Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-28 / 43. szám
Nem voltak hősök Guta hétszázéves történelem. Az évszázadok során arany be tűkkel íródott a történelem vaskos lapjaira az a küzdelmes kor, melyet az ország egykori nagyközségének népe vívott sorsa jobbrafordulásáért az első köztársaság Idején. Történelem és emberek. Keresem az összefüggést e két sző között. Munka és megélhetés — ez a logikai sorrend, ez az életcél s ebből alakul a történelem. És mindezek mögött ott van az ember. Az ember és sorsa, mely néha megcsúfol mindent. Emberi sors, melyet ml alakítunk, mely minket nevel és formál emberré. A történelmi viharok sodrában bőven kijutott a megpróbáltatásokból, a dicső harcokból Gúta népének Is. Különösen az első köztársaság idején. Sok volt a nagygazda — még több a kisparaszt és a nincstelen szegény. Két-öt hektáros területen közel ezerkétszáz család dolgozott. De ezek közül is sokan a nagygazdáknak fuvaroztak. A nincstelenek községi földeket béreltek a környező településeken. De mindez kevés volt ahhoz, hogy emberi megélhetést biztosíthatott volna.,» A CSKP megalakulása után szervezett harc indul. Különösen a huszas évek végén, a harmincas évek gazdasági válságának időszakában bontakozik ki a párt vezető szerepe. Sok kisgazda tönkrement, s a burzsoázia a gazdasági válság terheit a szegényekre hárítja át. Ebben az időben elviselhetetlen a nyomor, a nélkülözés. 1927-ben a „Munkát, kenyeret“ Jelszóval a párt vezetése alatt több száz kisparaszt és munkás állt csatasorba a bérek emeléséért. Rá négy esztendőre — a falu történetében első ízben — a községi képviseletben a kommunisták kerülnek többségbe. Még ez év májusában nagy tömegtüntetést szerveznek, melyen a környező vidék munkásai hatalmas tömegtüntetésen követelik az életszínvonal emelését. A rend fenntartására kivezényelt nyolcvan rendőr tehetetlen volt a tömeg felháborodása ellen, és mozgósítani kellett a környék légionáriusait Is. Különösen az öregek és a betegek helyzete volt elviselhetetlen ebben az időben. Bár a községi tanácsba többségbe került kommunisták nyomására „szegényházat“ létesítettek az olyanok számára, akiknek nem volt hozzátartozójuk — a helyzet egyre tűrhetetlenebb volt. A munkában tönkrement, megöregedett emberek egyre kevésbé bírták a napi robotot. Tönkrementek — s nem maradt más, mint egy rongyos tarisznya és a vándorbot. Mert a szegényház egyre szőkébbnek bizonyult. Aki bírta — s ml más választása lehetett — koldulni járt nagy kereszttel és olvasóval a nyakában. Az országutak vándorainak egyre gyarapodott a száma — évről évre mindig többen Jutottak koldusbotra. Egészségtelen környezetben éltek. A lakások szegényesek voltak — a legtöbb vályogból épült. A magas talajvíz következtében vizes falak és dohos levegő marta az emberek szervezetét és tette tönkre idő előtt egészségüket. S a harc folyt tovább... de a munka mindegyre kevesebb volt. Még az egészséges emberek sem tudtak munkához jutni. A gyerekek annál inkább, mert az ő munkájuk bére alacsony volt. A Horthy-rezsim Idején egyesek fél-A FÖLDMÜVESASSZONYOK TÉLI ISKOLÁJA A Csehszlovák Nőszövetség mezőgazdasági bizottsága értékelte a földművesasszonyok szocialista iskoláját. A VIII. évfolyamba több mint 100 ezer asszony jelentkezett. Az új iskolázási év tématerve kibővül. Nemcsak politikai és nevelő célú lesz, hanem foglalkozik majd a földművesasszonyok jobb munka- és életkörülményeivel is. Az iskolázás keretében szó lesz a munkahelyek higiéniájáról, a biztonsági előírások betartásáról, a rendszeres orvosi ellenőrzésről, a munkaidő lerövidítéséről, a két műszakos munkáról, valamint a szociális helyiségek berendezéséről. Az iskolázáson résztvevő asszonyok nemcsak beszélnek majd ezekről a témákról, hanem igyekszenek majd azt a gyakorlatban is megvalósítani. A földművesasszonyok új téli iskolázása tehát változatos programot hoz, amelynek keretében dolgos