Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)

1968-08-30 / 36. szám

Külföldi vélemények a csehszlovák eseményekkel kapcsolatban A csehszlovák események még min­dig élénken foglalkoztatják a világ közvéleményét. Mostanában különö­sen előtérbe került Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának plénumülése, amely reálisan a politikai realitás szellemében mérte fel a helyzetet. Élénk visszhangot keltett az a megállapítás, hogy a párt nem kielégítő módon foglalkozott a nemzetközi helyzettel és az erőviszo­nyokkal. Ebből fakadóan munkájában stratégiai és politikai hibákat köve­tett el, aminek következtében a Szovjetunió Kommunista Pártja veze­tőinek bizalma erősen megcsappant a CSKP vezetői iránt. Nagy visszhangot váltott ki Alexander Dubőek azon ki­jelentése, hogy nem akarunk és nem is fogunk kitérni a Moszkvában vál­lalt kötelezettségek elől, valamint az a megállapítás, hogy visszautasította Csehszlovákia semlegességének gon­dolatát. Általában a külföldi kommunista pártok között egyre jobban előretör ez a nézet, hogy a moszkvai kompro­misszum az egyetlen megoldás a nemzetközi munkásmozgalom szem­pontjából. Még azok a kommunista pártok, köztük a francia és olasz kommunista párt is egyetért ezzel, akik előzőleg teljesen elítélték az öt ország csehszlovákiai beavatkozását. A moszkvai Pravda több cikkében foglalkozik a csehszlovák események­kel. Többek között figyelemre méltó Níekraszov kommentárja, amelyben hangoztatta, „hogy az SZKP és a töb­bi kommunista- és munkáspárt az egyenjogúság, a szuverenitás és az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elveire építi kapcsolatait. A testvér országok önállóan oldják meg a szocialista építés kérdéseit, de ab­ban az esetben, ha — mint Csehszlo­vákiában is történt — ellenforradal­mi összeesküvés alakul ki, amely kapcsolatot teremt a szocializmussal szembenálló külső erőkkel, a szocia­lista országoknak kötelességük a baj­ba jutott testvér segítségére sietni“. Figyelmet érdemel, Konyev marsall levele, amelyben a csehszlovák fia­talokhoz fordul és felhívja őket, hogy teljesítsék Svoboda elnök utasításait, és hagyják figyelmen kívül az impe­rialisták propagandáját. A moszkvai rádió jelentése szerint, az angol BBC rádióállomás napi két órával meg­hosszabbította kelet-európai adását, nyilván azért, hogy fokozza a szov­jetellenes propagandát. Egyébként a moszkvai Pravda rend­szeresen beszámol a csehszlovákiai politikai helyzet konszolidálásáról és megemlíti, hogy a csehek és szlová­kok között egyre jobb a megértés. A magyarországi lapok igen tág te­ret engednek a csehszlovákiai esemé­nyek tárgyalásának. A Magyar Hírlap közli Fehér Lajosnak, a Miniszter­tanács elnökhelyettesének rádió- és televízióbeszédét. Fehér Lajos leszö­gezi, hogy a magyar katonai egységek fegyelmezetten viselkedtek Csehszlo­vákiában, hozzájárultak a közrend megszilárdításához és minden remény megvan arra, hogy minél hamarabb hazatérjenek hazájukba. A Magyar Nemzet szerkesztőségi cikket közölt a csehszlovák konszolidálódást folya­matról. Megemlíti, hogy az öt ország beavatkozása különböző véleményeket váltott ki a külföldi kommunista pár­tok között és a csehszlovák nép kö­zött is. Megemlíti, hogy De Gaulle, Wilson és Indíra Gandhi hamarabb megértette a beavatkozás indokolását, mint némely nyugati kommunista párt. Azonban a vélemények a moszk­vai megegyezés után változnak. A szerkesztőségi cikkben egyben leszö­gezi, hogy a Csehszlovákiában meg­kezdett januári út helyes volt, és nem a januári, ez áprilisi és a májusi ha­tározatokban volt a hiba, hanem fő­leg abban, hogy a lényegében helyes elgondolások jobbra deformálódtak. Az öt ország nyújtotta segítség vi­szont megteremtette az alapot a cseh­szlovák belpolitikai helyzet konszoli­dálására. Megemlíti, hogy amíg a jó­zan gondolkozásé emberek egyre job­ban bekapcsolódnak az építő munká­ba és helyesen értékelik a helyzetet, az ellenforradalmi erők egyre aktí­vabban támadják a moszkvai meg­egyezést. Hírügynökségek jelentése szerint Brion szigetén ülésezik a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága. Az ülésen értékelik a je­lenlegi nemzetközi helyzetet és a Ju­goszláv kommunisták számára kitűzik a feladatokat. Feltételezik, hogy a csehszlovák helyzettel is foglalkoznak majd. A jugoszláv hadsereg kommu­nistái kijelentették, hogy támogatják Tito elnököt és mindent megtesznek az ország védelmi képességének fo­kozásáért. A francia kommunista párt politi­kai irodája kommünikét adott ki, amely továbbra is elítéli a Csehszlo­vákia ellen elkövetett intervenciót, támogatja a Csehszlovákiában január­ban megkezdett politikai irányvona­lat, azonban megállapítja, hogy a moszkvai megegyezés alapot ad a csehszlovák belpolitikai helyzet nor­malizálódására. Olaszország Kommunista Pártjának Központi Bizottsága levelet intézett a CSKP Központi Bizottságához, mely­ben forró testvéri üdvözletét tolmá­csolja a pártnak és vezetőinek. Teljes sikert kíván a súlyos és bonyolult helyzet megoldásában és reményét fe­jezi ki, hogy a nép egyetértése a szo­cialista rendszer megszilárdításával, humánus és demokratikus jellegének megerősítésével, lehetőivé teszi az akcióprogram megvalósítását. „Önök­kel vagyunk annak a tudatában, hogy nagy jelentőségű a párt és a kormány hozzájárulása a békéért folytatott harc, az imperializmus elleni küzde­lem, a népek barátsága, a szocialista egység, a proletár internacionalizmus és minden nemzet függetlenségének, szuverenitásénak szempontjából“ — fejeződik be az OKP — KB levele. A lengyelországi Trud című lap an­nak a véleménynek ad kifejezést, hogy az imperialista reakció a cseh­szlovákiai eseményekkel kapcsolatban szítja a nemzetközi feszültséget, és szeretne új életet lehelni a NATO-ba. A Trud szerint Bonn szeretné elérni a NATO stratégiájának felülvizsgálá­sát, főként a nukleáris küszöb csök­kentésére szólít fel, vagyis arra, hogy bármilyen katonai konfliktus esetén azonnal vessék be az atomfegyvere­ket. A lap továbbá fejtegeti, hogy Bonn új intézkedéseket követel a nagy légi híd biztosítására, tehát szé­lesebb körű amerikai fegyveres be­avatkozást akar az európai konfliktu­sos helyzetekben. A külföldi vélemények tehát elté­rőek, azonban egyre több nyugati kommunista párt jó kiindulópontnak tekinti a moszjjtvai kompromisszumos megoldást, a szocialista országok vi­szont kedvezően értékelik a Csehszlo­vák Kommunista Párt Központi Bizott­ságának plenáris ülését, főleg a nem­zetközi helyzettel kapcsolatos meg­állapításait. Egyetértenek azzal is, hogy a szeptember 9-re kitűzött párt­­kongresszus elhalasztása szintén he­lyes, mert akkor reálisabban vitatha­tók meg mind a ikül- mindpedig a bel­politikai problémák. J* 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 4*4 ' Dicsőséges évforduló 1945. szeptember' 2-a korszakalkotó fordulatot jelzett a vietnami nép tör­ténelmében. E napon csúcsosodott ki az Indokínai Kommunista Párt által irányított és mintegy két héten át vi­harzó fegyveres felkelés, amely a forradalom győzelmével végződött, és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásával szabad és független ál­lamnak nyilvánította ki az országot. Ennek az eseménynek nagy jelen­tősége volt egész Délkelet-Ázsiára nézve, amely addig a gyarmattartók legyőzhetetlen bástyájának látszott. A VDK példája hatalmas forradalmi hullámot indított el a szomszédos országokban. Dél-Kelet Ázsia nemze­teinek tudatában megszilárdult a sa­ját erejükbe vetett hit és a nemzeti­­felszabadítási mozgalom sikerében való bizakodás. És annak mérve sze­rint, ahogy a fiatal köztársaság foko­zatosan legyűrte az új szocialista társadalom felépítésével járó kezdeti nehézségeket, szüntelen növekedett tekintélye és jelentősége. A vietnami nép sokat tett az or­szágépítés útján. A többi szocialista országok támogatásával lefektette iparának alapjait, nagy mértékben ki­küszöbölte az írástudatlanságot és felnevelte a maga szakembereit. Saj­nos csak rövid ideig tarthatott a bé­kés építőmunka. Rövidesen azután, hogy megszületett a VDK, harcba kel­lett szállnia a kegyetlen francia gyarmatosítókkal. Hosszú nehéz küz­delem után a vietnami nép harcát végülis siker koronázta. 1954-ben a genfi egyezmények aláírásával befe­jezést nyert a háború, de csakhamar az amerikai imperializmus lépett po­rondra, és a vietnami hazafiak ellen kirobbantott ellenséges harci akciói­val igyekezett a francia gyarmattar­tóik helyét elfoglalni. Az amerikai fegyveres intervenció meghiúsította a Vietnam újraegyesítéséről elfogadott genfi határozat végrehajtását, sőt az amerikai agresszorok hadüzenet nél­küli háborúba sodorták magát a 3 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. szeptember 7. VDK-ot, amely ellen már évek óta intézik barbár, pusztító légi támadá­saikat. Az üzemeket, villamosműveket, bá­nyákat, gátberendezéseiket és vasuta­kat egyaránt sújtó és számos ember­életet követelő légi támadások mére­teire nézve jellemző, hogy a légi ka­lózok már sokkal több bombát szór­tak a VDK területére, mint amennyi Európára esett az egész második vi­lágháború folyamán. Ám Vietnam hősi népe rendületlenül állja a kemény visszavágásokban bővelkedő harcot, amelyben az egész szocialista tábor gazdaságilag és katonailag tűrhetet­lenül támogatja. A VDK és a Dél- Vietnami Felszabadítási Front oldalán állnak a világ" többi haladó erői is, amelyek fenntartás nélkül védelme­zik a vietnami nép önrendelkezési jogát és szüntelenül követelik az amerikai intervenció, valamint a VDK elleni agresszió azonnali felszámolá­sát. A vietnami hazafiak állhatatos, igazságos harca mellett nem kis sze­repe van a békeszerető világ részéről kifejtett nyomásnak is abban, hogy az Egyesült Államok tárgyalás elindítá­sára kényszerült. Sajnos azonban az USA és a VDK közt már hónapok óta folyó megbeszélések, melyek sike­re elvezethetne a béke helyreállítá­sához, mindmáig meddők maradtak, mert az Egyesült Államok kormánya taktikázik, jórészt választási hangu­latkeltésre használja ki manőverezé­sét és — legalább is egyelőre — nem mutat készséget a VDK elleni légi támadások feltétel nélküli beszünte­tésére. De az amerikai imperialisták­nak sohasem sikerülhet Vietnam igaz­ságos ügyét elgáncsolni. Ennek bizto­sítéka a Szovjetunó és a többi szo­cialista ország aktív szolidaritása, ki­apadhatatlan segítsége és természete­sen a szabadságszerető vietnami nép elszántsága, csodálatra méltó ellen­állása, amelyen megtörik minden olyan erőfeszítés, amely Dél-Vietnam leigázására, önrendelkezési jogának eltiprására, Vietnam újraegyesítésé­nek meghiúsítására és szabad demok­ratikus fejlődésének meggátolására Irányul. __ Szírt • AZ IZRAELI KORMÁNY kedden hivatalosan értesítette a Nemzteközi Vöröskeresztet arról, hogy szabadon bocsájt 16 arab hadifoglyot. Tájékoz­tatásként megjegyzi, hogy ezek az arab hadifoglyok mindannyian még a múlt év júniusi háború előtt estek izraeli fogságba és nem tartoznak az arab ellenállók szervezetéhez. • JOHNSON AMERIKAI ELNÖK szerdán részt vett az amerikai bizton­sági tanács ülésén, ahol a nemzetközi helyzetről és a csehszlovákiai fejle­ményekről tárgyaltak. • Kedden New Yorkban 90 ország képviselőinek részvétele mellett, nem­zetközi értekezlet kezdődött a népek és nemzetek szociális helyzetéről. U Thant, az Egyesült Nemzetek Szö­vetségének főtitkára — megnyitó be­szédében hangsúlyozta, hogy a szo­ciális gondoskodás nagy jelentőség­gel bír nemzetek fejlődésében. Teodorakisz nem hallgat (Volksstimme) — A világ köz­véleményének nyomására ez év elején szabadon bocsátott Mikisz Teodorakisznek, a híres görög ze­neszerzőnek most adódott először alkalma arra, hogy a nyilvánosság előtt nyilatkozzék. Ez az egyik athéni esti lapnak adott interjú keretében történt. „Továbbra is a társadalom szol­gálatában álló küldetésnek tekin­tem a művészetet — jelentette ki Theodorakisz — és a jövőben is kifejezésre juttatom állásfoglaláso­mat hazám döntő kérdéseiben.“ A zeneszerző egészségi állapota még mindig súlyos. Heves tiltakozás világszerte a Humanae Vitae ellen VI. Pál pápa, katolikus egyházfő castelgandolfói nyári rezidenciáján több ezer zarándokot fogadott és is­mét védelmébe vette Humanae Vitae nevezetű enciklikáját, amelyben el­itélte a születésszabályozás mestersé­ges módszereit. Utalva arra a sok­félül hallható tiltakozásra, amely az enciklikát fogadta, kijelentette: „tud­juk, hogy sokan nem értékelik taní­tásunkat, sőt sokan ellenzik. Bizonyos értelemben meg tudjuk érteni ezt az értetlenséget és ezt az ellenzést is“. A pápa ugyanakkor azt mondotta, hogy még soha nem kapott ennyi kö­szönő és helyeslő levelet, mint leg­utóbbi enciklikájának publikálása nyomán. A hírügynökségi jelentések viszont a világ minden tájáról különböző „értetlen és tiltakozó“ hangokról szá­molnak be. Brüsszelben Victor Hey­­len, egy nemzetközi családtervezési intézet igazgatója kijelentette, hogy a pápa nyilatkozata csalódást okoz a teológusok 80 százalékának. Suenens bíboros, a belga hercegprímás össze­hívta az ország püspökeit a pápa enciklikájának megvitatására. Sidney­­ben az UPI jelentése szerint, több római katolikus pap összegyűlt és azt tervezi, hogy tiltakozásként lemond papi hivatásáról. Haenan londoni bí­boros körlevélben leszögezte, hogy azok a hívők is jelentkezhetnek a szentségek felvételére, akik mester­séges születésszabályozási módszere-Pillantás a nagyvilágba Lengyelország lerohanásának 29. évfordulója A fasiszta Németország 29 évvel ezelőtt támadta meg Lengyelországot. Ez a lépés jelentette a második, világ­háború kezdetét. Az évforduló alkal­mából Cyrankiewicz miniszterelnök mondott beszédet, amelyben hangsú­lyozta a csehszlovák katonai beavat­kozás szükségességét, mert szerinte, így a szocialista tábor javára javul­tak az erőviszonyok és csökkent egy harmadik világháború kirobbanásá­nak lehetősége. Románia megszállására nem kerül sor A nyugati államokban működő szov­jet diplomaták élénk tevékenységet fejtenek ki és az ottani kormányok képviselőit tájékoztatják a Varsói Szerződés öt állama csapatainak Csehszlovákiába való bevonulásával kapcsolatos szovjet álláspontról. Ca­­raplkin szovjet nagyikövet megbeszé­lést folytatót Kiesinger nyugatnémet kancellárral, Zorin a Szovjetunió pá­rizsi nagykövete pedig Michel Debré francia külügyminiszterrel. A megbe­széléseik tartalma még nem ismeretes, azonban Zorin újságíróik előtt kijelen­tette, hogy a Románia elleni szovjet intervenciókról szóló hírek teljesen alaptalanok. Ezt a hírt erősítette meg a magyar külügyminisztérium képvi­selője is. Felülvizsgálják az NSZK-ban tartózkodó amerikai katonák létszámát A nyugatnémet kormány képviselője kijelentette, hogy azok az amerikai katonák, akik eltávoztak Nyugat- Németországból, már nem térnek visz­­sza, azonban leszögezte, hogy felül kell vizsgálni az amerikai katonák létszámának kérdését. Ezek szerint sor kerülhet a létszám emelésére. Ünnepelt a VDK A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság már huszonharmadszor ünnepelte függetlenségének kikiáltását. A nagy ünnepen vörös zászlók erdeje díszí­tette a városokat. A hanói ünnepségen Phan van Dong kijelentette, hogy ha az amerikaiak feltétel nélkül meg­szüntetnék a VDK bombázását, ez lényegesen hozzájárulna a megegye­zéshez. Néger államot akarnak A „fekete erő“ nevű mozgalom 3000 delegátusa konferenciát tartott, ame­lyen követelték, hogy az Amerikai Egyesült Államokban hozzanak létre egy önálló néger államot. Továbbá kérték, hogy létesítsenek néger had­sereget is. A konferencia felhívta az összes Amerikában tartózkodó nége­­rekt, hogy bojkottálják az elnökvá­lasztásokat. Követelték, hogy ez USA azonnal vonja ki csapatait Vietnam­ból. két alkalmaznak. Hét latin-amerikai ország orvosi akadémiáinak képvise­lői Bogotában nyiltakozatban szögez­ték le, hogy a mesterséges születés­szabályozás az egyedüli módszer a népesség aggasztó növekedésének fé­kezésére. Az Orvosi Világszövetség főtitkára, dr. Romualdez kijelentette, nem hiszi, hogy a fogamzásgátló tab­letták használata ellentmond az er­kölcsi törvényeknek. A New York Times vasárnapi szá­mának vezércikkét szenteli a kérdés­nek. Hangoztatja, hogy a világ né­pességszaporodási robbanásának meg­fékezéséért folytatott harcot változat­lan erőfeszítéssel kell folytatni a pá­pa enciklikája ellenére is. A lap rá­mutat, hogy a katolikusok reakciója alapján arra lehet következtetni, hogy a pápa felhívásának nem lesz komoly hatása a fejlett nyugati országokban, ahol sok teológus már régebben két­ségbevonta az egyház erre vonatkozó tanításait. A kevésbé fejlett országok­ban viszont a pápai tilalom valószínű­leg le fogja fékezni a családtervezési erőfeszítéseket, halott pontosan ezek­ben az országokban adódnak a leg­súlyosabb problémák, a népesség­­szaporodás gyors üteme miatt. A lap szerint az emberi faj jövője függhet attól, sikerül-e elejét ven­ni a népességszaporodás további hullámának, amelynek következté­ben a világ lakossága az évszázad végére elérheti a hétmilliárdot. Szélesedik a kínai—japán együttműködés Taikeo Miki japán külügyminiszter a japán parlamentben kijelentette, hogy a jövőben szélesedik a japán­­kínai együttműködés. Azonban hozzá­tette, hogy az együttműködés a köl­csönös előnyökön, és egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozáson alapul, és nem vezethet a japán­­amerikai kapcsolatok rosszabbodásá­hoz. Nyugatnémet területi követelések Nyugat-Berlinben a revansiszták a második világháború kitörésének év­fordulóján nagygyűlésen követelték az európai határok felülvizsgálását. A baloldali gondolkozású diákok vi­haros közbekiáltásokkal helytelenítet­ték a revansiszták területi követelé­seit Csehszlovákiával és Lengyelor­szággal szemben. Irán gyászol Jelentések szerint, az iráni föld­rengésnek közel 20 ezer halálos ál­dozata van. Az iráni sah 24 órás or­szágos gyászt rendelt el. Mozgalom indult az 50 ezer főnyi sebesült és mintegy 100 ezr hajléktalan megse­gítésére. A kelet-iráni borzalmas földrengés sújtotta vidéken a teme­­tetlen holttestek ezrei járvánnyal, a dermesztő éjszakai hideg pedig fagy­­halállal fenyegeti az életben mara­dottakat. Felújul a Balkáni Szerződés? Hírügynökségek jelentése szerint, Jugoszlávia mérlegeli a Balkáni Szer­ződés felújítását, amelyet Jugoszlávia, Görögország és Törökország írt alá. Ez a szerződés Hruscsov 1955. évi ju­goszláviai látogatása után feledésbe merült, bár nem érvénytelenítették. A bécsi rádió tudósítója szerint, Athénben kedvezően fogadták a szer­ződés felújításának lehetőségét. Az utóbbi időben több irányban tapasz­talható közeledés Jugoszlávia és At­hén között. Az arab országok nem nyújtanak katonai segítséget Jordániának Az arab külügyminiszterek értekez­letén a résztvevők egyetértettek az­zal, hogy meg kell erősíteni Jordánia védelmi helyzetét egy esetleges újabb izraeli támadással szemben, azonban elvetették azt a szíriai indítványt, hogy kollektív katonai segítséget nyújtsanak az arab országok Jordá­niának. Szabadon engedték az izraeli repülőgép személyzetét Az algériai hatóságok szabadon bocsátották az Algírban fogvatartott izraeli repülőgép hét főnyi személy­zetét és öt utasát. Mint ismeretes, a Rómából Tel Aviv felé tartó menet­rend szerint repülőgépet július 23-án arab ellenállók eltérítették útirányá­ból és Algírban leszállásra kényszerí­tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom