Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-07-08 / 27. szám

Háromszor a kertészfóliáról Amikor Kodály Zoltán Ge­rencséren és a felette kinö­vő csitári hegyek alatt járt — többek közt két szép dalt is megörökített, melyek az­óta a világ koncerttermei­ben is ismeretesek. Annak idején azért találta itt eze­ket a dalokat, mert a két elhanyagolt falu a Zobor alatt, az isten háta mögött megőrizte népi sajátossá­gait. Igen, akkoriban Geren­csérre csak szekéren meg gyalog lehetett eljutni, épp­úgy a mögötte fekvő Alsó­­csitár községbe is. Hej, de megváltozott azóta errefelé a világi Gerencsért és Csitárt nemcsak állandó autóbuszösszeköttetés fűzi Szlovákia harmadik legna­gyobb városához, Nyitrához, de Gerencsér egybenőtt Nyit-Gerencséri eper rával. A Zobortól utcasor vezet az egykori „elhagya­tott faluig“, melyben modern házak, televíziós antennák és a széles úton suhanó mo­dern autók fogadnak. A tar­­nócai bojtár annak idején Szentgyörgy napján szekérre ült, feltette tulipános ládá­ját, furulyáját és dudáját. Sellyéi József annak ide­jén regényt írt Gerencsérről: „Elfogyott a föld alatt“ cí­men. Utalván a régi hagyo­mányra, hogy ezt a falut va­laha agyagtárgyakat készítő gerencsérek lakták (innen a neve is), akik kis szamár kordákon hordták a világba égetett agyagkészítményei­ket. A falu akkor tért át a földművelésre, amikor elfo­gyott alóla a föld. Most pe­dig zamatos eper terem a kertekben, szántóföldeken. Világhírű a gerencséri eper. A gerencséri és a szomszé­dos csitári epret ismerik Angliában, Svédországban és Nyugat-Németországban is, ahol a nyitrai cukor- és kon­zervgyár gyártmányai igen jó hírnévnek örvendenek. Az eperszüret közepén lá­togattunk el Gerencsérre. Idén több az eper, mint ta­valy. Az epertermő terület 4 hektárral növekedett. Hogy mi lesz a rengeteg termés­sel? Nem vész kárba... A nagyszemű góliát igen egész­séges gyümölcs, s nagy a kereslet iránta, mert csupa vitamin. A híres Kodály dal — te­kintve, hogy a széles főutcá­ról már eltűntek a régi ró­zsáskertek — emígyen vál­tozott meg: Gerencséri utca, végig eperillat! Mártonvölgyi László 4 EEB3QI avagy: Merész farkasdi vállalkozás Perec Károly helyett, aki a farkasdi EFSZ kertészcsoport­jának vezetője — azonban láto­gatásuk idején kötelessége más­hová szólította — F i a 1 a Ist­vántól, Seres Istvántól és C s i f á r i Margittól a sok kér­désre adott válaszból némi ki­egészítéssel a következőket mondhatjuk el. 1. Keretes megoldás Farkasdon is híre ment a ker­tészfólia előnyeinek. Megtud­ták, hogy a műanyag hajtató­ágy fűtés nélkül is nagyobb védelmet nyújt a koratavaszi fagy ellen, mint a melegágy! ablak. A fólia alatti légtér ma­gasabb páratartalma csökkenti a lehűlést. Farkasdon olyan ajtónélküli, könnyen felemel­hető hajtatóházat készítettek, melynek keretméretei megítélé­sünk szerint hatszor két méte­resek. A keretekre kilenc váz­ívet erősítettek, s erre feszítet­ték ki a fóliát, melynek ára négyzetméterenként ötven fillér volt, élettartama pedig legalább három évre tehető. Látogatá­sunk idején marketter uborka meg cecei és szentesi paprika volt alattuk, s a keretet palán­­tapikirozó ládákkal támasztot­ták alá. A hajtatóágyak elké­szítése, — s mint ahogy Csifári Margit bemutatta — ki- és be­­takarása, szellőztetése, a növé­nyek öntözése igen egyszerű és gyorsan elvégezhető. A meleg­ágy munkaráfordításához viszo­nyítva ennek kezelésénél mint­egy 30—40 százalékos megtaka­rítás érhető el. Korai palánta­nevelés során célszerűnek mu­tatkozik a nevelést tűzdelésig szaporítóházban végezni, és a növényeket hajtatóágyba tűz­delni. így a tűzdelt palánta­nevelés, valamint a szántóföldi korai zöldségtermesztés lehető­sége nagy mértékben megnő A palánták kiültetése után a műanyag hajtatóágyakat papri­ka, paradicsom vagy uborka hajtatására használják fel, aho­vá az előnevelt palántákat me­legítés nélkül négyöt héttel előbb ültetik ki, mint a szabad földbe. Ha megoldhatnák a me­legítést, úgy a kiültetést hat— nyolc héttel előbb valósíthatnák meg. Fólia alatti széndioxidos légtérdúsitást nem alkalmaznak, pedig ez az uborkánál 70 száza­lékos, spenótnál 250 százalékos, burgonyánál meg 280 százalékos terméstöbbletet jelentene. 2. Mulcsozás a holland­ágyban Próbaképpen uborkát termesz­tenek kertészfőliával végzett talajfödéssel, vagyis mulcsozás­­sal. Kíváncsiak, hogy e mód­szerrel valóban elérhető-e az a nagy terméstöbblet, amelyről az utóbbi időben sokat olvastak és hallottak. A talajt befödték, amely valóban melegebb lett, a nedvesség sem párolog el, és a gyom nem ütötte fel a fejét, mert nem fejlődhetett ki a lepel alatt. 3. Mire nem gondoltak? A hollandágy ablakait szel­lőztetés végett ki kell támasz­tani, mert a tűző napfényben az üveg túlzott fényáteresztő hatása miatt az uborka levele megpörkölődne, és befülledne. Ugyanis itt pára nélküli, száraz a levegő. Kertészfólia kívánko­zik az ablakok belsejére, ami a fényt mérsékelné és a párát nem engedné elszállni. így nem kellene az összes ablakot éjjel­re zárni, napközben pedig nyi­tását többször szabályozni. A kertészetben víztároló, me­legítő kismedencék létesítése sem lenne megvetnivaló, ame­lyeket kertészfőliával fedve aránylag olcsón lehetne létre­hozni. KUCSERA SZILÁRD Kísérletek A kísérleteket puha, fekete polietilén fóliákkal végezték 2X1,25 m ültetésű Ugni blanc szőlőtelepítésén. Két egymástól 42 ni re levő, kb. 200 m hosszú sor közül az egyiket 1,5 m szé­les, 100 mikron vastag, a mási­kat 5 mm lyukakkal perforált, 1 m széles és 80 mikron vastag fóliával takarták. A gyökeres oltványokat április 17—19 kö­zött telepítették, a fóliákat 25- én terítették ki. Az oltványokat a fóliába vágott nyílásokon át­bújtatták. A takart oltványok sokkal hamarabb hajtottak, mint a nem takartak; a hajtá­sok súlya, mérete és száma ked­vezőbb volt a kontroliénál. A perforáció nem mutatott előnyö­ket. A nem perforált fóliával takart oltványok minden tekin­tetben jobb eredményt adtak, mint a kontrollok és a perfo­rált fóliával takartak. A NÁRCIS A rosewarnei (Anglia) kísér­leti intézet vizsgálatait egysé­gesen 15,8 C fokon, 65 °/o rela­tív páratartalmon, 12 órás meg­világítással végezte. A legszeb­bek és legtartósabbak a fel­pattant bimbó korában lesze­dett nárciszok voltak. A nár­cisz annál jobban kifejlődik, minél később szedik le. Meg­vizsgálták a tárolás lehetőségét is, és megállapították, hogy 0,8 C fokon tárolható a virág. Az ezüstnitrátos kezelés a vázák­ban fokozza az eltarthatóságot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom