Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-01 / 22. szám

Megalakul a szövetkezeti földművesek szövetsége (CSTK) — A CSKP KB elnöksége állást foglalt a Nem­zeti Front s egyes szervei tevékenységéhez. A KB elnök­sége arra való tekintettel, hogy a Nemzeti Front népünk politikai egységének megtestesítője, a társadalmunkban betöltött szerepének megfelelően bírálta el feladatait, valamint társadalmi küldetését, mint ahogyan ezt a párt Akcióprogramja is feltünteti. Megállapította, hogy a nemzeti Front a demokratizálódás jelenlegi folyamatában átalakul a csehek, a szlovákok s a hazánkban élő nem­zetiségek minden szociális rétegének s érdekcsoportjá­nak politikai szövetségévé. Ebben a szövetségben Cseh­szlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Front vezető erejeként a szocialista országépítés marxi-lenini elgon­dolásait képviseli. Az elnökség meghagyta tagjainak, hogy a többi politikai párt küldöttségeivel s a társadalmi szervezetekkel vitassa meg a Nemzeti Front jövőbeni tevékenységének általános értelmezését. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége ezt követve az Ifjúsági mozgalom jelenlegi helyzetéről és kibonta­kozásáról tárgyalt. Érdekünk — hangsúlyozza az elnökség az ifjúságra vonatkozó állásfoglalásban —, hogy az ifjúsági mozga­lom minél önállóbb legyen, hogy megnyilvánuljon benne egységünk új értelmezése, amely tiszteletben tartja az Ifjúság minden szociális rétegének és érdekcsoportjának sajátos igényeit, s így tudatosíthassa, hogy az Ifjúságot nagyon sok célkitűzés fűzi egymáshoz. A kerületi és a járási pártbizottságoknak s a pártalapszervezeteknek ilyen értelemben kell az ifjú kommunistákat támogat­niuk és vezetniük. Csehszlovákia Kommunista Pártja a Nemzeti Frontban teljesen egyértelműen foglal állást amellett a követel­mény mellett, hogy a politikai pártok ne létesíthessenek külön ifjúsági szervezeteket, hanem támogassák a fiata­lok törekvéseit olyan szervezetek létesítésére, amelyek­ben mindenről a fiatalok maguk dönthetnek. A CSKP az ifjúságot olyan társadalmi erőnek tekinti, amelynek érdemlegesen kell a Nemzeti Frontba képvi­selve lennie. Szocialista társadalmunkban sóikkal telje­sebben tehetünk eleget érdekeinknek, mint bármilyen társadalmi rendszerben. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége megvitatta a szövetkezeti földművesek jelenleg kialakuló társadalmi érdekszervezetével kapcsolatos helyzetet. Az említett új szervezet előkészítése folyamán felmerült legkülön­félébb nézeteket mérlegelve az alábbi következtetésekre Jutott: N A CSKP KB elnöksége egyetért e Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgyűlés mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának vélemé­nyével, hogy az EFSZ-ek VII. kongresszusán jóváhagyott határozat teljesítése, illetve a földművesek társadalmi érdekszervezete létesítése érdekében a legmegfelelőbb a szövetkezeti földművesek szövetségének megalakítása lesz, amely a Nemzeti Front jelentős szervezeteiként venne részt hazánk társadalmi életében. Szocialista társadalmunk ezen új dinamikus osztálya s szervezetének elsőrendű célja az lesz, hogy megvédje s érvényre juttassa a szövetkezeti földműveseik egyéni érdekeit, ami elsősorban a munka díjazására, a munka­jogi kapcsolatokra, a társadalombiztosítással összefüggő kérdésekre stb. vonatkozna. Tevőlegesen kell hozzájárul­nia a falusi munka- és létfeltételekkel összefüggő tár­sadalmi problémák fkörnyezet, lakáskérdés, a falusi kultúra fejlesztése stb.) megoldásához, s arra kell töre­kednie, hogy a társadalom teljes mértékben méltassa a szövetkezeti földművesek munkáját, s általában mező­­gazdaságunk jelentőségét népgazdaságunk a egész szo­cialista társadalmunk szempontjából, és kezdeményező készséggel kell hozzájárulnia társadalmunk további fel­virágoztatásához. tAt _ * A CSKP Központi Bizottságának elnöksége meghallgat­ta a különböző érdekszervezeteik megalakítását célzó törekvésekről, és újabb politikai pártok létesítésére szór­ványosan felmerülő törekvésekről tájékoztató beszámo­lót. Elítéljük különösen azokat a kísérleteket, amelyeket egy kis csoport tesz a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt tevékenységének felújítására. Ennek célja, az arra irányuló törekvés, hogy megszűnjék a munkásosztály politikai egysége, s így visszatérjenek az 1948 februárja előtti állapotok. Az elnökség a CSKP KB legutóbbi plenáris ülésein hozott határozatok feldolgozásával kapcsolatban meg­vitatta a testvéri kommunista és munkáspártokkal fenn­tartott kapcsolatainkkal összefüggő problémákat. Elha­tározta, hogy pártunknak még jobban kell aktivizálnia tevékenységét a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalomban. Az elnökség e törekvések fontos mozza­natának tekinti a szocialista, a tőkés és a fejlődő orszá­gokban létező testvérpártokkal, szerveikkel, és egyes funkcionáriusaikkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok elmélyítését. Ez egyaránt vonatkozik azokra a szocia­lista pártokra s progresszív mozgalmakra is, amelyek érdeklődnek az ilyen kölcsönös kapcsolatok iránt. ☆ A CSKP Központi Bizottságának elnöksége tízévi táv­latból mérlegelte az osztály és a politikai megbízhatóság felülvizsgálásának eredményeit. Erre a felülvizsgálásra a CSKP politikai bizottsága 1957 decemberében hozott határozata értelmében 1958 elején került sor a központi hivatalokban, a vállalatokban és az intézményekben. Az elnökség megállapította, hogy ez a felül­vizsgálás lényegében helyes volt, amennyiben volt tőké­sekre, valamint a megszállás és a szlovák állam fenn­állása idején súlyosan kompromitált egyénekre vonat­kozott, illetve azokra, akik az állami s a gazdasági appa­rátusban befolyásos pozíciót betöltve attól sem riadtak vissza, hogy nyomást gyakoroljanak, s kieszközöljék azoknak a dolgozóiknak az elbocsátását, akiket szoros kötelékeik fűztek a munkásosztályhoz. A felülvizsgálás folyamán azonban néha — teljesen- helytelenül — olyan dolgozók is sérelmeket szenvedtek, akik hűségesek vol­tak szocialista rendszerünkhöz és népünkhöz. A CSKP Központi Bizottsága s a kormány 1958 után a káder- és a személyzeti munkával kapcsolatban határo­zatokat hozott, amelyekben hangsúlyozta, hogy a dol­gozókat tehetségüknek, szakiképzettségüknek s erkölcsi tulajdonságaiknak megfelelően kell elhelyezni. Ennek ellenére mégis előfordult, hogy esetenként az osztály- és a politikai felülvizsgálás következtetései voltak mérv­adók. A CSKP KB elnöksége — tekintettel az említett körül­ményekre — elhatározta, hogy a dolgozók kiválasztása s elhelyezése ezentúl semmi esetre sem függhet az osztály- és a politikai felülvizsgálás idején hozott dön­tésektől, s hogy az erre vonatkozó adatokat törölni kell a káderiratokból, vagy esetleg ismét felül kell vizsgálni őket. Az elnökség azt javasolja, hogy a dolgozók és a vezetők kiszemelése, illetve elhelyezkedése folyamán mellőzni kell a korlátozó hatású szempontokat és csak a politikai és szakmai ismeretekkel szemben támasztott azonos igények legyenek mérvadók. Az ősrégi, népszerű diákdal hangjai napjainkban ismét jelcsendültek. Ván­dorbottal és szimbolikus vándorzsák­kal a vállukon, boldogító, mégis oly szomorú érzéssel szívükben ballagtak a „véndiákok". Tizenkét év után éle­tük ahhoz a szakaszához értek, mikor felnőttekké váltak, érettekké avatták őket. A régvárt nagy pillanat tehát elérkezett. A végzős diákok most ér-1 zékeny búcsút vesznek volt diáktárs saiktól, tanáraiktól, és az Iskolafalak­tól, melyek között annyi diákcsínyt