Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-05-11 / 19. szám

Egyenjogúság a láthatáron + 400 koronára emelkednek az alacsony nyugdijak + Nagyobb lesz a családi pótlék + A mezőgazdasági dolgozók is hasonló nyugdíjat és szo­ciális juttatást élveznek majd a jövőben, mint az ipariak. Szerkesztőségünkbe szinte minden héten kapunk levelet olvasóinktól nyugdíjemelés ügyében. Tőlünk tel­hetőén minden módon igyekszünk se­gíteni ,a hozzánk fordulókat, hogy megkaphassák a létminimumhoz szük­séges juttatást. A sok panaszlevél ar­ról tanúskodik, hogy a nyugdíjak kö­rül sok probléma van. Lapunkban már több javaslatot tettünk az egységes földművesszövetkezeteknek, hogy a lehetőségekhez mérten az alacsony nyugdíjaikat legalább havi 400 koro­nára egészítsék ki. Ezen a téren fő­leg a galántai járás szövetkezetei vé­geztek kimagasló munkát, azonban más járásokban is találkozhatunk több tucat olyan szövetkezettel, ahol a kiöregedett szövetkezeti tagok havi nyugdíját 400 koronára emelték, ter­mészetesen azok, akik az utóbbi idő­ben mentek nyugdíjba, már magasabb Juttatást élveznek. Persze az ilyen megoldások nem voltak tömegjelle­­gűek, ez abból is látszik, hogy orszá­gos méretben 800 ezer olyan nyug­díjas van, akik 400 koronától keve­sebbet kap. Május elejétől mintegy 400 ezer alacsony nyugdij emelésére került sor. Ebből Szlovákiára 220 ezer esik. Michal Stancel, az űj munka- és szociálisügyi miniszter a legutóbbi sajtóértekezleten elmondotta, hogy erre a célra az állam mintegy 365 millió koronát fordít. Újdonság, hogy ezeket a nyugdíjemeléseket a jogo­sultaknak nem kell kérni, hanem a helyi nemzeti bizottságok kapták fel­adatul, hogy minden alacsony nyug­díjat legalább havi 400 koronára emeljék fel. Ez az összeg ugyanis valamennyire megközelíti a létmini­mumot, mert a számítások szerint legalább havi 500 korona szükséges ahhoz, hogy a nyugdíjas megfelelő életkörülmények között élhessen. Eb­ből kiindulva a jövőben a nyugdíjak átlagos 8 °/o-os emelésére kerül sor. Az emelést az is szükségessé tette, hogy a megélhetési költségek az utóbbi időben lényegesen emelkedtek. A nyugdíj rendezésekhez még hoz­záfűzhetjük, hogy a jövőben nyugdí­jat élvezhetnek majd az egyéni gaz­dák is, és olyan tervek is vannak, hogyha a népgazdaság megerősödik, hazánk minden polgára nyugdíjjogo­sult lesz, tekintet nélkül arra, hogy hol és milyen beosztásban dolgozik. A nyugdíjemelést kérők megnyugta­tására elmondhatjuk, hogy ne legye­nek türelmetlenek. A nyugdíjak eme­lése ugyanis több szakaszban történik és örömmel közölhetjük a miniszter nyilatkozatából azt a részt, ami sze­rint, ha az alacsony nyugdíjat későbbi időpontban is emelik a nyugdíjas visszamenőleg május 1-től kezdve kapja meg a 400 koronás nyugdíjat. Persze néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát, ezért nem árt, ha nyugdíjasaink felkeresik a helyi nem­zeti bizottságokat és elbeszélgetnek a funkcionáriusokkal a nyugdíjemelés lehetőségeiről. A miniszter egyébként az alacsony nyugdíjak rendezését ille­tően több aktivitást, kezdeményezést vár a helyi nemzeti bizottságoktól. Itt a lehetőség, éljenek vele, hogy a rászorult polgárok legalább a havi 400 koronás nyugdíjat kapják meg. A sajtóértekezleten sóik szó esett a mezőgazdaság egyenjogosításáról is. Amint több felszólaló megállapította, a mezőgazdaságra az állam nem fizet rá, ugyanakkor jelentős összeget ad az állami költségvetésbe. Ennek elle­nére a mezőgazdaság el volt és el van nyomva, ez vonatkozik a nyug­díjakra és az egyéb szociális juttatá­sokra is. H-a például az alkalmazott ipari dolgozó megbetegszik, kereset« 90 százalékát kapja, az EFSZ dolgozó pedig csak 80 százalékát. Nem be­szélve az alacsony nyugdíjakról. Az alacsony nyugdíjat élvezők többsége ugyanis volt mezőgazdasági dolgozó. Ezért a jövőben az új minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a mezőgazdasági dolgozók is hasonló nyugdíjakat és szociális jut­tatásokat élvezzenek, mint az ipariak. Az utóbbi években, amint a miniszter is mondotta, a mezőgazdasági dolgo­zók helyzete javult, mert magasabb az átlagos havi kereset, tehát ennek arányában a nyugdíj is. Kedvező az is, hogy a szövetkezetek többsége már több mint húsz éves és ezért a nyugdíjba menőknek már megvan a nyugdíjazáshoz szükséges húsz év. Egyébként a sajtóértekezleten szó esett még a gyereksegély emeléséről is. A miniszter kijelentése szerint a jövőben a szülők egy gyerek után 90, két gyerek után 330, három gyer­mek után pedig 680 korona gyerekse­gélyt kapnak. Viszont emelkedik a kereseti adó is, de csak azok a csa­ládok „fizetnek rá“, akiknek a havi jövedelme meghaladja a 4000 koro­nát. A nyugdíjak rendezése tehát ked­vezően alakul és a jövőben ha nem­zetgazdaságunk erősödik, még továb­bi javulás várható. BÁLLÁ JÖZSEF STEFANIK ÜNNEPSÉGEK A szlovák nép május 4-én ün­nepelte meg Milan Rastislav Stefánik tábornok tragikus ha­lálának 49. évfordulóját. A több mint 100 ezres tömeg között ott láttuk a légionáriusokat, az antifasiszta harcosokat, s mind­azokat, akik valamikor küzdöt­tek a Csehszlovák Köztársaság megalakulásáért. A bradlói Ste­­fánik emlékmű környéke meg­élénkült. Öregek, fiatalok, az ország minden részéből kegye­lettel adóztak annak a kima­gasló egyéniségnek, a szlovák nép nagy fiának, hazafinak, az első csehszlovák külföldi ellen­állási mozgalom aktív résztve­vőjének, aki az önálló állam születésénél is jelen volt és szerepe volt a szlovák nép nem­zeti öntudatának formálásában. Az ünnepség igen szép, ke­­gyeletes, nagyhorderejű volt. Kilenc órakor ágyúsortűz dör­dült, majd lökhajtásos repülő­gépek szálltak el az emlékmű fölött, amikor felcsendültek az orosz forradalmárok indulójá­nak akkordjai. Az emlékművön közéletünk és társadalmi szer­vezeteink, intézményeink, a ke­rületek és járások képviselői, megszámlálhatatlan koszorút helyeztek el. Az ünnepségen résztvett » Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának küldöttsége, me­lyet Ondrej K 1 o k o ö elnök vezetett. Ondrej Klokoő elvtárs beszédében méltatta Stefánik tábornok érdemeit, ugyanakkor megemlítette hibáit és tévely­géseit is. Beszédéből kicsengett, hogy Milan Rastislav Stefánik hibái ellenére is a szlovák nép nagy fia, aki Masarykkal és Be­­nei-sel együtt sokat tett azért, hogy megalakulhasson a Cseh­szlovák Köztársaság. Az ünnepi gyűlést tarkították a népviseletbe öltözött fiatalok, idősebbek csoportjai és sokan megilletődve nézték a régi egyenruhába öltözött légioná­riusokat is. A nagygyűlést „Aki az igazságért ég“ című régi szlovák forradalmi dallal fejez­ték be. A Bratislava melletti Ivánka községben is kegyeletes ünnep­ségre jöttek össze, ahol Stefá­nik lezuhant repülőgépével. Egy mezőgazdasági repülőgép koszo­rút dobott a tábornok emlék­művére. Lelkesek, szépek voltak a Ste­fánik ünnepségek a szlovák nép méltán ünnepelte egyik nemzeti hősét. Palásti eredmények, problémák, tervek PALÁST eléggé nagy község. A kör­nyező öt—hatszáz lakosú palóc fa­lucskák lakóinak szemével „nagyon nagy falu“, hiszen 2200 latkosa van. Mi újat hozott az elmúlt négy év a község életében... változott-e arcula­ta, mi épült és mi nem épült — erről beszélgettünk Gúth Jánossal, a HNB el­nökével és Kissi­­monyi Pállal, a HNB titkárával. Az el­nök mindjárt a tárgyra tért: — A középületek ikuzuí az eiso He­lyen a tizennégytantermes alapiskolát említeném, melyet 1964-ben kezdtek építeni. Hogy 1966. szeptember elején már át is adták, abban nagy része van a lakosságnak is, hisz 8000 bri­gádórát dolgozott le rajta. Az iskolá­hoz tartozik még a tornaterem, kony­ha, ebédlő és négy tanító-lakás. Szin­tén a lakosság segítségével kerítettük be a két temetőt, mintegy 1200 folyó­méter hosszúságban. Új drótkerítés­sel és betonjárdával övezett épülete­ket kapott a HNB és a szövetkezet. Portalanítottunk hat utcát (több mint 270 ezer koronába került) és megjaví­tottuk a közvilágítást. A községhez tartozó Iszkornya pusztán 150 ezer koronáért egy 85 méter mély kutat fúrattunk. Mivel a pozsonyi, televízió adását a nagy távolság miatt nem le­hetett fogni, a falu közelében tévé­erősítőt építettünk. SZABAD FÖLDMŰVES 1968. május 11. — r'aidbl a jaidb egyl'K KUZpuilli községe. Így különösen indokolt a köz­szolgáltatások fejlesztése. Hogyan áll­nak ezen a téren? — Nálunk a lakosságnak nyújtott szolgáltatásoknak két ágazata: cipő­­javító műhely és szódavizkészítő üzem működik. Ezenkívül az ipolysági Kom­munális Üzemnek vannak itt fodrász-, valamint rádió- és tévé javítással fog­lalkozó fiókjai. Talán itt említhetem meg a falu alsó végén épült fűszer­üzletet is. Ez az üzlet az alsó végen lakók kérelmére történt, aikik panasz­kodtak, hogy igen sok időt vesztenek, ha a község központi részében levő üzletbe járnak vásárolni. — A jNB az utóbbi időben szorgal­mazza a helyi nyersanyagkészletek kihasználását. Úgy értesültünk, hogy Paláston téglagyár épül. — Mivel a Környéken nincs hasonló üzem, mi valóban akarunk egy tégla­gyárat építeni. Ezt azonban egyelőre „lefújta“ az illetékes kutató-intézet, mely a laboratóriumi vizsgálat után kijelentette, hogy a nyersanyag nem megfelelő. A reményt azért még nem adtuk fel, majd egy másik lelőhelyről is veszünk mintát. Ha mégsem sike­rülne felépíteni a téglagyárat, elveszí­tenénk egy jó kereseti forrást... — ... és valószínűleg egy jó mun­kalehetőséget is. Mert azt hiszem, Dél-Szlovákia más vidékeihez hason­lóan, itt kevés a munkaalkalom. Há­nyán járnak el a faluból munka után? — Kis híján háromszázan. — És hány tagja van a szövetke­zetnek? — Háromszázharminc. — Melyek a legfontosabb terveik a közeli évekre? — A ZDROJ-jal együttműködve új üzletet építünk, ezúttal a falu felső végén. Ez élelmiszer és hentesáru bolt lesz, büfével egybekötve. Ezenkívül befejezzük az utak pormentesítését, betonjárdákat építünk, nagyon fontos­nak tartjuk az új hullaház felépítését. Az iskola környékét és a falu terüle­tén lévő kihasználatlan területeket parkosítjuk. A futballpályán öltözőt építünk. — A lakosságnak nyújtott szolgála­tokat jövőre két újabb ágazattal bő­vítjük: szabóműhely lesz a faluban, és bevezetjük a motoros fafűrészt is. Az óvoda bővítésével azt szeretnénk elérni, hogy minden gyermek már két évvel az iskola előtt óvodába járhas­son. Eddig minden jelentkezőt felvet­tünk, de csak ötéves korban, tehát egy évvel az iskolába való belépés előtt. Nagyobb gondot fogunk fordítani a tizenötévesek elhelyezésére is. Régi problémánk a kultúrház, mely nem sokkal a háború után épült. Ab­ban az időben megfelelt céljának, ám ma már egy modernebb, nagyobb kel­lene. A közeljövőben nincs kilátás új kultúrház felépítésére anyagi fe­dezet hiánya miatt, de ha lehetőség nyílik rá, mindent meg fogunk tenni, hogy községünkben is méltó ojthont kapjon a kultúra. Major Lajos [SIABAD FÖLDMŰVES válaszol: Szabó Gyula, Bély: Felesége kettőjük közös bevételének összege miatt (magasabb a havi 375 koronánál) nem kaphat szociális segélyt. Feleség­járadékot [döchodok manüelky) akkor kérvényezhetnek majd, ha önnek az öregségi járadékhoz vagy a roklkantjáradékhoz szükséges ledolgozott éve lesz, vagy ha már ezen járadék valamelyikét önnek már megadták. A feleségjáradék engedélyezésének további feltétele, hogy feleségét az orvosi véleményező bizottság rokkantnak ismerje el (rokkantsági járadék­ra való igény nélkül), vagy ha betölti 65. életévét. F ii s s y Péter, Tany: Ha mint 714 korona bányász-rokkantsági járadékot élvező nyugdíjas, ha egészségi állapota veszélyeztetése nélkül el tudja vál­lalni a felkínált éjjeli-őri állást, rokkant-járadékát nem csökkentenék. „Tanácstalan földműves“ jeligére egyik EFSZ tag olvasónk nehezmé­nyezi, hogy tavaly betegsége idején csak az előleg összegéből számították ki táppénzét 80 % összegben. Az EFSZ betegsegélyröl szóló új előírások csak 1968. január 1-én léptek hatályba. Addig a nem szilárdbérező EFSZ- ek a munkarendben megállapított módon és összegben folyósították a táp­pénzt. Olvasónk ezen előírásokba való betekintéssel ellenőrizheti a kiszá­mítás helyességét. Szarvasmarha (tehén) biztosítás. Barna Pál bősi EFSZ-tag a háztáji­ban nevelt tehén biztosításának előnyeiről érdeklődik. Az EFSZ-tagok számára a legelőnyösebb a háztáji gazdaság keretén belül a tehén bizto­sítása. Ennek keretén belül biztosítani lehet egy tehenet elhullás, kény­szervágás vagy megsemmisítés esetére betegség, sérülés, operáció, ellés vagy vesztés következtében. A biztosítás a felvásárlási haszonár, esetleg a kivágási ár további 70 % összegéig köthető. Az ilyen tehén, vagy egy évnél idősebb üsző évi biztosítási díja 106 ko­rona. Köthető állatbiztosítás a háztáji gazdaság társított biztosításán kívül hasonló feltételekkel. Dr' I­A BETEGPÉNZ JOGI RENDEZÉSE A betegbiztosítás nálunk a szociális intézkedések egyik legjelentősebb vívmánya. Rendeltetése, hogy a dolgozók és családtagjaik egészségvédel­mét szavatolja betegség esetén, hogy családi pótlékok és egyéb juttatások által biztosítsa az új nemzedék egészséges fejlődését. Ez a feladat meg­előző gyógykezelési gondoskodásban, fürdőkezelésben, üdültetésben, anyagi és pénzbeli juttatásokban merül ki. AZ igényjogosultság a munkába lépéssel kezdődik Aki munkaviszonyba lép, igényjogosultságot szerez betegbiztosításra sa­ját vagy a munkaadó szervezet esetleges akarata ellenére is. Ez az igény­jogosultság — általában — a munkaviszony utolsó napjáig fennáll. Az igényjogosultság keletkezéséhez nem kell sem az írásbeli szerződés, sem a szóbeli megállapodás, hanem kizárólag a dolgozó tényleges munkába lépése. De belépésnek kell minősíteni azt a napot is, amikor a dolgozót ebben nyomós okok, nevezetesen megbetegedés vagy baleset gátolták. MIKOR NEM KELL VALAMENNYI FELTÉTELT TELJESÍTENI A betegbiztosítási törvény szempontjából biztosítottnak kell tekinteni mindenkit, aki alkalmazotti munkaviszonyban áll a munkaadó szervezet­tel. Ebből következik, hogy a dolgozó viszonyát a munkaadó szervezethez nem kell feltétlenül „munkaviszonynak“ nyilvánítani. Az sem feltétel, hogy a munkaviszony keletkezéséhez szükséges valamennyi kellék fennáll-e a Munkatörvénykönyv rendelkezései értelmében. Ellenben döntő fontosságú mindig a végzett munka jellege. Azt a személyt tehát, aki valamilyen szer­vezetben tervezési, könyvelői vagy bármilyen más tevékenységet folytat és ezen munkálatok elvégzésére az illetékes szervezeti részleg vezetőjétől kapott utasítást, azt betegbiztosítási kötelezettség alá esó dolgozónak kell tekinteni akkor is, ha a dolgozó és a szervezet között kötött szerződés más elnevezést nyer, mint munkaszerződés. AKIK NEM ESNEK BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÁ Egyebeken kívül nem esnek biztosítási kötelezettség alá azok a dolgo­zók, akik csak alkalmi munkát végeznek. Ilyennek kell minősíteni az egy­szeri, alkalmi munkákat, amelyeknek megállapodás szerint nem szabad tovább tartaniuk 6 egymást követő munkanapnál. Olyan foglalkozásokról van tehát szó, amelyek nem ismétlődnek meg, vagy ha igen, csak rend­­szertelenül. Ilyen alkalmi munkának tekinthető például, ha az egyénileg gazdálkodó földműves négy napra, az aratás tartamára vesz fel segéderőt. A BETEGPÉNZ ÖSSZEGÉNEK MEGHATÁROZÁSA A biztosítás pénzbeli juttatásai közül leggyakoribb a betegpénz (táp­pénz). A betegpénz megszavazásának feltételeit az illetékes körzeti orvos vagy az orvosi véleményező bizottság (szlovákul: lekárska posudková ko­­misia, rövidítve: LPK) állapítja meg, amely a dolgozót munkaképtelennek nyilvánítja és egyben feljogosítja betegpénz felvételére. De ha a dolgozó nem munkaképtelenség következtében vesztette el igényét munkabére vagy fizetése felvételére, betegpénzre sem lehet igénye. Ilyen eset beállhat fize­tés nélküli szabadság idején, mivel munkabér-igényét nem munkaképtelen­ség folytán vesztette el. Hasonló helyzet állhat be ún. csúsztatott vagy pótszabadság idején, amikor a dolgozónak azért van jussa ezen napok munkabérére, mert azokat már régebben ledolgozta. Betegpénz jár a munkaképtelenség tartama alatt a munkanapokért épp­úgy, mint a munkaszünet napjaiért, vagyis az ún. fizetett ünnepekért. A betegpénz összege a ledolgozott évek számához igazodik. Aki 5—10 évet dolgozott le nagyobb megszakítás nélkül egyhuzamban, annak a tiszta napi kereset 80 százaléka jár betegpénz fejében. Mérvadó mindig a megbetege­dés előtti három hónap átlagbére mint a betegpénz kiszámítási alapja. Ha az átlagbér meghaladja a napi 100 koronát, akkor Is csak 100 korona után lehet a betegpénzt kiszámítani. Ha a dolgozó igazolatlanul távol marad munkahelyétől, kevesebbet ke­res, mert hiszen az ilyen munkanapokért nem igényelhet fizetést. Hanyag­sága azonban kihat a betegpénz összegére Is. Mert ha a munkaképtelen­ség előtti három hónap napjait összeadják és kiszámítják azok átlagbérét, kevesebb lesz ez az átlag, mivel az elmulasztott napokért nem kapott a dolgozó díjazást. Ha csökken a napi átlagbér, csökken a betegpénz is. A betegbiztosítás továbbá fontos szerepet játszik a dolgozók és család­tagjaik megelőző gyógykezelésében, az ún. szűrő-vizsgálatoknál, a védő­oltásban, a baleset utáni kezelésben, az anyaságban stb A pénzbeli jut-‘ tatások pedig kiegészítik azt a széles skálát, amelynek kiváltságaiban köz­társaságunk dolgozói részesülnek. $j. b. A 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom