Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-13 / 15. szám

Csehszlovákia Kommunista Pártjának AKCIÓPROGRAMJÁBÓL A hét elején megjelent Csehszlovákia Kommunista Pártjának akcióprogramja. A bevezető részben foglalkozik Csehszlovákia útjával a szocializmushoz, majd ezen belül a mély társadalmi válságok okaival, az egység és a bizalom politikájával, a de­mokrácia kibontakozásával, az egyenl ősdi megszüntetésével, valamint a párt vezető szerepével, mint a haladó szocialista fejlődés biztosításával. A második rész címe a szocialista demokrácia fejlesztéséért, a társadalom politikai irányításának új rendszeréért. Ebben a részben az akcióprogram leszögezi, hogy jog nélkül nincs felelősség, tárgyalja a csehek és szlovákok egyenjogúságát, mint a köztársaság erejének alapját, valamint azt a tényt, hogy a választott szervek hatalma a választópolgároktól származik, a hatalom megosztása és ellenőrzése biztosíték az önkényes­ség ellen, valamint szó esik még az ifjúság szervezeteiről is. A harmadik rész a népgazdaság jelenlegi helyzetét és az életszínvonal emelésének problémáit tárgyalja. Megemlíti, hogy a vállalkozás a szocializmusban is elkerülhetetlen, foglalkozik az állam gazdasági szerepével, a nemzetközi munkamegosz­tásba való eredményesebb bekapcsolódással, hangsúlyozza, hogy az életszínvonal kérdése a gazdaságpolitika sürgető feladata. Leszögezi, hogy Szlovákia forrásainak ésszerű ki­használásával hozzájárulhatunk a köztársaság felvirágzásához. A negyedik rész a tudomány, a műveltség és a kultúra fej­lesztésével foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy társadalmunkban növekszik a tudomány jelentősége, beszél arról, hogy iskola­rendszerünk célja a műveltség magasabb minősége, megemlíti a kultúra humánus küldetését. Az ötödik rész a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nem­zetközi szerepével és külpolitikájával foglalkozik. A nagyje­­lentőségi akciós programból néhány fontos kérdésről szemel­vényeket közlünk. A DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÍTÉSE A PÁRTBAN A kollektív szerveik felelős döntésének feltétele csakis a tárgyilagos vita és eszmecsere lehet. A nézetcsere a legjobb megoldás megkeresésére az újnak az elavulttal szembeni ér­vényesítésére. A párt és a pártszervek minden tagjának nem­csak joga, hanem kötelessége is, hogy a megvitatott kérdések­kel kapcsolatban legjobb lelkiismerete szerint kezdeményezzen, bíráljon, s ha eltérő a véleménye, szembeszálljon bármelyik funkcionáriussal. Ha a párt munkájában mentesülni akar a szubjektivizmustól, akkor ennek a gyakorlatnak mély gyökeret kell vernie. Megengedhetetlen, hogy a kommunistákat korlá­tozzuk e jogaik gyakorlásában, a bizalmatlanság és a gyanak­vás légköre vegye őket körül, ha eltérő nézetekkel lépnek fel, megengedhetetlen, hogy a kisebbségben maradókkal szemben különféle ürügyekkel megtorlást alkalmazzanak, ahogy az a múltban előfordult. A párt azonban nem mondhat le erről az elvről, hogy a határozat elfogadása után minden kommunistá­tól megkívánja annak teljesítését. A párt valamennyi tagja egyenjogú, függetlenül attól, hogy a pártszervekben, vagy az állami és a gazdasági szervezetek szerveiben töltenek be tisztséget vagy sem. A magasabb fokú tisztség nagyobb felelős­séggel jár. Pártunk tudatában van annak, hogy társadalmunk­ban nem mélyül el a demokrácia, ha magának a pártnak belső életében és munkájában a kommunisták körében következete­sen nem érvényesülnek a demokratikus elvek. A fontos kér­désekben a döntéseket és a tisztségek elfoglalását a tárgyalás demokratikus szabályaival és titkos szavazással kel biztosítani. A pártélet demokratizálása egyet jelent a párt és a tudomány rendszeres együttműködése megszilárdításával is. Ezért élünk a konzultálás módszerével, szembesítjük az ellentétes néze­teket, felhasználjuk az opponentúrát, mivel a tudomány kül­detése nem ér véget az elemzések és az alapanyagok kidolgo­zásával, hanem a párt talaján figyelemmel kell kísérnie az egyes határozatok által életrehívott folyamatokat is, és így hozzájárulnia a határozatok gyakorlati valóra váltásához és helyességük ellenőrzéséhez. A FELELŐSSÉG KÉRDÉSÉRŐL A helyes irányú fejlődés alapvető feltétele szerintünk az, hogy a jövőben egész irányítási rendszerünkben világossá váljék ki, melyik szerv és melyik dolgozó miért felel, milyen jogkörrel rendelkezik és milyen kötelességei vannak. Ehhez feltétlenül szükséges, hogy minden szerv önálló legyen. A jö­vőben véget kell vetnünk annak, hogy a pártszervek helyet­tesítik az állami szerveket, a gazdasági irányítást és a társa­dalmi szervezetek szerveit. Az említett szervekben a dolgozó kommunistákat kötelezik a párt határozatai, de az állami, a gazdasági és a társadalmi szervek, valamint szervezetek poli­tikája irányító tevékenysége és felelőssége önálló. Az e szer­vekben és szervezetekben működő kommunisták kezdeményez­zék, hogy az állami és a gazdasági szervek, valamint a társa­dalmi szervezetek (főleg az FSZM, a CSISZ, stb.) még ebben az évben kezdeményező módon megoldják önálló tevékenysé­gük és felelősségük konkrét kérdéseit. ★ A CSEH ÉS SZLOVÁK NEMZET ÁLLAMJOGI VISZONYÁRÓL Köztársaságunknak, mint két egyenjogú nemzet, — a csehek és szlovákok — közös államának következetesen kell gondos­kodni arról, hogy testvérnemzeteink kapcsolatainak és a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság összes többi nemzetisége hely­zetének államjogi rendezése úgy fejlődjék, ahogy azt megkí­vánja az állam egységének megszilárdítása, a nemzetek és nemzetiségek saját fejlődése és ahogy az megfelel a szocializ­mus szükségleteinek. Nem leplezhető az, hogy a szocialista Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés megoldásának erőteljes előrehaladása el­lenére Is komoly hibák és alapvető deformációk vannak a cse­hek és a szlovákok kapcsolatának megoldásában. Hangsúlyozni kell, hogy maga az asszimetrikus elrendezés már elvben nem volt képes biztosítani és kifejezni a két egyenjogú nemzet jogi kapcsolatát, mert az egyik és másik nemzet helyzetét szükségszerűen különböző módon fejezte ki. Az eltérő mód elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a cseh nemzeti szervek funkcióját központi szervek látták el, melyek mint országos szervek a szlovák nemzeti szervek fölé voltak rendelve, és ezáltal a gyakorlatban a szlovák nemzetet meg­gátolták abban, hogy egyenjogúan résztvegyen az országos 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1968. április 13. politika kialakításában és megvalósításában. E megoldás ob­jektív fogyatékosságait ezenfelül elmélyítette az eddigi politi­kai légkör és gyakorlat, mely kedvezőtlenül befolyásolta a szlovák nemzeti szervek helyzetét és tevékenységét. Ilyen fel­tételek között a szlovák nemzeti szervek funkciója meggyen­gült, mégpedig mind az ötvenes években, mind pedig a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 1960. évi alkotmányának kon­cepciójában. így a szlovák nemzeti szervek olyan helyzetbe kerültek, amikor az államgépezet menetére csak peremszerű befolyást gyakorolhattak. E fogyatékosságokat — tekintettel a közelmúlt politikai légkörének egészségtelen elemeire is — nem tudta leküzdeni a CSKP KB és az SZLKP KB-nak az SZNT szerepe megerősítéséről szóló 1964. évi közös dokumentuma sem. E fejlődés meg nem értést idézett elő nemzeteink között. A cseh országrészekben a saját nemzeti szervek fennállásá­nak hiánya azt a benyomást keltette, hogy feleslegesek a szlo­vák nemzeti szervek. Szlovákiában viszont azt a meggyőződést keltette, hogy a szlovákok otthon nem kormányoznak és min­denről kizárólag csak Prágában döntenek. Szocialista társadalmunk fejlesztése a cseh és a szlovák nép egységének és a CSKP politikája iránti bizalmának megszilár­dítása érdekében ezért feltétlenül alapvető fordulatot kell el­érni a csehek és a szlovákok viszonyának államjogi elrende­zésében is, s végre kell hajtani a megfelelő alkotmányos mó­dosításokat. Ezért teljes komolysággal felmerül annak szük­ségessége, hogy tiszteletben tartsák a szocialista államban való együttélésének elismert és bevált államjogi formáját. A végleges föderatív elrendezést — szervezési okokból — kell hogy mint annak szerves része és fejlődési foka megelőzze a cseh és a szlovák nemzeti államjogi kapcsolatainak nem kielégítő elrendezése, legégetőbb fogyatékosságainak kikü­szöbölése. Ezért szükséges, hogy még a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács választását megelőzően kidolgozzák és elfogadják azt az alkotmányerejű törvényt, mely rögzíti a szim­metrikus elrendezés elvét. A XIV. kongresszus és az új alkot­mány kidolgozása után fejlődésünk ugyanis ebbe a megoldás­ba torkoll. Az alkotmányerejű törvény újszerűén á teljes egyenjogúság alapján fogja rendezni a szlovák nemzeti szer­vek helyzetét, alkotmányjogi rendszerünkben. A NEMZETISÉGI KÉRDÉS LENINI MEGOLDÁSA Pártunk következetesen száll síkra amellett a lenini elv mellett, hogy amennyiben a nagyobb nemzet figyelmen kívül hagyja a kisebb nemzet érdekeit, ez összeegyeztethetetlen a nemzetek közötti szocialista kapcsolatok elvével. Ezért szem­behelyezkedik minden olyan törekvéssel, melynek az a célja, köztársaságunk gyöngítéseként tüntesse fel azt, hogy telje­sen következetesen egyenjogúság s önkéntesség alapján ke­ressük a nemzeteink államjogi kapcsolatai kialakulásának leg­megfelelőbb útját-módját. Hazánk mindkét nemzetének és nemzetiségeinek kommunistái síkraszállnak a nemzetköziség elvei mellett, a kommunisták minden nemzetben s nemzeti­ségben — saját környezetükben — maguk küszöbölik ki a nacionalizmus maradványait. A szocialista feltételek között minden nemzeti kisebbségnek — a magyaroknak, lengyelek­nek, ukránoknak, németeknek stb. — joguk van saját nemzeti életük kiteljesülésére s arra, hogy maradéktalanul éljenek alkotmányos jogaikkal. A párt hangsúlyozza, hogy harcolni fog az antiszemitizmus és a rasszizmus valamennyi megnyilvánu­lásával szemben s úgyszintén az embereket egymás ellen fel­bújtató antihumán ideológiák ellen. ★ A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség — magyarok, lengyelek, ukránok és németek — egységének felzárkózottságának és nemzeti önálló létüknek megerősítése érdekében feltétlenül ki kell dolgozni az egyes nemzetiségek helyzetét, jogait rendező statútumot, mely biz­tosítja nemzeti létük kiteljesülését és nemzeti sajátosságaik fejlődését. A CSKP KB tudatában van, hogy a nemzetiségi problémák megoldásánál az elért kétségtelen sikerek ellenére komoly fogyatékosságok voltak és vannak. Szükségesnek tartjuk ki­emelni, hogy programunk alapelvei teljes mértékben egyaránt vonatkoznak mind a két nemzetünkre, mind pedig a többi nemzetiségre. Ennek érdekében le kell rögzíteni az alkotmá­nyos és törvényes biztosítékait a teljes és tényleges politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságnak. A nemzetiségek ér­dekeit biztosítani kell az országos, kerületi, járási, városi és helyi államhatalmi közigazgatási szervek felépítése szempont­jából is. Szükséges, hogy nemzetiségek létszáma arányában képviselve legyenek politikai, gazdasági, kulturális és közéle­tükben a választott és végrehajtó szervekben. Biztosítani kell a nemzetiségek aktív részvételét a közéletben az egyenjogúság szellemében és annak az elvnek a szellemében, hogy a nem­zetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő ügyekben. ★ A nemzeti kultúrák egyenjogú helyzete megkívánja a nem­zeti intézmények egyenjogú helyzetét is. A szlovákiai nemzeti szervek hatáskörébe tartozik a nemzeti kultúra olyan döntő eszközeinek az irányítása, mint a rádió, a televízió, a film, a tudományos intézetek, a művészi szövetségek, a könyvkiadás, a műemlék-védelem stb. Feltétlenül biztosítani kell a szlovák nemzeti kultúra külföldi reprezentációját, bővíteni kell a tá­jékoztatás és a kulturális értékcserét a cseh és a szlovák nemzet között, biztosítani kell a cseh oszágrészekben élő szlovákok saját nyelvű kulturális életét és a csehekét Szlová­kiában. Hasonló elveket kell érvényesíteni a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságban élő valamennyi nemzetiség kultúrájával kapcsolatban is, azzal a tudattal, hogy külön kultúráról van szó, nem pedig a cseh és a szlovák kultúra más nyelvű tolmá­csolásáról. A nemzetiségek kultúrája a csehszlovák szocialista kultúra szerves alkotó része, de ugyanakkor kontextusában a saját egyetemes nemzeti kultúrája, amellyel elválaszthatat­lanul összefügg. A nemzetiségi kultúrák további fejlődésének anyagi feltételeit és káderkérdéseit intézményesen kell bizto­sítani, a nemzetiségi szükségletek szempontjából tudományos és kulturális intézményeket és munkahelyeket kell létesíteni. A nemzetiségek kultúrájának anyagi biztosításában a döntő szerep és a feladat az állami szerveket és a nemzeti bizott­ságokat illeti, az egyes nemzetiségek kulturális szövetségeivel együtt. ★ A TELJESÍTMÉNY SZERINTI JUTALMAZÁS Ma, amikor már elmosódnak az osztálykülönbségek, az em­berek társadalmunkban betöltött szerepének legfontosabb ér­tékmérője az, mily mértékben járulnak hozzá társadalmunk felvirágoztatásához. Pártunk nagyon sokszor bírálta az egyen­­lősdit, de gyakorlatilag ennek ellenére sohasem tapasztalt módon tért hódít, úgyhogy végül is fékezi lendületes gazdasági fejlődésünket s az életszínvonal emelését is. Az egyenlősdi különösen azért káros, mert az áldozatkész, szorgalmas dol­gozókkal szemben előnyben részesíti a hanyag, a lusta, s a felelőtlen dolgozókat, előnyben részesíti a szakképzettség nél­külieket a szakképzettekkel szemben, a műszaki és szakmai téren visszamaradottakat azokkal szemben, akik tehetségesek és kezdeményezőkészségűek. Ha most, az egyenlősdi kiküszöbölésére, s arra törekszünk, hogy a dolgozókat teljesítményeik alapján bírálják, nem szán­dékunk holmi új, kiváltságos réteg létrehozása. Azt akarjuk, hogy az emberek jutalmazása társadalmi életünk minden terü­letén munkájuk társadalmi jelentőségétől és hatékonyságától, munkakezdeményezésük kibontakozásától, felelősségük és koc­kázatuk fokától függjön. Ez egész társadalmunk fejlődésének érdekét szolgálja. A teljesítmény elve kiemeli a munka műszaki fejlettségét, rentabilitását és termelékenységét, a felelős vezetők tekinté­lyét és hatáskörét, az anyagi érdekeltség alapelvét, hangsú­lyozza minden dolgozó szakképzettsége emelésének jelentő­ségét. ★ EGYENJOGÜVÄ TESSZÜK A MEZŐGAZDASÁGOT A társadalmi struktúra átalakításában az egyik legjelentő­sebb eredmény egy új szocialista csoportnak — a szövetke­zeti parasztságnak — a létrehozása volt, amely szervesen összenő a munkásosztállyal. Ennek a ténynek teljes értékét politikai szempontból fel kell ismerni. A párt arra fog töre­kedni, hogy gazdasági szempontból teljesen egyenjogúvá tegye a mezőgazdaságot az iparral és felbecsülje a mezőgazdasági munka társadalmi fontosságát. Az EFSZ-ek VII. kongresszusá­nak határozataival összhangban támogatni fogja egy országos szövetkezeti mezőgazdasági szervezet létrehozását és fokozni fogja politikai súlyát; ki akarjuk küszöbölni mindazokat az adminisztratív-bürokrata akadályokat, amelyek lehetetlenné teszik a mezőgazdasági vállalatok önálló kezdeményezését, mindazt, ami veszélyezteti a szövetkezeti vállalkozás bizton­ságát; fel kell számolni azt a bizalmatlanságot is, miszerint a szövetkezeti parasztság nem képes önállóan és szocialista módon gazdálkodni. ★ Gazdaságunk fejlődésében kiemelkedő