követtek el. Még egyszer utoljára megsimogatják kedvenc padjukat, ahol annyi tzgalmas, szép és hasznos órát töltöttek. Egy utolsó pillantást vet­nek az udvar terebélyes gesztenyefá­­jára, melyen nyílvesszővel átlőtt szí­vek jelképezik a soha vissza nem té­rő, de felejthetetlen diákszerelmeket. — Diákremények, diákszerelmek, "dtákpajtások.., isten veletek! — hangzik a dal a folyosókon. Az ün­neplőbe öltözött ván diákok osztály­ról osztályra járnak és búcsúznak. A fiúk emelt fővel, feszesen lépkedve énekelnek. A lányok azonban nem tudják elrejteni könnyeiket. Csillogó szemmel éneklik: „Fel búcsú csókra cimborák". Tizenkét évig vártak életük e nagy eseményére, de az eltelt esztendők alatt bizonyára egyszer sem gondol­ták, hogy ilyen fájó, ilyen nehéz lesz a búcsúzás. Gaudeamus igitur... Az ünnepélyes és hagyományos ak­tusnál nemcsak az Iskolatársak, taná­rok, szülők vannak jelen, de sokan olyanok is, akik énekkel ezelőtt ha­sonlóan ballagtak. Mert bárhová is vetette őket a sors, legtöbbjük soha­sem felejtette el, honnan lépett ki az életbe. Tizenkét év munkájának a gyümöl­cse beérett. Még egy-két nap s meg­kezdődik az érettségi. A vizsgák után a diákok kilépnek az életbe. Egyesek főiskolára, mások állásba mennek, hogy ott kamatoztassák, amit az is­kolába elsajátítottak. A továbbtanuló­kat újabb nehéz vizsgák, további évek szorgalmas tanulása várja. Bizonyára akadnak olyanok is, akik rosszul be­szélnek szlovákul és emiatt gátlásaik vannak. E hátrány ne riassza vissza őket. Hiszen szorgalommal sok min­dent el lehet érni. A gyakorlat bizo­nyítja a legjobban, hogy a magyar Iskolákból kikerült diákok, nemcsak munkahelyükön, hanem a főiskolákon ts helyt álltak. Akár szlovák, akár cseh egyetemek hallgatói voltak is. Ma már sok magyar mérnök, orvos, technikus tudná megcáfolni azoknak a „vészmadaraknak" hangját, kik mindmáig óva intik a magyar fiata­lokat az anyanyelvű oktatás ellen, rámutatva arra, hogy a magyar érett­ségizők nem érvényesülhetnek a főis­kolákon. Hogy ez nincs így, azt min­den esztendőben sokszáz magyarnyel­vű diák bizonyítja. Utószónak sok sikert az érettségin, kitartást a főiskolán, becsületességet és szorgalmat kívánunk a munkahe­lyen a végzős növendékeknek. Szöveg és kép ORDÖDY VILMOS Ballagnak a pozsonyi magyar középiskolások Szlovákia kommunista AKCIÓPROGRAMJA Szlovákia Kommunista Pártja saját szervei és szervezetei, valamint a többi szlovákiai dolgozó elé terjesztette Akcióprogramját, a Csehszlová­kia Kommunista Pártja XIV. kongresszuséig tartó időszak politikai mun­kájának programját. Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága programjának ki­dolgozása során tekintetbe vette a CSKP Akcióprogramját, Szlovákia eddi­gi fejlődésének sajátos feltételeit és a szocialista társadalom soronlévö feladatait. Szlovákia Kommunista Pártjának Akcióprogramja felöleli Szlovákia fó célkitűzéseit és feladatait. E feladatok feldolgozása és valóraváltása le­hetővé teszi, hogy Szlovákia természeti és ökonómiai gazdagságával, kul­turális fejlettségével és politikai súlyával kifejezettebben résztvegyen az egységes csehszlovák szocialista társadalom általános fejlesztésében. Az Akcióprogramból közöljük a párt földművespolitikájára vonatkozó részt. Csehszlovákia Kommunista Pártja földművespolitikájának fő elve mind a burzsoázia hatalmának megdönté­séért folytatott harcban, mind a szo­cializmus építésének időszakában a város és a falu politikai-gazdasági szövetségének megszilárdítása volt. Ennek a politikának valóraváltása több pozitív eredménnyel járt. Föld­műveseink többsége tömörült az egy­séges földművesszövetkezetekbe, lét­rehozta a korszerű szocialista nagy­üzemi termelés bázisát, és különösen az utóbbi években jelentősen hozzá­járult lakosságunk ellátásának javítá­sához. 1967-ben a szlovákiai mezőgaz­dasági termelés a háború előtti szín­vonalat több mint a felével megha­ladta. A mezőgazdaság szocialista átépíté­sének gyakorlatában azonban nemegy­szer megkerülték és megbontották ezt az alapvető politikai irányvonalat. Hosszú éveken keresztül főleg a nem egyenértékű csere folytán megbontot­ták az áruviszonyokat, s ezzel kapcso­latban elsősorban a mezőgazdasági munkában való anyagi és erkölcsi érdekeltség elvét. A mezőgazdaság adminisztratív-centralista irányításá­nak gyakorlata durván megsértette a szövetkezeti vállalatok alapvető jo­gait, a szövetkezeti demokrácia elveit, deformálta mind a szövetkezeti pa­rasztság osztálya, mind az egyénileg gazdálkodó parasztok iránti politikai viszonyt. Tekintettel arra, hogy Szlo­vákia gazdaságában a mezőgazdaság­nak nagyobb súlya volt és a mező­­gazdaság keretében jelentős tételt képviselt az egyénileg gazdálkodók szektora, az említett deformációk nagy mértékben kihatottak Szlovákia gazdaságának általános színvonalára. A párt a szocialista mezőgazdasági vállalatok (EFSZ-ek, ÁG-ok) megszi­lárdításában és fejlesztésében látja a mezőgazdaság fellendülésének alap­ját. Egyben támogatni fogja az egyé­nileg gazdálkodó parasztok termelési igyekezetét is, akik többnyire a hegy­vidéki és a hegyaljai területek nehéz feltételei között dolgoznak. A párt nagyra becsüli a mezőgazda­ságnak a lakosság ellátásét biztosító ezen alapvető ágazatnak jelentőségét, tiszteletben tartja a szővetkezetesek­­nek, állami gazdaságok dolgozóinak, a földműveseknek derekas munkáját. A talaj- és az éghajlati feltételek elemzése kimutatta, hogy Szlovákiá­ban gazdaságilag feltétlen szükséges kifejezően differenciálni a mezőgaz­dasági termelés intenzitását. Vannak egyrészt aránylag jó minőségű föld­del és kedvező éghajlati föltételekkel, gépi eszközökkel könnyen megművel­hető alföldi területek, másrészt a ter­melés úgynevezett közepes Intenzitású területei mellett, jellegzetesen hegy­vidéki és hegyaljai területek, ahol a mezőgazdasági termelésnek csupán néhány ágazatát, például a szarvas­marha-tenyésztést lehet hatékonyan fejleszteni. Szlovákiában a mezőgazdasági ter­melés gyors és batékony fejlesztésé­nek legfontosabb feltétele s fő útja, módja a talaj termőképességének komplex fokozása, elsősorban az ön­tözéses rendszer kiépítésével. Tekin­tettel arra, hogy jelentős területen kellene bevezetni az öntözést, s ez nagy beruházásokat igényel, szüksé­ges kidolgozni az állam nagyobbfokú részvételének elveit és feltételeit. A hegyvidéki területen a mezőgaz­dasági termelés további fejlesztése sokoldalú racionalizálásra és más ágazatokkal való szervesebb és szo­rosabb kapcsolatra épül. A többi közt megfelelőnek tarthatjuk azt a törek­vést is, hogy a hegyvidéki területeken a mezőgazdaság és az élelmiszeripar struktúráját összhangba hozzák a tu­risztikai övezetek fogyasztási szük­ségleteivel, továbbá az egyes szolgál­tatások nyújtásába közvetlenül bevon­ják a földműveseket, főleg a szövet­kezeteket is. Itt és más területeken is következetesebben kell megoldani a dolgozók idényen kívüli foglalkozta­tásának sürgetően jelentkező kérdé­sét, megfelelő melléktermelés és más tevékenység megszerv jzésével. A párt a mezőgazdaság iránti viszo­nyában a mezőgazdaság továbbfejlesz­tésének alapvető módját látja a ter­melés ipari formáinak minél nagyobb érvényesülésében, a növénytermesztés és az állattenyésztési termelés céltu­datos összpontosításában és szakosí­tásában a mezőgazdasági szolgáltatá­soknak, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari komplexum keretében az együttműködés és az integrálódás fejlesztésében. A mezőgazdasági termelés feltétele­zett gyorsabb fellendülésének meg­felelően az eddiginél sokkal követke­zetesebben kell gondoskodni a szlo­vákiai élelmiszeripar fellendítéséről. Oj élelmiszeripari üzemek építésével, megfelelő időelőnyre kell szert tennie a mezőgazdasági termeléssel szemben, és számolva a termelés változó szint­jével, kapacitásbeli tartalékokra Is gondolni kell. Ugyanakkor olyan új üzemek építését és olyan régi üze­mek átépítését kell tervbe venni, ame­lyek minél több végterméket állíta­nak elő. Az élelmiszeripar új, igényes feladatai megkívánják, hogy ennek az ágazatnak a dolgozóit egyen]ogosltsuk a bérpolitika viszonylatában is. Tekintettel a mezőgazdasági terme­lés alacsonyabb kiindulási szintjére és gyorsabb ütemű fejlesztésének igé­nyére, feltétlenül sajátos szemszögből kell tekinteni a szlovákiai mezőgazda­ság és élelmiszerellátás fejlesztése gazdasági forrásainak gyarapítására. Itt két alapvető utat követhetünk: — létrehozhatjuk a mezőgazdaság természeti forrásai kiaknázásának ön­álló alapját; — az állam, főleg szubvenciós és hitelnyújtási politikájával résztvehet a vállalatok újratermelésének biztosí­tásában úgy, hogy a konszolidálás és a fejlesztés programjának valóravál­tása ne gyöngítse az anyagi érdekelt­ség hatásfokát. A mezőgazdaság új irányítási rend­szere érvényesítésének Jelenlegi sza­kaszában az alapvető közgazdasági eszközöknek (egységes árak) kimon­dottan differenciáló hatásuk van. A közvetítésükkel nyújtott kárpótlás Szlovákia rosszabb termelési feltéte­lekkel rendelkező területein kisebb azoknál a költségeiknél, amelyeket ezeken a területeken a termelés fej­lesztése és az anyagi érdekeltség biz­tosítása megkövetel. Ilyen feltételek között feltétlenül szükséges az utóla­gos kárpótlás a gazdasági rendszer területileg differenciált eszközei köz­vetítésével. Sürgető problémaként került elő­térbe a szövetkezetek egy részének, főleg a később alakult szövetkezetek anyagi bázisa építésének pénzellátá­sát biztosító hitelek nyújtása, ami ma feltétele annak, hogy minden terüle­ten azonos legyen a fejlesztés gazda­sági feltételeinek kiindulási szintje. Ezt a problémát a konszolidálás folya­mata érdekében gyorsan meg kell ol­danunk. A párt a mezőgazdaság továbbfej­lesztésének nagyon fontos tényezőjét látja a szövetkezeti elvek következe­tesebb érvényesítésében. A szövetke­­zetesek társtulajdonosi viszonyának megerősítésével kell fokoznunk érde­keltségüket a közös gazdálkodásban, előnyben részesíteni a szövetkezetek távlati fejlesztésének érdekeit, az azonnali személyi érdekekkel szem­ben és fokoznunk a tagság aktivitását. A szövetkezeti elvet sikeresen alkal­mazhatjuk és kell alkalmaznunk a vállalatok feletti szférában is. Első­sorban létre kell hoznunk a nemzeti mezőgazdasági érdekvédelmi szerve­zetet, ennek az ágazatnak demokra­tikus igazgatási szervét. Továbbá szükséges felülvizsgálnunk az olyan demokratikus szövetkezeti jellegű vál­lalatok nacionalizálásénak célszerűsé­gét, amilyenek például a földműves raktárszövetkezetek, a bortermelő szö­vetkezetek stb. voltak. A mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar szervesebb bekapcsolódása Szlo­vákia gazdaságának fejlődésébe, szá­mos változtatást követel a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum szer­vezeti felépítésében, beleértve a szlo­vákiai állami irányító szervek helyze­tét. Az új elrendezésnek elsősorban arra kell vezetnie, hogy a tudomá­nyos-műszaki forradalom követelmé­nyeinek megfelelően szélesebb kere­tek között lehessen megoldani a tár­gyi problémákat. A szervezeti elrendezésnek a köte­lességeknek és a jogkörnek szervesen bele kell illeszkednie Szlovákia nép­­ga-daságának és gazdaságának álta­lános i”ányítási rendszerébe. Az Akcióprogram ismertetésére még visszatérünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom