Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-23 / 12. szám
Halaink fontos táplálékállatai Halaink természetes körülmények között táplálékuk legnagyobb részét az állatok közül, lőleg a gerinctelenek soraiból szerzik. Manapság tudjuk, hogy a természetes táplálék készlete jelentősen befolyásolja a tógazdasági ponty fejlődését, menynyisége és minősége még akkor is megszabja a hozamot, ha a halakat megfelelően takarmányozzák. Az adagolt takarmányféleségek csak abban az esetben értékesülnek jól, ha a halak számára egyidejűleg megfelelő természetes táplálék is rendelkezésre áll. A ponty számára ez a legfontosabb forrása az emészthető fehérjéknek {aminosavaknakj, vitaminoknak, amelyek korántsem mindig elegendők az adagolt takarmányban. A következőkben ismertetjük a halak legfontosabb táplálék állatait. Csővájó férgek — Tubificídae A vízfenék aljazatához láncoltán a kevéssertéjű gyűrűsférgek (Oligochaeta) közül a csővájó férgek haltáplálék szervezetek. Legelterjedtebb képviselőjük a csővájó férgek (Tubifex tubifex). Vörösesbarna, testhossza 3—4 cm, súlya 4 mg. Általában az iszapos fenékü és szerves anyaggal erősen szenynyezett árkokban található tömegesen. Helyenként „vöröses szőnyeget“ alkot. A csővájó férgek nagymértékű oxigénhiányt eltűrő poliszaprób vizekre jellemző szervezetek. Anaerob (oxigén nélküli) körülmények között 600 órát tudnak élni. A csővájó féreg teste hengeres, szelvényezett. A test szelvényezettsége külsőleg is jól felismerhető, körbefutő gyűrű barázdák jelzik. Testükön kevesebb és egyszerűbb alkotású sertéket találunk és ezek csomókba, kötegekbe tömörülnek. A sertecsomók négy sorban helyezkednek el. A két hasi kötegben 4—6 villás csúcsú kampóserte, a két háti kötegekben 3—6 fésűs szőrserte és 3—5 villás csúcsú kampóserte található. A csővájó féreg bőrizomtömlője és sertéi segítségével változtatja helyét, az aljzaton csúszva halad előre, gyenge úszó. Vöröses színe a vérében található hemoglobintól származik. Régebben azt tartották, hogy a hemoglobin teszi lehetővé, hogy kevés oxigén tartalmú vizekben is megéljen. Harnisch (1959) újabb fiziológiai vizsgálatai kiderítették, hogy a hemoglobin nem a gázcserében vesz részt, hanem fermenthordozó. A csővályogféreg iszapfaló, a vizek iszapjának korhadó, boruló szerves anyagával táplálkozik. 3—6 cm mélyen is behatol a laza közegbe és a közben az iszapot bélcsatornáján átbocsátja. A sok salakanyag miatt emésztése lassú és nehézkes. Ürülékét az iszap felszínén rakja le. Sebestény közlése szerint a csővájó féreg naponta saját súlyának 4—6-szorta több iszapot hajt át testén. Altberg kiszámította, hogy ha msenként 3480 db csővájóféreg él, évente 12,56 kg iszapot hoznak fel (szárazsúlyban). Térfoglalása és táplálkozása révén a tótalaj javításához járul hozzá. Nemcsak forgatja, porhanyítja és felszínre szállítja azt, hanem járatai révén az iszap szellőződését fokozza. Szerepe ugyanaz, mint a földi gilisztának a talajban. Elülső testvégével is iszapba fúrja magát, lakócsövet készít és ezt nyálkával béleli ki. Ha környezetében erősen csökken az oxigén kiálló testvégével kígyózó, himbálózó mozgást végez, hogy biztosítsa a légzéshez szükséges vízcserét. Oxigénben gazdag vizekben testvége kevésbé áll ki és nem végez hullámzó mozgást. Légzőszervül a bélcsatorna szolgál, melynek hátsó része vérerekben igen gazdag. A vizet állandóan a belükön keresztül áramoltatják át, percenként 10 vízfelvétel is kibocsátás figyelhető meg. A csővájó féreg himnős. Ivarzáskor a test elülső felében az ivarnyilás mögött levő néhány testszelvény erősen megduzzad. Ezt a testtájat nyeregnek (clitellum) nevezzük. A nyereg ragadós anyagot termel, mely a két partner összetapadását segíti elő. Petéit július-augusztusban, citromalakú védőtokban, ún. „kokonba“ helyezi el. Embrionális fejlődésük a kokon belsejébe megy végbe. A kokonból kb. szeptemberben a kifejlett állathoz hasonlóan apró csővájó férgek bújnak ki, később az iszapban, elszóródnak és ott telelnek át. Néha a csővájó férgek károsak is lehetnek, mint a szegfűs egyéb galandféreg köztigazdái. A fertőzött csőférget elfogyasztó halakban fejlődik ki a végleges ivarérett halélősködő. Végül ismételten hangsúlyozzuk, hogy a csővájó férgek a pontyfélék, a