Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-23 / 12. szám
A brigádmunkával épült halászotthon A Csehszlovák Horgászszövetség zselizi helyi szervezetét közel másfél évtizedig irányította az 1953-ban megválasztott vezetőség. Becsületes munkájukat maradandó emlékek hirdetik. A vezetőség tagjai a tagság érdekeinek szem előtt tartásával végezték munkájukat, és ezért megbecsülésnek örvendtek, Most, amikor a fiatalabb generációnak adják át a vezetést, nem mulaszthatjuk el, hogy köszönetét mondjunk nekik áldozatkész munkájukért, melyet a sporthorgászat fellendítése érdekében kifejtettek. Dicséret illeti elsősorban Major Ferencet, Horváth Gézát, Rácz Imrét, Gyürki Sándort, Saskői Lajost és a többieket. A ő érdemük, hogy a zselizi sporthorgászoknak saját „Halászházuk“ van, ahol nemcsak szakmai továbbképzésre nyílik lehetőség, de szórakozásra is. Saját tv, rádió, billiárdasztal és társasjátékok nyújtanak szórakozási lehetőséget. A vezetőség jó munkájának eredményét azzal mérhetjük föl, hogy amikor „hivatalba léptek“ az egyesület összvagyona csupán 12 ezer korona volt, ma pedig 172 ezer koronára rúg. A szervezet egyik legagilisabb tagjával — Major Ferenc elvtárssal beszélgettem, akitől sok érdekes dolgot megtudtam. Többek között azt, hogy a szervezetnek jelenleg 315 tagja van. De volt időszak, amikor a tagság létszáma hirtelen a felére csökkent. Ez 1956-ban történt, amikor a 2iar nad Hronom-1 alumíniumgyár mérgező anyagokat bocsájtott a Garant vizébe, minek következtében a halállomány jelentős része elpusztult. Az ezt követő években a vezetőség mindent' elkövetett, hogy a Garam vizét ismét a régi szintre halasítsa. Több százezer halikrát és ivadékot rakott a folyóba, melyet lehetővé tett az az összeg is (50 ezer korona), melyet a 2iar nad Hronom-i vállalattól kaptak kártérítés címén. Az összeget illetően egyes tagok olyan álláspontra helyezkedtek, hogy azt osszák szét a tagság között. A helytelen nézetek és a megsokasodott problémák arra késztették a vezetőséget, hogy a kormányrudat a fiatalok ke zébe adja, de továbbra is ébe ren őrködik azon, hogy a szer vezet vagyonával ésszerűen gazdálkodjanak. Ezért néhány kipróbált idős vezető továbbra is a vezetőségben marad. Ügy hiszem, hogy ez a megoldás ész szerű és szívesen fogadják a fiatal sporthorgászok is. A zselizi sporthorgász szerve zet nagykiterjedésü vízterüle ten gazdálkodik. A Garam fo lyón, a garamgyörgyi hídtól egészen Csata község határáig, az Ipoly folyón pedig Ipolypásztótól egészen Szete községig. A folyók vizeiben a következő halfajták találhatók: csuka, ponty, harcsa, süllő, busa, márna, paduc, balin, keszeg és angolna. A vizeket tervszerűen halasftják, a behalasított részeket pedig ellenőrzik. Ilyen ellenőrzések során állapították meg, hogy nagyon sok ikra megy tönkre és kishal pusztul el. Most új módszerrel kísérleteznek. Nagyobb halfajtákat vásárolnak és ezekkel árasztják el a folyók vizét. Igaz, hogy lényegesen többe kerül, de megtérül a minimális veszteség révén. — Mikor kerül sor az áj módszer alkalmazására? — Az első ilyen kísérletnek már a tél beállta előtt meg kellett volna történnie — mondja Major elvtárs —, de a korai fagyok miatt nem kerülhetett rá sor. Talán jobb is, hogy nem kaptuk meg a szállítmányt, mert a Garamon az első jégzajlás károkat okozott a halállományban. A második jégzajlás már enyhébnek bizonyult, mondhatnám simán elvonult. Február végén, vagy március elején végzünk a halasítással. Legsürgősebben csukákat akarunk telepíteni, mert jelenleg ebből a halfajtában szegények vizeink. — Hogyan ellenőrzik a folyóvizek halállományát egyedek és mennyiség szerint? — Minden sporthorgász halfogási naplóval rendelkezik, amelybe köteles beírni az általa kifogott hal nemét és súlyát. E módszernek statisztikai jellege van, de számunkra igen fontos, mert ebből állapítjuk meg, hogy milyen a halbőség és melyik halfajtából vagyunk szűkében. Sajnos, e téren még sok hiányosság van, mert nem mindenki tudatosítja a beírás szükségességét. Ugyanis egyesek azt hiszik, ha beírják a valóban kifogott halmennyiséget, utána adót kell fizetniük. A közelmúltban volt ilyen esetem az egyik sporthorgásszal. Eldicsekedett, hogy az ősz folyamán 12 kilós csukát fogott. Amikor elkértem tőle a halfogási naplóját, azt üresen találtam. Tovább firtattam a dolgot. Sorjában elmondta, hogy melyik halfajtából milyen mennyiséget fogott. Amikor összeadtam az általa kifogott halmenynyiséget, majdnem két mázsára rúgott. Ezért kéréssel fordulunk sporthorgászainkhoz, hogy ne mulasszák el a beírást, mert az számukra nem jelent megterhelést, viszont ezzel megkönnyítik a vezetőség rnunkáíát— Mi a helyzet a versenyek szervezése terén? — A versenyek szervezése, illetve megrendezése rengeteg munkával és költséggel jár. Ennek ellenére az elmúlt években rendeztünk sportliorgász-versenyeket, mert ezzel is tagjaink szakmai felkészültségét igyekeztünk elősegíteni. Az elmúlt évben már nem került rá sor, mert néhány tagunk olyan követeléssel lépett föl, melynek teljesítése nem egyeztethető össze a szocialista elvekkel. Egyesek úgy gondolják, hogy a szervezet vagyona „Csáki szalmája“. Ezzel szemben lehetővé tettük 40 pionír-sporthorgász számára, hogy részt vegyen a zsemlékesi tavon (komáromi járás) megrendezett sporthorgász versenyen. A 40 pionír között volt egy leány-versenyzőnk is, aki első díjjal tért haza. A többiek sem panaszkodtak, mert olyan élményben volt részük, amilyenre csak ritkán nyílik alkalom. Sokat meséltek a találkozóról. Az idősebb sporthorgászaink számára pedig kirándulást terveztünk Svitbe, a sporthorgász világbajnokságra, de sajnos, érdeklődés hiányában le kellett fújni a kirándulást. Egyre több azoknak a dolgozóknak a száma, akik szabad idejüket szívesen töltik a folyóvizek partjain. Nemcsak kellemes időtöltést jelent számukra, hanem szórakozást is, melyet sporthorgászatra használnak ki. Nagyon sok becsületes sporthorgász van, de akadnak olyanok is, akik sutba vetnek minden írott és íratlan törvényt és irtják a halállományt. Zselízen ezekkel szemben kérlelhetetlenek. Aki nem engedelmeskedik a törvényes rendelkezéseknek, azt könyörtelenül átadják a közbiztonsági szerveknek. Mert a becsületes sporthorgász önmaga is betartja és másokkal is betartatja azokat a rendelkezéseket, melyek a sporthorgászatra érvényesek. Ez is egyik oka, hogy csak elenyésző számban fordul elő „tilosban halászó“ sporthorgász. — Hogyan gondoskodnak a szakmai továbbképzésről? — A vezetőség elsőrendű feladatának tekinti a tagok szakmai továbbképzését, különös tekintettel a fiatalokra. Ugyanis szervezetünknek kb. 160 pionír tagja van Zselízen és Csatán. A zselizi pionírok oktatását Eder Imre, a csataiak oktatását pedig Köteles László irányítja. Mindkét helyen tervszerű oktatás folyik, melynek keretében a fiatal sporthorgászok megismerkednek az egyes halfajtákkal és a halak élettanával. Az idősebb sporthorgászok számára is rendezünk hasonló előadásokat, de rendelkezésükre áll a klubhelyiségben elhelyezett szakkönyvtár is. A vezetőség sohasem tévesztette szem elől a célt, mert tudatában volt annak, hogy a tagok támogatására csak akkor számíthat, ha érdekeinek megfelelően dolgozik. Hogy munkáját ebben a szellemben végezte, bizonyítja a bizalom, melyet 15 éven keresztül élvezett. Hisszük, hogy az újonnan választott vezetőség az elődök nyomdokait követi és mindent megtesz, hogy továbbfejlessze a tagok ismereteit és gyarapítsa az egyesület vagonyát. Máj* tán Lajos, Koncsal Ernő, Szalai Lajos és Molnár István személyében tettrekész fiatalok kerültek a szervezet élére. Remélhető, hogy szorgalmukkal magukkal ragadják a tagok többségét. Azonban ne tévesszék szem elől a sporthorgászat küldetését, nemzetgazdasági jelentőségét, s ami a legfontosabb, minden tekintetben tegyenek eleget az előlegzett bizalomnak, mert ez addig szól, amíg vissza nem élnek vele. Bízunk abban, hogy az új vezetőség munkája sikeres lesz. Andri&kin József Siker lesz az „őrségváltás"? A jói felszerelt raktár egy része C VADASZ b * HA1ASZ