szerepe van a mező­­gazdasági szövetkezeti vállalkozásnak. A mezőgazdasági ter­melés előtt a lakosság ésszerű táplálkozása biztosításának fel­adata áll. A párt támogatja az EFSZ-ek VII. kongresszusának határozatait, a szövetkezetek országos szervezetének létreho­zását, azt, hogy a szövetkezetek vállalkozhassanak más ágak­ban is, a mezőgazdasági termékek egy részét eladhassák köz­vetlen a lakosságnak és a kiskereskedelemnek. Az állami szervek segíteni fogják a mezőgazdasági lakosság egész évi foglalkoztatásának megoldását. A párt a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok termelését tartja a mezőgazdasági nagyüzemi termelés fő irányának. Célszerű lenne, ha a kommunisták ja­vaslatot készítenének a mezőgazdasági üzemek és terményfor­galmazó vállalatok szorosabb együttműködésének új formáira, amelyek a korábbi gazdasági szövetkezetekre emlékeztetnének. Támogatjuk a különböző formában történő hitelnyújtást a me­zőgazdasági vállalkozásnak. Tanácsoljuk a mezőgazdaság hi­telrendszerének felülvizsgálását. A Központi Bizottság egyben ajánlja, hogy a termőföld jobb kihasználása érdekében a me­zőgazdasági és a többi állami irányító szervek keressék és támogassák a vállalkozás más formáit és a hegyvidéki, hegy­aljai és határmenti területeken beleértve a parlagon heverő termőföld árendába vételét magángazdálkodó családok által. A határok mentén további feltételeket kell teremteni a gaz­dasági tevékenység fellendítésére. A mai kisüzemek jobb ki­használásáról, az üdülési lehetőségek bővítéséről és további beruházásokról van szó, hogy stabilizáljuk az itteni települé­seket és javítsuk létfeltételeit. A magángazdálkodók termelése aránylag kis hányada az össztermelésnek, de szükség van rá­juk, s ezért munkájukat a gazdálkodási feltételek javításával meg kell könnyíteni. Lehetővé kell tenni számukra az együtt­működést a szövetkezeti és állami vállalatokkal. SZÁMÍTUNK AZ IFJÚSÁGRA ÉS A NŐKRE Elsősorban kedvezőbbé kell változtatnunk a fiatalok munka­­feltételeit, társadalmi és kulturális aktivitásuk lehetőségeit, s következetesen ki kell küszöbölnünk mindazt, ami a szo­cializmussal szembeni bizalmatlanságra készteti az ifjúságot. Mlndannyiunkat örömmel tölt el a fiatalok lendülete, pozitív és bíráló jellegű kezdeményezőkészsége, ami annak feltétele, hogy a szocializmust és a kommunizmust saját ügyüknek te­kintsék s benne lássák jövőjüket. Nem szabad megfeledkeznünk az idős emberek anyagi fel­tételeiről, társadalmi megbecsüléséről, tiszteletben tartásáról és olyan társadalmi érvényesülésükről, amely lehetővé teszi számukra a méltó s megérdemelt pihenést. Társadalmunknak fokozott mértékben kellene gondoskodnia az ellenállási harc aktív részvevőiről, akiket mindnyájan tisz­telünk. A párt- és állampolitika deformációi közé tartozik az is, hogy a múltban a nők, különösen a foglalkozásban levő nők problémáit nem mint komoly politikai kérdést kezelték. A nőknek olyan helyet kell biztosítani az állami, gazdasági és kultúrpolitikában, amely összhangban van a szocialista de­mokrácia elveivel, továbbá a nőknek a társadalom anyagi és szellemi érdekei létrehozásában való jelentős részvételével. Felül kell vizsgálni a Csehszlovák Nőszövetség eddigi felépí­tését, valamint azt is, milyen reális szervezeti, gazdasági és káderlehetőségek állnak rendelkezésre a Csehszlovák Nőszö­vetség központi, járási, helyi és városi bizottságainak tevé­kenysége számára. Társadalmunk további fejlődésében számítanunk kell lakos­ságunk valamennyi rétegeinek aktivitásával, valamint a köz­életben és a szocializmus építésében való részvétellel. Nyíltan kijelentjük: a hívő emberekkel is számolunk, mindazokkal, akik hitük alapján, mint a szocialista táisadalom egyenrangú és teljes jogú építői részt akarnak venni igényes feladataink teljesítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom