Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-07-13 / 28. szám

Hibridpulykák Magyarországon Magyarországon jelenleg a pulykatenyésztés terén van leg­több tennivaló. Érdemleges nemesítő munka nem történt az elmúlt két évtizedben s ez alaposan érezteti hatását. A hagyo­mányos bronzpulyka bár igen jó hulladékértékesítő, nem ad olyan vágottárút, amit külföldön és belföldön egyaránt ked­vező áron lehetne értékesíteni. Msnt a baromfitenyésztés legtöbb ágazatában, itt is a hibri­dek használatától, a belterjességre való fokozatos áttéréstől lehet ugrásszerű fejlődést várni. Hogy a régvárt fejlődés leg­alább elinduljon, az angliai Matthews és a francia Quest Pous­sin cégtől kétféle hibrid alapanyagot vásároltak az illetékesek tavaly, illetve az idén. Az angol hibridek a legkorszerűbb körülményeket, teljesértékű takarmányozást igényelnek s rá­adásul teljes zárt tartást A francia pulykák félintenzív tartás­ban is lényegesen jobb eredményeket érnek el, mint a hazaiak. Előnye mind a két hibridnek, hogy fehértollú, ezáltal jobban tisztítható, mint a bronz. Mindkettő jellemzője a széles, húsos mell és comb, a jó takarmányértékesítés, a gyors fejlődési erély. Hogy melyik válik be jobban, illetve a gazdaságok me­lyik tartása mellett döntenek, hamarosan eldől. A félintenzív tartásban is jó eredményt elérő mellett szól az a tény, hogy jobban megoldható — a jelenlegi körülmények között — a néhányhetes zárt tartás, a félintenzív takarmányozás, mint a korszerű épületeket igénylő teljesen intenzív nevelés, amely a legjobb takarmányok etetésével kell hogy párosuljon. Ha a gazdaságok széles körben megismerkednek a külföld­ről származó hibridpulykák eredményeivel, nehéz leckét adnak fel a pnlykatenyésztés kutatóinak. Dr. G. j. A francia hibridpulykáik szülőpár kakasai A francia Ecomard hibridpulyka tisztított, kettévágott állapot­ban. A képen jól látszik, hogy a mellcsont nem kiálló, hanem hússal vastagon rakott. Fotó: Gonda Szélesmellű angol bronz pulyka Baromfiak vándorólaztatásával csökken a felnavelési költségük Nagyon időszerű kérdéstos állategészségügyi szem­a baromfiak vándorólaztatá­sával foglalkozni azokban az állami gazdaságokban és szövetkezetekben, ahol nagy­üzemi méretekben nevelik a baromfiakat. A baromfite­nyésztést jövedelmezőbbé elsősorban a növendékálla­­tok felnevelési költségeinek csökkentésével érhetjük el. Számos termelőszövetkezet­ben beigazolódást nyert az elmúlt évek sorén, hogy anyagiakban bőségesen meg­térül a vándorólaztatással járó kiadás. A nevelőházakból kikerülő növendékeknek nyári ván­dortanyákon való elhelye­zése nagymennyiségű — kb. 40 %-os — takarmány meg­takarítással jár. A jó barom­filegelőn alig kell a táplá­lékot valamivel pótolni. Kö­zepes vagy gyenge kifutók­ban 2—3 dkg szemes elesé­­get adjunk naponta és dara­bonként az állatoknak. Vándorólazás szempontjá­ból kitűnő területek a lu­cerna és heretáblák, a jól fejlett cukor- és takarmány­­répák szélei, major körüli gyepterületek, szérűs- és gyümölcsöskertek, valamint a gabonatarlók. A gabona­tarlókra elhulló gabonasze­mek összeszedésével, vala­mint a gyommagvaik és ro­varok petéinek és álcáinak megevésével közvetlen hasz­not is jelentenek a barom­fiak. A vándorólazás nagy gaz­dasági jelentőségén túl fon­pontra is fel kell hívni a fi­gyelmet. A növendék barom­fiaik természetszerű tartása, edzett nevelése kedvezően kihat azok belső értékmérő tulajdonságainak alakulásá­ra is. — A szabad levegőn való mozgás, a napfény, a tápanyagokban és vitami­nokban dús növényzet és ro­­vareleség megbecsülhetetlen értéket jelent a növekvő szervezet számára. Állat­egészségügyi szempontból pedig azért fontos a ván­­dorólasztatás, mert a ván­dortanyákon a baromfiak­nál a fertőző megbetegedé­sek elharapódzásainak a le­hetősége sokkal kisebb, mint a kis helyen, összezsúfolt ólakban és udvarokban tar­tott baromfiaknál. Nagyon fontos azonban — különösen a nyári kánikula időszakában — a vándoróla­­zott növendékek jó vízellá­tásáról gondoskodni. A víz­hiány elkerülése végett a vándortanyákon hordót vagy nagyobb vizes edényt helyez­zünk el. Naponta és dara­bonként átlag 2 dl vizet kell számítani. Ügyeljünk azon­ban arra, hogy az itatóedé­nyek mindig hűvös helyen legyenek elhelyezve, mert így hosszú időn keresztül megőrizhetjük az ivóvíz frissítő hatását. Ugyanakkor a baromfiak is szívesen isz­nak és időznek a hűvös he­lyen tartott edények mellett. László László

Next

/
Oldalképek
Tartalom