Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-30 / 36. szám
mWtAfirb Hh 1; i ELSŐSÖK Az alapiskola 1. évfolyamába került gyermek az óvodában megalapozott „önállósága“ ellenére is igényli a szülők és pedagógusok támogatását. A megváltozott körülmények, a játszás mellett jelentkező új tevékenység — a tanulás — nehéz problémák elé állítják. Ezen időszakban szinte nélkülözhetetlen az első évfolyam tanítójának és a szülőknek a kölcsönös bizalomra épült együttműködése. A gyermek nevelése, oktatása csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai, pszichológiai, didaktikai alapelvekből fakadó ráhatás egységes. Az elmúlt iskolai évben erre alapoztam együttműködésemet a szülőkkel. Oj helyemen — a munkakörülményeik ismergetése mellett — kezdettől a jő kapcsolat kiépítésére törekedtem. E cél érdekében kihasználtam az alkalmi találkozásokat, a szülői értekezleteket s a szülői látogatásokat. Az együttműködés alapját a rendszeres szülői értekezletek képezték. A neveléssel kapcsolatos problémák mégvilágítása mellett, módszertani útmutatásokat adtam a gyermekek otthoni tevékenységével kapcsolatban. A legelemibb tudnivalóktól kezdve (a táska hordása, ceruza tartása, irka elhelyezése ... stb. j a betűvázolgatás, írás, hangképzés, szótagolás, olvasástanítás rejtélyeibe is bevezettem a szülőket. így nemcsak tanítottam — neveltem egyedül — velem együtt az otthoni tevékenység alkalmával a szülők is részt vettek e nemes munkában. S mondhatom lelkesedve, örömmel. A szülői látogatások alkalmával a gyermek otthoni környezetének megismerését tűztem célul. Megköveteltem az iskolai szükségletek megfelelő otthoni elhelyezését s nagy súlyt fektettem a tanulósarok kialakítására minden családban. Közvetlen beszélgetések alapján könnyebben megismerhettem a tanuló rejtett lelki világának részleteit is. A gyermekek érdekében kifejtett együttműködés mellett a szülők más irányú aktivizálására is törekedtem. Kulturális igényeik kielégítése érdekében az iskolai év folyamán közösen betanultuk és előadtuk Lovicsek Béla: „Csillagszemü asszony“ című színművét. A tiszta bevételből két kirándulást szerveztünk. Érzem, hogy a köztünk kialakult bensőséges kapcsolat mindannyiunk hasznára vált. Az első évfolyam 14 tanulója kiváló eredménnyel fejezte be az évet. A szülők megismerték a nevelés és oktatás alaptételeit s a pedagógus boldogító érzés tudatában mondhatja: Munkája nem volt hiába. BUDAI ERNŐ, Százd ízlik a foszlós bélű újkenyér. Receptek Karalábélevél-főzelék. Tíz deka kockára vágott füstölt szalonnát kiolvasztunk, a kockákat kiszedjük és a zsírban durván vágott karalábé leveleket, kevés víz hozzáadásával megpároljuk. Meghintjük 1 kávéskanál liszttel, összekeverjük és még pár percig forraljuk. Sóval, borssal fűszerezzük. A tóiban keménytojás szeletekkel, a szalonna tepertőjével díszítjük. Mártásos hús mellé tálaljuk. Rakott karalábé. Többféleképpen készíthetjük. Alapanyaga az apró kockára vágott karalábégumó. Darált hússal, frissen készített sertéspörköltei, párolt rizzsel kevert kolbászkarikákkal, vagy darált párizsival kevert kolbászkarikákkal vagy pirospaprikával fűszerezzük. Az egyes rétegeket meglocsoljuk tejföllel, és forró sütőben pirosra sütjük. Különleges töltött karalábé. Gyenge karalábékat meghámozunk, leszűrjük és kihűtjük. Majd belsejét kivájjuk. Puhára párolt marhahúst, darabka sonkát kétszer átdarálunk és összekeverjük tartármártással, főtt zöldborsóval, apróra vágott párolt gombával és megtöltjük vele a karalábékat A kivájt részt és 1—2 főtt, apró kockára vágott burgonyát villával összedolgozunk, adunk hozzá 2 tojássárgával elkevert 2 deci tejfölt, tálra öntjük, ráhelyezzük a karalábékat, megszórjuk finomra vágott petrezselyemzölddel, mindegyikre kevés tartárt öntve, hidegen tálaljuk. Rakott karalábé: Fele vaj, fele zsír; 5 dekányi zsiradékon megforgatunk 6—7 fej, szép nagy, hosszúkásra vágott karalábét; megsózzuk, és fedő alatt puhára pároljuk. Tűzálló tálba öntjük; elkeverjük apróra vágott petrezselyemzölddel, és az egészet leöntjük 2 deci tejföl és 1 tojássárgája keverékével. A sütőbe téve piros kérget sütünk a tetejére. (Lehet a karalábékat nem zsiradékon párolni, hanem sós vízben megfőzni— de így jobban megmarad a friss íze, tápértéke.) Foto: M. Vojtek Kanállal eszik a baba Amikor először adunk a babának az anyatejen kívül más ételt, például teát, már akkor gondoljunk arra, hogy ránk vár a feladat, gyermekünket megtanítani az önálló evésre. Ne szorítsuk, ne kössük le hát gyermekeink kezét akkor sem, amikor még mi etetjük. Hogy tanuljon meg később önállóan enni, ha most arra kényszerítjük, hogy ne használja kezét étkezés közben? Elsőként a kanállal kell megbarátkoznia a babának. (A késsel, villával való evés már sokkal későbbi feladat. Az már magasiskola, ahová bizony sok felnőtt Is eljárhatna.) Enni mindenki tud, de étkezni tanulni keli, és a tanulás bizony néha nehézséget okoz a mamának és a babának egyaránt. Meg kell tanulnia, hogy hol és hogyan fogja kicsi ujjai közé azt a nehéz, idegen szerszámot; hogyan merítse az ételbe úgy, hogy valami maradjon is benne. A tányérról a szájacskáig tartó hosszú úton úgy irányítani kanálkáját, hogy lehetőleg csak az elükére hulljon belőle étel. Az élőkén álló kis törpe némán tűri, ha a fejére esik egy-egy falat, de anyuka mindig mond valamit, ha az ő köténye lesz maszatos. Amikor a bizonytalan kezecskék már célhoz értek, még mindig balul sülhet ki a dolog. Gyakran előfordul az is, hogy a grízpapinak csak a fele befele, a másik fele pedig kifele csorog. A kanálra szoktatást leghelyesebb már újszülött korban elkezdeni. Pár kanálka teát könnyen beszürcsöl a baba. S közben megtanulja, hogy ki kell nyitnia szájacskáját, ellepíteni kicsi nyelvét, hogy beférjen az étel. Később, öt-hat hónapos korban már ő is segít az étkezésnél. Ráteszi kezét a kanálra, majd megfogja, és ha hónapokig gyakorolja, észre sem vesszük és már önállóan eszik. így elkerülhetjük a sok erőszakolást, amelyet azoknál a gyerekeknél látunk, akik a cuclihoz szoktak. A nagy lyukú cucliból persze nagyokat kortyolhat, gyorsabban telik a poci, és természetes, ha kanállal közeledünk hozzá, tiltakozik ellene. Makacsul összeszorftja fogait, eltolja magától Vagy kiüti a mama kezéből a kanalat. A pár hetes babát sokkal könnyebb rászoktatni valamire, mint a nagyobb gyermeket, akinek már kialakult szokásai vannak. Helytelen felfogás az, hogy a csecsemő még ügyetlen kis buta s ezért nem kanállal kell etetni, hanem cuclisüvegből, gondolván, hogy később, ha okosabb lesz, majd hozzászokik a kanálhoz. Az igaz, hogy később okosabb lesz a baba, de annyira nem lesz okos hirtelenében, hogy a szavakból megértse, miként kell a kanállal szépen enni. Még sokáig csak célszerű és következetes szoktatással nevelhetjük gyermekeinket, ami annál könnyebb, minél korábban kezdjük el. Patkányirtás gipsszel — Nagyszerű patkányirtás! módszert dolgoztam, s próbáltam ki — írja Nagy András. — Jól bevált, ezért másnak is ajánlom. A recept a következő: kukoricalisztet és gipszport összekevertem, ezt egy alacsony edénybe tettem, hogy a patkányok könnyen hozzáférhessenek. Ugyancsak alacsony edénybe vizet öntöttem, majd a kukoricaliszt-gipsz keverék mellé helyeztem. A patkányok ettek a keverékből, miután jóllaktak, vizet ittak, a gipsz megkötött a kártevő állatok gyomrában, s a patkányok belepusztultak. Ezután egyetlen dolgom az volt, hogy a patkánylyukat betapasszam, nehogy az onnan áradó bűz szétterjedjen. Ä beiskolázásról Őskori képtár A leningrádi régészek egy csoportja a szibériai Száján hegyszorosban őskori „képtárat“ talált. A történelem előtti kor mesterei sziklából kifaragott emberi maszkokat, kecskebakokat, kgyők'at és bikákat hagytak az utókorra. Táncot lejt a cica-mica Foto: Bezdek Norbert Egy asszonynak három lánya Tudjátok, hol van Görbefalva? Mindjárt Nekeresd mellett. Nevét onnan kapta, hogy olyan girbe-gurba volt egyetlen utcája, mint a jóllakott malac farka. Házai félig hegyoldalba épültek, és olyan görbén tartották zsúptetejüket, hogy még a gólyák is qsak alig mertek rajta fészket rakni. Lakott ott egy család, három lányával. De ez még nem okozna semmt bajt. Hanem egyformán selypített, pösze volt mind az istenadta. Múltak az évek, nőttek a lányok, már eladósorba került mind a három. De hát ki veszi feleségül egyiket is? Szegény anyjuknak főtt a feje. Egyszer aztán kérő Jelentkezett. A mama azt mondta leányainak, hogy akármi történik, nem szabad szólni, míg a vőlegény náluk tartózkodik. Eljött a leánykérés napja. Szépen kimosva, fésülve ült a szobában mind a három lány. Hallgattak azok, mint a sír. De a vőlegény sem másképp. Csak a fejével integetett igen, vagy nemet, ha a mama hozzászólt. Egyszeresük, uramfial a legnagyobb leány elkiáltja magát: — Ideszanyám, fut a tyej! A középső lány erre azt mondja: — Mért tyóltál, te bojondl A legkisebb lány erre felugrott, csak úgy tapsolt őrömében: — Én nem tyóltam szemmít! No, megijedt az anyjuk, gondolta, itt nem sok dolga lesz a házasságkötőnek. Mit gondoltok, mi történt? A legény nem ugrott fel, nem szaladt tovább, hanem szépen így szólt: — Szösze féljen nénémattyon, én is pötye vadok... Elveszem a legidőszebb lányát. Azután van nekem még két ötyém, tyintén pötyék, aszok meg elvetyik a kisszebbeket. így lett azután hármas esküvő. Szólt a duda reggelig, én is ott voltam, megtáncoltattam a három pösze menyasszonyt, akik még ma is boldogan élnek, ha meg nem haltak, ROMHÁNYI ILONA Az iskolákat a nyár folyamán kitakarították, tatarozták. Közeledik szeptember. Várják az új kis diákokat. Állítani merem, hogy kevés olyan nagy forduló akad az ember életében, mint az, amikor először beül az iskola padjába és búcsút véve a gondtalan gyermek évektől megtanulja, hogy mit is jelent számára a munka. A munka, ami nemcsak kötelesség, nemcsak tanulás, hanem a személyiség igazi kialakulásának a kezdete. Mik a legfontosabb tennivalók ilyenkor a családban? Sajnos, sokan azt hiszik, hogy csak a taneszközök beszerzése és az, hogy kézenfögják a gyermeket és megmutatják, hol van az iskola. Igen, ez is! Ezek a látható, a természetes kötelezettségek, de ezen kívül még sok, nagyon sok van. A tanácsadó orvos sohase kontárkodjéik mások munkájába, ne tévedjen idegen — jelen esetben a pedagógia — területére, de most az egyszer azt tegye, mert ilyenkor fokozottan fontos az egészségügyi magatartás kialakulása. Az iskolás kor keltsen önbecsülést a gyermekben. Legyen büszke arra, hogy már iskolás. Ám tudatosítsuk, hogy ez már komoly kötelességet is ró rá. Nem arról akarok most beszélni, hogy minden esztendőben akad egy-két pedagógus, aki arról panaszkodik, hogy az elsősök között akad olyan, aki még nem szobatiszta. Mondom erre nem hivatkozom, mert ez sajnálatos kivétel, ami azt bizonyítja, hogy a többi az, hanem azt, hogy mikor van ébresztő, mikor taA büszke kakas Egyszer egy kis okos kakas kapargált a dombon s talált egy szép arany krajcárt, úgy van, ahogy mondom. i Arany krajcár, bukfencet hányt az arany nap rajta. Elment vele a szabóhoz az okos kakaska. Elment vele a szabóhoz, ilyet még ki látott, varrjon neki a krajcárért szép csizmanadrágot. Két-három nap, s el is készült a szép csizmanadrág. Én is láttam a nadrágban az okos kakaskát. Feszített a szép nadrágban az okos kakaska. Azt hittem, hogy megpukkadok, úgy kacagtam rajta. ÖLBEY IRÉN karodó, hogy mi a tiszta és mi a piszkos, hogy hogyan kell önállóan kezet mosni és mosakodni minden reggel és még gondosabban minden este, hogy ételben, italban nincs válogatás és, hogy se a játékot, se a tanulást ne vigye túlzásba, azt a beiskolázáskor kell visszavonhatatlanul és végérvényesen úgy megtanulnia, hogy vérévé váljék, hogy igényelje és viszszakívánja, ha valami a megszokott rendjéből kizökkenti. Nehéz ez a súlykoló munka. Nehéz és nagy türelmet igényel, de ez az egészségügyi kultúra alapja. Hogyan érheti el ezt a szülő? Jő szívvel, jó szóval, következetességgel és sorozatos példamutatással, mert hiába szónokolnak a családban, ha édesapa válogat, hiába követelik az esti mosdást, ha nem mosdik az egész család, hiába szorítják rá a munkára, vagy engedélyezik a szórakozást, ha a felnőttek nem kötelességtudók, rendetlenek, vagy nem pihennek, nem szórakoznak. Sajnos már láttam olyan gyereket, aki órákon át ült a könyvei mellett és azért volt sápadt, vérszegény, gyenge izomzatú, mert nem szeretett sétálni, nem ment a levegőre, nem kívánta a szabadtéri játékot. És miért? Mert nem szokott rá, nem nevelték az ütemes egészséges életre. Pedig ez az általános egészségügyi nevelés általános iskolája, amelynek most — az első osztályosoknál — rendszeressé kell válni. Az egészségügyi nevelés komplikáltabb feladata az orvoshoz, a vizsgálatokhoz szoktatás. Szerencsés az a gyermek ,aki ezt a csecsemővédelmi tanácsadásokon, vagy az óvodában megszokta, de még sok olyan gyerek akad, aki fél az orvostól és a vizsgálattól, mert csak akkor látott orvost, he beteg volt. Tudatosítsuk, hogy az orvos nemcsak gyógyító mester, hanem védelmező jóbarát. Tudatosítsuk, hogy azért kell valamit megtenni, vagy valamitől tartózkodni, hogy ne legyen beteg a gyerek. Értessük meg vele, hogy a betegség átmeneti rossz, amitől megfelelő magatartással meg tud szabadulni az orvos és a védőnő segítségével. Beszéltem gyéreikkel, aki azt mondta, hogy örül, ha beteg, mert akkor mindent megkap és akkor gyengédek, elnézőek hozzá. Sajnos, ez a hozzáállás igen helytelen és később veszedelmet jelenthet. A beiskolázáshoz a szülők közöljék az orvossal, vagy a pedagógussal, ha a gyermeknél valami rendellenességet észlelnek, pl. ha rövidlátó, hallózavarai vannak, félénk, időnként elveszti eszméletét és ne sértődjenek meg, ha gyógypedagógiai osztályba tanácsolják, mert ez is a gyermek érdekében történik. A gyermeket a továbbiakban a nevelési háromszög — a pedagógus, az orvos, és a szülő irányítja. Iparkodjunk, hogy ez a munka minél eredményesebb legyen. DR. BUGA LÁSZLÓ SZABAD FÖLDMŰVES 9 1968. szeptember 7,
