Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-13 / 15. szám
Csehszlovákia Kommunista Pártjának AKCIÓPROGRAMJÁBÓL A hét elején megjelent Csehszlovákia Kommunista Pártjának akcióprogramja. A bevezető részben foglalkozik Csehszlovákia útjával a szocializmushoz, majd ezen belül a mély társadalmi válságok okaival, az egység és a bizalom politikájával, a demokrácia kibontakozásával, az egyenl ősdi megszüntetésével, valamint a párt vezető szerepével, mint a haladó szocialista fejlődés biztosításával. A második rész címe a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a társadalom politikai irányításának új rendszeréért. Ebben a részben az akcióprogram leszögezi, hogy jog nélkül nincs felelősség, tárgyalja a csehek és szlovákok egyenjogúságát, mint a köztársaság erejének alapját, valamint azt a tényt, hogy a választott szervek hatalma a választópolgároktól származik, a hatalom megosztása és ellenőrzése biztosíték az önkényesség ellen, valamint szó esik még az ifjúság szervezeteiről is. A harmadik rész a népgazdaság jelenlegi helyzetét és az életszínvonal emelésének problémáit tárgyalja. Megemlíti, hogy a vállalkozás a szocializmusban is elkerülhetetlen, foglalkozik az állam gazdasági szerepével, a nemzetközi munkamegosztásba való eredményesebb bekapcsolódással, hangsúlyozza, hogy az életszínvonal kérdése a gazdaságpolitika sürgető feladata. Leszögezi, hogy Szlovákia forrásainak ésszerű kihasználásával hozzájárulhatunk a köztársaság felvirágzásához. A negyedik rész a tudomány, a műveltség és a kultúra fejlesztésével foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy társadalmunkban növekszik a tudomány jelentősége, beszél arról, hogy iskolarendszerünk célja a műveltség magasabb minősége, megemlíti a kultúra humánus küldetését. Az ötödik rész a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi szerepével és külpolitikájával foglalkozik. A nagyjelentőségi akciós programból néhány fontos kérdésről szemelvényeket közlünk. A DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÍTÉSE A PÁRTBAN A kollektív szerveik felelős döntésének feltétele csakis a tárgyilagos vita és eszmecsere lehet. A nézetcsere a legjobb megoldás megkeresésére az újnak az elavulttal szembeni érvényesítésére. A párt és a pártszervek minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban legjobb lelkiismerete szerint kezdeményezzen, bíráljon, s ha eltérő a véleménye, szembeszálljon bármelyik funkcionáriussal. Ha a párt munkájában mentesülni akar a szubjektivizmustól, akkor ennek a gyakorlatnak mély gyökeret kell vernie. Megengedhetetlen, hogy a kommunistákat korlátozzuk e jogaik gyakorlásában, a bizalmatlanság és a gyanakvás légköre vegye őket körül, ha eltérő nézetekkel lépnek fel, megengedhetetlen, hogy a kisebbségben maradókkal szemben különféle ürügyekkel megtorlást alkalmazzanak, ahogy az a múltban előfordult. A párt azonban nem mondhat le erről az elvről, hogy a határozat elfogadása után minden kommunistától megkívánja annak teljesítését. A párt valamennyi tagja egyenjogú, függetlenül attól, hogy a pártszervekben, vagy az állami és a gazdasági szervezetek szerveiben töltenek be tisztséget vagy sem. A magasabb fokú tisztség nagyobb felelősséggel jár. Pártunk tudatában van annak, hogy társadalmunkban nem mélyül el a demokrácia, ha magának a pártnak belső életében és munkájában a kommunisták körében következetesen nem érvényesülnek a demokratikus elvek. A fontos kérdésekben a döntéseket és a tisztségek elfoglalását a tárgyalás demokratikus szabályaival és titkos szavazással kel biztosítani. A pártélet demokratizálása egyet jelent a párt és a tudomány rendszeres együttműködése megszilárdításával is. Ezért élünk a konzultálás módszerével, szembesítjük az ellentétes nézeteket, felhasználjuk az opponentúrát, mivel a tudomány küldetése nem ér véget az elemzések és az alapanyagok kidolgozásával, hanem a párt talaján figyelemmel kell kísérnie az egyes határozatok által életrehívott folyamatokat is, és így hozzájárulnia a határozatok gyakorlati valóra váltásához és helyességük ellenőrzéséhez. A FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉRŐL A helyes irányú fejlődés alapvető feltétele szerintünk az, hogy a jövőben egész irányítási rendszerünkben világossá váljék ki, melyik szerv és melyik dolgozó miért felel, milyen jogkörrel rendelkezik és milyen kötelességei vannak. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy minden szerv önálló legyen. A jövőben véget kell vetnünk annak, hogy a pártszervek helyettesítik az állami szerveket, a gazdasági irányítást és a társadalmi szervezetek szerveit. Az említett szervekben a dolgozó kommunistákat kötelezik a párt határozatai, de az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek, valamint szervezetek politikája irányító tevékenysége és felelőssége önálló. Az e szervekben és szervezetekben működő kommunisták kezdeményezzék, hogy az állami és a gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek (főleg az FSZM, a CSISZ, stb.) még ebben az évben kezdeményező módon megoldják önálló tevékenységük és felelősségük konkrét kérdéseit. ★ A CSEH ÉS SZLOVÁK NEMZET ÁLLAMJOGI VISZONYÁRÓL Köztársaságunknak, mint két egyenjogú nemzet, — a csehek és szlovákok — közös államának következetesen kell gondoskodni arról, hogy testvérnemzeteink kapcsolatainak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság összes többi nemzetisége helyzetének államjogi rendezése úgy fejlődjék, ahogy azt megkívánja az állam egységének megszilárdítása, a nemzetek és nemzetiségek saját fejlődése és ahogy az megfelel a szocializmus szükségleteinek. Nem leplezhető az, hogy a szocialista Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés megoldásának erőteljes előrehaladása ellenére Is komoly hibák és alapvető deformációk vannak a csehek és a szlovákok kapcsolatának megoldásában. Hangsúlyozni kell, hogy maga az asszimetrikus elrendezés már elvben nem volt képes biztosítani és kifejezni a két egyenjogú nemzet jogi kapcsolatát, mert az egyik és másik nemzet helyzetét szükségszerűen különböző módon fejezte ki. Az eltérő mód elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a cseh nemzeti szervek funkcióját központi szervek látták el, melyek mint országos szervek a szlovák nemzeti szervek fölé voltak rendelve, és ezáltal a gyakorlatban a szlovák nemzetet meggátolták abban, hogy egyenjogúan résztvegyen az országos 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. április 13. politika kialakításában és megvalósításában. E megoldás objektív fogyatékosságait ezenfelül elmélyítette az eddigi politikai légkör és gyakorlat, mely kedvezőtlenül befolyásolta a szlovák nemzeti szervek helyzetét és tevékenységét. Ilyen feltételek között a szlovák nemzeti szervek funkciója meggyengült, mégpedig mind az ötvenes években, mind pedig a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1960. évi alkotmányának koncepciójában. így a szlovák nemzeti szervek olyan helyzetbe kerültek, amikor az államgépezet menetére csak peremszerű befolyást gyakorolhattak. E fogyatékosságokat — tekintettel a közelmúlt politikai légkörének egészségtelen elemeire is — nem tudta leküzdeni a CSKP KB és az SZLKP KB-nak az SZNT szerepe megerősítéséről szóló 1964. évi közös dokumentuma sem. E fejlődés meg nem értést idézett elő nemzeteink között. A cseh országrészekben a saját nemzeti szervek fennállásának hiánya azt a benyomást keltette, hogy feleslegesek a szlovák nemzeti szervek. Szlovákiában viszont azt a meggyőződést keltette, hogy a szlovákok otthon nem kormányoznak és mindenről kizárólag csak Prágában döntenek. Szocialista társadalmunk fejlesztése a cseh és a szlovák nép egységének és a CSKP politikája iránti bizalmának megszilárdítása érdekében ezért feltétlenül alapvető fordulatot kell elérni a csehek és a szlovákok viszonyának államjogi elrendezésében is, s végre kell hajtani a megfelelő alkotmányos módosításokat. Ezért teljes komolysággal felmerül annak szükségessége, hogy tiszteletben tartsák a szocialista államban való együttélésének elismert és bevált államjogi formáját. A végleges föderatív elrendezést — szervezési okokból — kell hogy mint annak szerves része és fejlődési foka megelőzze a cseh és a szlovák nemzeti államjogi kapcsolatainak nem kielégítő elrendezése, legégetőbb fogyatékosságainak kiküszöbölése. Ezért szükséges, hogy még a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választását megelőzően kidolgozzák és elfogadják azt az alkotmányerejű törvényt, mely rögzíti a szimmetrikus elrendezés elvét. A XIV. kongresszus és az új alkotmány kidolgozása után fejlődésünk ugyanis ebbe a megoldásba torkoll. Az alkotmányerejű törvény újszerűén á teljes egyenjogúság alapján fogja rendezni a szlovák nemzeti szervek helyzetét, alkotmányjogi rendszerünkben. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS LENINI MEGOLDÁSA Pártunk következetesen száll síkra amellett a lenini elv mellett, hogy amennyiben a nagyobb nemzet figyelmen kívül hagyja a kisebb nemzet érdekeit, ez összeegyeztethetetlen a nemzetek közötti szocialista kapcsolatok elvével. Ezért szembehelyezkedik minden olyan törekvéssel, melynek az a célja, köztársaságunk gyöngítéseként tüntesse fel azt, hogy teljesen következetesen egyenjogúság s önkéntesség alapján keressük a nemzeteink államjogi kapcsolatai kialakulásának legmegfelelőbb útját-módját. Hazánk mindkét nemzetének és nemzetiségeinek kommunistái síkraszállnak a nemzetköziség elvei mellett, a kommunisták minden nemzetben s nemzetiségben — saját környezetükben — maguk küszöbölik ki a nacionalizmus maradványait. A szocialista feltételek között minden nemzeti kisebbségnek — a magyaroknak, lengyeleknek, ukránoknak, németeknek stb. — joguk van saját nemzeti életük kiteljesülésére s arra, hogy maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaikkal. A párt hangsúlyozza, hogy harcolni fog az antiszemitizmus és a rasszizmus valamennyi megnyilvánulásával szemben s úgyszintén az embereket egymás ellen felbújtató antihumán ideológiák ellen. ★ A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség — magyarok, lengyelek, ukránok és németek — egységének felzárkózottságának és nemzeti önálló létüknek megerősítése érdekében feltétlenül ki kell dolgozni az egyes nemzetiségek helyzetét, jogait rendező statútumot, mely biztosítja nemzeti létük kiteljesülését és nemzeti sajátosságaik fejlődését. A CSKP KB tudatában van, hogy a nemzetiségi problémák megoldásánál az elért kétségtelen sikerek ellenére komoly fogyatékosságok voltak és vannak. Szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy programunk alapelvei teljes mértékben egyaránt vonatkoznak mind a két nemzetünkre, mind pedig a többi nemzetiségre. Ennek érdekében le kell rögzíteni az alkotmányos és törvényes biztosítékait a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságnak. A nemzetiségek érdekeit biztosítani kell az országos, kerületi, járási, városi és helyi államhatalmi közigazgatási szervek felépítése szempontjából is. Szükséges, hogy nemzetiségek létszáma arányában képviselve legyenek politikai, gazdasági, kulturális és közéletükben a választott és végrehajtó szervekben. Biztosítani kell a nemzetiségek aktív részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében és annak az elvnek a szellemében, hogy a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben. ★ A nemzeti kultúrák egyenjogú helyzete megkívánja a nemzeti intézmények egyenjogú helyzetét is. A szlovákiai nemzeti szervek hatáskörébe tartozik a nemzeti kultúra olyan döntő eszközeinek az irányítása, mint a rádió, a televízió, a film, a tudományos intézetek, a művészi szövetségek, a könyvkiadás, a műemlék-védelem stb. Feltétlenül biztosítani kell a szlovák nemzeti kultúra külföldi reprezentációját, bővíteni kell a tájékoztatás és a kulturális értékcserét a cseh és a szlovák nemzet között, biztosítani kell a cseh oszágrészekben élő szlovákok saját nyelvű kulturális életét és a csehekét Szlovákiában. Hasonló elveket kell érvényesíteni a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség kultúrájával kapcsolatban is, azzal a tudattal, hogy külön kultúráról van szó, nem pedig a cseh és a szlovák kultúra más nyelvű tolmácsolásáról. A nemzetiségek kultúrája a csehszlovák szocialista kultúra szerves alkotó része, de ugyanakkor kontextusában a saját egyetemes nemzeti kultúrája, amellyel elválaszthatatlanul összefügg. A nemzetiségi kultúrák további fejlődésének anyagi feltételeit és káderkérdéseit intézményesen kell biztosítani, a nemzetiségi szükségletek szempontjából tudományos és kulturális intézményeket és munkahelyeket kell létesíteni. A nemzetiségek kultúrájának anyagi biztosításában a döntő szerep és a feladat az állami szerveket és a nemzeti bizottságokat illeti, az egyes nemzetiségek kulturális szövetségeivel együtt. ★ A TELJESÍTMÉNY SZERINTI JUTALMAZÁS Ma, amikor már elmosódnak az osztálykülönbségek, az emberek társadalmunkban betöltött szerepének legfontosabb értékmérője az, mily mértékben járulnak hozzá társadalmunk felvirágoztatásához. Pártunk nagyon sokszor bírálta az egyenlősdit, de gyakorlatilag ennek ellenére sohasem tapasztalt módon tért hódít, úgyhogy végül is fékezi lendületes gazdasági fejlődésünket s az életszínvonal emelését is. Az egyenlősdi különösen azért káros, mert az áldozatkész, szorgalmas dolgozókkal szemben előnyben részesíti a hanyag, a lusta, s a felelőtlen dolgozókat, előnyben részesíti a szakképzettség nélkülieket a szakképzettekkel szemben, a műszaki és szakmai téren visszamaradottakat azokkal szemben, akik tehetségesek és kezdeményezőkészségűek. Ha most, az egyenlősdi kiküszöbölésére, s arra törekszünk, hogy a dolgozókat teljesítményeik alapján bírálják, nem szándékunk holmi új, kiváltságos réteg létrehozása. Azt akarjuk, hogy az emberek jutalmazása társadalmi életünk minden területén munkájuk társadalmi jelentőségétől és hatékonyságától, munkakezdeményezésük kibontakozásától, felelősségük és kockázatuk fokától függjön. Ez egész társadalmunk fejlődésének érdekét szolgálja. A teljesítmény elve kiemeli a munka műszaki fejlettségét, rentabilitását és termelékenységét, a felelős vezetők tekintélyét és hatáskörét, az anyagi érdekeltség alapelvét, hangsúlyozza minden dolgozó szakképzettsége emelésének jelentőségét. ★ EGYENJOGÜVÄ TESSZÜK A MEZŐGAZDASÁGOT A társadalmi struktúra átalakításában az egyik legjelentősebb eredmény egy új szocialista csoportnak — a szövetkezeti parasztságnak — a létrehozása volt, amely szervesen összenő a munkásosztállyal. Ennek a ténynek teljes értékét politikai szempontból fel kell ismerni. A párt arra fog törekedni, hogy gazdasági szempontból teljesen egyenjogúvá tegye a mezőgazdaságot az iparral és felbecsülje a mezőgazdasági munka társadalmi fontosságát. Az EFSZ-ek VII. kongresszusának határozataival összhangban támogatni fogja egy országos szövetkezeti mezőgazdasági szervezet létrehozását és fokozni fogja politikai súlyát; ki akarjuk küszöbölni mindazokat az adminisztratív-bürokrata akadályokat, amelyek lehetetlenné teszik a mezőgazdasági vállalatok önálló kezdeményezését, mindazt, ami veszélyezteti a szövetkezeti vállalkozás biztonságát; fel kell számolni azt a bizalmatlanságot is, miszerint a szövetkezeti parasztság nem képes önállóan és szocialista módon gazdálkodni. ★ Gazdaságunk fejlődésében kiemelkedő szerepe van a mezőgazdasági szövetkezeti vállalkozásnak. A mezőgazdasági termelés előtt a lakosság ésszerű táplálkozása biztosításának feladata áll. A párt támogatja az EFSZ-ek VII. kongresszusának határozatait, a szövetkezetek országos szervezetének létrehozását, azt, hogy a szövetkezetek vállalkozhassanak más ágakban is, a mezőgazdasági termékek egy részét eladhassák közvetlen a lakosságnak és a kiskereskedelemnek. Az állami szervek segíteni fogják a mezőgazdasági lakosság egész évi foglalkoztatásának megoldását. A párt a szövetkezetek és állami gazdaságok termelését tartja a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fő irányának. Célszerű lenne, ha a kommunisták javaslatot készítenének a mezőgazdasági üzemek és terményforgalmazó vállalatok szorosabb együttműködésének új formáira, amelyek a korábbi gazdasági szövetkezetekre emlékeztetnének. Támogatjuk a különböző formában történő hitelnyújtást a mezőgazdasági vállalkozásnak. Tanácsoljuk a mezőgazdaság hitelrendszerének felülvizsgálását. A Központi Bizottság egyben ajánlja, hogy a termőföld jobb kihasználása érdekében a mezőgazdasági és a többi állami irányító szervek keressék és támogassák a vállalkozás más formáit és a hegyvidéki, hegyaljai és határmenti területeken beleértve a parlagon heverő termőföld árendába vételét magángazdálkodó családok által. A határok mentén további feltételeket kell teremteni a gazdasági tevékenység fellendítésére. A mai kisüzemek jobb kihasználásáról, az üdülési lehetőségek bővítéséről és további beruházásokról van szó, hogy stabilizáljuk az itteni településeket és javítsuk létfeltételeit. A magángazdálkodók termelése aránylag kis hányada az össztermelésnek, de szükség van rájuk, s ezért munkájukat a gazdálkodási feltételek javításával meg kell könnyíteni. Lehetővé kell tenni számukra az együttműködést a szövetkezeti és állami vállalatokkal. SZÁMÍTUNK AZ IFJÚSÁGRA ÉS A NŐKRE Elsősorban kedvezőbbé kell változtatnunk a fiatalok munkafeltételeit, társadalmi és kulturális aktivitásuk lehetőségeit, s következetesen ki kell küszöbölnünk mindazt, ami a szocializmussal szembeni bizalmatlanságra készteti az ifjúságot. Mlndannyiunkat örömmel tölt el a fiatalok lendülete, pozitív és bíráló jellegű kezdeményezőkészsége, ami annak feltétele, hogy a szocializmust és a kommunizmust saját ügyüknek tekintsék s benne lássák jövőjüket. Nem szabad megfeledkeznünk az idős emberek anyagi feltételeiről, társadalmi megbecsüléséről, tiszteletben tartásáról és olyan társadalmi érvényesülésükről, amely lehetővé teszi számukra a méltó s megérdemelt pihenést. Társadalmunknak fokozott mértékben kellene gondoskodnia az ellenállási harc aktív részvevőiről, akiket mindnyájan tisztelünk. A párt- és állampolitika deformációi közé tartozik az is, hogy a múltban a nők, különösen a foglalkozásban levő nők problémáit nem mint komoly politikai kérdést kezelték. A nőknek olyan helyet kell biztosítani az állami, gazdasági és kultúrpolitikában, amely összhangban van a szocialista demokrácia elveivel, továbbá a nőknek a társadalom anyagi és szellemi érdekei létrehozásában való jelentős részvételével. Felül kell vizsgálni a Csehszlovák Nőszövetség eddigi felépítését, valamint azt is, milyen reális szervezeti, gazdasági és káderlehetőségek állnak rendelkezésre a Csehszlovák Nőszövetség központi, járási, helyi és városi bizottságainak tevékenysége számára. Társadalmunk további fejlődésében számítanunk kell lakosságunk valamennyi rétegeinek aktivitásával, valamint a közéletben és a szocializmus építésében való részvétellel. Nyíltan kijelentjük: a hívő emberekkel is számolunk, mindazokkal, akik hitük alapján, mint a szocialista táisadalom egyenrangú és teljes jogú építői részt akarnak venni igényes feladataink teljesítésében.
