Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-22 / 25. szám
szemle A nyugati világ külpolitikáját elsősorban a francia választási harc érdekli. De világméretben elég élénken foglalkoznak az NDK kormányának új intézkedésével, miszerint a jövőben Nyugat-Berlin területére csak útlevéllel lehet lépni, a nyugatnémet polgároknak. Jelentősek a jugoszláviai diáktüntetések utóhangjai is. Választások előtt Franciaország A francia választási harc egyre Jobban kiéleződik és a Jobboldal mindent megtesz, hogy magához hódítsa a választókat. Az elmúlt hét szombatján időzített bombaként hatott Sálán tábornok életfogytiglani börtönre ítélt puccsista szabadon bocsátása, Bidault és számos más OAS vezető hazatérése után. De Gaulle a hírek szerint további 58 politikai elítéltnek kegyelmezett meg. A cél nyilvánvaló. A francia elnök e kegyelmi intézkedéseivel a jobboldal támogatását Iparkodik megszerezni a választások előtt a maga politikájához, ugyanakkor a francia baloldalt is kompromisszumra szeretné kényszeríteni azáltal, hogy eléjük vetíti az esetleges jobbratolódás veszélyét. Valószínűleg e politika manőver-sorozatába tartozik a Brazíliából hazatért Bidaultnak bejelentése, miszerint „Mozgalom a szabadságért és Igazságért“ néven új szervezetet alapít, amelynek programja egyaránt kommunista ellenes és De Gaulle ellenes is. Legújabb Jelentések szerint, Franciaországban a választási légkör a várakozással ellentétben nem túl forró. A választási propagandát bizonyos közöny veszi körül. Még a plakátháború sem érte el a tavalyi szintet. A nyomdaipari sztrájk elhúzódása miatt számos jelölt még plakátjait sem nyomtatta ki és a hivatalos hirdetőtáblák nagy része üres. Hírek szerint, a Renault gyár négy üzemének 70 ezer munkása a munka felvétele mellett szavazott és megkezdődött a munka. Azonban továbbra is sztrájkolnak a televízió és a Marseille! hajóraikodő munkások. Nagy felfordulást keltett az újságárusok és újságkihordóik sztrájkja, ami miatt Párizs újság nélkül maradt. A franciaországi választások tehát igen felkorbácsolt belpolitikai légkör közepette történnek majd meg. Lázas kampány az NDK ellen Amint ismeretes, a Német Demokratikus Köztársaság kormánya válaszul a Német Szövetségi Köztársaságban megszavazott szükségállapot törvényre, amely diktatórikus jogokkal ruházza fel a bonni kormányt, vízumkényszert léptetett életbe ama nyugatnémet állampolgárok számára, akik az NDK területén keresztül Nyugat-Berlinbe alkarnak utazni. A moszkvai Pravda rámutat, hogy a bonni politikusok néhány nap óta lázas tevékenységet folytatnak, amelynek célja az NDK intézkedéseivel kapcsolatban növelni a nemzetközi feszültséget. Egyes politikusok azzal fenyegetőznek, hogy amennyiben nem talál támogatásra a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos bonni igény, kétségessé válik aláírja-e az NSZ kormánya a nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó egyezményt. A lap leszögezi, hogy a most folyó hisztérikus kampány újra megmutatja mennyit ér Bonn „Oj keleti poltikája“ s hogy mennyire nem tud szabadulni ez a politika a hidegháborútól. Csappan a szegénysorsú gyermekek száma a jugoszláv főiskolákon A Jugoszláv diák-megmozdulások után a Jugoszláv Kommunista Szövetség irányelveket hozott nyilvánosságra. Élénk érdeklődést váltott ki Tito elnök televíziós beszéde is. Beismerte, hogy több esetben nem vették figyelembe a diákok követelményeit és nem fordítottak elég gondot életkörülményeik megjavítására. Jugoszláviában a főiskolákon elég válságos a helyzet. A Student című lap főszerkesztője kijelentette, hogy Jugoszláviában a vagyoni differenciálódás aggasztó méreteket öltött, vésztjóslóak a munkanélküliség arányai, a jugoszlávok százezrei külföldön kénytelenek munkát keresni. Az egyik egyetemi hallgató kijelentette, hogy már nem is lehet beszélni a vagyoni egyenlőtlenségről, mert aki erről szól, torkába fojtják a szót és primitív egyenlősdinek bélyegzik. A jugoszláv főiskolákon ma az a helyzet, hogy főleg a módosabb szülők gyermekei Juthatnak be, mert a szegényebb sorsúaké a magas tandíj miatt nem kerülhetnek oda. Az ösztöndíjazás és a hitelnyújtás forrásainak módszeres eltömítése révén lényegesen megcsappant a szegénysorsú szülők gyermekeinek egyetemi továbbtanulási lehetősége. Jugoszláviában nagy a közfelháborodás amiatt, hogy a végzett szakembereik és szakmunkások százezrei kénytelenek Idegenben megkeresni a családfenntartáshoz szükséges anyagi eszközöket. A franciaországi helyzetről „FRANCIAORSZÁG az első nyugati ország, amely azt demonstrálja, hogy a két évszázaddal ezelőtt kialakított társadalmi mechanizmus nem felel meg többé a mai követelményeknek. A forradalmi akció hírül adta, hogy a munkások maga-intézte társadalma a Nyugat gazdag ipari országainak kapuin dörömböl.“ (Borna) „Lehetséges, hogy a francia társadalom túl fogja élni a felfordulást, annak leckéit azonban gondosan tanulmányozni kell majd, és nemcsak Franciaországban. Az ipari társadalmak potenciális robbanékony nyugtalanságnak adtak életet, s a régi módszerek már nem alkalmasak annak fékentartására. A francia munkások és diákok most már tudatában vannak erejüknek, s az utóbbi hetek tapasztalatai megmutatták nekik, hogy lehetségesek a mélyen járó társadalmi változások.“ (K. S. Karol, a New Statesman-ben) VISSZAKAPJUK ARANYKÉSZLETÜNKET? Washingtonban tárgyalások folynak a csehszlovák, valamint az Amerikai Egyesült Államok volt polgárainak kölcsönös nyugdíjjuttatásáról. Ugyanis az USA eddig nem folyósította azoknak a polgároknak a nyugdíját, akik Amerikában dolgoztak, de most Csehszlovákiában élnek. Az összeg 1952 óta mintegy öt millió dollárt tesz ki. Kommentátorok úgy vélik, hogy ez a lépés utat nyit ahhoz is, hogy az USA-ban lévő aranykészletünket visszakapjuk. Remélhető, hogy a további tárgyalások eredményesek lesznek. A csehszlovák-magyar barátság új okmánya Mint ismeretes, Alexander Dubíek elvtárs vezetésével — múlt héten — párt- és kormányküldöttség járt Budapesten. A küldöttség két napon át folytatott tanácskozásokat vezető magyar államférfiakkal, majd pedig új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírására került sor. Párt- és kormányküldöttségünknek őszinte baráti fogadtatásban volt része. Útja folyamán a rokonszenv számos megnyilatkozásával találkozott. Népünket különösen jól eső érzéssel tölti el, hogy a magyar testvérpárt központi bizottságának első titkára. Kádár János bensőséges szavakkal juttatta kifejezésre a magyar kommunisták legteljesebb szolidaritását a csehszlovákiai elvtársakkal. A magyarországi sajtó, így többek közt a „Népszabadság“ és a „Magyar Nemzet“ meleghangú vezércikkben méltatta a látogatás, illetve az aláírt új szerződés jelentőségét, amelyről egyébként különféle nagy külföldi lapok is tudósítottak. A szívélyes, testvéri szellemtől áthatott légkörben folyt tanácskozások megmutatták, hogy magyar barátaink nagy megértéssel figyelik Csehszlovákia Kommunista Pártja célkitűzéseit, a szocialista demokrácia kibontakoztatására irányuló folyamatot, amely a személyi kultuszból eredő deformációk teljes felszámolását is célozza. Az építő-munkások szakszervezetének nagytermében megtartott nagygyűlésén Kádár János meleg (hangon méltatta a proletárnemzetköziség elveiben gyökeredző új csehszlovákmagyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Egyben kifejezésre juttatta azon reményét, hogy pártunk a nehézségeket leküzdve, teljes győzelemre juttatja a szocializmust. A nemzetiségi kérdésről szólva, Kádár János elvtárs többek közt kifejtette: „Ha még vannak ma megoldásra váró kérdések, rendezni kell őket. De nem szenvedélyek alapján, mert ezek rossz tanácsadók. Ma a legfontosabb kötelesség és egyúttal a Csehszlovákiában élő magyaroknak is érdekük, hogy hozzájáruljanak a ma programon levő nagy társadalmi kérdések megoldásához, í közöttük a nemzetiségi kérdés szocialista megoldásához. Kádár János beszédére válaszolva, pártunk központi bizottságának első titkára, Dubíek elvtárs, államunk föderatív alapon történő kiépítését érintve, leszögezte: „Szocialista építésünk feltételei közt nemzeti kisebbségeinknek teljes joguk és lehetőségük is van a nemzeti kiélésre. Következetesen teljessé teszszük a szocialista nemzetköziség elveit, melyek szavatolják a nemzeti kisebbségek összes tagjainak, hogy valóra váltsák nemzeti sajátosságaikat. Ami magát az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést illeti, az okmányt elejétől végéig a szocialista nemzetköziség alapvető elemei szövik át. Nem kétséges, hogy a benne rögzített gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésére gazdasági reformjaink fokozatos kibontakoztatása mind tágabb teret nyit. A szerződés kiemeli a kultúra, a művészet, az öktatás- és egészségügy, a sajtó, a rádió és televízió, a film, a testnevelés és az idegenforgalom területén elmélyülő alkotó együttműködés szükségességét is. Hangsúlyozza továbbá a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében érvényesülő munkamegosztás, illetve együttműködés fokozását, valamint a Varsói Szerződésből folyó kötelezettségek betartását. Ugyancsak kidomborítja a szocialista országok egységének erősítésére irányuló elhatározást, a békés együttélés politikájának szükségét, valamint a müncheni diktátum kezdettől fogva való érvénytelenségét és kimondja többek közt az európai határok sérthetetlenségét. A szerződés egyik legfontosabb pontja a közvetlen katonai segélynyújtás arra az esetre, ha a szerződő felek bármelyikét valamely állam, vagy államcsoport részéről fegyveres támadás érné. Mindent összevetve tehát, Joggal mondható, hogy az új barátsági szerződés, az előző hasonló okmányhoz képest, a lefolyt csaknem húsz esztendő tapasztalatait és a közbeeső változásokat figyelembe véve, most magasabb fejlődési fokon szolgálja sokoldalú kapcsolataink fejlesztését, egymás életének és problémáinak mélyebb megismerését, s így népeink közös boldogulását. Szirt BÁLLÁ JÖZSEF ÜTIJEGYZETEI: Veröfényes reggel indultunk Bratislaváből a Caravan Hotellel a 3375 kilométeres útra. Akikor még nem is sejtettük, hogy milyen varázslatos élményekben lesz részünk. Érintve a Balatont, Nagykanizsán túl léptük át a jugoszláv határt. Elbeszélgettünk a 400 000 lakosú Zágráb és az épp százezredik lakosát ünneplő Ljubljana polgáraival. Ilyenkor persze sok minden szóba kerül. Mi az itthoni eseményeiktől fűtve a nemzetiségi kérdésről érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy náluk ebből nem csinálnak túl nagy probléníát. A föderatív köztársaságban három hivatalos nyelv van, mégpedig a szerb, a horvát és szlovén. Pedig ezek roljonnyelveik, kölcsönösen érthetők. Ezzel az információval tarsolyunkban léptük át az olasz határt, majd a bércek között kanyargó szerpentinek egyikén elénk tárult a villongásairól annyira ismert város, a volt.osztrák—magyar monarchia legnagyobb kikötője Trieszt. Amint tolmácsunktól megtudtuk, végül is úgy oldották meg a villongásokat, hogy azt a részt, ahol Jugoszláv katonaság tartózkodott, a jugoszlávöknak adták, a másik felét pedig az olaszoknak. Trieszt rendkívülszép, korszerű világváros. Jellegze-tes zöld villamo-3 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. június 22. saival és megszámlálhatatlan személyautójával. Annyi a személyautó, hogy még a járdákon sem lehet mozogni tőlük. Üzletei színesek, tarkák, messziről csalogatják a vásárlókat. Piacán déligyümölcstől kezdve tengert halakat, rákokat, textilárut, egyszóval mindent lehet vásárolni. Itt találkoztunk először a tengerrel, és két baljós kinézésű méltóságteljesen úszó medúzával is. Itt ismerkedtünk meg az olasz nagyvárosok rohanó, ltf ktető életével, ami végigkísért egész útunkon. Caravan Hotel, az olaszok és mi Hotel-autóbuszunkat Magyarországon, Jugoszláviában és Olaszországban egyaránt megcsodálták. A vámőrök mindenütt bekukkantottak autóbuszunk pótkocsijába, amelyben harminc utas alhatott egyszemélyes és kétszemélyes három emeletes fülkékben. Az utasok kényelmét szolgálta még két mosdó és két ruhatár. Az autóbusz kis gázkonyhájában pedig teát, kávét lehetett főzni vagy ételt melegíteni. Megszületett tehát az első, csoportos campingezők hotel-autóbusza, amely méltán váltotta ki a szakemberek elismerését, még az autónagyhatalom országában is. Egyformán reprezentáltuk autóiparunkat Triesztben, Velencében, Genovában, Firenzében, Milanóban, Páduában, Ferrarában és Bolonyában. Alig álltunk meg az autóbusszal, máris jöttek a jókedélyű olasz szinyorok és szinyoriták. „Isten hozott, kedves barátaink! Hogy éltek otthon? Hol vettétek eít a szép autóbuszt?“ Ilyen üdvözlő megjegyzéseket tettek. Ügy fogadtak, mint testvéreiket. Amint a beszélgetésekből később kiderült, nem véletlenül. Többen az ellenállás idején csehszlovák partizánokkal egyídőben küzdöttek a német fasiszták ellen. Összesen 70 ezer olasz partizán esett el a harcokban, és a vérrel pecsételt barátságot soha nem felejtik. A heves vérmérsékletű, szenvedélyes olaszok bizony sok esetben sírva fakadtak, mikor elbúcsúztunk tőlük. Jólesett ez a fogadtatás és ezért mindvégig nagyon jól éreztük magunkat, Itália kék ege alatt. Autósztráda az élet Amikor átléptük az olasz határt, megszűntek az útépítést jelző táblák, az útkereszteződések és vasúti átjárók sorompói. A mesés autósztrádákon nem léteznek kereszteződések, vagy akadályok, négy sorban száguldanak rajtuk az autóbuszok. A benzinpumpák mellett büffék, éttermek elégítik ki az utasok igényeit. Az autosztrádák alul-felül keresztezik egymást merészen ívelnek a hegyek között, a hegyek gyomrában, nem egy varosban három emeletnyi magasságban is haladtunk a házak között. A legszebb volt a genovai autósztráda, amely merész Ívelésével mindenkit elképesztett. Róla sikerült meglátnunk a kikötőben épp horgonyzó Michel Angelo 5500 tonnás személyszállító hajót, amely Olaszország legnagyobb személyszállító hajója. A varázslatos autósztrádákon száguldottunk át a számtalan alagúton, amelyek közül leghosszabb a Monte Cartelotto — 2006 méter hosszú. A Recco viadukt pedig 570 méter szélességben köt össze két hegyet. Ezeken az autósztrádáikon láttuk az első világháborúból ismert Isonzo folyót, amely mentén a Pokoreni temetőben százezer osztrák-magyar katona alussza örök álmát. Olaszországban autósztrádák nélkül megbénulna az élet. Hisz az utakon naponta 7 millió autó közlekedik, és évente újabb egymillióval gyarapodik számuk. Milánóban a Pirelli cmg 32 emeletes irodaházának tetejéről láttuk, hogy egy négyemeletes ház tetején autók parkoltak. Az autósztrádák megyorsítjálk és biztonságossá teszik a közlekedést. De az autósztrádákat nemcsak ebből a célból építették. Rajtuk gyorsan és kényelmesen megközelíthetők a műemlékekben gazdag észaik-ólaszországi városok és a tengerpart. Évente mintegy 15 imillió turista látogat az országba és ma már az idegenforgalom kétszer annyi valutát hoz a népgazdaságnak, mint az egész világon ismert Fiat autógyár. Nem túlozunk tehát, ha azt állítjuk, hogy Olaszországban az autósztrádák az életet jelentik, jobbanmondva az élet mindennapi tartozékai. Gelatti, vino rosso, békacomb Szabad időnkben sokat bolyongtunk a városok kereskedelmi negyedeiben, megcsodáltuk a hallatlanul bő áruválasztékot és sokat szórakoztunk az eladók szenvedélyes művészetén. Ilyen negyedek szemlélgetése valóságos élvezet. Az üzlettulajdonosok vagy elárusítók valósággal csalogatják a vevőt. Az árut rögtönzött polcokra, az üzlet elé a járdára teszik, hogy „étvágyat gerjesszenek“ a vevőnek. Persze, ezekben a negyedekben tudni kell vásárolni is. Az első tapasztalatok alapján ésszerű pénzgazdláikodást kellett bevezetni. Amikor megkaptuk a 16 ezer lírát, azt gondoltuk, miénk lesz a fél Itália és talán még valamelyik szinyoritánaik is megnyerjük a kegyét. De amikor egy fagylaltért 100 lírát, egy ebédért pedig ezer lírát fizettünk, kicsit ajkunkra fagyott a mosoly. Hamarosan megtudtuk azt is, hogy a bor olcsóbb, mint a limonádé vagy a szódavíz, ezért tehát a vino rossot, a jellegzetes olasz vörösbort kortyolgattuk, olasz ismerőseinkkel, akik nemegyszer közbe gelattit (fagylaltot) vásároltak, cinkosan megjegyezve, hogy az kicsit lehűti a kedélyeket. így ittuk aztán a vörösbort fagylalttal, ettük a rőfnyi hosszú spagettit, és jónéhányan osztrigát, kagylóféléket, többen pedig jelentős érdeklődéssel szemlélgették a békacombokat is, amit az olaszok legalábbis olyan jó étvággyal fogyasztottak, mint mi itthon a csirkecombot. Az olasz kereskedelmi negyedek egyik jellegzetessége az alkudozás. Aki egy szóra vásárol, az bizony ráfizet. Előfordult, például, hogy bizonyos árut a vevő 8000 líra helyett 4000-ért vett meg. Az olasz kereskedő alapelve az alku és ha kedvenc vásárlóra akad, még áron alul Is odaadja neki az árut jutalmul az Igazi alkudozás után. Ezekben a kereskedelmi negyedekben déli gyümölcstől kezdve textilfélék, tranzisztorok és egyéb cikkek kaphatók. Áru itt minden: élelmiszer, textil, mosoly. A sok tarkaságon felbuzdulva néhányan közülünk is próbálkoztak az olasz különlegességeikkel. A minden lében kanál Karle például csigával sütött rántották. Mások osztrigát kóstolgattak. Békacomb fogyasztásra azonban egyikünk sem szánta rá magát. Ogy gondoltuk, jobb a hazai csirkecomb. Szédítő magasságban ível az autósziráda. Hotel-autóbuszunk a korszerű völgyeken át. utakon könnyen haladt begyeken, (Bállá felv.J MOrocsantfacsaa
