Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-07-29 / 30. szám
Mit tudunk a fekete hollóról A „Magyar Vadász“ 1967. április 4. számában a hírek rovatában felkeltette érdeklődésemet a fekete hollóról szóló írás. A hír szerint, a gerencsei erdők felett megjelent egy hollópár, amelyekről feltehető az esetleges fészekrakás lehetősége is. A hír további része szóváteszi ezen madár ritkaságát magyarországi viszonylatban. Talán nem lesz érdektelen, ha vadászainkat tájékoztatom a Hunyadiak híres címer-madarának előfordulásáról Szlovákiában. Teszem ezt szeretettel mint vadász és természetvédő. Cikemmel szolgálatot szeretnék tenni a vadásznemzedéknek, hiszen hét évtizedes vadásztapasztalataim bátorítanak erre. A fekete holló élettere igen nagy. Egész Európában él, Ázsiában egy néhány félszigetet kivéve. Nem él Délkelet- Ázsiában, Indiában és Kelet- Kínában. Ezzel ellentétben szívesen lakja Afrika északi felét, majdnem egész Észak- és Közép-Amerikát. Ezen a földrészen tíz geografikus fajtája tartózkodik, míg Európában, Nyugat- és Közép-Szibériában csak egyetlen fajtája él. Szlovákiában a második világháború kitöréséig kevés fekete holló fészkelt. Tartózkodási helyük főleg a Kárpátok és Vihorlát volt. A második háború befejezése után számuk jelentősen fölszaporodott, és rövidesen elfoglalták egész Kelet-Szlovákiát, a pelsőci és murányi fennsíkot. Majd délnyugatnak tartva elfoglalták az Alacsony-Tátrát. Feltűntek a Magas-Tátrában, a Liptói hegyekben, ahol már öt éve fészkelnek. Ez idő szerint már fészkelnek a Nagy- és Kis-Fátra sziklás bércein. Egyébként a vonulási irány tovább tart délnyugati irányban. Fészkeiket már a nyitrai járás északi részeiben és a Vág mentén is felfedezték. A vonulási irány a Kis-Kárpátokban fejeződik be, a onnan könnyűszerrel Ausztria vendégei lesznek. Tehát feltehető, hogy a gerencsei erdők feletti megjelenés fészekrakási lehetőséget rejteget magában annál inkább, mert február fészekrakási hónap a hollóknál. Életemben először Kárpátalján láttam fekete hollót, mint Dr. Fencik Jenő vadász vendége 1924-ben. Egy évvel később a Vihorláton volt szerencsém újból hollót látni. 1955-ben vettem át Ribbentropp és Göring vadászterületét Vöröskőn, ahol hét esztendeig mint vadászgazda működtem. Nagyon csodálkoztam, amikor 1956 őszén szarvasbika-bőgéskor a leadott lövés ntán kru .. .kru ... hangot hallató fekete madár körözött a levegőben. Messzelátón o VADÁSZ / * HAIASZ azonnal felismertem az új vendéget. Ezentúl mind gyakrabban láttam ezeket a fölöttébb érdekes madarakat. A középszlovákiai kerületben az összes fészkelési helyeiket ismerem, mert tanulmány tárgyává tettem a fekete hollók életét. A fészkelési helyeket kezdem a rőcei Kakassal, Murányi fennsík, Vöröskő, Királyhegy, Fabová Hola, Orlová, Gyömbér, Chopok, Prasivá, Rakytovec, Krizná, Gader, Vricko, mártoni havasok, továbbá Certovica, Vepor, Pofana és végül a dobroői őserdő. A múlt században Szlovákia összes hegyvidékén tartózkodott fekete holló, viszont Csehországban csak szórványosan fordult elő. jelenleg Csehországban nem található. Ezzel szemben az utóbbi évek folyamán Szlovákiában számuk aggasztó mértékben megnövekedett. Egyrészt védett madár, másrészt az életfeltételei nagyon kedvezőek, különben is hosszú életű. Táplálék után néha 200 km utat is megtesz. Egyébként a varjúfélék legnagyobb válfaja. Igen intelligens, okos madár. Szereti az öreg erdőket, vágásokat, nehezen meközelíthető sziklafalakat, egyszóval keveset látogatott, csendes helyeket. A párzás a tél folyamán kezdődik, rendszerint februárban. Fészkét sziklarepedésekbe, magas fákra rakja. Érdekes, hogy a fészket csak a nőstény építi, s a hím hordja a hozzávalót. A fészek nagy gonddal épül. Először nagyobb, erősebb gallyakat raknak le, majd vékonyabbak kerülnek a fészekbe s azontúl már csak fűszál és szőrrel béleli a fészket a leendő mama. Igazán figyelemreméltó látvány a hoHó lakodalmi repülése. A hímek repülés közben összezárják szárnyaikat és saját testük meghosszabbított tengelye körül forognak, vagy szárnyaikat különös módon emelgetik. Ha a hím ül, nyakát összehúzza és hangokat hallat. A tojásokon csak a nőstény ül. A hím eteti őt és mindig a fészek közelében tartózkodik, hogy ha kell, segítségére siethessen a párjának. Négy vagy hat tojást tojik. A tojások színe zöldeskék, barna faltokkal. A kicsinyek három hét múlva kelnek, amelyek gondozásában mindkét szülő egyformán részt vesz. Csak egyszer költenek évente. A fiókák nevelése hosszantartó. Körülbelül 40 napig tart, melyek május végén hagyják el a fészket, majd ezután is sokáig maradnak a szülőkkel. A fiatalok két év elteltével lesznek ivarérettek. A holló szigorúan egyncjű, tehát párosán él és hűsége példás. Étlapja nagyon változatos. Főként a húst szereti, de tipikusan mindenevő. Megeszi a magot, gyümölcsöt és a zöldségfélét is. Szereti a csigákat, gilisztákat, egyéb rovarokat (ezekkel eteti fiókáit), de a madárfészkek kirablására és az élő madárkák elfogására is rávetemedik. A nyűitől kisebb állat nincs biztonságban előtte. Jaj a fácánnak és fogolynak! Nagyszerű halász is. Volt alkalmam látni, hogyan fogta a Garamból a pisztrángot és tomolykát, melyeket a fészekbe hordott fiókáinak. A fészket több éven keresz-A solymászat a vadászat egyik legősibb módszereként ismeretes. Valamikor nálunk is nagyon elterjedt, aztán feledésbe merült, de újabban ismét sokan érdeklődnek iránta. Ezzel számot vetettek központi hivatalaink, igyekeztek tehát számára jogalapot és szervezeti létjogosultságot találni. Erről szól a Tt 4/1967. számú rendelet 14. szakasza, amely felöleli a Solymász-klub szervezeti szabályrendeletét, egyúttal pedig meghatározza a solymászvizsgák feltételeit. Solymászkodás alatt héja, karvaly esetleg más, hatóságilag engedélyezett ragadozó madár tartását, valamint annak felhasználásával történő vadászatot kell érteni. Solymászatra alkalmas ragadozó madarat kizárólag a Solymász-klub tagjai nevelhetnekű és csupán klubtagoknak szabad ilyen madarakat eladni. Kivételt csak az élővad-fogással megbízott vállalat engedélyezhet. Sólyomfiókák kiszedését a fészekből solymászati célokra csupán a JNB engedélyezheti. tül használják, ezért lehetséges jól álcázott helyről figyelni ■ fészkelés folyamatát és a bennlakók életét. Érdekes volt megfigyelni, amikor a gyámoltalannak látszó, szépen kitollasodott fiókák kint ültek a fészek körül és az öregek egyenként lökdösték le a szikla repedéséből a mélységbe, hogy végre megtanulják a repülés mesterségét. Ebben igazán nem volt rosszindulat. A fészekből kirepülő fiókákat azonnal körülvették a szülők, és bizony sok gondjukba került, míg végre repülni tudtak. jÄN HABROVSKY, Zvolen A Solymász-klub a Csehszlovák Vadászszövetség egyik szervezeti tagozatát képezi. A klubba csak az olyan vadászszövetségi tag kérheti felvételét, aki letette a solymászvizsgát, lefizette a 10 korona beiratási díjat és az 5 korona évi nyilvántartási illetéket. A belépési nyilatkozatot minden évben február végéig kell benyújtani. A vizsgák határidejét többnyire novemberben vagy decemberben írják ki. A vizsgatételek tárgyköre hasonló a vadászjelöltekéhez. A következő öt tárgykörből szoktak vizsgáztatni: 1. Politikai nevelés — a solymászat keletkezése, fejlődése és jelentősége társadalmi rendszerünkben. 2. A ragadozó madarak zoológiája, biológiája és alkalmazása vadászati célokra. A sólyomfélék betegségei és azok gyógyítása. 3. Sólyomidomítás és solymászat, annak kellékei, felszerelése és segédeszközei, valamint vadászkutya bevetése solymászás közben. 4. Vadászati zoológia és biológia. 5. A vadászatra és természetvédelemre irányuló törvényes előírások, a Csehszlovák Vadászszövetség alapszabályai, a Solymászklub szervezeti rendje, a solymászati-vadászati szabályok. Aki ragadozó madarat használ vadászatra, annak a vadászjegyen kívül külön engedéllyel is kell rendelkeznie a vadásztörvény 31. szakaszának értelmében. R. F. Vadászatra betanított héja Solymászvizsga