Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-10 / 32. szám
Egy járási szövetség, melynek tagjai méltók a dicséretre A kisállattenyésztők szövetsége a lévai Járásban eredményekben gazdag esztendőkre tekint vissza. Az utóbbi években mind a taglétszám, mind pedig a tevékenység tekintetében sokat fejlődtek. A fenti állítás mellett szól az is, hogy míg 1964-ben a 14 alapszervezet csupán 542 tagot tömörített, addig a jelenlegi 72 alapszervezet három ezernél nagyobb taglétszámmal rendelkezik. Valljuk be, hogy ez mindenképpen szép eredmény, hiszen a járás községeinek kétharmadában kisáliattenyésztő alapszervezetek működnek. Az alapszervezetek szám szerinti növelésénél és az új tagok szerzésénél nagyban közrejátszott az Idén Léván megrendezett szlovákiai és egyben járási jelleggel bíró apróállat-kiállítás. melyet mintegy 8 ezer személy megtekintett. A KISÁLLATTARTÓK ÉS A NÉPGAZDASÁG. Ha valaki azt gondolja, hogy az apróállattenyésztés fölösleges időtöltés, nagyon téved. A járási vezetőség irányítása mellett hét szakbizottság ügyel a színvonalas munkára. Az állattartók tehát minden támogatás' megkapnak ahhoz, hogy tévé kenységüket szakszerűen kellő gonddal és haszonnal végezhessék. Ami a hasznot illeti, az mindig kétoldali. Egy részt az állattartó, más részt a népgazdaság hasznát értjük alatta. Úgy gondolom, hogy a lévai járás kisállattenyésztőinek tevékenységével kapcsolatosan mind a két szempontból elégedettek lehetünk, hiszen a múlt esztendőben nem kevesebb mint 2 millió 352 tojást adtak a közellátásnak, a földolgozó iparnak pedig 47 251 nyúl, továbbá 962 nutria bőrt, valamint 6122 kg juhgyapjút szállítottak. S az említett esztendő második felétől nyúlhúst is adtak piacra. E téren főleg az alsószecsei és a mohi alapszer-vezet tagjai tüntették ki magukat. Az elmondottakból kitűnik, hogy az alapszervezetek tagjai a tulajdonukba lévő minden darab tojótyúktól 80 tojást, anya nyulanként 5,5, nutriánként pedig 3.1 bőrt, továbbá minden darab juh után 3,6 kg gyapjút értékesítettek. A járási vezetőség az idei értékesítési tervet az alapszervezetekkel való egyezség után készítette el. A terv, tojás, különféle bőrök, juhgyapjú és lúdtóll értékesítését irányozza elő. Az apróállat tartóknak mindenekelőtt abraktakarmányokra van szükségük. Tavaly például több mint 80 vagon abrakkeveréket kaptak s használták fel az állami alapokból. Idén pedig több mint 86 vagon az évi abrakszükséglet. Az első félesztendei juttatás — mondjuk meg őszintén — nem volt kielégítő. A mérleg azt mutatja, hogy a tagok 615 mázsával kaptak kevesebb abrakot, mint amennyire eredetileg számítottak. Remélhető, hogy a második félévben a hiányzó menynyiséget megkapják. NÉHÁNY SZÓ A SZAKBIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL. Közülük a legterjedelmesebb a baromfitenyésztési szakbizottság, mely nem kevesebb mint 40 967 tojótyúkot. 4951 ludat, 2784 kacsát és 460 pulykát tart számon. Ez a bizottság az állomány időnkénti felújításáról, rendszeres ellenőrzéséről, kellő hasznú állatok beszerzéséről, a tiszta vérvonalak, továbbá keresztezettek tenyésztéséről és a hasznosság ellenőrzéséről gondoskodik. A juh és a kecske tenyésztési szakbizottság 2436 juhot és 140 ellenőrzött kecskét tart megfigyelés alatt. A juhállomány hasznossága terén az utóbbi években lényeges a javulás, de a tiszta vérvonalak kialakítása még sok kívánat mat hagy maga után. Ez a szakbizottság a jövőben főleg a meyinó juh tiszta vérben való tenyésztésére veszi az irányt, mert ez a fajta kellő mennyiségű és minőségű gyapjút ad. Egyes körzetekben, ahol a kecsketenyésztés terén jó tapasztalatot szereztek, nem ritkaság a 900 literes, 4,2 zsírszázalékos egyedenkénti évi tejelékenység. Tavaly például 11 bakot és 25 nőstényt vittek a tenyésztők az úibarsi aukciós vásárra. Idén pedig 26 bakot és 21 nőstényt vezetnek fel, de a fajtanemesítő állomás részé ről a tenyészanyagra valahogy nem tartanak igényt. Csupán 10 bak megvásárlását tervezik. A kecskék száma az ellenőrzőiteken kívül idén elérte a 793-at. A nyúltenyésztési szakbizottság munkájában is lényeges a javulás. Jelenleg 9473 tenyésznyulat tartanak számon. Hiba azonban, hogy a tenyésztők nem fordítanak kellő gondot az állatok betetoválására, így az utódellenőrzés nem lehet kellő színvonalú Ez a bizottság a közeljövőben mindent elkövet annak érdekében, hogy az állattartók a nyilvántartást és a betetoválást — saját érdekükben — időben és az előírásoknak megfelelően elvégezzék. Lépéseket tesz továbbá, hogy a kisállattartók' körében minél jobban elterjedjen a bécsi fehér és kék, a kaliforniai fehér, a dániai és az új«élandi fajta nyulak tenyésztése, mivel ezeknek a gereznája népgazdasági szempontból a legkiválóbb. A szőrmés állatok szakbizottságát Deák György mérnök a szövetség járási elnöke vezeti. A 70 tenyésztő összesen 917 nutriát és 30 nyércet nevel. A Léván megrendezett szlovákiai kisállat-kiállításon a járás éppen a szőrmésekkel tűnt kt a legjobban s nem véletlen, hogy ebből az alkalomból megrendezték a szlovákiai prémesállattenyésztők értekezletét is, amelyen a központi szakbizottság, valamint a prémeket felvásárló Kara nemzeti vállalat, és más központi intézmények küldöttei is részt vettek. Ezen az értekezleten a tenyésztők erősen bírálták a Kara nemzeti vállalatot, a prémek felvásárlási árának csökkentéséért. Azt mondhatjuk, hogy a többi szakbizottságok is jó munkát végeznek Érdemes még megemlíteni, hogy az alapszervezetek tagjai idén 1 millió 750 ezer tyúktojás (előreláthatólag ezt a mennyiséget jóval túlteljesítik) 63 144 nyúlbőr, 1862 nutria és nyérc szőrme, több mint ötezer kiló juhgyapjú és 780 kg lúdtoll értékesítését tervezik. Ebből a legnagyobb tételt i éppen a lévai alapszervezet j vállalt, melynek tagjai 84 500 tyúktojást, 4152 nyúlbört, 740 prémesállat bőrt és 24 ikg zselízi, ipolyviski, óbarsl, mohi, gyapjút adnak piacra. A példásak közé sorolhatók továbbá a kétyi, felsőszecsei, a kozárovcei és más alapszervezetek Is, melyeknek tagjai arányos részt vállaltak a tervfel adatok teljesítéséből. HOKSZA ISTVÁN A közelmúltban lapunk hasábjain beszámoltunk arról, hogy a lévai járásban megalakították a baromfitenyésztők üzemközi vállalatát. Azóta sok víz folyt le az öreg Garam fo; lyón s Deák György mérnök a vállalat igazgatója ugyancsak : élénk tevékenységet fejtett ki | annak érdekében, hogy a célkitűzéseket mielőbb valóra válthassák. — Mikor kezdik a konkrét termelést? — tettem fel a kérdést az igazgatónak. — Az alsószecsei lojástermelő szaporító farmon, ahol a terv szerint 18 ezer szülöegyedet (14 800 tojót és 1200 kakast) helyezünk majd el a vél-Az N-Lúmenn brojlerrel kezdik a termelést lalat megalakulásának első évfordulóján, október 15-én kezdjük el az üzemelést. — Milyen fajtákkal indulnak és honnan szerzik be az alapállományt? — A kiinduló állományt az N-Lómenn broiler tipusó fajtát ; a Magyar Népköztársaságból a I Bábolnai Állami Gazdaságból szerezzük be. A célnak megfelelően négy épületei népesí- I tünk be ezzel a fajtával. — Mi lesz a következő lépés? — Decemberben, az egyszeri százezres kapacitású nyolc épületegységből álló csibeneveidében is megkezdjük a munkát. A vállalatnak ezen a részlegén előreláthatólag 250 ezres évi kapacitása lesz. Jövőre aztán üzembe helyezzük a ketreces | tojatót is. — Elégedett az eddigi épí- I tési munkákkal? — Természetesen, hiszen at : epünk az alsószecsei farm munkálatait ez év áprilisában kezdték s amint föntebb említettem októberben ott teljes ütemben termelni fogunk. Azt { akarjuk, hogy a beruházás minnél előbb visszalérüljön. Ennek fontos feltétele, hogy rövid időn belül megkezdjük vállalatunkban a konkrét termelői tevékenységet. —bei— Tiszta fajkecske gidáival. Horváth Zoltán felsószemerédi lakos szerint öt liter tejet ad naponta. Érdemes tehát tenyészteni. Balta felv.
