Szabad Földműves, 1968. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-10 / 32. szám
jfc házinyúl tenyésztés történe te egészen ez ókori időkig nyúlik vissza ugyan, fejlődése azonban komolyabb lendületet csak a XIX. században kapott, a nagyarányú iparosodás korszakában. A munkások, kézművesek és föld nélkül maradt parasztok behúzódtak a városokba és ipari központokba, de magukkal vitték az állatok iránti szeretetet és érdeklődést. Szűkös viszonyaik között a kis helyen elhelyezhető, olcsó hulladékokkal is takarmányozható, igénytelen nyulak tartása került előtérbe, hogy ezzel állatszeretettiket kielégítsék és megkönynyítsék a család élelmezését is. A városi lakosságnak emellett a jórészt „sportjellegű“ tenyésztési munkája mellett vidéken különösen az „istállónyúl“tertás terjedt el, amikor a ló é6 szarvasmarha istállójában a takarmányhulladékok hasznosítására nyulakat telepítettek be. Az elmúlt két világháború Idején a húsellátásban mutatkozó nehézségek miatt egyre többen kényszerültek arra, hogy nyúlhúst fogyasszanak. E kényszer következtében igen sokan megismerték, majd megszerették a nyúl húsát. Rájöttek árra, hogy jól elkészítve ízletességben sem marad más húsféleségek mögött. Ugyanakkor igen magas a fehérjetartalma (20—25 %) és az összes fogyasztott húsok közül a legkönnyebben emészthető, így még a gyomor- és májbetegek számára sem káros. Ennek eredményeként a húsellátási nehézségek megszűnte után igen sok országban nemhogy csökkent volna, hanem fokozódott a nyűlhús iránti kereslet. Elősegítette ezt ez embereknek a nehéz fizikai munkától történő fokozatos mentesítése, az életszínvonal fokozatos javulása is, melynek következtében egyre inkább a kalóriában szegényebb, de ugyanakkor fehérjében gazdagabb táplálékok fogyasztása került előtérbe. így az állati termékek közül Jgen megnőtt a baromfihús, tojás, tejtermékek és főleg az iparilag fejlett országokban a nyúlhús iránti kereslet. A piaci igények növekedése « nyúltenyésztésben — hason^ loan más állattenyésztési ágakhoz — is jelentős változásokat okozott. A nyúl húsa eladhatóvá, tehát áruvá vált és ezzel együtt létrejöttek az árutermelő nyúl tenyésztés feltételei. Az árutermelés már haszonállattenyésztés, ahol sokkal fontosabb a gazdaságos termelés, mint a családi igények kielégítését szolgáló nyúlhús termelésben. Itt a cél: minél többet, minél jobb minőségben, minél olcsóbban. Ennek érdekében — más állattenyésztési ágak példája nyomán — a nyúltenyésztésben is megindult a munka a korszerűbb tenyésztési, tartási, takarmányozási módszerek kidolgozására és bevezetésére, valamint a kizárólag piaci célo-A nyúltenyésztés tapasztalatai Magyarországon export célokra désű erélyű tenyészállatokat hoztunk be. Az új alapokra helyezett tenyésztői munka megszervezésére Gödöllőn és Tarjában bázistelepeket hoztunk létre. Ezek a telepek lesznek hivatottak arra, hogy a megfelelő szaporító telepek hálózatán keresztül már a legközelebbi években olyan létszámú kiváló tenyésztértékű szülőállományt biztosítsanak, melynek révén évente mintegy 5 millió vágónyúl kerülhet elsősorban külföldi piacra. A két telepen történik a kialakított szelekciós módszerek. segítségével a húshibridek előállítására alkalmas vonalak kitenyésztése. Az eredményes nyúltenyésztés alapvető feltétele a teljes értékű gazdaságosság szem előtt tartásával összeállított takarmány. Főleg a nagyüzemi tartáshoz elengedhetetlen, hogy az üzemek szakszerűen összeállított, lehetőleg szemcsézett nyúltápot kapjanak. E tekintetben is örvendetes előrehaladást sikekerült az utóbbi években elérni. A kutatóintézetben kidolgozott takarmányreceptúrák a gyakorlatban beváltak. Az etetésükkel elért takarmány-értékesiilés és súlygyarapodás lényegesen kedvezőbb, mint azt az előzetes számítások mutatták. Remény van rá, hogy valamelyik takarmánykeverő üzemünk üzemi méretekben is állít elő nyúltápot. A nyúltenyésztés iránt Magyarországon jelenleg a szocialista nagyüzemek igen élénk érdeklődést tanúsítanak. Számos állami gazdaság és termelőszövetkezet kíván a közeljövőben üzemi méreteikben foglalkozni nyúlhús termeléssel. Megfelelő hozzáállással, körültekintő munkával, a technológiai fegyelem pontos betartásával bizonyára ezek az üzemek meg is találják számításukat és ugyanakkor nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a világpiacon jelentkező export-lehetőségeket kiaknázhassuk, illetőleg ott továbbra is versenyképesek maradjunk. Az üzemi méretű telepek létrejötte természetesen ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kistenyésztők részére minden segítséget továbbra is nem kell megadni. Sőt, a célkitűzések között szerepel, hogy az eddigieknél jobb minőségű tenyészállatokat, szaktanácsot, takarmányjuttatást stb. kell biztosítani annak érdekében, hogy a tenyésztői kedv tovább növekedjék. Dr. SÜTŐ KÁLMÁN, Budapest ország külkereskedelmi mérlegében is, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az itt szerzett valuta csupán felébe kerül, mint pld. a baromfitermékek esetében. Az elért, főleg mennyiségi javulás ellenére koránt sem mondhatjuk, hogy az eredményekkel elégedettek lehetünk. Ahhoz, hogy a jövőben a termelés a megkívánt mennyiségben és minőségben fejlődhessen, feltétlenül szükséges, hogy a tenyésztői munkában, a tartá'si, elhelyezési, takarmányozási kérdéseikben az eddigieknél is gyorsabb előrehaladást érjünk el. További lépések szükségesek az állategészségügyi helyzet javításában is. E feladatok megoldására a legutóbbi években tettünk is már lépéseket. A gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet munkatársai a rendelkezésre álló külföldi és hazai tapasztalatok alapján számos elméleti és gyakorlati kérdést tisztáztak. Ennek során világossá vált, hogy korszerű eredményekhez korszerű fajták, takarmányozási és tartástechnológiai módszereik szükségesek. , Az állomány minőségi fejlesztéséhez, a korszerű követelményeknek, a nagyüzemi tartási viszonyoknak megfelelő állományok kialakításának céljából a múlt év végén Dániából, Angliából és Hollandiából nagyszaporaságú, jő fiatalkori n öveke-Magyar Tarka nyúl Mikola István győri lakos tenyészetéből. kát szolgáló nyúlbfis-termelő üzemek létesítésére. Főleg Angliában, az USA- ban, Franciaországban, Dániában és Hollandiában történtek komoly kezdeményezések, de jelentős fejlődést értek el a Szovjetunió nyúltenyésztöi is. Magyarországon részben az előbbi országok tapasztalatai, részben a külkereskedelem részéről jelentkező export-igények kielégítése céljából kezdtünk nagyobb gondot fordítani a házinyúl tenyésztésére. 1959-A közelmúltban lapunk haben tette meg a SZÖVOSZ az első lépéseket az élőnyúlfelvásárlás országos megszervezésére és ugyanakkor keresett először piacot a külkereskedelem a nyúlhús külföldi elhelyezésére. Az azóta eltelt idő alatt bebizonyosodott, hogy ezek a tőség nyílt a szakmai ismeretterjesztésre, kiállítások rendezésére, jó minőségű tenyészállatok beszerzésére, és a törzskönyvezés bevezetésére is. A tervszerű munka és a körültekintő szervezés eredményeként az utóbbi években már több mint 600 szakcsoport, illetve társulás jött létre, közel 10 000 taglétszámmal. A következő 2—3 évben az a célkitűzés, hogy minden nagyobb községben megalakítják a nyúltenyésztői szakcsoportot. A fejlesztést elősegítő intézkedéseik hatására . a nyúltenyésztés Magyarországon ma már jől jövedelmező, csaknem kizárólag exportcélokat szolgáló árutermelő tenyésztési ággá alakult. A múlt évi közel 1 millió dolláros árbevétel számottevő tételt jelent már az kezdeti próbálkozások nem voltak hiábavalók. Kiderült, hogy a nyúlhús szinte korlátlan mennyiségben elhelyezhető jelenleg a piacon és hosszabb időre is biztosított a jó áron történő értékesítési lehetőség. Míg egyes termékek (pld. a baromfi) ára fokozatosan csökken, addig a nyúlhúsé évek óta emelkedik. A szerződéses felvásárlási rendszer biztonságossá tette a termelést, illetve az értékesítést, ennek következtében jelentősen nőtt a termelési kedv. Ugrásszerűen megnőtt - a nyúlhús-termelés. amit a különböző kedvezmények, kedvezményes áron történő takarmányjuttatás, építőanyag-beszerzési lehetőség, javuló felvásárlási árak még elősegítettek. A gyors növekedésre talán elegendő csupán annyit megemlíteni, hogy míg 1959-ben csupán 12 000 darab nyulat tudtak felvásárolni, addig ez a menynyiség 1967-ben már meghaladta a 600 000 darabot, ez évben pedig előreláthatóan megközelíti az egy milliót. A nyúltenyésztés egészen a legutóbbi évekig nálunk — néhány üzemi próbálkozástól eltekintve — kizárólag háztáji ikeretek között folyt. A kistenyésztőket a szervezettebb és színvonalasabb tenyésztői munka létrehozása és a termelés növelése érdekében az egész országot átfogó földművesszövetkezeti hálózat fokozatosan nyúltenyésztő szakcsoportokba és tenyésztői társulásokba tömörítetté. A szakcsooprtokban a termelés egyénileg, az értékesítés, a kedvezményes takarmány-beszerzés és szétosztás közösen történik. Számos helyen a szakcsoportok számára közösen művelt, vagy a szerződés arányában felosztott földterületet is biztosítanak és a helyi adottságoknak megfelelően egyéb juttatásokban, pl. kedvezményes ketrecépítő anyagokban is részesítik a tagokat. A szakcsoportokon belül lehe-2 Äiffflfi»
