Szabad Földműves, 1968. január-június (19. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-16 / 11. szám
Az egyesített garammenti EFSZ négy elnöke nyilatkozik Bár a tagság hellyel-közzel még eltűnődik, sőt egy-egy megjegyzést is ejt az újdonság felett, a vezetők viszont már a jövőt látják, s a kétkedésen rég túljutván jól tudják, hogy a gazdaságosabb termelés, valamint a nagyobb jövedelem felé a szakosítás és az együttműködés vezet. A haladás további fokozatai a kooperációs, valamint integrációs kapcsolatok különböző formái, amelyekhez vezető út kezdeti problémáiról tájékoztatott bennünket Kelecsényi Rudolf, az egyesített GARAMVÖLGYI efesz központi elnöke, továbbá Kara Márton, a kőhídgyarmati részleg elnöke, Menyhárt István a kicsindi részleg elnöke, valamint Ferenc Pál a kéméndi részleg elnöke. A felsorolt gazdasági részlegek elnökei egyúttal a 3450 hektárnyi területű egyesített efesz alelnöki tisztségét is viselik a kéméndi központban. — Milyenek az elképzelések az állattenyésztés szakosításával kapcsolatban a három szövetkezet egyesítése után? KELECSÉNYI: — Szerintem a lehetőség óriási. A tehenészetet és a borjak nevelését három hónapos korig Kéméndre összpontosítanánk, úgyszintén a hízósertések egy részét. A kőhídgyarmati részleg venné át a borjak nevelését három hónapos koruktól a befolyatásig, illetőleg a letőgyeltetés időszakáig. A marhahizlalás, valamint a felmaradő sertések hizlalása Klcsinden történne. Az anyasertés nevelés Kőhídgyarmaton menne végbe. Mindez az épületekben is nagy átalakítást, sőt új építkezést kíván. Erre ez évben 1,8 millió koronát irányoztunk elő. Ebből Kéménden egy száz férőhelyes borjúnevelőt építünk, öt tehénistállót átalakítunk és az anyasertés ólakat hizlaldává változtatjuk. A másik nagyobb átalakításra Kőhídgyarmaton kerül sor, ahol egy új anyasertés ólat kell építenünk és a hizlaldákat anyasertés ólakká átalakítanunk. Többszöri megfontolás után ez látszik a legolcsóbb megoldásnak. FERENC: — A szakosítás folytán a zootechnikusnak nagyobb lesz az áttekintése, két-három ágazatban részletekig menően tökéletesítheti ismereteit. Mivel a juhtenyésztés jövedelmező, ezt a gazdasági ágazatot másra nem használható gyenge legelőinken tovább kell fejlesztenünk, amit a baromfitenyésztés rovására teszünk. — A tejelékenységgel kapcsolatban vajon milyen a helyzet? KELECSÉNYI: — Az a célunk, hogy a három szövetkezetben eddig eltérő tejelékenységet magasabb fokon egy szintre hozzuk. Úgy határoztunk, hogy a főzootechnikus átvizsgálja az eltérések okát, aminek alapján a mutatkozó hiányosságokat kiküszöböljük. Jelenleg egy tehéntől Kicsinden 7 liter tejet, Kéménden 6 litert, Kőhídgyarmaton pedig 5 litert adunk el naponta. Szerintem vagy a takarmányozásban, vagy pedig a kismértékű selejtezésben van az ok. RIPORTER: — A gondozókban is keresni kell az okot, ezért a termelési ágazatok elhelyezése során az épülettel kapcsolatos kérdéseken kívül a hagyományosan jobb állatgondozást, valamint a fajtakérdést is szem előtt kellene tartani. Például a nagytejelékenységü keletfríz fajtával történő vérfelfrissítést is jó lenne szorgalmazni. MENYHÁRT: — Szerintem a tejtermelés két fontos tényezőtől függ. Mindenekelőtt az állomány egyedi kiválasztásától és a tehéngondozőtól. Tehéngondozóink már évek óta egyazon munkahelyen dolgoznak, s úgy törődnek a rájuk bízott állatokkal, mintha csak magántulajdonuk lenne. A takarmány nem különös, mindössze árpaszalma, egy kevés here, silótakarmány, répaszelet, tehát valamivel jobb eredményeink nem ettől függenek. KARA: — Igaz, hogy keveset fejünk, aminek okát megmutatja az említett kivizsgálás, de valószínűleg a takarmány minőségében lesz a legnagyobb hiba, mert nálunk a szilázs gyenge. Valóban vannak olyan teheneink, amelyeket csak a létszám teljessége miatt tartottunk, ezért a selejtezés végrehajtása halaszthatatlan. FERENC: — Egyesített szövetkezetünkben termelési csoportok alakulnak, amelyek vezetőinek figyelme csak egyetlen munkakörre összpontosulhat és így a közepes szintről, beosztásuk igazi mestereivé válhatnak, ezért a tejelékenység kétséget kizáróan növekedni fog. KELECSÉNYI: — Talán meglepő, amit mondok, de ha Kőhídgyarmaton fejünk is a leggyengébben, az állatok gondozása itt a legjobb. A kicsindi állomány törzskönyvezett, ezért ezt tekintjük tenyészalapnak, amelyet a legjobb kéméndi és kőhídgyarmati egyedekkel egészítünk ki. Ami a tejelékenységet általában illeti, sok hibát követtek el a szövetkezetekben, de még több helytelenséget a felsőbb hatóságok, hiszen csak a száz hektárra megszabott létszám fenntartása volt a fontos. Amikor 1954-ben Kéménden elnök lettem, az állatgondozóktól kétségbeesve vettem tudomásul, hogy ötven olyan tehenünk van, amelyek egy fillér hasznot sem hajtanak. Még abban az évben mind az ötven tehenet kiselejteztük, mégsem fejtünk kevesebb tejet. Azelőtt a borjak fedeztetésre történő kiválasztásával sem törődtünk, ezért romlott az országos tejelékenységi átlag. Végre most már a tehenek mennyisége helyett azok minőségével is törődhetünk. — Hogyan alakul a sertéstenyésztés sorsa? KELECSÉNYI: — Kiválasztottunk száznegyven külemileg tetszetős, nagyobb testű, hústípusúhoz közelálló süldőt, főleg a kőhídgyarmati hizlaldából, amelyekből az egyesített szövetkezet, valamint a tagok malacszükségletének ellátására anyasertéseket nevelünk. Szeretnénk venni harmincnegyven darab, anyának való, törzskönyvezett szlovák fehér nemes sertést. Már van egy törzskönyvezett, hústípusú dán eredetű landrace kanunk, de még kettőt szándékozunk vásárolni, hogy vérfelfrissítéssel fokozzuk a termelékenységet. Tudjuk, hogy jelenlegi sertésállományunk zsírosodásra túlságosan hajlamos, ami a piaci igényeknek nem felel meg. A választott malacok száma egyébként Kéménden az elmúlt esztendőben anyasertéskénti átlagban 16,16, Kőhídgyarmaton 16,15, Kicsinden pedig 12 volt. Az anyasertés állományt és a kanokat Kőhídgyarmatra összpontosítjuk. KARA: — Az új anyasertésól százhúsz állat befogadására készül, három kisebb 61 összesen százötven anyasertés befogadására már készen áll, a háromszázas hizlaldát pedig átalakítjuk. MENYHÁRT: — A választott malacok mennyiségében lemaradtunk, amiben a gondozók munkája tükröződik. RIPORTER: — A sertéshizlaldákban előnyösen lehetne alkalmazni a csöves, a mozgóvályús, vagy a kocsis rendszerű etetőberendezéseket, amire jó lesz időben gondolni. KELECSÉNYI: — Megnéztük a szálkái egyesített szövetkezetben a takarmánykeverő és adagoló kocsit, amely ott jól bevált. Lehetséges, hogy ezt a gépesítési formát választjuk majd, és a központi fűtést is bevezetjük. RIPORTER: — Feltehető, hogy a baromfitenyésztést nem fejlesztik tovább? KELECSÉNYI: — A baromfitenyésztést mindhárom részlegünkön befejezzük, tekintettel az Udvardon, társulásos alapon az egész járás részére épülő telepre. Ebben az üzemben egy tyúktői 220 tojást garantálnak, amit mi nem tudtunk elérni. Kéménden ez idén első éven foglalkozunk majd nagyüzemi libatenyésztéssel, amihez ezer libapipét már megrendeltünk. RIPORTER: — Külföldön rendkívül nagy az érdeklődés a libamáj iránt. Jó lenne talán felvenni a kapcsolatot a Bratislavában működő Mezőgazdasági Értékesítő Társulás igazgatójával, S p i s i a k Ivan mérnökkel [címük: Tolstého 5, telefon 590-39, 489-66, 489-88 J és kérni a társulásba való belépést. Ez a társulás ugyanis külföldön a 35—45 dkg nagyságú libamáj kilóját 350 koronáért, az ennél nagyobb libamájat pedig 450 koronáért értékesíti. A hús, meg a toll lényegében ingyen megmarad. Ha a Garam mentén nagyobb libatenyésztésről lenne sző, úgy érdemes lenne téli foglalkoztatásként paplankészítő melléktermelési részleget kialakítani. Érdemes lenne megpróbálni ezzel a társulással karöltve a gyöngytyúk tenyésztését is, hiszen a hazai kilónkénti 17,50 koronás ár helyett, közvetlen külföldi eladás esetén vágott és kibelezett állapotban kilónként 32 koronát lehet elérni, amely összegnek 10—25 %-át külföldi valutában kapnák meg. Hasonlóan előnyösen lehetne bevezetni például a nagyüzemi házinyúltenyésztést is a baromfi után felszabadult épületekben. — A növénytermesztésben milyen arányokat ölt a szakosítás? KELECSÉNYI: — Tekintettel a vetésforgóra itt hosszabb időt igényel a szakosítás végrehajtása. Kéménden 25—30 hektáron a dohánytermesztésre szakosítunk, mert itt nagyon jó hektárhozamokat értünk el. A kertészetet itt megszüntetjük. Ugyanakkor figyelembe vettük a kicsindi terepviszonyokat és a növénytermesztést eszerint alakítjuk. MENYHÁRT: — Kis szövetkezetünk részére az egyesülés különösen előnyös, hiszen számtalan növényféleség termesztése nem gazdaságos. Ha dimbes-dombos szántóinkon csak sörárpát, búzát, magherét, lencsét, továbbá gyümölcsöt és szőlőt termesztünk majd és teljesen mellőzzük például a kukoricát, amely talajelmosódást okozott, a helyzet ökonómiai szempontból alapvetően megjavul. FERENC: — Az említett dohányon kívül speciális növényünk lesz a szőlő, de a hagyománytól eltérően hatvan hektáron nemes fajtákat, például Rizlinget, Zöldveltelénit, Tramínt, Burgundit és Leánykát telepítünk. KARA: — Nagyhozamú búzafajtát csak az 1968-as évre sikerült beszereznünk és a jó talajelőkészítés, valamint trágyázás után reméljük, hogy a terméseredmény az eddigieket jelentősen felülmúlja. — Gépesítés terén milyen lehetőségek kínálkoznak? KELECSÉNYI: — Egyesített szövetkezetünk mintegy 900 hektárra elégséges öntözőberendezéssel rendelkezik. A vetéstervet az agronőmusoknak úgy kell előkészíteniük, hogy a kukorica, a cukorrépa és a lucerna zöme, a vetésforgóval összhangban az öntözhető területekre kerüljön. Például tavaly az öntözött cukorrépa Kéménden hektáronként 498 mázsát, Kőhídgyarmaton pedig 489 mázsát adott, míg Kicsinden öntözés nélkül . lupán 280 mázsát. RIPORTER: — Talán lehetséges lenne egy Jól felszerelt közös gépjavítóműhely kialakítása? KELECSÉNYI: — Kéménden alakítunk ki ilyen műhelyt, ahol szakembereink vannak, csupán gépi eszközökkel kell még kiegészítenünk a je lenlegt felszerelést. Az alkatrészek raktárát is itt szándékozunk kialakítani. RIPORTER: — Nagyobb raktárak létrehozása esetén az alkatrész ellátó vállalat brnói központja hajlandó a kerületi elosztó mellőzésével közvetlenül szállítani az alkatrészeket. A dunaszerdahelyieknek például erre határozott ígéretet tettek. FERENC: — Várjuk a gépek árának csökkenését, s szabad kezet szeretnénk a gépek vásárlásában külföldről is. Többhasznosítású és nagyobb teljesítményű gépekre lenne szükségünk. Nagy hiba, hogy ha megkezdik egy gép sorozatgyártását, azt rövid időn belül leállítják, amit jobban meg kel lene fontolni. KARA: — Az új gépek prototípusait széleskörű gyakorlati véleményezésre kellene bocsátani, mert például sem a hazai, sem pedig a lengyelországi gyártmányú vetőgépet nem ismerhetjük el tökéletesnek, mert a földet vágó csoroszlyák túl vastagok és ha anyagos talaj kissé nedves, akkor a sorokat annyira szétdöntik, hogy a föld nem hull vissza a magra és a hektáronkénti öt millió búzamagból csak kevés növény fejlődik. Nem akarunk rossz viszonyt kialakítani a gépiparral, de fontosnak tartjuk, hogy a mi véleményünket is meghallgassák. RIPORTER: — Külföldön, főleg az északi országokban újabban tárcsás vetőgépeket gyártanak, ami ezt a problémát megoldja, mert a mag két éles szöget bezáró forgó tárcsaél mögött kerül talajba. MENYHÁRT: — A tizenöt foknál is nagyobb lejtésű dombjainkra speciális vontató és talajművelő eszközökre lenne szükségünk. Egyébként jelenlegi gépeink magas ára, kis teljesítményük értékét túllépi, amiben döntő változást várunk felettes szerveinktől. — Milyen tevékenységük újszerű, vagy mit lenne jó megvalósítani? KELECSÉNYI: — Két hektárnyi területen szőlővesszőt nevelünk, amelyet azelőtt eladtunk, de újabban téli foglalkoztatásként beoltunk, ládázunk és száztízezer oltványt tavasszal iskolázunk. Jövőre a két hektárnyi terület egész termését feldolgozzuk, s így háromszázezer oltványt készíthetünk. KARA: — A kötött talajokon fontos lenne háromévenként az 50—60 cm-es talajmélyítés, mert ez a kötött talajok fellazítását és vízbefogadási szempontból történő javítását jelentené. A földjeinken álló vizet a tavaszi szél kiszárítja és így tartalékként nem hasznosulhat. Ez egyúttal mélyebb gyomirtást is jelentene. A gépesítéssel foglalkozó szervek ezt megbeszélhetnék velük, ha valóban segítségünkre kívánnak lenni. FERENC: — Az idős szövetkezeti tagok 200—240 koronás nyugdíjának rendezését várnánk állami szerveinktől, az ipari munkásokéhoz hasonlóan, hiszen társadalmunknak ugyanolyan hasznos polgárai voltak mint azok. RIPORTER: — Amíg ez állami pénzeszközökből meg nem valósul, a Kassa melletti Somodiban de már másutt is, a nyugdíjasok havi jövedelmét az efesz 500 koronára kikerekíti. Átmenetileg talán hasonló megoldást lehetne választani. KARA: — A Garam szabályozása folytán, több hektárnyi vízfelületű holtágak keletkeztek. Szeretnénk, ha fölöttes szerveink segítenének halastavakat alakítani a holtágakból, melyek közül az egyik vízfelülete 15 ha, a másiké pedig 6 ha körüli. Aljuk kavics és homok, tehát szagmentes halat lehetne tenyészteni, sőt kacsa-, vagy libatenyésztésre is ki lehetne a tavakat használni. — A társulások kiilBnbBzB formáiról mi a véleményük? KELECSÉNYI- - Reménykedünk, hogy a szállítással és a felvásárlással kapcsolatban a múltban felmerülő siralmasan bonyolult problémákat segít megoldani az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Társulás, hiszen a nekünk sokezer koronás károkat okozó zöldségfelvásárló üzem is társulásunk tagjává vált. RIPORTER: — Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szövetkezetük belépjen más társulásba is, például a Szlovákiai Kertészetek Társulásába (címük: Slovenské záhradnlcke zdruíenie, Bratislava, ZiZkova ulica — Nad tunelom. pri nábreZÍ). Ez a társulás az árueladás lehetőségeinek felkutatásával foglalkozik és tagüzemeivel diszpécserszolgálat segítségével tartja a kapcsolatot. Ez bizonyos egészséges konkurrenclát jelent. KELECSÉNYI: — Ez a haladás fontos mozgatóereje, éppen ezért a már szóban forgó Mezőgazdasági Értékesítési Társulásba történő belépéssel is a megürülő baromfitelepelnkei, valamit kezdenünk kell. A járási társulásnak talán ereje lesz ahhoz, hogy elérje a vasút bizonyos alkalmazkodását a termelőhöz. Amikor kitermeljük a sertést, vagy a szarvasmarhát, sokszor hetekig kell várnunk a vagonokra. A sertés több takarmányt fogyaszt és mivel túlhízik, a közbeiktatott harmadik, a szállító nekünk nagy károkat okoz. A tejüzemmel csakis a szállítás rendszertelensége miatt van bajunk, amit szintén a közbeiktatott harmadik, a teherfuvarozási autóvállalat okoz. Nem tudom miért ne lehetne a speciális tejszállító kocsikat a tejfeldolgozó üzem tulajdonává tenni, esetleg olyan szerződéseket kötni, hogy a termelő szállítaná a tejet. Mindezt a társuláson belül meg lehetne valósítani. KARA: — Szükséges lenne egy építkezési társulás, vagy a meglévő járási társuláson belül egy építési részleg kialakítása, hogy érdekeink közelebb kerüljenek egymáshoz. Az eddigi járási építő vállalat nem tartotta saját érdekének, hogy az alkatrészeket és egyéb szükségleteket, például konkrétan nálunk a tehénitatókat és az ablaküveget idejében beszerezze. Az építkezés befejezésére vállalt Időpont be nem tartása miatt üszőink jóformán szabad ég alatt maradtak, ami fejlődésüket és későbbi termelésüket fékezte, de ez csak minket érintett kellemetlenül és nem a vállalatot. A pönálé csekély büntetés, s ami lényeges, a termelést nem segíti elő. Ha társüzemünk lenne az építővállalat, akkor a tényleges kárral Is meg lehetne terhelni őket. Ellenben, ha minden rendben menne, úgy saját építővállalatunk dolgozói valamiféle prémiumot is kaphatnának. MENYHÁRT: — A fölöslegesen közbeiktatott, úgynevezett harmadik üzemek leépítéséhez a társulások nagyban hozzájárulhatnak. Alapvetően fontos, hogy társtulajdonosként végre önerőnket is érezhetjük és sok mindenbe beleszólásunk lesz. Ki hinné, hogy mennyi értékes ötlet szunnyad szövetkezeti vezetőinkben. Hinni szeretnénk, hogy ezek az ötletek az új nekilendülés segítségével hamarosan valósággá válnak. KIJCSERA S7ir,4RO A kömiői Május 1 termelőszövetkezetben á40U rajnamenti ludat tenyésztettek az elmúlt idényben. A Garam mentén a természetadta lehetőségeket szintén hasznosítani lehetne, hiszen a libamáj exportnak szinte korlátlan lehetőségei vannak. (Szikora András felvétele)