Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-10 / 32. szám
A juhok előkészítése exportra (két alikalmi legelőknek nevezzük. Ezeket valamint a tarlóikat, silótakarmányok, burgonya, répa és más termények maradványait a juhok jól hasznosítják. Ezek gyakran biológiailag értékesebb takarmányt nyújtanak, mint egyes rétek vagy más területek legeltetése. A juhászidény eléri tetőpontját. A pároztatási időszakkal megkezdődik az új juhász év. A bonitáciőnál (osztályozásnál) a kiselejtezett anyák jó előkészítésén kívül nagy szerepe van a kosoknak. A múlt évi tapasztalatokra utalunk, amikor a tenyésztők takarékoskodtak és nem vásároltak elegendő tenyészkost. így egy kosra sok anya jutott és ezért nagyon kimerültek. Előfordult, hogy a gazdaságok meghagyták saját tenyésztésű kosaikat, vagy a szomszéd tenyésztőktől olcsóbban szerezték be. Ezeknek ismeretlen származásuk és tenyészértékük volt. Ez csökkentette a termékenységet és a párzási idény elhúzódott, ami a juhoknál nem kívánatos. Amennyiben ez idén megismétlődne, a tenyésztésben visszaesést jelentene. A jövőben ez kisebb gyapjúhozamban, csökkentett tejelésben és alacsonyabb átlagsúlyban mutatkozna. Az ilyen kos azután a nyájban rontó hatású és a fedeztetési terv ez esetben felesleges. Kihangsúlyozzuk a tenyészkos fontosságát a rendszeres és célszerű tenyésztési munkálatoknál, mert tőle is függ az utódok haszonértéke. Minden juhtenyésztőtől jnegköveteljük, hogy a tenyészkos és képességének helyes kihasználása érdekében jól kidolgozott fedeztetési tervet készítsenek és ezt a pároztatási időszakban be is tartsák. A tervet az anyák osztályozása (bonitáciőja) alapján készítik, melynél a következőket veszik tekintetbe: hasznosítási és tenyész irányt, a szülők öröklési tulajdonságait, az anya és apa külemét, hibáit és kiváló tulajdonságait, gyapjú hasznosítását; a bunda egyöntetűségét, szortimentumát, mennyiségét, hosszát, stb., valamint a láktációs idő alatti tejtermelést. Ez utóbbit a választott bárányok súlya és az utolsó laktációban történő tejvizsgálat alapján bíráljuk. A választott bárányaiknál tekintetbe veszik az anya termelőképességét. Sok juhtenyésztő lebecsüli az ilyen fedeztetési és pároztatási tervet és ha ki is dolgozzák, a juhász nem vezet rendes nyilvántartást és nincs áttekintése. Egyesek szerint a haszonállatoknál fölösleges tervet kidolgozni. Ez csak tenyészállatoknál szükséges. Ez a nézet helytelen. Szükséges a hasznosítás ellenőrzése és célszerű tenyésztési munkálatok elvégzése. Ezen feltételek betartása nélkül a juhok termelési képessége a jövőben nem növekedhet. A juhok egészségi állapotától is függ a termelőképességük! Az állategészségügyi intézkedéseken és szakszerű takarmányozáson kívül ebben az időszakban féregtelenítjük a juhokat. Nyár végén, mielőtt a juhok visszatérnek a legelőről, a kifutókat rendezzük, fertőtlenítsük. Az akiokban pedig végezzük el a patkányirtást. Ez a munka különleges figyelmet igényel. Az állatorvossal történő együttműködés igen fontos, mert megadja az orvoslásra és védekezésre vonatkozó utasításokat. Mindennél fontosabb azonban a betegségek megelőzése. Minden gazdaságban kéznél legyenek a legszükségesebb gyógyszerek. Hogy milyen gyógyszereket alkalmazzunk és hogyan használjuk, ezt az állatorvos állapítja meg. laník Jaroslav mérnök, fordította: L. B. Horváth Zoltán háztáji gazdaságában Sztavropoli merinói juhokat tart. Ezek igen sok húst és gyapjút adnak. A Szovjetunióban a Bolsevik Szovhozban egy elit példány 145 kg súlyú és egy nyírásra 22 kg gyapjút adott. Horváth Zoltánnak is jó jövedelmet hoznak a Sztavropoli merinók. Már az első nyírásra 9 kg gyapjút adtak darabonként Bállá felv. kát géppel nyírják, hogy az átadás napján testük egész felületén bundájuk egyenletes legyen. Az így előkészített juhok értékét a külföldi felvásárló a tenyésztőnél maga szabja meg. Amennyiben ez az időszak közeledik, felhívjuk a tenyésztők figyelmét a felvásárlók igényeire. Időszerű az intenzív takarmányozás, tervszerű legeltetés kiegészítő takarmánnyal és napi pihentetéssel. A nyírás határidejét azért kell betartani, mert a gyapjúért járó pótléknál nem veszik tekintetbe a gyapjúszál hosszát és 1 kg gyapjúért csak 1 Kcs-t fizetnek. Az így előkészített juhokat az A—B minőségi osztályba sorolják. Minden kilogramm élősúlyért az A-osztályban 15 Kös-t, a B-osztályban 13 Kős-t fizetnek. A gyapjú hosszáért járó pótlék csak 0,50 Kés 1 kg-ért, amennyiben a nyírás ideje szabva van (meg van határozva) és hosszabb gyapjú nem kívánatos. A minőség és osztályozás nemcsak az élősúlytól függ. Elegendő, ha a bárány vagy ürü 25 kg súlyú. Fontos, hogy egyes testrészei jó izmosak, húsosak legyenek. Timko mérnök kísérleteivel igazolta a nálunk tenyésztett juhfajták hizlalási lehetőségét és bebizonyította ennek jövedelmezőségét, eredményességét. A nyírásnál megkövetelik, hogy a juhok gyapja rövid legyen. A meleg időjárás miatt elővigyázatosnak kell lenni, mert az erős napsugarak a nyírt bárányoknál és ürüknél napszúrást okozhatnak, ezért az elhullás is jelentős. A napszúrástól védeni kell a nyírt Juhokat. Ezért fontos a déli pihenő árnyékban. Az utóbbi években bevezették az anyák korábbi pároztatását. Különösen a nyugat-szlovákiai kerületben jó tapasztalatokat értek el. Fontos az anyák kondicionális (erőnléti) előkészítése. Ezt vitamindús takarmányozással, valamint hormonkészítményekkel és abraktakarmány kiegészítésével érhetjük el. Ez előidézheti a tömeges berregést (üzekedést). Az idei tapasztalatok bebizonyították, hogy a jó kondícióban lévő export bárányokért 19 ko-. rónát is kaptunk kilómként. Az üzeikedés előidézése és folyamata a tejelő anyák tejtermelésére hatással van. Ajánlatos a gyengébb kondícióban lévő anyákat fokozatosan elapasztani. Biológiailag teljes értékű takarmányozásnál nem kell a fejést csökkenteni (korlátozni). Ezt az időszakot figyelembe kell venni a taikarmányadagok összeállításánál. A legeltetés a leggazdaságosabb takarmányozási módszer. A gazdaságban sokszor akadnak olyan területek, melyek az év különböző szakában hosszabbrövidebb időre legelőül Is felhasználhatók. Az ilyen területe-4 «ÄMIilffi Akárcsak más államokban, Szlovákiában is növekszik a birkahús termelése. Ugyanakkor a hús minősége is javult, mégpedig az ürük szervezett utóhizlalásával. Most, amikor az utóhizlalás időszaka eléri tetőpontját, fontosnak tartjuk ezzel a problémával behatóbban foglalkozni. Már a májusi számban figyelmeztettük a juhtenyésztőket a minőségi birkahús termelésének lehetőségeire a takarmánykeverékek célszerű alkalmazásával. A „Nás chov“ folyóiratban megjelent Timko L. mérnök tudományos kandidátus cikke, melyben megemlíti a felhasznált mődszertan-metodikaelemzését és tömör jellegzetességét. Tekintve, hogy az eredmények meggyőzőek — biztatóak — voltak, idén több juhtenyésztőnél megszervezték a birkák utóhizlalását. A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi megbízotti hivatala, valamint a mezőgazdasági felvásárló üzemek területi igazgatósága Bratislavában ennek a kezdeményezésnek a támogatására irányelveket adott ki. Cél, hogy minden kerületben a juhállomány növekedése mellett biztosítsuk a vágóállatok szakszerű gondozását és azok nyilvántartását. Ez az Intézkedés arra ösztökéli a juhtenyésztőket, ^íogy a kivitelre tervezett 10 ezer ürü helyett 13 100 darabot hizlaljanak (exportáljanak). Ebből a nyugatszlovákiai kerületben 2100, közép-szlovákiai kerületben 6000 és kelet-szlovákiai kerületben 5000 darabot. A minőség javítása megköveteli a teljes értékű takarmány biztosítását. A megnövekedett termelés megszünteti az időszakhoz kötött kínálatot és ezáltal kiküszöböli az előző évek hiányos értékesítését. Ezen Irányelvek alapján a vágó-juh értékesítése (arányosabban) szétoszlana az egyes hónapokra. A vágóállatok minősége kell, hogy a külföldi vásárlók feltételeinek megfeleljen. A termelést adásvételi szerződéssel biztosítják és a feleket a feltételek betartására kötelezik. Ezt a szerződést azokkal a Juhtenyésztőkkel, illetve mezőgazdasági üzemekkel kötik, ahol reális feltételek vannak az ürük, bárányok legeltetésére és abraktakarmánynyal történő utóhizlalásra. Minden tenyésztőnek joga és lehetősége van, hogy e célra takarmánykeveréket vásároljon (szemestakarmány ellenszolgáltatás nélkül) éspedig 50 kg-ot minden hizlalásra beállított export juhra. Az állatoknak jó minőségű húsúik és kiegyenlített bundájuk legyen. Eladás előtt legalább egy hónappal a juhr i t
