Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-14 / 50. szám

Bratislava, 1968. december 14. Ara L— Kis XIX. évfolyam, 30. szám. A SZABAD FÖLDMŰVES SZERKESZTŐSÉGE A KA­RÁCSONYI ÉS AZ ŰJÉVI ÜNNEPEK ALKALMÁVAL KETTŐS SZAMOT AD KI. AZ 51 —52. SZÄM 32 OL­DALON JELENIK MEG GAZDAG ÉS ÉRDEKES POLI­TIKAI, SZAKMAI, KULTURÁLIS ÉS SZÓRAKOZTATÓ írásokkal, olvasóink, akik lapunkat példá­nyonként väsäroljäk, előre biztosítsak EZT AZ ÉRTÉKES SZAMOT AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL. ÜLÉSEZETT AZ EGYSÉGES PARASZTSZÖVETSÉG A Parasztszövetség Központi Bizott­sága a Bratislava melletti Juron szlo­vákiai értekezletet tartott a járási előkészítő bizottságok elnökeinek a termelési igazigatóságok és a mező­­gazdasági társulások igazgatóinak, va­lamint az egyénileg gazdálkodó föld­művesek képviselőinek részvételével. Az értekezlet küldetése a parasztszö­vetség járási konferenciáinak egysé­ges előkészítése és egyéb fontos teen­dők megvitatása volt. Az értekezletet a Parasztszövetség Központi Bizottságának elnöke Pavol JonáS mérnök nyitotta meg. — Mindannyian megállapítottuk — mondotta —, hogy nagy szükség volt egy olyan szervezetre, amely a föld­művesek érdekelt képviseli. Ezért ala­kítottuk meg Nyitrán az Egységes Pa­rasztszövetséget. — Nehéz körülmények között dol­gozunk — folytatta JonáS elvtárs —, mert csupán (három irodahelyiség áll az Egységes Parasztszövetség Köz­ponti Bizottságának rendelkezésére, és így bizony nem könnyű a mun­kánk. Ezután foglalkozott a járási konfe­renciák előkészítésének feladataival. Többek közt rámutatott arra, hogy a kormány 1968. november 11-i határo­zata értelmében a termelési igazgató­ságok és a termelési társulások, to­vábbra is megmaradnak, mint a mező­­gazdasági termelés hivatalos irányító szervei. Ezek után komoly nehézsé­gekbe ütközik a parasztszövetség gaz­dasági küldetésének megvalósítása. Meg kell találni az állam érdekeinek, így a mezőgazdasági társulások, vala­mint a parasztság érdekvédelmének, az Egységes Parasztszövetség küldeté­sének összehangolását. A parasztszö­vetség ragaszkodik a szövetkezeti és az egyénileg gazdálkodó parasztok Nyitrán, 1968. július 9—11-én elfoga­dott alapszabályzatához. Mivel a mezőgazdaság hivatalos szervei tovább fognak működni, ezért felvetődik a kérdés, milyen formában dolgozzon a parasztszövetség. JonáS elvtárs négy alternatívát — lehetősé­get ismertetett, amelyek közül jelen­leg átmenetileg a legelfogadhatóbb az, hogy a járási mezőgazdasági tár­sulások egyúttal a parasztszövetség járási szövetségét is képviselnék. Vagyis összehangolni a mezőgazdasá­gi társulásokat a parasztszövetséggel. A parasztszövetség főtitkára Viktor Mráz mérnök a járási konferenciák előkészítésének a fontosságával fog­lalkozott. Javasolta, hogy kerületen­ként még ez év decemberében leg­alább egy konferenciát szükséges len­ne megtartani. Ennek tapasztalatai alapján januárban lehetne a járási konferenciák zömét megszervezni. To­vábbá örömmel ismertette a résztve­vőkkel, hogy az Egységes Parasztszö­vetség napról napra terebélyesedik. November 30-ig a nyugat-szlovákiai kerületben 377 alapszervezet alakult meg, 50 564 taggal. A közép-szlovákiai kerületben már 384 alapszervezet van 37 537 taggal, és 29 egyénileg gazdál­kodók helyi szervezete működik 1270 taglétszámmal. A kelet-szlovákiai ke­rületben 221 alapszervezetet 19 701 taggal és 35 egyénileg gazdálkodók szervezetét 1583 taglétszámmal tartunk nyilván. Mindent összevetve Szlová­kiában az Egységes Parasztszövetség­nek már 110 