díszhalak táplálkozásában döntő fontosságúak, a vizek anyagforgalmában a táplálékláncban játszanak közvetett szerepet. Nagy szerepük van abban, hogy megtisztítják a vizek talaját a rothadásnak induló szerves anyagoktól. A csővájó férgek mennyiségének növelésével, betelepítéssel nagyobb halhozamok érhetők el. Dr. jászfalusi Lajos A komor szürke felhők mögül mind gyakrabban kandikált elő a napocska. Először félénken, majd mind bátrabban, és hosszabb időre nyomja félre a szürke függönyt az égen. jön a tavasz, csiripelték a verebek a csupasz gallyakon. A határban is szakadozott a tél fehér köntöse. A természet lerázta magáról a fagyos merevséget. Ilyenkor mit tehet az ember, ha fűti a szenvedély, a halászat izgalma. Előszedtem hát a téli pihenésre elrakott botokat, orsókat és horgokat. Seregszemlét tartottam fölöttük, mint a hadvezér katonái fölött. Kiválasztottam közülük, amelyikkel harcba indulok az első tavaszi halért. Az első tavaszi halászat Kukacaimmal reményteljesen indultam az első tavaszi halászatra. Kint a parton még hófoszlányok fogadtak. Kicsit meggémberedett újakkal raktam össze a horgászfelszerelést. Ogylátszik a szél még nem nyugodott bele, hogy vége a télnek. Beleakaszkodott, hol a kabát gallérjába, hol a nyakamba. Horgomon a kukac se ficánkolt olyan vígan, mint nyáron. Bizonyára az is fázott. Hát még, mikor a vízbe került az éhes halak prédájára. Figyelmem állandóan a dugóra összpontosult, ne hogy elszalasszam a kínálkozó alkalmat. Elég sokáig vártam, amíg megmozdult a dugó. Elérkezett a pillanat. Egyet rántok a zsinegen, mire az megfeszül. Néhány perc múlva egy dévér kerül a haltartó zsákba. Ojra kukac kerül a horogra. Most már türelmesen várok. Az idő telik s újabb dévér kerül társa mellé. Adamcsik Ferenc Eebruár 25 én, vasárnap dél" előtt tartotta jubileumi évzáró közgyűlését a párkányi sporthorgászok helyi szervezete, amely immár húszéves érdemdús tevékenységre tekinthet vissza. A vezetőség beszámolójából többek között kitűnt, hogy mind a felnőttek, mind pedig a fiatalok körében egyre nő a horgászat népszerűsége. Csak az elmúlt évben mintegy 80 felnőtt és 30 kiskorú taggal gyarapodott a taglétszám, s így jelenleg mintegy 400 tagot számlál a helyi csoport. A megjelentek elégedetten nyugtázták a beszámolóban ismertetett gazdasági eredményeket. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy a vitában egészen más jellegű aggodalmaiknak és kívánságaiknak adtak kifejezést. Mindenekelőtt kifogásolták a Stupavai Állami Halászat magatartását, amely felveszi ugyan az üzemektől a vizek szennyezéséért kirótt pénzbírságot, de úgy tudják, hogy nem azon a területen telepít a kipusztult ivadék helyett, ahol a kár bekövetkezett, hanem a halastavak állományát növeli az öszszegből. Ott viszont a mi tagáradások után az árterületen rekedt halivadék megmentésére, ami szintén hozzájárulna az állomány gyarapításához. A vita során szóba kerültek az orvhalászok is, akik főleg a garamkövesdi, a nánai és az ebedi körzetben dézsmálják a halállományt. Hatékonyabb elleg szavakkal emlékeztek meg az alapító tagokról, s az elmúlt 20 év alatt kifejtett érdemdús tevékenységük elismeréséül dicsérő oklevéllel tüntették ki: Vitencz János, Labuda Ferenc, Bajkai István, Gúder Ferenc, Újvári András, Bitter Károly, Kovács László, Filakovszky István, Koller Ferenc és Koller Imre tagtársakat. Többek véleményét is tolmácsolom, amikor annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy körültekintően megszervezett, családias hangulatú közgyűlés részesei voltunk. Ez így is méltó, a békés természetű, csendes szórakozást kedvelő, a gazdag zsákmányban örökké reménykedő halászokhoz. Vércse Miklós, Párkány VADÁSZ , 7 HALASZ 1 Jubileumi közgyűlés Párkányban lenőrzést, erélyesebb fellépést, szükség esetén pénzbírság kirovását követelték a jelenlevők. Ez már az új vezetőség feladata lesz, amihez azonban szükséges a tagság hathatósabb támogatása is. A szervezet megalakulásának 20. évfordulója alkalmából mejaink nem horgászhatnak. Az eljárást akkor tartanák igazságosnak, ha a befektetést ott eszközölnék, ahol a megállapított kár keletkezett A továbbiakban néhány felszólaló felhívta a vezetőség figyelmét, hogy hatékonyabb intézkedést kellene foganatosítani
