Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-27 / 30. szám

Birkózóink reményteljes fejlődése A västerasi kötöttfogású birkózó Európa-hajnokság komoly vetélkedés­nek bizonyult a mexlcól olimpia előtt. Huszonöt ország versenyzői között a csehszlovák birkózók is részt vettek. A kis csoport meglepő, fényes sikert aratott. A pontok számát tekintve legszem* betűnőbb a román együttes visszaesé­se. Minszki 16 pontjukból 12-őt elvesz­tettek. Az NDK és NSZK Is lényegesen többre számíthatott 1967-es szereplése alapján. A Szovjetunió Minszkben 9- cel több pontot szerzett, s nagyobb különbséggel végzett az élen, viszont most négy aranyérmet szereztek ver­senyzői a tavalyi kettővel szemben. Igen '.«lentős a csehszlovák és bol­gár csapat előretörése. Ez nem csu­pán a ponttáblázatból levont követ­keztetés, hanem a verseny képe alap­ján is igaz. Mindkét ország körülbelül megkettőzte pontjainak számát, bir­kózóik jól felkészülten, kiváló formá­ban léptek szőnyegre. A csehszlovák Svec a pehelysúlyúak döntőjében de­rék ellenállást tanúsított a szovjet Grigorjevvel szemben, aki csupán dön­tetlent tudott kicsikarni. A középsúly­ban Kormanik küzdelme a svéd Ny­­strömmel a csehszlovák versenyző bronzérmét eredményezte. De a legna­gyobb meglepetéssel Kment szolgált. Nehézsúlyban pontozásos győzelmet aratott Kozma, többszörös olimpiai >A»>^WV»<WVW»^/VWV Kürtiek az I. Szlovák divízióban Az 1967—1968-as asztalitenisz sze­zon a kürtiek átütő sikerével zárult: i 15 egyéni járási bajnokság, 5 csapat- I bajnokság és 2 kerületi egyéni baj­nokság után (ifik, fiatalabb és idő­sebb úttörők, utánpótlás) végül sike­rült a nagy csapat vágya is, csoport­elsők lettek 40 ponttal a területi baj- j nokság D-csoportjában. Tizennégy j mérkőzésből 13-at megnyertek, dön­tetlenjük nem volt, vereség 1. Az üsszmeccsarányuk 179:17. Miután a selejtezőkön is átjutottak, bekerültek az I. Szlovák divízióba! Maguk mö­gött hagytak olyan ellenfeleket, mint Galgóc, Aranyosmarót, Dunaszerda­­holy, Szene, Galánta, Pőstyén stb. Hogy mekkora eredmény ez egy falu sportéletében, milyen siker, szeretném pár adattal érzékeltetni: 1. Kürtön kívül egyetlen falusi csa­pat sem szerepel ebben az osztály­ban. 2. Néhány csapat az ellenfelek kö­zül: Slovan Bratislava, Priemstav Bra­tislava, Lokomotive Bratislava, Jedno­­ta Trenöin, Spartak Trnava stb. A sikert a következő játékosokkal harcolta ki Kiirt Felnőtt I. asztalite­nisz csanata: Árendás Gyula, Hegedűs Ákos, Hegedűs Flórián, Hegedűs László, Izsák István és Klucska Ottó. A csapatot évtizedek óta fáradságot nem kímélve Hegedűs Flórián iskola­­igazgató vezeti, edzi és játszik színei­ben. A siker leginkább az ő érdeme. Nem szabad azonban megfeledkezni a járási Sportszövetség és a kürti xpnrtcgyesiilet erkölcsi és anyagi tá­mogatásáról sem. Hegedűs László, Érsekújvár wvwwwwvwww/v bajnok felett, s aranyérmet nyert. Koz­ma a második harmadban „rászaladt" egy cslpődobásra, alig kerülte el a tust. A harmadik harmadban hátra­­eséssel kísérletezett, de csehszlovák ellenfele ezt is a maga Javára fordí­totta. A magyarok közül Kiss a félnehéz­súlyban megvédte Európa-bajnokl cí­mét, Varga, Kozma a második, Steer a harmadik helyen végzett. Számszerű­leg a svédek fejlődtek a legtöbbet: a tavalyi 7 pontjukkal szemben az idén 19-et szereztek. A tavalyi és az idei EB eredmények összehasonlítása sokat mond. Igazolja, hogy egy év alatt is nagy változás következhet be az erőviszonyokban. Tavaly Minszkben az egyes országok szakvezetői még keresték a Mexikóra számításba vehető embereket, az idén ehhez már kicsit késő lett volna. Ma­radt tehát két lehetőség: a legjobbak­nak még egy Igen kemény erőpróba biztosítása, vagy pedig az olimpiai válogatottak megkímélése, s az EB Pontosan egy évvel ezelőtt Irtunk a zselizi labdarúgás történetének egyik legszomorübb eseményéről és annak még szomorúbb következményeiről. Ezúttal azonban örömhírről számolha­tunk be. Az összehasonlítás kedvéért először azonban idézzük fel a múltat. A zselizi fiúk a múlt évfolyamban az I. B osztályban küzdöttek a bajnoki pontokért. Biztató rajt után fölénye­sen vezették a mezőnyt — nem is rejtették véka alá továbbjutási szándé­kukat — egészen addig, míg be nem következett az a nap, melyre még ma sem szívesen emlékeznek vissza. Az egyik mérkőzésre nem érkezett meg a kijelölt játékvezető, így a jelen lévő instruktor vezette azt. A félidő befe­jezése előtt tizenegyest ítélt a hazaiak ellen — állítólag jogosan —, ami nem tetszett a zselizi csapat egyik forró­fejű hívének. Tettleg bántalmazta a bírót, s tette annál is inkább vissza­taszító, hogy hajdan a község egyik legjobb labdarúgója volt. A mérkőzést — jóllehet győztek — végül is hivata­losan elvesztették. Sőt több megtorló intézkedés is érte a csapatot. Egyik hétről a másikra sereghajtó tett a baj­nokjelöltből. Szétzüllött az együttes, a vezetőség i is hátat fordított neki. Kevesen remél- 1 ték, hogy a város labdarúgása belát­sikerek feláldozása egy magasabb cél érdekében. Legtöbb ország az előbbi mellett döntött, de akadtak kivételek is. Például Jugoszlávia nem küldte el Västerasba nagyszerű versenyzőit. A Szovjetunió sem vonultatta fel első gárdáját. A román csapatból hiányzott egy világbajnok, Baciu, mert helyet­tesét pillanatnyilag jobbnak tartották. A västerasi sorrend Így alakult: Szovjetunió 31, Bulgária 24, Magyar­­ország 23, Svédország 19, Csehszlo­vákia 15, Törökország 14, Finnország 11, Jugoszlávia 7,5, NDK, Görögország 5—5, Lengyelország, Románia 4—4 és NSZK 2,5 pont. Mindebből látható, hogy egyes or­szágok komolyan vették az olimpiai felkészülést, mások pedig kissé elma­radtak a követelmények mögött. A svédek hazai kimagasló eredménye megmagyarázható, mert otthoni kör­nyezetben könnyebb versenyezni. A bíráskodás körül hibák merültek fel. A zsűri sokat bizonytalankodott, nagy volt a lótás-futás, az eredményeket többször megváltoztatták, tiszta győ­zelmi esetekben döntetlent hirdettek ki. A kissé fejetlen állapot szemmel láthatólag befolyásolta a versenyzők idegállapotát Is, s ez kifejezésre ju­tott teljesítményükben. Az olimpia előtti EB értékes tapasz­talatokkal szolgált. Elsősorban a ma­gyarok okulhatnak az Itt elkövetett taktikai hibákból. Elvárható, hogy Me­xikóban a csapat tagjai mindent meg­tesznek a győzelem kivívása érdeké­ben. H. T. ható időn belül kiheveri a katasztró­fát. Szerencsére voltak olyan emberek, mint Csömör, Szalay, Sáskői, Lipták, Pásztor, Tóth, Kormost és mások, akik nem adták fel a reményt. Irányításuk alatt a csapat magára talált. Mégpedig annyira, hogy párat­lan bravúrral megnyerte a járási baj­nokságot. Összesen 101 gólt lőttek a zselizi csatárok az ellenfél hálójába. Leggyakoribb eredményeik: 8:0, 8:1, 8:2, de Ipolyvisknek kerek egy tucat gólt lőttek. Pedig a játékvezetőkkel (talán bosszút akartak állni) eléggé hadilábon álltak. A csapat most Szabó Lajos vezetése alatt készül az új idényre. Szakszerű vezetésével és az erősítésekkel, a far­­nadi Piriczcel és Balázssal, az orosz­kai Grumich-val és a palárikovói Par­­tillal szeretnék derekasan megállni a helyüket. Feltételeik kedvezőek. A közönség eddig is szép számban látogattá a mérkőzéseket, s a felsőbb osztály bi­zonyára még több nézőt hódít a lelá­tókra. Sportpályájuk a környéken pár­ját ritkítja. Titkon remélik, hogy visszahozzák a zselizi labdarúgás egy­kori fénykorát, amikor Nyitra, Érsek­újvár, Hlohovec, Partizánske és más rangos csapat társaságában küzdöttek a bajnoki pontokért. P. L. Elvonultak a vészfelhők a zselizi labdarúgás egéről Ez a hét is jól kezdődik AZ EDZŐ NEM MŰEMLÉK A klub vezetői búcsúlátogatáson jogadták a labdarúgó­csapat távozó edzőiét. A több terítékes búcsúvacsorán a szakosztályvezető mondott pohárköszönt öt. Méltatta az edző érdemelt, azt az áldozatos, odaadó munkát, ame­lyet az elmúlt fél idényben kifejtett annak érdekében, hogy az együttes a 17 bajnoki mérkőzésen nem keve­sebb. mint három pontot tudjon szerezni, s ezzel fel­­küzdje magát az utolsóelőtti helyre. — Ürítem poharam az ősz mesterre, a labdarúgás ne­ves professzorára. Hálás köszönetét tolmácsolom az el­nökségnek a nem mindennapi munkáért, s kívánom, ugyanilyen energiával tevékenykedjen tovább^ a nyugdí­jasok függőkugli szakosztályánál. A szerződést ezennel közös megállapodással felbontom ... Felcsattant a taps, s ittak. Az edző meghatottan szo­rongatta kezében az ezüstözött, s a klub címerével éke­sített szépművű cipőgombolót, s szemmel láthatóan kereste a szavakat: — Nem is tudom, hogyan köszönjem meg a meleg szavakat. Amikor fél évvel ezelőtt ide kerültem, a csapat vezetői bizalmukról biztosítottak. Mint hangsúlyoztak, nem várnak tőlem csodákat, hogy megnyeressem a csa­pattal a BEK-et vagy a Világ Kupát. Nem tápláltak ha­mis illúziókat, hanem csupán azt kérték: lehetőleg nyer­jünk meg minden mérkőzést, s ami ugyancsak nem lehe­tetlen, a bajnokságot is ... Egy pillanatra elakadt a szava, aztán folytatta: —' Mindezen szerény kérések ellenértékéül szabad \ G SZABAD FÖLDMŰVES 1968. július 27. kezet kaptam, s jóformán nem tudtam olyan igényekkel előállni, hogy a vezetők nyomban ne teljesítették volna. Egy ízben például azt kértem, hogy kössék meg a gond­nok kutyáját az edzések ideje alatt, mert az idény vé­gére nem lesz használható nadrág a szertárban. Monda­nom sem kell, másnap megkötötték. Közvetlen utána azzal álltam elő, hogy lehetőleg ne kapufához kössék, mert huszonnégy óra leforgása alatt a tartalékkapus is bejelentette, hogy visszavonul az aktív játéktól. Most a bejelentés utáni órában nem volt probléma a kutya. Betették az ellenfél öltözőiébe. Ebben az időszakban sze­reztük azt a három pontot. Ivott egy kis ásványvizet, mert kiszáradt a torka. Persze tudom, mindent ők sem tudtak megoldani. Egy­szer baráti beszélgetésen felemlítettem, hogy a bajnok­ság megnyerése körül lesznek apró bökkenők, mivel néhány játékosról az alaposabb képességvizsgálaton ki­derült, hogy nem minden esetben tudja eltalálni a lab­dát. Különösen akkor nem, ha az mozog. Mire az elnök kijelentette, hogy ez nem a Real Madrid, s ha ilyen labdarúgókkal rendelkeznének, akkor rámennének az Interkontinentális Kupára. Egyébként is ebben a csapat­ban azért több van, mint amennyit eredményei elárulnak, dacára hogy páran haragusznak egymásra, egy-ketten az edzőre, meg ilyesmik. — Hozzá kell még tennem, hogy bennem is volt hiba. Néha túl sokat követeltem. Egyszer hirtelen haragomban rákiabáltam a szélsőre is, hogy szaladj már, te lafhár. Azóta már rájöttem, hogy elgaloppíroztam magam. Bú­csúzóul még annyit: az előző huszonhat helyen megkö­zelítőleg sem töltöttem ilyen napokat. Aztán megcsókolt mindenkit, még a balszélsőt is, és ment. A vezetők sokáig integettek utána, __ v. s. A vörös Füleknek’, ennek a dél-szlovákiai kisvárosnak labdarúgása hul­lámvölgyben vergődik. Ezzel szemben * birkózás fénykorát éli. A labda­rúgás elárvulásának okait nem nagyon Ismerem, nem volt módomban a fülek! sportélet valamennyi összetevőjét, azok egymáshoz való viszonyát tanulmányozni. Ezúttal a könnyebb és szimpatikusabb ténnyel, a Füleken virágkorát élő birkózó sport sikerekben gazdag útjával kívánok foglalkozni. Hiszen most 20 éve annak, hogy 7 telkes fiatal füleki birkózó az ottani mostoha körülmények miatt, kétnaponként Losoncapátfalvára járt edzeni. A Polana melletti sportegyesület birkózó-szakosztályának sikereit gazda­gították. Bajnokságot nyertek az apátfalusiak. Közben nem adták fel a reményt, hogy felfigyelnek rájuk a fülekiek, s otthonra találtak saját vá­rosukban is. Évekig tartott a harc, kilincsezés, amíg teret biztosítottak maguknak a telkes fiúik. Jól emlékszem még, amikor Vjnár Dezső és tár­sainak kezdeményezésére megindult a füleki sportcsarnok építése. Mennyi akadályt, nehézséget keltett leküzdeniük ezeknek a kiváló sportemberek­nek, míg felépült a füleki sportcsarnok. A sportszövetség minden pénzét Besztercebánya, Zsolna, Zólyom és a „többi szocialista összeköttetést“ él­vező városok emésztették fel. A vörös Füleknek legfeljebb fillérek jutot­tak. Fülek régi sportembereinek, kommunistáinak öntevékenységre volt szükség, hogy végül is felépülhessen Füleken a sportcsarnok, megindul­hasson a birkózó sport, mely ma már nevet és rangot biztosít a dél-szlo­vákiai kisvároskának a birkózóik körében. Mikor aztán elkészült a sportcsarnok, a 7 füleki immár kellő rutinnal rendelkező birkózó hazatért, ök voltak az úgynevezett „alapitő tagok“. Közös erővel láttak hozzá a közös ügyért folytatott harchoz. Mert bizony harc volt a javából a közöny és a meg nem értés ellen. És ha a birkózók már elcsüggedtek, Hegedűs Lajos, a csapat telkes és ma is aktív veterán harcosa fáradhatatlanul kitartásra biztatta társait és szervezte a fiatalokat. A csapat fokozatosan tört előre, és 1965-ben már köztársaságunk II. ligájá-Hervadozik a labdarúgás, virágzik a birkózás Füleken nak C csoportjában szerepeltek a füleki birkózók. S mindjárt az első évben Snina és a kassai Lokomotíva mögött a harmadik helyen végeztek. 