Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-12-16 / 50. szám

KONGRESSZUS ELŐTTI

ELKÉPZELÉSEK A KOMAROMI JÁRÁSBAN

A CSKP XIII. Kongresszusa határozatainak mezőgazdasági politikával foglalkozó részében hangsúlyozott követelményként szerepel a termelés belterjessé tétele, iparosítása a tudományos és technikai ismeretek lehető legnagyobb mérető hasznosításával. Az Ilyen korszerű mezőgazdasági termelés természetes velejárója a szakosítás és az összpontosítás, melyek nélkül az iparosítás nem valósítható meg. Ezért az EFSZ-ek VII. Országos Kongresszusa előtt a komáromi járásban az eddiginél is fokozottabban foglalkoznak e célkitűzések valóraváltásával. Kitűnik ez S o b o t a Jozef mérnökkel, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetőjével folytatott beszélgetésünkből és azokból az egész járás. EFSZ-eiben folyó vitákból, valamint építőjellegű határozatokból, amelyek ezen intézmény szervezési előadójának Szabó Lászlónak kezeihez is eljutnak.

Néhány évtizeddel ezelőtt télen a leg-fáradságosabb munka a szecskavágás volt. Manapság az ember ennél a mun-kánál csak kisegíti a gépeket. -t-<

FEJLŐDIK AZ INTEGRÁCIÓ A MEZŐGAZDASÁGBAN

Ebben az új szellemben az 1967 esztendő sok újdonságot hozott. Elsősorban is működésbe lépett az új irányítási rendszer, tovább fejlődött az üzemek közötti kooperáció és integráció, ami lényegesen megmutatkozik a szövetkezeti üzemek rohamos fejlődésében is.

Az 1967-es esztendő első negyedében hazánkban mintegy 84 közös szö-A közös szövetkezeti üzemek száma

vetkezeti üzem létezett. Ezen üzemekben mintegy 1600 mezőgazdasági üzem társult, kb. 1 millió hektár mezőgazdasági területtel. A tagságot túlnyomórészt az EFSZ-ek alkotják.

A közös szövetkezeti üzemek alakítása országszerte nagyon változó. Erről tanúskodik a következő táblázat is:

1967. I. 1.

Baromfi- Állat- Takar- gpít^ej Kereske- Kerület tenyésztő hizlaló zést delmi összesen

Közép-cseh 3 1

1

2 7

Dél-cseh 4 3 5 2 14

Nyugat-cseh 2 1 í 4

Észak-cseh 1 1

Kelet-cseh 1 2 12 17

Dél-morva 8 4 7 6 7 33

Észak-morva 3 3 2 3 10

Nyugat-szlovák 5 16

Közép-szlovák 1 1

Kelet-szlovák 1 1

Összesen 24 16 14 14 13 84

Az áttekintésből kitűnik, hogy a kerületek egynegyedében nincs egy közös üzem sem, a másik negyedben pedig egy közös üzem van. Nagyon kitűnik a lényeges eltérés a cseh és a szlovák kerületek összehasonlításánál. Amíg a cseh kerületekben 76, addig a szlovák kerületekben csak 8 közös vállalkozás van.

Legtöbb közös üzem a dél-morva kerületben, főleg az Uherské Hradiste-i (7) és a znojmói járásban (6) van. De hasonló feltételek vannak Szlovákiában is, ahol nagyon lemaradtak a közös üzemek létesítésével.

Az integráció további fejlesztése

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nincsenek kihasználva az integráció minden lehető formái a mezőgazdaságban. Nincsenek egyelőre olyan közös üzemek, amelyek mezőgazdasági termékeket dolgoznak fel. Főleg zöldséget, gyümölcsöt stb., amelyeket gyakran a mezőgazdasági üzemek nehezen tudnak értékesíteni. Ilyen üzemek, mint például a konzerváló, szeszfőző stb. üzemek, nagyon előnyösen feldolgoznák a termékeksttenek. Ebből hozzávetőleg ötszáz hektáron almát telepítenek, amelyet a tavaszi hónapokban értékesítenének, amikor jelentősen nagyobb az ára, s főleg megnő iránta a kereslet a hazai és a külföldi piacokon egyaránt Az alma egyenletes hőfokon történő tárolására felhasználják ugyan a várost körülhatároló kővel kirakott erődítmény bástyáit, azonban a közeljövőben ez kevés lesz.

Gútán befejezés előtt áll a gyümölcs és zöldségszárító üzem építése. Erre azért van szükség, mert járásunkban az elmúlt években sok gyümölcsöt és zöldséget nem volt hajlandó a felvásárlóüzem átvenni. Jelenleg a próbaüzemelésre készülődnek és az árumintákat a hazai és a külföldi piacon mutatják be, hogy vevőket szerezzenek. Egyelőre a gútai EFSZ és az Érsekújvári Zöldségfelvásárló Vállalat közötti üzemközi létesítményről van szó, melynek szolgálatait szerződéses alapon vehetik igénybe az érdeklődő mezőgazdasági üzemek. Egykét éven belül megmutatkozik, hogy szükséges-e a vállalkozás társüzemeinek a bővítése új mezőgazdasági üzemekkel, tagsági minőségben.

Tárgyalásokat kezdtek a borfeldolgozó üzem és egyes szőlő nagytermelők mezőgazdasági üzemek közös vállalatával kapcsolatban, mivel 1970 után a szőlőfeldolgozási, de főleg bortárolási lehetőségei távolról sem lesznek kielégítőek. Egyes mezőgazdasági üzemek nincsenek oly pénzügyi helyzetben, hogy gond nélkül tudnának nagyobbarányú szőlőtelepítéseket végezni, amely beruházási költségek visszatérülése négy év múlva kezdődne meg. A termelési igazgatóságon úgy vélik, hogy helyes lenne a termelők és a szőlőfeldolgozók érdekeit egybekötni, s célkitűzéseiket egymás segítésével elérni. Az eddigi tárgyalások azt mutatják, hogy a Borfeldolgozó üzemet érdekelté lehet tenni a mezőgazdasági üzemek szőlőtelepítésének pénzügyi megsegítésében. A mezőgazdasági üzemek viszont a néhány év múlva felépülő barfeldolgozó beruházási költségeinek térítéséhez járulnának hozzá. Egyelőre még tisztázatlan az a kérdés, hogy milyen részarányban lesznek érdekelté téve az EFSZ-ek és az állami gazdaságok, a borfeldolgoző üzem tiszta jövedelmének elosztásában.

Uzemközl vállalkozás formájában létesítenek néhány lucerna- és egyéb takarmányféle szárításra alkalmas üzemet. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárban készülő legújabb MGF-U jelzésű kombinált takarmányszárítógép alkalmazására gondoltak, melynek óránkénti teljesítménye tizenhét mázsa takarmány előállítása száraz állapotban. Az egyik ilyen, üzemet Lakszakállason állítanák fel, néhány környező mezőgazdasági üzem részére, a másikat pedig hasonló szervezéssel Nemesócsán. Önállóan vásárol takarmányszárítógépet az Ifjúságfalvi EFSZ, amelyhez csoportosítani lehetne a gútai EFSZ egyes mezei csoportjait, annak ellenére, hogy náluk hazai gyártmányú takarmányszárító létesült, azonban ez kisebb teljesítményű. A Bajcsi Állami Gazdaságban már működő LKB-FE jelzésű lucemaszárítő gép jobb kihasználását szeretnék elérni, a környező EFSZ-ek valamilyen formában történő bevonásával.

A mezőgazdasági gépjavítás társtulajdoni üzemekben történő végzésére tervezetet dolgoztak ki. A járás területén hat tökéletesen felszerelt körzeti gépjavító üzemet létesítenének, főleg a központi elhelyezésű falvakban, a magasabb fokozatú javítások végzésére. A helyi műhelyekben csupán karbantartási munkákat vállalnának rn'y a cznVosított generáliavítá-Szlovákia egyik legkorszerűbb csibe-keltetője Rozsnyó mellett van. Ebben a nagyüzemben évente 1 millió 200ezer csirkét keltetnek és adnak el a mezőgazdasági üzemeknek.

Miről beszélnek az érsekújvári EFSZ-ben

Az érdeklődés előterében jelenleg az Érsekújvári Járási Mezőgazdasági Társulás megalakítása áll. A tagság zömét az foglalkoztatja, vajon ebből a házasságból milyen hozomány származik. Kíváncsian kérnek felvilágosítást arról, hogy tulajdonképpen milyen formában válik a társulás tagjává a felvásárló és ellátó vállalat, a surányl cukorgyár, a tejfeldolgozó üzem, a zöldségfelvásárló, valamint a gép és traktorállomás. Az érdeklődésből is látszik, miszerint a tagság nem közömbös az iránt, hogy segítőtársat vesz-e a „házasság“ során maga mellé, avagy kölöncöt. A helyi vezetőség, valamint a járási kiküldöttek érvelése szerint a „frigy“ nemcsak szép, de hasznos is lesz, főleg az EFSZ-ek számára.

A járási társulás élére az előkészítő bizottság a surányi EFSZ elnökét MiSák elvtársat ajánlja. A demokratikus elvek szemelőttartásával talán helyesebb lett volna két-három jelöltet ajánlani, hogy így a volt surányi járáson kívül például a volt érsekújvári járás, valamint a volt párkányi járás kiváló szakemberei, valamint kitűnő irányítói közül legalább egy-egy személy a jelöltek listájára került volna. Nemzetgyűlésünk hasonló demokratikus választási elvek érvényesítését szavazta meg a nemzeti bizottságokba történő választásokkal kapcsolatban, amit itt is alkalmazni kellene, mert különben nem választásról, csupán szavazásról lehet szó.

Érdekes üzemközi vállalkozás megvalósításához kérték ki gyűlésen az érsekújvári EFSZ tagjainak véleményét. Ezt tették, illetőleg teszik a többi EFSZ-ben is. Arról van ugyanis sző, hogy megalakítják az Érsekújvár! Járás Baromfitenyésztési Vállalatát, mégpedig udvardi székhellyel. Az alakuló közgyűlést ez év december 20-án tartják Érsekújvárod a Szakszervezet Házában.

Ez az összpontosítás kihatással lesz főleg a baromfitenyésztéssel nagyban foglalkozó EFSZ-ek termelésének szakosítására, mint amilyen a köbölkúti és az érsekújvári szövetkezet. Az érsekújvári EFSZ elnöke Korec Viliam mérnök szerint náluk a baromfitenyésztés megszüntetése után a besenyői út melletti részlegen kizárólag szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel foglalkoznak majd, s itt helyezik el a központi borjúnevelő egységet is. A csíki részlegen tartják a jövőben a fejősteheneket és az anyasertéseket. Az udvardi baromfitenyésztési üzemnek viszont társtulajdonosai lesznek, ami előreláthatólag bizonyos jövedelmet jelent majd szövetkezetük számára.

Az EFSZ-ek VII. Országos Kongresszusa előtti vitával kapcsolatban az érsekújvári EFSZ-ben többek között felmerült az a kérdés, hogy a minimális nyugdíjat élvező szövetkezeti tagok bevételének növelésére a jövőben pénzbeni kiegészítő juttatást tegyenek lehetővé, mivel a jelenlegi harminc áras földterület használátba bocsájtása túlságosan sok földet vesz el a közös művelés alól. A következő évtől a szövetkezeti tagok előreláthatólag fizetett szabadságot élveznek majd. Javasolják, hogy a kongresszuson tegyék majd szóvá a járás képviselői az egységes jutalmazás nagyobb területegységenkénti megvalósításának szükségességét. Ez csökkenthetné a munkaerő vándorlást is. Megoldást kellene találni a nyolcórai munkaidő betartására és néhány további kérdésre, amelyek megoldását a kongresszustól várják, miközben egyes problémák rendezésének módját maguk javasolják.

A kongresszus előtti vita, amely nyilvánosan zajlik á termelési értekezleteken, a vezetőségi és a tagsági gyűléseken, járási szinten folytatódik, amely megbeszélésre az érsekújvári EFSZ is kiküldi képviselőit. Itt összesítik a vitából eredő javaslatokat és hozzászólásokat, majd megbeszélik melyekkel lépnek fel az országos kongreszszuson a járás képviselői, akiket szintén ez alkalommal választanak meg, illetőleg mely javaslatokat terjesztik fel a megszabott határidőben, vagyis december húszadika és huszonnyolcadika között a minisztériumba.

Távolról sem kielégítő a helyzet az alapvető termelési eszközök minősége és időbeni átadása terén sem. A gépipar, az építőipar, a vegyipar és más nemzetgazdasági ágazatok viszonya a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazathoz nincsen összhangban annak fontosságával. Ezért még az EFSZ-ek VII. Országos Kongresszusa előtt értekezletre hívják egybe az illetékes ágazatok felelős dolgozóit, hogy alapvető változást követeljenek tőlük az eddigi helytelen gyakorlattal szemben.

E napokban ilyen és hasonló kérdésekről esik szó az érsekújvári, de a többi fejlődni kívánó EFSZ-ben is. Reméljük, hogy az országos kongresszus meghozza várt gyümölcsét és a haladás útján fontos mérföldkőnek számít majd. K. Sz,

sokat a kerületi üzemekben végeztetnék. Egyelőre nem gondolnak teljesen új körzeti műhelyek építésére, csupán a meglévő és erre alkalmas műhelyek bővítésére és tökéletes felszerelésére.

Ezeken kívül programon szerepel egyéb javaslatok egész sora, például a felvásárló központok olyan fokozatos technikai eszközökkel történő felszerelése, amely lehetővé tenné szolgáltatások formájában a gabonafélék, a hüvelyesek és a kukorica betakarítás utáni előkészítését az eladásra. Ugyancsak szolgáltatásként lehetne a takarmánykeverékek készítését is intézni. A szavatolt szerződéses súlygyarapodás rendszerét, amely a sertéstenyésztésben pól bevált, további takarmányjuttatással ki lehetne terjeszteni a baromfi- és a szarvasmarhatenyésztésre is. Szükséges lenne a jövőben közös beruházásként egy járási laboratórium felépítése, amelyben az állategészségügyi vizsgálatokon kívül talajelemzést, műtrágya-, vegyszer-, vetőmag- és takarmányvizsgálatot végezhetnénk. A felvásárló és ellátóüzem vállalhatná az istállótrégyaszórást és növényvédelmet gépi segítséggel, továbbá a birkanyírést, hiszen a járásban tizenhétezer juhot tenyésztenek és a kézi juhnyírók lassanként kiöregednek. Szolgáltatásként kellene megoldani a gazdasági állatok körömnyírását, hűtőberendezés rendelkezésre bocsájtását és egyebeket.

Az EFSZ-ek VII. kongresszusát megelőző viták során felmérték az eddigi eredményeket, azonban befejezésül a figyelmet főleg a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás megalakítására fordítják. Szó van a társulás programjáról, a szervezési rendről, az alapszabályzatról, de a legtöbb kérdés arra vonatkozik, hogy az élelmiszeripari és a felvásárló szervek milyen formában válnak a járási társulás tagjává, s az új szervezési forma mit hoz az EFSZ-ek részére főleg pénzügyi szempontból. A járás aktivistái és a termelési igazgatóság kiküldöttei igyekeznek mindenütt a lehető legbővebb felvilágosítást nyújtani az érdeklődőknek. Mindenütt, ahol a taggyűléseken megbeszélték a jelen fontos kérdéseit, a járási társulásba történő belépés mellett döntöttek, összehívták mindazon szervezetek képviselőit, melyek a komáromi járásban mezőgazdasági terményeket vásárolnak fel, hogy megbeszéljék velük, milyen arányban vezetik át üzleti nyereségüket az újonnan megalakuló Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás folyószámlájára. Kucsera Szilárd

A párthatározat alapgondolatait a komáromiak távlati tervekbe foglalták, s tekintettel a tökéletesített irányításból eredő ökonómiai és gazdasági feltételekre, javaslatokat dolgoztak ki üzemközi termelési vállalatok alakítására, társulás létrehozására és különféle együttműködési formák megvalósítására, beleértve az adásvételi kapcsolatokat is.

Ezek keretén belül például üzemközi sertéshizlalda létrehozásán munkálkodnak, amely a Nagymegyeri Tejfeldolgozó Üzem hulladékanyagait hasznosítaná. Az elképzelést már kidolgozták és az Illetékes szövetkezetek már véglegesen jóváhagyták az üzem közös erővel történő felépítését. Ugyanis régi sertéshizlaldáik helyett már különben is újakat kellene építeni, viszont nagyobb összpontosítással lehetővé válik és kifizetődő lesz a gépesítés. Az új üzemben kombinált hizlalást módot alkalmaznak majd, tehát a száraz és a kásás állapotú takarmány etetését egyaránt A Járás nyugati részének szövetkezetei a távlatilag húszezer hízósertés kapacitású üzem felépítését a nemesócsai EFSZ területén hajtanák végre Az építkezés valamint a gépi felszerelés tervezetét már megrendelték, s előreláthatólag ötezer sertéssel kezdik meg az üzemelést. A vízzel leöblített hígtrágyát egy távolabbi helyen tárolnák, ahonnan a szükséges előkészítés után vízsugárral juttatnák a mezőre, vagy az egyes kultúrákhoz. Például a zöldség, vagy a kukorica az Ilyen tápanyagellátást igen meghálálja. A Járás keleti részében lévő EFSZ-ek egy hasonló sertéshizlalda közös felépítését valósítanák meg. Ez a komáromi vágóhíd hulladékanyagát használná fel megfelelő előkészítés után a sertések hizlalására.

További elképzelés egy szerződéses alapon álló, kooperációs együttműködés kialakítása a szarvasmarha hizlalással foglalkozó mezőgazdasági üzemek között. Ezek képviselői éppen aznap, amikor Komáromban jártunk, többek között abban egyeztek meg, hogy közösen vesznek egy különleges borjúszállító kocsit, amit külön-külön nem tehetnének meg, mivel nem tudnák kihasználni. Megegyeztek a takarmányszállításra, valamint a hízott élőállat vágóhídra szállítására vonatkozóan is. A járás nyílt marhaállományforgóval dolgozik és hizlalásra, esetenként pedig továbbtartásra más járásokból szintén vásárolnak állatokat. Terv szerint három év múlva ezen a téren önellátók lesznek.

Négy szövetkezetük a közép-szlovákiai kerület négy EFSZ-ével szerződést kötött a haszonmarhák legeltetésére. EFSZ-üktőI a legelővel rendelkező hegyaljai szövetkezet megveszi az állatot kb. 150—200 kg-os súlyban, kilónkénti 14 koronás áron. Két nyáron és egy télen át nevelik az állatot és mint vemhes előhasi marhát visszavásárolják tőlük. Az üzleti kapcsolat már meg van oldva.

A növénytermesztésben üzemközi együttműködés alapján, egy zöldségosztályozó üzemet létesítenek. A szükséges gépeket már beszerezték, s már csupán bizonyos üzleti részletkérdéseket kell megoldani az Érsekújvár! Zöldségfelvá'árló Vállalattal. Az osztályozatlan zöldséget és majoránnát a felvásárló leértékelte, olykor pedig egyáltalán nem vette át, amiből igen jelentős kára származott az EFSZ-eknek. Ezt próbálják a jövőben kiküszöbölni a közös vállalkozás résztvevői.

Megfelelő gyümölcstárolő raktárak felépítését is terbevették. Erre azért van szükség, mivel 1970-ig 17 mezőgazdasági üzemben összesen 1094 hektárnyi területen gyümölcsösöket létének azt a részét, melyet már nem lehetett valamilyen okbúi a piacon értékesíteni.

Az integrációban a lemaradás az eladás és felvásárlási kapcsolatok terén mutatkozik. Nincs eléggé fejlesztve az együttműködés azon üzemekkel, amelyek termelő eszközöket, építkezési anyagokat, alkatrészeket s egyéb anyagokat juttatnak a mezőgazdaságnak.

A vertikális integráció terén országszerte az a jelenség tapasztalható, hogy az élelmiszeripari üzemek nem tanúsítanak kellő érdeklődést az együttműködés iránt. Ez a jelenség azt mutatja, hogy az integráció további fejlődése inkább az egyenes úton halad, tehát az üzemek közötti együttműködés útján. Ez megmutatkozik az EFSZ-ek távlati terveiben is, ahol az integrációs befektetések nagy öszegeket tesznek ki. tgy 1987-től 1970-ig mintegy 204 közös akció van tervbe véve. A befektetések értéke több mint két milliárd korona. Felépül kb. 72 sertéshizlalda, 71 baromfiüzem, 6 szarvasmarha-hizlalda, 9 borjúnevelő és sok egyéb más.

Tóth Endre mérnök