Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-06 / 14. szám
Előzzük meg a gyapjú kihullását és elértéktelenedését Iparunk egyik igen értékes nyersanyaga a juhgyapjú. Ezért a juhtenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemeinkben fordítsunk kellő gondot kezelésére. Juhtenyésztőinknek különösen a télutó időszakában kell fokozottabban ügyelni a gyapjúra, mivel köztudott, hogy éppen a tél végén hull ki leggyakrabban a gyapjú, ha a juhok nem kapnak elegendő takarmányt, vagy a takarmányok tápanyagtartalma nem felel meg a takarmányozási szabvány előírásának. A gyapjú kihullását okozhatja még a májmétely (kergekór), tüdőférgesség és a bélférgek által előidézett kóros elváltozások. Ezeket a betegségeket az élősködők több fajtája idézi elő. Az elmúlt év tavasza és nyara rendkívül kedvező volt az élősködők elterjedésére és a nyájak megfertőzésére. A betegségek nagyobb méretű elterjedésének megakadályozására idejében kell elvégezni a féregtelenftést. (Célszerű, ha ezt ősszel, legkésőbb november 15-ig elvégezzük). A férgek által megtámadott nyájban tavasszal tömegesen hullanak el a juhok. Az el nem hullott állatok között pedig igen soknak hullani kezd gyapja, mivel a szőrtüszőkben a hagymák elhalnak. A gyapjú hullását a juhok sántasága is előidézheti — különösen ha a lesántulást az álkörmök bödösrothadása okozza. A betegség gyógyításával, az élősködők elpusztításával és a takarmányozás feljavításával a gyapjú hullását is megszün tethetjük. A gyapjú kihullásának további oka a juhok rühössége. Habár az utóbbi esztendőkben már csak elvétve ütötte fel fejét ez a kór nyájainkban, mégsem mellőzhetjük a preventív, kórmegelőző intézkedések megtételét. A rühösség parazitás bántalom, amelyet a rühatkák idéznek elő azáltal, hogy járatokat vágnak a bőrszövet epidermis rétegében. Ez természetesen az állatok viszketegségét okozza, nyugtalanok lesznek, vakaródznak, kemény tárgyakhoz dörgölődnek. Viszketegséget okoz sok esetben az állatok bőrén lerakodott piszokréteg is. Az állatok bőre bemocskolődhat a legelőre hajtás közben a poros utakon, esetleg a széna, szalma, különösen az árpaszalma etetésekor. Ilyenkor éles törek- és pelyvarészecskék hatolhatnak egészen a bőrfelületig s ott viszketést okoznak. A tapasztalt régi juhászok szerint, a rühösség novembertől áprilisig lép fel. Hogy ezt a kellemetlen betegséget elkerüljük, elegendő a tavaszi hónapokban a juhokat fürdetni. A fürdetést ajánlatos meleg, napos időben és legalább 3 Tavaszt érez a juhnyáj héttel a nyírás után elvégezni. A juhok fürdetése természetes követelménnyé vált a tenyésznyájakban. A juhok fürdetésére a fenoform 1,5 százalékos oldatát használják, aminek előnye, hogy elpusztítja a kullancsokat és az atkákat. Megtörténik, hogy a tél folyamán különösen a bárányok, de néha a felnőtt anyajuhok és a törzskosok is lerágják a gyapjút. Ennek oka rendszerint a helytelenül összeállított takarmányadag, amelyből hiányzanak az ásványi sók és a mész. De még a jól táplált ju-Négyrekeszes galambpárosító ketrec A korszerű húsgalamb-tenyésztés fejlett eszközöket igényel. Ilyen többek között a galambpárosító-ketrec. Formája lényegében megegyezik a szabványos kiállítási ketreccel, csupán annyiban tér el, hogy egyszerűbb anyagokból, hulladékdeszkából is elkészíthető. A ketrec oldalai ritkán rácsozottak és kiemelhető lécrács-választófalúak. Méretei a következők: (cm). A ketrec (4 rekesz) hossza: 200 magassága: 40 