Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-13 / 28. szám
tóink szerint a broiler-szülőpárok hím állatainak elzsírosodásától nem kell tartani akkor, ha növendék-korban lehetőséget adunk a bőséges mozgásra. Felnőtt korban, tojókkal együtt tartva mégkevésbé fenyegeti az ilyen kakasokat az elzsírosodás veszélye, s ezt a kakasönetetők használatával, megfelelő takarmány összeállításával és etetésével még könnyebben elkerülhetjük. Tenyészkakasok takarmányát ezért megfelelő tartás esetén nem szükséges korlátozni. Az elmondottakból kitűnik, hogy a broiler-szülőpárok takarmányának korlátozásából jelentős előnyök származnak. Vannak azonban a korlátozásnak eddig nem említett káros következményei, amelyeket nehéz teljes mértékben elkerülni. Ezek a következők: aj Az állomány kiegyenlítetlenné válhat. b) Nagyobb a selejtezendő állatok száma. c) Az állatok éhesek, emiatt etetéskor összeszaladnak és nő az összenyomás veszélye. d) Könnyebben támad fel a tollcsipkedés, és ebből á kannibalizmus. e) Lappangó fertőző betegségek léphetnek fel takarmánykorlátozás hatására az állományban. Alapvető feltétel, hogy takarmánykorlátozást csak teljes egészséges állományban szabad végrehajtani. Ebből következik, hogy ha fertőző betegség tüneteit figyeljük meg az állomány néhány egyedén, akkor ezeket az állatokat azonnal ki kell selejtezni. Ha a betegség terjedni látszik, akkor a korlátozást meg kell szakítanunk és teljes mennyiségű takarmányozásra kell áttérnünk. A korlátozás során előfordul, hogy a gyengébb állatokat az erősebbek elverik az etetőktől, tgy az amúgyls gyengébb állatok éheznek, ezért hamarosan megbetegednek. Olyan állományokban, ahol a takarmány-korlátozást „minden áron" fenntartják és az említett veszélyekkel nem számolnak, könnyebben felléphet az idült légzöszervi betegség. Oltások, vérvételezések is okozhatnak olyan stresszhatást, ami Indokolja a takarmány-korlátozás szüneteltetését. Dr. Gouth [amis A tojástermelés fokozására törekednek A bátorkeszi szövetkezet nem tartozik a szakosított szövetkezetek sorába, így a mezőgazdasági természetés és termelés sokoldalúsága révén „mindenes“ jelzővel Illethetnénk. Többek között baromfitenyésztéssel is foglalkozik, melynek kizárólagos célja, a tojástermelés. E szakágazatban közel tíz esztendős tapasztalatra tettek szert és ennek köszönhető, hogy az utóbbi évek során figyelemre méltó eredményeket érnek el. Annak ellenére, hogy közel egy évtizede foglalkoznak baromfitenyésztéssel, még mindig komoly gondot jelent a baromfiak elhelyezése. Van két hatezres tojóházuk, két háromezres neveldéjük, de mindez kevésnek bizonyul, mert egyegy négyzetméterre 12 baromfi jut. A közelmúltban önköltséggel az egyik szarvasmarha istálló padlásterét építették át, ahol szintén 3000 darab csirkét helyeztek el. Úgyszintén a közelmúltban készült el egy további hatezres nevelde, ami lehetővé tette, hogy a baromfiak sűrűsége négyzetméterként négy darabra csökkent. További intézkedések arra törekszenek, hogy a baromfiak négyzetméterenkénti sűrűségét háromra csökkentsék. Éppen a már fentebb említett sűrűség következményeként év elején jelentősen csökkent a tojáshozam, melyhez hozzájárult a baromfiállomány átcsoportosítása is. Fekete András mérnök zootechnikus szerint nincs ok aggodalomra, mert az utóbbi időben igen megnövekedett a napi tojáshozam és minden előfeltétel meg van arra, hogy az előirányzott 1 millió 850 ezer darab tojást nemcsak kitermelik, de túlszárnyalják. A tojóházakban jelenleg 12 ezer darab tojótyúk van. Évente egyszer kerül sor feltöltésükre, amikor az állomány 35—40 százaléka kiselejtezésre és eladásra kerül. Helyüket ivarérett jércék foglalják el. Mielőtt azonban sor kerülne e művelet végrehajtására, előbb a mélyalmot hordják ki, a tojóházat és gépi berendezését fertőtlenítik. Csakis ezután kerülhet sor az új állomány elhelyezésére. Hasonlóan járnak el a neveldékben is. Fölkerekedtünk Fekte András mérnökkel, hogy megtekintsük a község búcsi részén levő baromfitelepét. Ugyanis a szövetkezet baromfiállománya három különböző helyen, egymástól elég nagy távolságban kapott helyet. Szerencsénk volt, mert ott találtuk a baromfitenyésztés vezetőjét, Ga2o Roger elvtársat, de ott találtuk az állategészségügy dolgozóját: Pethő állatorvost is. A rendkívüli látogatás oka az volt, hogy az egyik neveidében valamilyen betegség ütötte föl a feVarga Magda és Radvanszky Erzsébet baromfigondozók a tojások tisztítását és válogatását végzik. (Fotó: Andriskin J.) jét. A gyors beavatkozásnak köszönhető, hogy idejében sikerült megfékezni a betegség tovaterjedését. Egyébként az állategészségügyi szolgálat részéről minden nap ellenőrzik a szövetkezet állományát. A tojóházakban és neveldékben kétváltásos műszakban dolgoznak a gondozók. Kettesével végzik a munkát. Látogatásunk alkalmával a tojóházban Varga Magda és Radvanszky Erzsébet, a nevéldékben Varga Sárika és Udvardi Magda volt szolgálatos. Dicséretükre legyen mondva, mindenütt a legpéldásabb rend és tisztaság. Szociális helyiségük vetekszik bármely lakóházzal. A falakon képek, az asztalon üveglap alatt fényképek, a fekhelyek rendezettek. Pedig érkezésünk váratlanul történt. Éppen a tojások válogatását, tisztítását és csomagolását végezték. Bekukkantottunk a tojóházba is. Ablakait kék festékkel mázolták be, mert felütötte fejét a kanibalizmus a tyúkok körében. Előfordult például, hogy amikor a tojó megtojta a tojást és berepedt a kloákája, a véres részre rámentek a tyúkok és_ teljesen kisebezték. Amint az ablakokat bemázolták, megszűnt a kanibalizmus. Sőt olyan eset is A házinyulak részére épített ketrecek alja vagy farácsbúl, vagy dróthálóból készült ed dig. Köztudomású, hogy a léc elég drága megoldás és magába szívja a vizeletet s így a kórokozóknak tanyája lehet. A drótháló pedig tclsérti az állat talpát és gyakori az ebből ere dő talpfekély. Ezeket a problémákat oldja meg a francia CIME-cég, amely plasztik rácspadlót gyárt ketrecaljnak. Ez az anyag rághatatlan, vízhatlan, jól szigetel, fertőtleníthető, ezért higiénikus és teljesen kizárja a nyíllak talpsérülését. A javasolt plasztik rácspadló nemcsak a törzsállatok ketrecaljának alkalmas, hanem a csoportos nevelésnél a nagyobb mérető ketrecek és kifutók padlózatának is. A rácspadló elemeit a ketrec aljának közepén két fémrúddal rögzítik. Megállapítható, hogy a plasztik rácspadló egyelőre a legkorszerűbb, legliigiénikusahb megoldás. Sz. A. előfordult, hogy egymás hátát kicsipkedték, jelenleg már nem fordul elő ilyen barbarizmus. A szövetkezet tojóinak nagyrésze fehér Leghorn, de az egyik farmon Nich-Sich fajta is található. Ezzel a tyúkfajtával Igen elégedettek, mert tojáshozam szempontjából túlszárnyalja a többi fajtát. A csirkéket ez évben a bajcsl állami gazdaságtól kapták. Ugyaninnen kapják a granulált baromfieieség egy részét, a továbbit pedig a nemesócsai takarmánykeverőből szerzik be. A takarmányt, illetve a baromfieleséget illetően az év első hónapjaiban nem volt fennakadás, de a későbbiek folyamán akadozik az ellátás. Fekete András mérnök szerint a baromfigondozók jól végzik munkájukat. Ennek köszönhető, hogy a baromfifarmokon komolyabb hiányosság nem merül föl. Ami pedig a tojáshozam további növelését illeti, a szövetkezet vezetői a dolgozókkal együttműködve arra törekszenek, hogy minél előbb elérjék tojóként a 200 darabos átlagot. Ezt nemcsak úgy kívánjuk elérni, hogy a jelenlegi adottságokat kihasználják, hanem további nagyhozamú tojófajtákkal kívánják feltölteni az állományt. ANDRISKIN JÓZSEF A plasztik jobb mint a drótháló
