Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-14 / 50. szám

A Nemzetgyűlés beruházási és építésügyi bizottsága megvitatta az Építésügyi Minisztérium jövő évi állami költségvetési javaslatát. Ezzel a problematikával immár másodízben foglalkozik a bizottság, mivel az első elemzésből kifolyólag néhány súlyos probléma merült fel, s ezek megoldása nélkül a költségvetést nem terjeszthetik a Nemzetgyűlés elé. E problémák között szerepel többek között a félkész épületek kérdése is, valamint a komplex lakásépítés kedvezőtlen helyzete. Tanácskozott a Nemzetgyűlés közszükségleti ipari bizottsága is. A belkereskedelem s a Központi Postaigazgatóság jövő évi terv-és költségvetési javaslatáról tárgyalt. A tervjavaslat szerint 154 milliárd korona értékű áru forgalombahozatalát kell biztosítani. Ez annyit jelent, hogy 14 milliárd korona értékű áruval több kerül a hazai piacra. Az alkotmányügyi bizottság ugyanakor elfogadta a kormánynak azt a törvényjavaslatát, amely a bányászoknak folyósítan dó hűségjutalmat szabályozza. Ezzel jutalmazzák ugyanis minden évben a bányászok nehéz, felelősségteljes munkáját és a foglalkozásuk iránt érzett hűségüket.

telső ízben találkoztak a héten K augusztus óta az újságírók a Nemzetvédelmi Minisztérium képviselőivel. Smoldas vezérezredes, a Csehszlovák Néphadsereg főfelügyelője a néphadsereg jelenlegi feladatairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. Elmondotta, hogy a minisztérium akcióprogramja alapján tovább erősítik néphadseregünk harcképességét és mindent elkövetnek az új kiképzési év sikere érdekében. Tudományos elemzések alapján a kiképzés új rendszerét vezetik be, amely négy-hathónapos ciklusra oszlik majd. Ennek értelmében a katonaköteles fiatalok két időpontban — mindig április 1-én és október 10-én — vonulnak be egységeikhez. Smoldas vezérezredes beszámolt arról is, hogy évről évre egyre kevesebb katonaköteles fiatalember vonul be, s a kedvezőtlenül alakuló népesedési körülmények következtében 1974 után valószínűleg lényegesen csökken a tényleges szolgálatot teljesítő katonák száma. Frantisek Kudrna alezredes, a minisztérium szóvivője a Nyugat-Németországban lezuhant repülőgéppel kapcsolatos kivizsgálás eredményeiről számolt be, majd említést tett arról Is, hogy Martin Dzúr tábornok, nemzetvédelmi miniszter jelenleg gyógyfürdőben kezelteti magát.

■Xiváteles nyugdíjak odaítéléséről ** szóló irányelveket hagyott jóvá a kormány. A kiemelt nyugdíj olyan polgároknak folyósítható az új irányelv értelmében, akik a gazdasági, a tudományos vagy a kulturális életben, a honvédelem, a közigazgatás vagy a közélet egyéb területein különleges érdemeket szereztek. Az új rendelet mindenekelőtt a legfelsőbb állami és társadalmi szervek funkcionáriusaira, a gazdasági, a politikai, a tudományos és a kulturális élet jelentős képviselőire, magas állami kitüntetések tulajdonosaira, a munkásmozgalom és az antifasiszta harc kiváló résztvevőire vonatkozik. A rendelet értelmében a kivételes nyugdíj csak 100—900 koronával lehet magasabb a törvényes nyugdíjnál, és nem haladhatja meg a havi 2500 koronát, viszont egészen kivételes esetekben különleges érdemekért ennél magasabb nyugdíj is folyósítható.

A CSKP ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

Az évzáró taggyűlések előkészítéséről

A CSKP Központi Bizottságának elnöksége részletes határozatot hozott j az alapszervezetek 1969-ben sorra : kerülő évzáró taggyűléseiről.

A párt alapszervezeteinek évzáró ! taggyűlése fontos párton belüli esej mény — hangsúlyozza a határozat I előszava. Az évzáró taggyűléseket I akkor tartják, amikor pártunk és népünk a CSKP KB 1968 novemberi és decemberi plenáris ülésein hozott határozatok szellemében fokozott erőfeszítéseket tesz a szocializmus további felvirágoztatása érdekében. E programadó taggyűléseken kitűzik a pártszervezetek további tevékenységének irányvonalát és alapvető fontosságú feladataikat, amelyeknek teljesítése folyamán létrejön a kommunisták nézet- és akcióegysége.

A párt alapszervezetei 1969. január

15. és március 31. között tartják meg évzáró taggyűléseiket a következő programmal:

— a javasló- és jelölőbizottság megválasztása,

— beszámoló a párt alapszervezet tevékenységéről és a pártpolitika megvalósítását célzó fő feladatok kitűzése,

— vita,

— a pártszervezet új bizottságának megválasztása,

— határozat és a pártalapszervezet tevékenységének akcióterve.

Az 1969-ben sorra kerülő évzáró taggyűlések részvevői elsősorban megvitatják a CSKP KB 1968 novemberi plenáris ülésén hozott határozatokat a párt legközelebbi fő feladataival kapcsolatban jóváhagyott rezolúciót, nemkülönben a CSKP KB decemberi ülésén hozott határozatokat, amelyek kifejezésre juttatják a gazdasági és államjogi kérdések rendezésével kapcsolatban pártunkra háruló legfontosabb feladatokat.

Az évzáró taggyűléseken éri el tetőpontját a pártszervezetek arra irányuló törekvése, hogy a kommunisták megértsék és részletesebben feldolozzák a CSKP KB említett határozaait. Ennek elsősorban abban kell negnyilvánulnia, hogy olyan, összefüggésükben teljes egészet alkotó, onkrét és reális intézkedéseket hagyjanak jóvá, amelyek megalapozzák a pártalapszervezet minden tagjának egységes politikai tevékenységét.

Ezeket a kérdéseket feltétlenül a pártszervezet által az előző időszakján kifejtett tevékenység eredményeinek elemzése alapján kell elbíálni. A pártszervezet tevékenységét eljesen tárgyilagosan, tehát minden 6 eredményre és minden fogyatékoságra utalva kell elbírálni. A pártzervezetnek egyben szem előtt kell tartania, hogy a párt eddigi tevékenységében észlelt fogyatékosságok többsége a múltban gyökerezik, s különböző okokból 1968 januárja után sem sikerült őket leküzdeni. A pártalapszervezeteknek azonban a január utáni fejlődéssel kapcsolatos pozitív tapasztalatokra kellene utalniuk, amelyeknek érvényesítése a párton belüli élet teljes kibontakoztatásához, köztársaságunk lakosságának széles rétegeiben a pártszervezetek természetes tekintélyének felújításához s pártunk vezető szerepének megszilárdításához vezethet. Mindez múlhatatlan feltétele annak, hogy pártunk a jövőben is vezető szerepet tölthessen be társadalmunkban, és tevékenységével hathatósan hozzájáruljon a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom szilárdításához s fellendítéséhez.

A CSKP KB elnöksége határozata további részében azokra a legfontosabb feladatokra hívja fel a pártszervek és szervezetek figyelmét, amelyekre utalva hangsúlyozza, hogy meg kell szilárdítanunk a párt eszmei és akcióegységét, el kell mélyítenünk a párton belüli demokráciát és a demokratikus centralizmust. Érvényre kell juttatnunk az öntudatos pártfegyelmet és a kommunisták tevőleges hozzájárulását a pártpolitika megvalósításához; társadalmunkban meg kell szilárdítanunk a párt vezető szerepét és ki kell bontakoztatnunk a szocialista demokráciát. A pártszervezetnek s az alapszervezeteknek ezentúl több figyelmet kell szentelniük gazdasági problémáinknak és az életszínvonallal összefüggő kérdéseknek.

A CSKP Központi Bizottsága, nemkülönben a többi pártszerv, azok osztályai és aktívái, tekintettel az évzáró taggyűlésekre, fokozott támogatásban részesítik az alapszervezeteket. Többek között arra is felhívják a figyelmet, hogy a párt jelenlegi feladatainak teljesítése érdekében olyan elvtársak töltsenek be tisztségeket, akik a párttagok és párton kívüliek teljes bizalmát élvezik, érvényt szereznek a párt marxi-lenini politikájának, következetesen teljesítik a CSKP KB határozatait s megfelelő képességgel rendelkezve meg tudják ítélni s magyarázni pártunk politikáját, melynek megvalósítására nemcsak a kommunistákat tudják megnyerni, hanem minden polgártársukat is.

A párt Központi Bizottságának elnöksége nagy jelentőséget tulajdonít az évzáró taggyűléseknek, és ezért elhatározta, hogy fokozatosan hoszszabb.idő folyamán tartsák meg őket. A pártszerveknek és szervezeteknek így alkalmuk adódik arra, hogy fokozott figyelmet szenteljenek az évzáró taggyűlések előkészítésének, hathatósan támogassák a pártszervezeteket és minél több vezető pártfunkcionáriusnak lehetővé tegyék, hogy e taggyűléseken részt vegyenek.

A CSKP KB elnöksége azt javasolja, hogy titkos szavazással válasszák meg a pártalapszervezetek új bizottságát. A CSKP Központi Bizottsága egységes választási rendet ad ki annak érdekében, hogy egységes legyen a pártszervezetekben végrehajtott választás.

A CSKP KB elnökségének a pártalapszervezetek 1969-ben sorra kerülő évzáró taggyűléseiről szóló határozata teljes szövegét a Pártélet közli. Ezenkívül cseh és szlovák nyelven 70 ezer példányban adják ki a határozatot.

Strájk - ügy

Sokéves tapasztalattal rendelkező anyagbeszerző (építészeti, gép- és autóalkatrészek, valamint különböző műhelykellékek beszerzése) családi okokból helyet változtatna.

Cím a szerkesztőségben

Olvasom a lapokban, hogy vasutassztrájk van készülőben, pontosabban az úgynevezett Fűtőházi Dolgozók Szövetsége sztrájkba kíván lépni, amiért a

Belügyminisztérium nem hagyta jóvá a szövetség alapszabályzatát.

Szó, mi szó, valóban érdekes lesz. A helyzeten ugyan nem sokat változtat, hisz még mindig jobb, ha nincs közlekedés, mint amikor rossz a közlekedés. Talán így gondolják a fűtőházi elvtársak is. Persze tagadhatatlan, hogy nekik is van igazuk. Mégis felháborító, hogy ebben az országban éppen a fűtőházi dolgozóknak nincsen szövetsége. Tessék csak elképzelni, fejlődésünknek ezen a fokán szövetség nélkül... — borzasztó. Szinte érthetetlen. Mert ha lenne ugyebár szövetség, talán akadnának fűtőházi dolgozók is. En ugyanis kétlem, hogy jelenleg vannak. Mert ha igen, akkor miért nem fűtenek? Miért késnek a vonatok, — miért fűtetlenek a vonatok? Miért, miért? Mert nincsen szövetség ... és ezt a Belügyminisztérium nem képes megérteni! Előre megmondom, hogy messzemenően helytelenítem ezt a döntést. Teljesen kiborított.

Sőt, bizonyos konkrét lépéseket kívánok tenni. Kilépve az eddigi illegalitásból, megalakítom a Fűtetlen és Rendszeresen Késő Vonatokon Utazó Ingázók Első Országos

Szövetségét (rövidítve: FRKVUIEOSZ).

Es mi is sztrájkba lépünk. Sőt, garantálom, hogy a sztrájkolást illetően immár hosszúéves tapasztalatokkal rendelkezünk. Néha órák hosszat is sztrájkolunk fűtetlen várótermekben. Miért fűtetlenek a várótermek? Egyszerű. Mert mindeddig nem alakult meg a Várótermi Fűtök Országos Szövetsége. Hát itt rejlik a hibák gyökere, kedves polgártársaim. Kevés a szövetség.

Miden a legnagyobb rendben lenne, ha szövetség lennel... Na és természetesen a szövetségen belül sok-sok szekció, a szekción belül sok-sok albizottság, az albizottságon belül sok-sok komiszszió ésatöbbi. S ha ez mind meglesz, nem nyílhat száj többé panaszra. Mert ha e bizottságokban mindenütt valóban becsüleesen gondolkodó fűtök, pékek, borbélyok, orvosok, tisztviselők, kétkezi munkások és így tovább dolgoznak majd, akkor már igazán nem lesz kinek utazni... de fűteni sem. Es különben is, minek utazni. Maradjon mindenki nyugton odahaza a,.. szóval odahaza!... (balogh)

Evvégi mérleg

A Nemzetigyűlés december 18—21-én megtartandó plenáris ülésével befejezi ezévi tevékenységét. A plenáris ülés napirendjére tűzött törvényjavaslatok száma — mintegy húsz — azt bizonyítja, hogy képviselőink az év folyamán valóban rendkívüli erőkifejtést igénylő munkát végeztek. A plenáris ülés programja is arról tanúskodik, hogy komoly dokumentumok jóváhagyásáról van szó. Hisz mindjárt az első napon a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról, továbbá két adótörvény tervezetről, a nyugdíjadéról, valamint az irodalmi és művészeti tevékenységből eredő jövedelmek megadóztatásáról tárgyalnak majd a képviselők. De a plenáris ülés munkarendjében jelentős helyet foglal el az államjogi rendezéssel kapcsolatos törvénytervezetek megvitatása. A tárgyalások továbbá külpolitikai kérdésekről, a nemzetközi szerződésekről és megállapodásokról folynak.

Á Nemzetgyűlés munkájával kapcsolatosan a héten sajtótájékoztatót rendezett annak elnöke Josef Smrkovsky elvtárs. A tájékoztatót élénk vita követte. Smrkovsky elvtárs egyebek között elmondotta, hogy a szövetségi parlament létrejöttéig a Nemzetgyűlés elnöksége látja el annak teendőit. Elmondotta azt is, hogy a szövetségi parlament elnökségének negyven tagja lesz, míg a Nemzetek Kamarájának és a Népi Kamarának egyaránt hat-hattagú elnöksége. A továbbiakban az újságírók rámutatták a jelenlegi belpolitikai feszültségre, amely valószínűleg azokra a kételyekre vezethető vissza, vajon folytatjuk-e januárban megkezdett utunkat, vagy sem. A Nemzetgyűlés elnöke kijelentette, hogy erre a kérdésre lényegében már válaszolt a CSKP Központi Bizottsága novemberi plénumának rezolúciója. Mi sem természetesebb, hogy politikai elveink, illetve ezek megvalósítása a párt és az egész dolgozó nép közös feladata. Smrkovsky elvtárs, mint már annyiszor ismét kijelentette, hogy nem híve a kabinetpolitikának, sőt nem elégséges a népet csupán tájékoztatni, hanem meg kell teremteni a szükséges előfeltételeket ahhoz, hogy aktívan beleszólhasson a politikai-társadalmi élet irányításába.

Nemzetgyűlésünk súlyos problémákkal terhelt évet zár le, tehát olyan munkát, amelyek messzemenően kihatnak hazánk történelmének további alakulására, s melynek nyomán alapvető, döntő fontosságú dokumentumok születtek meg. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy leszűrve tapasztalatainkat, január utáni politikánk pozitív vonásait, tovább lépjünk. Csak ez jelentheti dolgozó népünk számára a nyugalmas, boldog jövendőt, (b)

Új utakon a szakszervezeti mozgalom

fjustáv Husák elvtárs, az SZLKP KB első titkára a héten fogadta a CSEMADOK Központi Bizottságának küldöttségét, amelyet Dobos László, a CSEMADOK KB elnöke vezetett. A beszélgetés során, amely valóban szívélyes légkörben folyt le, megvitatták a köztársaságunkban élő nemzetiségek helyzetét rendező Alkotmánytörvény végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket, különösen pedig azokat az elveket amelyeknek alapján a nemzetiségek a Szlovák Szocialista Köztársaság választott és végrehajtó szerveiben lesznek képviselve. Ezt követően a vegyes lakosságú területek ifjúsági mozgalmával összefüggő problémákról, a CSEMADOK tevékenységével kapcsolatos kérdé sekről tárgyaltak. Minden bizonnyal örvendetes számunkra az a jelenség, amelyre az elmúlt hónapok során már felfigyeltünk, s amely azt példázza, hogy politikai életünk vezető személyiségei. s a nemzetiségek képviselői között egyre rendszeresebb a kapcsolat Bízunk benne, hogy a kétoldali tanácskozások meghozzák a várt eredményeket a nemzetiségek helvze tének rendezésével kapcsolatban is.

(—mre I

2 S/ABAD FftLDMOVES

1968. december 14.

Legnagyobb tagsággal rendelkező tömegszervezetünk kétségkívül a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, melynek gazdag hagyományai vannak. Története szinte összeforrt a kommunista párt történetével. Mind a szakszervezeti mozgalom, mind pedig a párt mindig a dolgozók érdekeinek képviselője, szószólója volt. Ennek ellenére a társadalom torzulásainak időszaka a szakszervezeti mozgalomra is rányomta bélyegét. Az FSZM sok tekintetben formális szervezetté vált, mely képtelen volt a dolgozók jogos érdekeinek maradéktalan teljesítésére. Az FSZM üzemi szervezetei igen gyakran az üzem, illetve a vállalat gazdasági vezetőségének alárendeltjei lettek, s így azok érdekeit képviselték. A szakszervezet képviselői ezáltal kellemetlen helyzetbe kerültek, mivel az üzem, illetve a vállalat érdekei nem mindig egyeznek az egyén, az alkalmazott érdekeivel. A szakszervezeti tevékenység formálissá válásának egyik legjellemzőbb példája a különféle — soha senki által nem érdekelt — munkaversenyek, kötelezettségvállalások szervezése. Nem ritkán a szakszervezet tagsági illetékének inkasszálása is formálissá vált. Számos üzemben a tagok éveken át nem is látták tagsági igazolványukat:

tagsági illetéküket a fizetésnél automatikusan vonták le. Abban az időben a taggyűlések nem voltak vonzóak a dolgozók számára, hiszen követelményeik ritkán kerültek napirendre. Hiba volt az is, hogy a szakszervezeti mozgalom egy időszakban nem eléggé vette ki részét a politikai tevékenységből. Több alapszervezet csupán felsőbb utasítások, parancsok végrehajtásával foglalkozott. Az üzem gazdasági vezetősége nem egy esetben a szakszervezet elnökét vonta felelősségre a terv nem teljesítéséért. Egyszóval a szakszervezet gyakorlatilag amolyan villámhárítóvá vált, mely a kellemetlenségek, szidalmak levezetésére szolgált

Érthető, hogy az a törvényszerűen bekövetkezett megújhódási folyamat, mely társadalmunkban megindult, a szakszervezet fejlődését sem kerülte el. Ez év márciusában sor került a Szakszervezetek Központi Tanácsának V. plenáris ülésére, majd júniusban egy országos értekezletre, melyen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom alapszervezeteinek küldöttei megtárgyalták az FSZM programját, melynek lényege a szocializmus és a dolgozók érdekeinek védelme, a szocialista társadalom demokratikus fejlődésének biztosítása, valamint a nemzetközi

munkásmozgalom iránti hűség és a proletár nemzetköziség gondolatának további elmélyítése. Mindez egyezik a szakszervezeti mozgalmunk forradalmi hagyományaival.

Az ország föderatív államjogi elrendezése természetesen a szakszervezeti mozgalomra is vonatkozik. A jövőben a szakszervezeti munka elsősorban a szakszervezeti szövetségekbe megy át. A föderatív elrendezés következtében cseh és szlovák szakszervezeti szövetségek alakulnak — Szlovákiában összesen 25. Az egyes szövetségeken belül — a szükségnek megfelelően — szekciók is lesznek. A legtöbb szlovák szakszervezeti szövetség már megtartotta alakuló kongresszusát, elfogadta akcióprogramját és alapszabályzatát. Az akcióprogramok közös vonása a dolgozók érdekeinek az eddiginél lényegesen alaposabb védelme. Egyik-másik szövetség — pl. a közlekedési dolgozóké — azt is hangsúlyozza, hogy végső esetben még a sztrájkoktól sem rettennek vissza jogos követeléseik kiharcolása során. Ugyanakkor rámutatnak a sztrájkok indokolatlan szervezésének veszélyességére is. Az akcióprogramok fokozottabb gondoskodást követelnek a női alkalmazottak — főleg a dolgozó anyák — számára. Némely esetben kérik a nyugdíjkorhatár csökkentését, bérrendezést, üdülők felépítését, a lakáskérdés megoldását stb. Az élelmiszeripari dolgozók szakszervezeti kongresszusán nagy vitát váltott ki a dolgozók karácsonyi ajándékozásának eltörlése is. Kiderült, hogy egyes üzemekben — ahol a felsőbb utasításokat nem értelmezték szóról szóra — az elmúlt években sem szüntették meg a karácsonyi ajándékozást.

Az alakuló kongresszusok közös vonása az is, hogy valamennyi hangsúlyozta a január utáni politika pozitív vonásai megőrzésének, folytatásának fontosságát. Ezt a Szakszervezetek Központi Tanácsának minap megtartott X. plenáris ülése is alátámasztotta. Sok szó esett a plenáris ülésen a lakosság életszínvonaláról is. Az ülés résztvevői kétségüket fejezték ki amiatt, hogy a jelenlegi áremelkedések ellenőrízhetők-e. A vitában követelték, hogy az ármódosításokat a Szakszervezetek Központi Tanácsénak plénuma is tárgyalja le. A X. plenáris ülés legtöbbet hangsúlyozott gondolata: az új szakszervezeti politikát a gyakorlatban következetesen meg kell valósítani.

Dolgozóink szilárdan hiszik, hogy ez meg is valósul. (F-e)

KOMMENTÁRUNK