mélysége, illetve szélessége: 45 A két hosszanti oldal fal 4 db 200 cm hosszúságú vékony lécből és az arra rászegezett 40 cm hosszúságú vékony lécekből állítható össze. A léckeretre szegezett rácsozat vékony lécecskéi függőlegesen álljanak, hogy a galamb ne tudjon belekapaszkodni. A lécek közötti hézag körülbelül 4 cm legyen. A ketrecalj készülhet furnérból, farostlemezből. Erre használat közben 2—3 cm vastagságban száraz, rostált homokot kell szórni. Az etető- és itatóedényeket a ketrecen kívül kell elhelyezni a hosszanti oldalfalakra. Erre a célra kitűnően megfelelnek az 1—2 dl űrtartalmú üres konzervdobozok is, ezek gumikarikával ügyesen a ketrecre rögzíthetők. A négyrekeszes párosító ketrecbe 3 válaszNégyrekeszes galambpárosító ketrec rekesz (közfal) szükséges. Ezek ki- és beemelhetök legyenek. Ezzel választjuk el egymástól a kettős ketrec részben — kezdetben — a galambokat. Amikor a ritka rácson keresztül a galambpár megismerkedik, a választófalat kiemeljük és a galambokat összeengedjük. Ezt követően 1—2 napig együtt hagyjuk a galambpárokat, majd vissza engedjük őket a közös galambházba. A galambpárosító ketrec nagy előnye, hogy megvédjük a hím kezdeti „brutalitásától“ a tojót. A kezdeti felhevülésböl származó párzásból ritkán születik fióka. A ketrec használata esetében a hím nem tiporja, zavarja napokon át a tojót. A választóketrecbe helyezett him szomszédságában van a tojó. A réseken át tudja dugni a hím a fejét és temperamentuma lecsitul és amikor összeengedjük őket, a párzás nyugodtan megy végbe. Ez a ketrec felhasználható a kiállításra előkészítendő ketrecbe szoktatására is. A párosító ketrec teteje felfelé nyitható 4 ajtóval zárható. Többféle párosító ketrec ismert az országban. Az általam ismertetett és kivitelezett típus a legolcsóbb, a legegyszerűbb és a célnak tökéletesen megfelel. P1LTZ ENDRE hók között Is előfordul, hogy lerúgják a gyapjút. Ez esetben figyeljük meg nem e rossz szokásról van szó, amit megszüntethetünk, ha a gyapjút lerágó egyedet más kutricába tesszük. A juhgyapjú lerágása esetén valószínű, hogy az anyajuhot vemhessége és ellése idején rosszul, elégtelenül táplálták. Az anyajuh teje ilyenkor nem tartalmazza az összes szükséges anyagot. A tapasztalat azt mutatja, hogy késő az anyajuhoknak akkor adni abraktakarmányt, ha tejhiány mutatkozik, vagy ha a tej nem teljes értékű. Ilyen esetben az anyajuhok lobos gyomorhurut következtében hullanak el, mivel gyomruk nem tudja megemészteni a belé került és ott felgyülemlett gyapjút. Elsősorban a merinő juhok tenyésztőinek, akik tavasszal nyírják a juhokat, kellene bevezetniük az őszi nyírást, amikor a gyapjú a legértékesebb, s így megelőzhetnék a gyapjú lerágását. Hiszen minden juhtenyésztő érdeke, hogy a felesleges veszteségeket kiküszöbölje. Kellő edzéssel, az őszi és késő őszi legeltetéssel, amenynyiben ezt az időjárás és a legelő minősége lehetővé teszi, elérhetjük azt, hogy az anyajuhok jó tenyészerőben legyenek és elegendő tejük legyen. Egészséges, jól felnevelt bárányok képezik a nagyhozamú juhnyájak alapját. Az egészségügyi kórmegelőzés alapfontosságú intézkedéseinek megtételével íiz állatok későbbi esetleges gyógykezelésének jelentősebb költségeit takarítjuk meg és az elhullást csökkentjük. Ezáltal növekszik az állomány hasznossága és a tenyésztés teljes gazdasági hatékonysága. )án Hetnerovié, Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat, Kosice Fordította: Oy »»II« 7
