énekhang. 20. Lírai költemény. 21. Fohász. 22. Víziállat. | 13. Keverten szí. 28. Sír. 30. Izomkötő. 32. Gyümölcs. 33. A melléknév felsőfokának jele. 34. Öltözék. 35. A kígyó teszi. 40. Cipész szerszám. 42. Területegység. 44. A Moszkva baloldali j mellékfolyója. 45. Mutatószó. 46. Viszsza: iker ragok. 47. Muzsika. 52. Fedd. 54. Szláv név. 56. Angol világos sör. 57. Visszafél! 58. Nesze közepe. 59. Zamat (ford.). 61. Tamás Károly. 62. Keresztül. Beküldendő: a vízszintes 1, függőleges 17. és 1. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 28. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: Belező András, Túróczy Judit, Boris Ildikó, Kozma István, Tóthné-Kovács Annamária. Könyvjutalomban részesülnek: Szabó László, Rimaszécs Plachy Imre, Kassa Marosvölgyi Nándor, Kolozsnéma Varga János, Garamkövesd Szerencsés Mária, Kyselica