Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-29 / 30. szám

VADASZ

es

A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI M ELLÉKLETE "

III. ÉVFOLYAM 1967. JÜLIUS

Wadászszövetségünk fő célw ja a hasznos vad nevelése és az állomány gyarapítása. E cél elérése elképzelhetetlen a hasznos vad megfelelő védelme nélkül. Tudjuk, menynyíféle baj és veszedelem fenyegeti vadjainkat: az Időjárás szeszélyei és szélsőséges alakulásai, különféle vadbetegségek, a természeti katasztrófák és végül, de nem utolsó sorban a kártevő ragadozók. A továbbiakban a ragadozók elleni védelemhez fűzök néhány gondolatot.

Szlovákia vadászterületeit járva sajnálatos tényként kell leszögeznünk, hogy a hasznos vad védelmét a ragadozók ellen meglehetősen elhanyagolják vagy legalább is lekicsinylik, és ezért nem igen törődnek vele. Legszembetűnőbb ez a tény a síksági és dombvidéki, vagyis az apróvadas területeken. Pedig éppen az apróvad van kitéve legjobban a kártékony ragadozók pusztításának.

Nézzük például a kóborkufyák és kőbormacskák kártételét, amelyek egyes vadászati kutatók szerint az összes veszteség 30—40 %-át okozzák. A kóborkutya az apróvad minden fajából vámot szed. Ha kettesben „vadásznak“, akkor az őz sem menekül előlük. Ez a kártétel javarészben a kóborebek gazdáinak számlájára irható, akik gondatlanságból, nemtörődömségből közvetve megkárosítják a vadászatot. A kóborebektől a vad megvédhető. A lőfegyver használata is engedélyezett a vadászati törvény (23/1962 Zb. sz.) 21. §-ában foglalt feltételek mellett. Ezenkívül igen hathatós a különféle fogóberendezések használata.

Nagy károkat okoz főleg ä szárnyas vadban a kóbormacska is. Ennek elvadult példányai

messze az emberi lakásoktól, a vadászterületeken lesik zsákmányukat. Az igazi kóbormacska az ember közeledtére már messziről menekül, • nem lapul meg a földön, mint a kint egerésző házi macska.

Mind a kóboreb, mind a kóbormacska leginkább kora reggel jár zsákmány után. Ilyenkor kapható legkönnyebben puskacsőre.

Hasonlóan nagy a kártételük az emlős és szárnyas ragadozóknak. A róka, a nyest- és

menyétfélék, a borz, a szárnyas, éjjeli és nappali ragadozók, a varjúfélék mind megdézsmálják az apróvad állományát, főként azok fiókáit. Vigyázzunk azonban a ragadozók irtásával, mert sokukat egész évben védi a törvényi Mindezen kártékony ragadozók irtása napjainkban úgyszólván csak a lőfegyverek használatára korlátozódott. Ennek egyik oka, hogy a vadászok csak néha-néha jutnak ki a területre, mivel valamennyien dolgoznak. Már pedig á lőfegyver nem oldja meg ezt a kérdést! Különösen, ha olyan esetekkel találkozunk, mint például B. falu határában, ahol egy vadász puskával a vállán nyugodtan nézegette a 30—40 m távolságban nyüzsgő hamvas varjúcsapatot. (Közben ő maga ugyan mire lesett?) Kérdésünkre azt válaszolta, hogy minek lőné le a varjút, mi haszna van

abból? Igen, ilyenek is vannak köztünk. S hogy nem is kevesen, azt bizonyítják a hatalmas varjúcsapatok és egyéb ragadozók tömegei.

Éppen a vadászok foglalkoztatottsága miatt vegyük elő a lassan feledésbe merülő vadfogókat, csapóládákat, ketreceket és egyebek mellett ezek segítségével oldjuk meg a problémát. Persze, minél gyakoribb ellenőrzés mellett és az embertelen, vadkinzó csapóvasak és tányérvasak nélküli

Az apróvadas területeken fokozzuk a mérgezett tojások alkalmazását is. Számos vadásztársaság nagy tapasztalatokra tett szert a mérgezett tojások használata terén. Sajnos, akad olyan vadásztársulat, amely csak hosszas rábeszélésre veszi át a neki juttatott tojásokat. Bizonyára sajnálják érte a csekély összeget, de a sok kis nyulat, fácán- és fogolycsibét nem sajnálják, amit a varjúk és társaik elpusztítanak!

Csaknem valamennyi vadásztársaság házi szabályzatában benne, van a kártékony vad kötelező irtása. Némely társulat díjazza is a legeredményesebb vadászt. Ez azonban nem elegendő. Legalábbis járási méretben kellene nyílt versenyt hirdetni és értékelni a kártékony vad irtását.

A hasznos vad védelmével kapcsolatban nem szabad kihagyni még egy tényezőt: az

A TARTALOMBÓL;

# Sólymászvizsga

# Mit tudunk

a fekete hollóról

# Vadászeb-vizsgák terve az 1967. évben

# A cselsípos vadászat néhány alapelve

# A területi céllövő versenyek értékelése

# Bíráló szemmel a sporthorgász versenyekről

# Beszámoló

a növényevő halról

# Légylárva csalik

# Lazacívás

# Horgászat Romániában

# Bajai képek

embert. Mennyi kár okoz az ember is közvetlenül vagy közvetve a vadállományban! A legnagyobb károkat a mezőgazdasági munkák gépesítésével okozza. Főleg a különféle kaszálógépek tesznek kárt az apróvad- és őzállományban. Ma már törvényerejű rendelet (vyhl. 59/1967. Zv. — 19. §-} kötelezi a mezőgazdasági üzemeket, hogy valamennyi gépükre jóváhagyott, hatékony riasztóberendezést kell szerelniük. A vadászok szerezzenek érvényt e rendeletnek. Vagy gondoljunk azokra a ritka, de nem kivételes erdészekre, akik a fácánosokban a költés ideje alatt végeztetnek favágást és közelítést. És említsük meg azokat is, akik kis őzikéket és más vadak fiókáit elfogják és rabságban nevelik. Sajnos, ilyenek többnyire a vadászok soraiból kerülnek ki, még a tisztségviselők köréből is. Vajon nem gondolnak-e arra, hogy ez a cselekedetük törvényellenes és kimeríti a vadorzás fogalmát?

Receptet nem adhatunk 8 vadvédelem módjaira. Hiszen annak gazdag irodalma van. Sok öreg, tapasztalt vadász él körünkben, akik szívesen továbbadják tudásukat. Csak gondolatokat akarunk ébreszteni minden jóérzésű vadászban. Aki nem hisz sem az írott, sem a mondott szóban, az gondolkozzon el az alábbi számokon. Az 1961-es évben elejtett káros vad számát közöljük egész Csehszlovákiára vonatkoztatva:

Hamvas varjú 103 574; fekete varjú 46 047; szarka 76114; csóka 20 383; szajkó 110 623; héja 12 662; karvaly 15 519; ölyv 18 451; kóborkutya 46 444; kóbormacska 148 705; róka 42 109; görény 19 860; hermelin 10 476; kismenyét 43 460; borz (fácánosokban) 1397; sündisznó 5318 darab.

Tegyük fel, hogy a fenti kártékony vadból egy évben mindegyik csak egyetlen egy kis foglyocskát pusztított volna el: ez 821142 darab fogoly vesztét jelenti egy évben! Ugyanakkor 1961-ben csak 214 439 darab fogoly került terítékre.

Ügye érdemes elgondolkozni rajta? (K. K.)

Több védelmet

a hasznos vadnak!