1966- ban pedig már II. liga C-csoportjának bajnokságát is megnyerték. Tavaly a II. liga bajnokságát veretlenül nyerték meg már másodszor. Sőt... már az első liga küszöbén is álltak a füleki birkózók... Csupán anyagiakon múlik, hogy nem ott szerepelnek. — Sajnos, nem bírnánk az I. ligát anyagiakkal. Ez az, ami visszatart bennünket attól, hogy a feljebb jutásért verekedjünk, — mondotta nekem Hegedűs Lajos. — Számunkra még a II. liga kétszeri megnyerése is nagy teljesítmény volt... Hegedűs Lajos a füleki sport mai helyzetét így vázolja fel: — Ifjúsági csapatunk az eddigi 6 bajnoki mérkőzése után Bánovce mö­gött a 2. helyen áll. Mindössze fél pont a lemaradásuk... Az első csapat pedig jelenleg a negyedik helyen áll Nyitra, Prievidza és Kassa mögött. — Az ifjúságiakkal ífj. Krahulee Zoltán, egyesületünk neveltje foglalko­zik. Harminc fiatal űzi jelenleg ezt a nehéz sportot, s biztosítja számunkra az utánpótlást. A fiatalok igen tehetségesek, amit bizonyít az is, hogy Illés személyében országos ifjúsági bajnokunk is van már. A Kovomier Fifakovo első csapatával Hegedűs Lajos foglalkozik, aki 44 éves kora ellenére még mindig aktív versenyző. A nehéz súlyúak csoport­jában birkózik és készíti elő a bajnoki küzdelmekre az első teljes csa­patot. A füleki Kovomier birkózói valamennyien „munkás-gyerekek“, akikre méltán büszkéik a fülektek, s joggal nevezik ma őket a városka első számú sportolóinak... Hiába, kegyvesztettek lettek az eredményt felmutatni nem tudó dédel­getett labdarúgók. Akad-e vajon néhány olyan telkes harcosa a labda­rúgásnak, mint azok, akik a birkózósportot a mai színvonalra felküzdöt­tük ... Milyen szép lenne, ha a fülekiek a kiváló birkózók mellett kiváló futballistákkal és az általuk elért jó eredményekkel dicsekednének ... Sólyom László, Losonc ERESZTREJTVÍNY ÚJ SZERVEZET VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 17. és 1. sorban. 10. A I munka és az ener­­! gia egysége. 11. juttat. 12. Görög j betű. 13. Szovjet sakkmester — ex­­világbajnok. 14. Fegyverét használ­ja. 16. Országos Társadalmi Intézet röv. 19. Láda egy­nemű betűi. 20. Be­cézett nagymama. 22. Épület. 24. A két partot köti ösz­­sze. 25. Halfajta. 26. Nem egészen szűk. 27. Mátka. 29. Római ötven­kettő. 31. Kettős betű. 33. Lambare­­hében van! 35 Kecskehang. 36. Nemzetközi segély­kérő jel. 37. Folyó­ágy. 38. A mada­rak királya. 39. Fo­lyó a Szovjetunió­ban. 41. Gyom. 43. Helyrag. 44. Szerb népi tánc. 46. Arzén-ban van! 48. Rosszindulatú daganat. 49. Jókai | Aranyembere. 50. E. T. 0. 51. Művészet franciául. 53. Egy Bécsben. 55. Nem tegnap. 60. Sírfelirat. 62. Ádám Éva. 64. Fél ital. FÜGGŐLEGES: 1. A függőleges 17. folytatása. 2. Energia. 3. Nem egészen agg. 4. Francia névelő. 5. Állami ille­ték. 6. Kanton Svájcban. 7. Igavonó ! állat. 8. Fél atom. 9. A ház része. 15. Római kétezer. 17. A vízszintes 1. folytatása. 18. Énekhang. 20. Lírai költemény. 21. Fohász. 22. Víziállat. | 13. Keverten szí. 28. Sír. 30. Izomkötő. 32. Gyümölcs. 33. A melléknév felső­fokának jele. 34. Öltözék. 35. A kígyó teszi. 40. Cipész szerszám. 42. Terü­letegység. 44. A Moszkva baloldali j mellékfolyója. 45. Mutatószó. 46. Visz­sza: iker ragok. 47. Muzsika. 52. Fedd. 54. Szláv név. 56. Angol világos sör. 57. Visszafél! 58. Nesze közepe. 59. Zamat (ford.). 61. Tamás Károly. 62. Keresztül. Beküldendő: a vízszintes 1, függő­leges 17. és 1. számú sorok megfej­tése. A Szabad Földműves 28. számában megjelent keresztrejtvény megfejtése a következő: Belező András, Túróczy Judit, Boris Ildikó, Kozma István, Tóthné-Kovács Annamária. Könyvjutalomban részesülnek: Szabó László, Rimaszécs Plachy Imre, Kassa Marosvölgyi Nándor, Kolozsnéma Varga János, Garamkövesd Szerencsés Mária, Kyselica

Next

/
Oldalképek
Tartalom