655 tagja van. A vita központi témája az volt, hogy hogyan kapcsolódjék a parasztszövet­ség a termelési társulásokhoz. A részt­vevők arra a meggyőződésre jutottak, hogy a felmerült kérdés megvitatása alapos felmérést igényel, ezért egy hattagú előkészítő bizottságot válasz­tottak (kerületenként két képviselő), amely hivatva lesz a parasztszövetség­nek a mezőgazdasági társulásokhoz való kapcsolódásának formáját és módját kidolgozni. Kajtor Pál %r«rÍT rn T nirfÍT A SZARAT0VI TENGER NYÍLT LEVEL PARTJÁRÓL KEDVES MUZSLAI BARÄTAINK! A mi régi Volga-partt Natalinónk már tulajdonképpen nem a folyó mentén fekszik, hanem a szaratovt tenger-partján. A Volga annyira ki­szélesedett, hogy nem látni a túlsó partjára. Az új Natalinó tehát szinte teljesen megváltozott, a falu szép zöld, s különösen a központja épült ki. Itt emelkedik magasba az új művelődési otthon, az Iskola, óvoda és a szövetkezet székházának kétemeletes épülete. A központt térről széles utcák ágaznak el, melyek házal újak, modernek, mindegyik körül kis kert, s a háztetőkön a rádió- és televíztóantennák erdeje látható. A vil­lanyáram száz és száz lámpát gyújtott ki a kolhoz tagjainak otthonában, hajtja gépeinket a gazdasági udvarokon és a műhelyekben. A falu épí­tésébe kolhozunk, amely Marx Károly nevét viseli, eddig mintegy millió rubelt fektetett be. Ha végigtekintesz falunk utcáin, egyszerűen lehetet­len összehasonlítani a jelent a múlttal. A szegény sztyeppi emberek unokát ma újítók, növénytermesztők, állattenyésztők. Az év befejezése előtt állunk. Vajon mennyiben különbözik ez az év az előzőektől? ... Az egész kollektív kitűnő munkája nyomán 400 ezer rubellel többet pro­dukáltunk, mint amennyit terveztünk. Mert a nataltnóiak nagyon jól fejükbe vésték Marx Károly mondását: „A munka a gazdagság apja, a föld az anyja." Immár többéves hagyományra tekint vissza a szaratovt terület és Nyu­gat-Szlovákia barátsága. Ez a barátság még a fasizmus ellent harc idején pecsételődött meg. Vérrel pecsételődött meg. A ml natallnót testvéreink közül többen vettek részt Prága és az egész ország felszabadításában, hoqy csak néhány nevet említsünk: Jegorov, Szemanytn, Raztn, Uljanov, de még sokan mások ts. A mi barátságunk örök időkre szól. A múlt év folyamán, bár levél útján, ismeretséget kötöttünk Veletek, kedves muzs­­lat Elvtársak. Nagyon örülünk meghívásotoknak és elfogadjuk azt. Sze­retnénk, ha Ti is minél előbb meglátogatnátok bennünket, hogy meg­mutathassuk Nektek gazdaságunkat, a Szaratov tengert. Élve azzal a lehetőséggel, amelyet a Szabad Földműves szerkesztősége nyújt szá­munkra, szívélyes üdvözletünket küldjük, sok sikert kívánunk Mind­­annyiotoknak az új esztendőben. G. V. REVIZCEV, P. G. BELOV, a pártszervezet titkárának helyettese a Marx Károly kolhoz elnöke A Dunaszerdahelyi Baromfifeldolgozó Üzem nemcsak jó minőségű konzer­­vekkel látja el a piacot, de nagy mennyiségű broiler csirkét is feldolgoz. Képünkön a gyár egyik példás dolgozója Wolnerné csomagolás közben. (Riportunk a 3. oldalon.) Befejezték a mélyszántást + Jó volt a munkaszervezps -4- Brigádosok is segítettek -4- A prémium mindig serkent. Emelkedik a földművesek nyugdíja Szlovákiában 191 ezer nyugdíjat emeltek £ Az átlagos járadék 155 koronával magasabb £ A nyugdíj­­emelés főleg a földműveseket érin­tette 0 A nyugdíjasok 40—100 koro­na rendkívüli juttatást is kapnak # Szerkesztőségünk az ó-évben sok levelet kapott falusi olvasóinktól nyugdíjrendezés ügyében. Ebből is láttuk, hogy ez az égető probléma sürgős megoldásra vár. Azonban volt idő, amikor csak sovány vigaszt ad­hattunk olvasóinknak, mert a nyug­díjak országos rendezése még nem került előtérbe. Akkoriban jó példák alapján bíztattuk a szövetkezeteket, hogy a lehetőségekhez mérten a szo­ciális alapból egészítsék ki nyugdíja­saik havi járadékát legalább 400 ko­ronára. Ez a mozgalom bizonyos eredménnyel járt, azonban végső megoldást mégsem hozott. De már akkor megcsillant a remény, hogy állami szinten is rendezik majd a földművesek nyugdíját. A napokban Ján Kubin, a bratisla­­vai nyugdíjintézet Igazgatója olyan nyilatkozatot tett, amelyet örömmel vethetünk papírra. Szerinte határidő előtt szlovákiai méretben mintegy 191 000 nyugdíjat emeltek. A nyugdíj­­emelés visszatükrözi az egyes kerü­letek ipari szintjét is, mert a nyugat­szlovákiai kerületben közel kétszer annyi nyugdíjat kellett emelni, mint a közép- és kelet-szlovákiai kerület­ben. Ugyanis meg kell jegyezni, hogy a nyugdíjak emelése főleg a földmű­veseket ■ érintette. A nyugdíjemelés 30 százaléka szövetkezeti tagokra, 28 százaléka egyéni gazdálkodókra, to­vábbi 22 százalék pedig olyan nyug­díjasokra vonatkozik, akik szintén falun laknak és alacsony nyugdíjat élveznek. Az 1968-as nyugdíjemelés tehát mintegy Vi részben a földmű­vesekre vonatkozott. Érdekes a nyugdíjelosztás aránya is. Csehszlovákia történetében első ízben fordult elő, hogy a nyugdíj­­emelésre szánt összegből Szlovákia többet kapott, mint a cseh országré­szek. A kormány nyugdíjemelésekre összesen 364 millió koronát fordított, és ebből Szlovákiára 57,1 százalék jutott, azonban ahhoz, hogy az összes igényeket kielégíthessük, még további fél millió koronára lenne szükség. Ezek az adatok is azt igazolják, hogy a cseh országrészekben lényegesen magasabb az átlagos nyugdíj, mert ott sokkal több a gyár és sokkal több az alkalmazásban dolgozó. Viszont Szlovákiában még mindig aránytala­nul sokan dolgoznak a mezőgazda­ságban, melynek természetes követ­kezménye, hogy az átlagos nyugdíj alacsonyabb, mint a cseh országré­szekben. A nyugdíjrendezések után Szlovákiában az átlagos havi nyugdíj 155 koronával emelkedett. Az igazgató tájékoztatása szerint a nyugdíjrendezések körül nem volt különösebb nehézség, a beérkezett kérvényeknek mindössze csak 3 szá­zalékát kellett visszaküldeni kiegé­szítés végett. Az 1968-as évre tehát igen sok nyugdíjas gondolhat vissza megelégedéssel. Azonban még mindig nem lehetünk megelégedve. Ország­járás közben sok olyan nyugdíjassal találkozhat az ember, akik még most sem kapják meg a havi 400 koronát. Az igazgató szerint főleg olyanokról van szó, akik még részben dolgoznak is. Azonban szerinte, ha ezek a nyug­díjasok már nem dolgoznak, és meg­élhetésük főleg a nyugdíjra szorul, az új évben legalacsonyabb havi já­rulékuk 440 korona lesz. Ha a nyug­díjas családtagot is eltart, akkor 640 korona. Ez az alsó határ. Ez termé­szetesen a helyi körülményektől és viszonyoktól függően magasabb is lehet. Ha a nyugdíjas felesége is nyugdíjképes, akkor annak öregségi nyugdíjat ismernek el és a férj és feleség együtt 745 koronát kap. A múltban és ma is sok gondot okozott és okoz az alacsony szinten gazdálkodó szövetkezetek megörege­dett tagjainak nyugdíjrendezése. Ed­dig a törvények értelmében csak 280 koronát kaphattak havonta. Most azonban olyan törvényjavaslaton dol­goznak, amely előreláthatólag már 1969. január 1-től lehetővé teszi, hogy az alacsony szinten gazdálkodó szövetkezetek nyugdíjazott tagjai is havi 440 koronát kapjanak, férj-fele­ség esetében pedig 640 koronát. Ez­zel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a szövetkezeteknek is törekedniük kell arra, hogy maga­sabb szinten gazdálkodjanak. Mert az ilyen szövetkezetben dolgozó ta­gok már az ipari dolgozókhoz ha­sonlóan kapják a nyugdíjakat és más Juttatásokat. Szlovákiában jelenleg a szövetkezetek 40 százaléka gazdál­kodik magasabb szinten, és nyugdíja­zott tagjaik már megkapják a havi 1000, sőt 1600 koornát is. Tehát nyu­godtan tölthetik a még hátralevő éveiket. Azonban a szövetkezetek to­vábbi 60 százalékában még mindig — a rendezések után is — alacsony a nyugdíj. Tehát a tagok kérjék, a lehetőségekhez mérten a vezetőség tegyenek olyan lépéseket, hogy szö­vetkezetük minél előbb magasabb szinten gazdálkodjon, hogy így öreg­ségükre ne érezzék magukat megká­rosítva. Az új év újdonsága, hogy a nyug­díjasok rendkívüli juttatásokban is részesülnek. A nyugdíjintézet szerint Szlovákiában 720 ezer nyugdíjas kap az új évben havi 40—100 korona rend­kívüli juttatást. Általában a nyugdíjak, az emelkedő megélhetési költségeket figyelembe véve, az új évben 8,7 szá­zalékkal emelkednek. Az emelések, amint már mondottuk, főleg a föld­művesekre vonatkoznak, ami azt je­lenti ,hogy ha nem is nagy mérték­ben, de javulnak a nyugdíjas földmű­vesek életkörülményei is. És hamaro­san eljön az idő, amikor ők is olyan nyugdíjakat élvezhetnek majd, mint az ipari dolgozók, ami helyénvaló is, mert a földművesek semmivel sem dolgoznak rosszabbul, mint az ipari munkások, sőt idén olyan eredménye­ket értek el, amiért minden elisme­rést megérdemelnek, tehát a jő mun­káért megfelelő jutalom, ellenszolgál­tatás is jár. Bállá József elvégezték. Manapság már mindenütt tudják, hogy az őszi talajmunkának nagy szerepe van a téli csapadék tárolásában és végeredményben az aszályos időjárás elleni védekezésnél. Igaz, ezt már régebben is tudták, mégsem sikerült mindenütt e fontos munkát az erősebb fagyok beállta előtt elvégezni. Ez főleg azért történt meg, mert nem volt jó a munkaszer­vezés és nem vezettek be serkentő prémiumot. Az egyesült kéméndi szövetkezet­ben az idén közel 2000 hektáron kel­lett elvégezni a mélyszántást. Hogy ezt a fontos feladatot a traktorosok időben végrehajtsák, a közös irányí­tói prémiumrendszert dolgoztak ki. Az a traktoros, aki csak öt hektárt szántott fel naponta, semmi prémiu­mot nem kapott. Aki 5—7 hektárig szántott, az hektáronként 3 koronát, majd minden további hektárért 5 ko­ronát. így LUKACS ISTVÁN kéméndi traktoros 456 korona prémiumot ka­pott az elmúlt hónapban. KOPJAK ISTVÄN a kőhídgyarmati részlegen 407 koronát, s DOMONKOS KAROLY kicsindi traktoros pedig 452 korona prémiumban részesült. Kőhídgyarmaton már évek óta idő­ben elvégezték a mélyszántást. Ez nemcsak a szövetkezet traktorosainak a jó munkáját dicséri, hanem a Pár­kányi Celiúlózekombinát dolgozóiét is. KOCSIS PÄL és ZATYKÖ JÄNOS évről évre szabadságot vesznek ki és fő részeseik a mélyszántás gyors be­fejezésének. A két kiváló brigédos ezen az őszön is addig ült a vasnye­regben, míg naponta a 8 hektárt fel nem szántotta. így ketten több mint 200 hektáron végezték el a fontos talajmunkát. A kéméndi egyesült szövetkezetben tapasztaltak azt igazolják, hogy csak­is jó szervezéssel, a lehetőségek maximális kihasználásával és anyagi serkentővel lehet biztosítani a mély­szántás időbeni elvégzését. —tt— Lassanként teljesen elnéptelenedik a határ. Az őszi betakarítás minde­nütt befejeződött és a legtöbb mező­­gazdasági üzemben a mélyszántást is

Next

/
Oldalképek
Tartalom