Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-27 / 30. szám

A harcsa elég későn „ébredő“ halunlk. Bár a jég zajlása sokszor kiveri fekvéséből, mfigis a víz nagyobb fokú felmelegedése készteti csak erőteljesebb mozgásra. Míg a csuka februárban és márciusban elivik és a süllő is eleget tesz fajfenntartási ösztönének április folyamán, addig a harcsa csak május végén, június elején ívik, amikor már a víz tartósan felmelegszik, és megközelíti a 18 főket. A mostani váratlan meleg tavasz úgy látszik szokatlanul korán indította útjára a harcsát. Még éjszaka, a legzavarosabb vízben is rátalál a felkínált természetes vagy mesterséges csalira. A természetes csalik közül zavaros vizen a mozgó hal, a gilisztacsokor, pióca, nadály az eredményes; a letisztult vízben viszont a lótetű, apró béka, baromfibél stb. A mélyen vagy sokszor vízközt vezetett villantóikra is gyakran rákap a harcsa, és nemegyszer váratlanul érkezik, meglepi a balinozó horgászt. Rendszerint hajnalban, de nyáron délben, este is kap.

KAP A HARCSA

Apró szeme nem nagyon segítheti a tájékozódásban, így mozgását más érzékszerve irányítja. Oldalvonal érzékszerve, amely a víz áramlását, rezgését fogja fel, nemcsak a törzs oldalán, hanem farkán és fején is igen fejlett. A fejen levő és 4 rezgéseiket felvevő érzékszervek segítségével megvakítva Is pontosan elkapja a közelében úszkáló halat, bajuszán és ajkain levő érzéksejtjeinek érintése pedig rögtön kiváltja nála a nyelésl reflexet. Ezért ne csodálkozzunk, hogy a körömnyi villantőt is megtalálja, és el is kapja. Akadása tompa, fenekesen pedig erőteljes húzás. Bevágáskor legyünk mi is határozottak, mert kemény szájába jól be kell húzni a horgot. A 10 kilón aluli harcsák rendszerint állandóan úsznak a horgon, a nagyobbak viszont a mélybe menekülnek, és „lefekszenek“. Nem egyszer hemperegve, magukra csavarják a zsinórt, és így fejük rándításával könnyen el Is szakítják. Fárasztásukat nem nagyon lehet siettetni, és rendszerint a horgász is belefárad mire egy valamire való harcsával megbirkózik. A megfekvő harcsát a zsinór apró rángatásával vagy a bot ütögetésével indíthatjuk újra el. Valahogy úszásra kell kényszeríteni, hogy kifáradjon és megadja magát. Nincs nagyobb izgalom, mint amikor a víz örvényleni kezd, mert a harcsa már a vízszint közelében köröz, sőt nagy levegőbuborékokat is kibocsát. A levegő felbpggyanása a harcsa fáradásánaik jele. Ilyenkor rövidesen megjelenik a víz felszínén, és akkor látja csak a horgász Is, hogy „kivel“ van dolga.

Ilyenkor kell a legnagyobb óvatosság, mert a rövid zsinóron úszó harcsa mégfutamodása végzetes lehet. Nehogy befékezzük erősen az orsót. A felfekvö harcsát legjobb vágóhoroggal, kampóval vagy szükség esetén puszta kézzel alsó állkapcsánál fogva csónakba vagy partra emelni. G.

Ooddlatof ,,recipe“

A múlt évszázadokból ránk maradt írások ts őriznek azonban néhány érdekes „recipét", és ki tudja, azok nem Jobbak-e, mint a mai finom csomagolású gyári távcsalik. Lássuk, mivel csalták dédapáink horoghoz a halat,

Jgy többek közt — írja egy régi újság — ajánlják a macska vagy a házinyúl húsát liszttel, mézzel keverve; birkavért stb. Csalogatóul pedig minden kigondolható mixtúrát, blrkabelet, gémolajat — azaz a gém zsír-, ját —, marhatrágyát vérrel és csírázott zabbal keverve, kőolajat és más illő olajokat, sőt még kenyérhajpasztát ürülékkel is.“

Ügy látszik, hogy a múlt század horgászai sem lelkesedtek mindig az ilyen csalikért, mert az idézett anyagok alkalmazásához a hajdani sorok írója a következőket fűzte még: „Mindezeket próbálják meg ők — már mint kitalálóik — de azért egy recipét kuriózum kedvéért mégis leírok, talán megpróbálja valaki." Es most következik a „recipé".

„Öreg, romlott, penészes, nem sós sajtot apróra reszelünk, ehhez öntjük a faolaj alját, éspedig annyit, hogy az egész híg pépet képezzen. Ehhez teszünk omlón egy kis kámfort, éspedig ha a pép fél kiló, 8—10 grammot, amely azután a péppel jól erősen összedörzsölendő. Ekkor annyi búzakorpát keverünk hozzá, míg a keverékből kis golyócskákat lehet formálni. Ezeket a golyócskákat azután a kiszemelt horgászó helyre szórjuk egy nappal a célba vett

horgászat előtt. Hihetetlen mennyiségű mindenféle halat csábít ez az élvezetes mixtúra az illető helyre."

Azt kellene most csak kipró■< bálni, hogy változott-e azóta a halak gusztusa. Rajta horgásza társak, itt az üdvözítő ,jecipe".

Egy hal, amely csomót köt önmagán

8

VADASZ

HAlASZ

El tud-e olvasónk képzelni egy halat, amelynek négy szive van, szeme viszont nincs, amely hónapokig él táplálék nélkül és csomóba tudja kötni önmagát? Nem? Pedig van ilyen hal. Neve nyálkás angolna vagy vakhal, a mélytengeri halak csoportjába tartozik. Külseje jelentéktelen, húsa a gumihoz hasonó, s ezért nem vonzó halászzsákmány sem az ember, sem a tengeri ragadozó számára.

Annál inkább érdekli azonban a természettudósokat, ez a halfajta, mert a gerincesek legalacsonyabb fajához tartozik. Szervezeti felépítése és életmódja csak az utóbbi Időben vált ismeretessé. Húsz fajtája van, ezek közül talán a legérdekesebb a csendes-óceáni vakhal. Teste 25—40 cm hosszú, a tenger mélyén él 20—300 méter mélységben. Mélyen az iszapba fúrja magát, a homokos részeket elkerüli. Riükán eszik, testében nagy ^sírtartalék van, anyagcseréje pedig igen lassú. Egy amerikai természettudós '.ét hónapig tartott akváriumban egy nőstény vakhalat táplálék nélkül és az ennek az

időszaknak a végén Ikrákat rakott lel

Mint a neve is mutatja, ennek a halfajtának nincs szeme, csak két fényérzékeny pigmenfolt a fején. A látás érzékszervét a különlegesen fejlett szaglóérzék és az érzékeny tapogatók pótolják.

Amikor megéhezik, kibújik az iszapból, s a vízben úszva, fejét lassan jobbra-balra ingatva a szaglászó kutyára hasonlít. Ha zsákmányt észlel, nyílként suhan előre,'k körülfonja áldozata testét, és éles nyelvével feldarabolja húsát. Áldozatának fojtogatása közben testét csomóba is köti, hogy még halálosabb legyen a szorítása.

Vérkeringés! rendszere szintén különös. Szíve a koponyájában helyezkedik el és munkáját a vénáikban lévő „pótszívek“ segítik. A négy szív más-más ritmusban dobog, ugyanis a vakhalnak nincs szimpatikus idegrendszere, amely belső szerveinek működését Irányítaná és ellenőrizné.

Ellenálló valamennyi fertőző betegséggel szemben. A természettudósoknak nem sikerült ennek a különleges immunitásnak okát megállapítani.

(AUGUSZTUS)

A nem pisztrángos vizeken már jobb eredményekre számíthatunk. Ezt az is elősegíti, hogy a vízben rohamosan fogy a hal természetes eledele, főleg ott, ahol a vizek jól benépesedtek. Általában a meleg csökken, míg az éjszakai lehűlés növekszik. A légnyomás nincs olyan magasan, mint pl. júniusban és júliusban.

Augusztusban jobban kapnak a pontyfélék. Szorgalmas előetetés után horgászszunk főleg főtt burgonyával, valamint tejes kukoricával (főzve vagy nyersen), továbbá tésztával, kenyérrel stb.

Márnára zavaros vízben horgászunk a reggeli és esti órákban. Csalink földi giliszta, vízben élő álcák legyenek. Tücsköt is használhatunk, melyet réten, füves vízpartokon foghatunk. Sokan kishallal is fogtak nagyobb márnát, süllőt, balint, csukát, angolnát, harcsát és inenyhalat. Harcsára eredményesen használjuk a csíkhalat és a lótetűt. Aki kecsegéző helyeket tud, e hónapban használja ki az alkalmat, mert most jól kapnak. Kisméretű horgokat használjunk. Gilisztákkal és réti szöcskékkel csalizzunk. A reggeli és esti órák a legalkalmasabbak. A halászbotot tartsuk kézben és kapáskor azonnal bevágjuk.

Ezúton is figyelmeztetjük a halászokat, hogy méreten aluli halakat kifogni tilos, ezeket engedjük vissza a vízbe. A horgot óvatosan távolítsuk el. Ez a szabály a ragadozókkal szemben a pisztrángos vizeken nincs érvényben.

Pisztrángos vizeken a halászatot reggel 5 órától este 20 óráig gyakorolhatjuk. Ez az utolsó hónap, mert szeptemberben tilos a pisztráng fogása. Máskülönben e hónapban a pisztráng jó étvággyal kap, de kár az ikrás és főleg a tenyésztésre alkalmas pisztrángok kifogása. A műlegyek főidénye elmúlt. Mindamellett próbálkozzunk palmerekkel, használjunk coachmant, cinnamont, flyt és august duót, valamint az univerzális March Brownnalt, Hardys Favoritét, Woodcoch green (red és Bine Quil műlegyeket. A pérhalat is műléggyel fogjuk.

(SM1