falusi asszonyaink művelődhetnek, tanulhatnak, ugyanakkor több szaktudással és elméleti tudással felvértezve aktívabban harcolhatnak jogaikért, munka- és életkörülményeik megjavításáért. Mandák brigádvezető csoportjával már a hatodik hidat emelte Nagycétényben és Cétényke folyó fölé. A képen látható híd építéséhez a szükséges anyagot a Gyurián testvérek vágták fel a helyi fűrésztelepen. Az új híd lényegesen meggyorsítja a közlekedést és olcsóbbá teszi a szállítást. Motesíki Árpád, Nagycétény revezetve reménykedtek a földosztásban. De nagy volt a csalódás, amikor a parcellákat Jelző karók helyett a kakastollas csendőrök szuronyával kellett szembe nézni. A remélt jobb élet helyett százszorta rosszabbak lettek az életfeltételek. Aztán bekövetkezett a második világégés ... s Horthy Magyarországa sem kegyelmezett, mert a burzsoázia nem felejt és érdekeinek védelmében minden ellene irányult megmozdulást; kegyetlenül megtorol. Ezt hirdeti annak a huszonegy mártírnak hősi halála is, akik Dachauban és Buchenwaldban adták életüket a máért. A gútaiak közül sokan elhullottak a szebb életért folytatott küzdelemben. Akik túlélték, ma is jó erőben vannak, mert rengeteg energia lakozik ezekben az emberekben. S most, hogy visszatekintenek a megtett útra, büszkék önmagukra. Nem voltak hősök. Talán néha hibáztak is. De mindig visszataláltak a helyes útra. Cztta Béla if 1970-ig hazánkban 460 ezer, Szlovákiában pedig 157 ezer lakást kell építeni. Az építkezés azonban lassan halad. Szlovákiában a lakások 60 százalékát egyének építik. Ez a szám még emelkedhetne, ha több lenne az építőanyag. if Idén a lakosság kilenc hónap alatt 284 millió koronával többet tett a takarékba, mint a múlt év hasonló időszakában. Ezt a lakosság bevételének emelkedése tette lehetővé. if Szlovákiában mintegy 120 ezer asszony állhatna munkába, ha lenne rá lehetőség. Nehézségekbe ütközik a különböző szakiskolákat végzett fiatal lányok elhelyezése is. if A CSISZ Nyitrai Járási Bizottsága foglalkozott a mezőgazdasági ifjúság problémáival. A határozatban többek között szerepel a tormosi víkendüdülő megvásárlása Is, ahol a fiatalok majd üdülhetnek. Megalakult a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szakembereinek klubja is. Ennek keretében tanulmányútokat szerveznek az állami birtokokra és szövetkezetekbe. (Várnai Tibor, Nyitra) if Otrokocson egyre korszerűsítik az üzleteket, vendéglátó üzemet. A vegyeskereskedésnek is megfelelő higiénikus raktára van. A kenyeret Is önkiszolgáló üzletben árusítják. Zsitnyár Margit elárusító ugyancsak örvend. A kis vendéglő egyre kellemesebb szórakozást biztosít a falu lakóinak. Olajos Barna, a vendéglátó üzem vezetője reméli, hogy a jövőben még több segítséget kapnak. (Horváth István, Otrokocs) if Több év után Szőgyénben is megrendezték a szüreti mulatságot. A látványos fölvonulást, szórakozást és mulatságot a CSISZ helyi szervezete és a szövetkezeti klub biztosította. (Benye Julianna, Szőgyén) ▲' Egy millió koronán felüli megtakarításról számol be az újítási osztály nyilvántartása az év kezdetétől május végéig. Az elmúlt öt hónap alatt 230 újítást nyújtottak be a hajóépítők, a felülbírálás után már 74 újítást elfogadtak és 67-et pedig realizáltak. Az év elejétől több mint 91 ezer koronát fizettek ki az újítóknak. G&znt A z utasok megszoktak az esti já-£*■ ratot, s hozzászoktak az autóbusz vezetődéhez is. Ismerik öt, hiszen falubeli, s így kitűnően megértik egymást. „Csak tessék mamika leülni, minden rendben van, azonnal adok jegyet“ — kezdte a jármű vezetője a „bemelegítő“ után. A „mamika“ leült, az autóbusz elindult, s a legközelebbi faluban a mamika kiszállt. A jegyre már nem is gondolt, fontos, hogy odahaza van. „Hogyan, hiszen én három koronát fizettem és a jegy csupán 1,40 koronára szól?“ — kérdi bátortalanul a vezetőt egy kisleány. Rendben van a dolog — mondja ö —, hiszen utazik, vagy nem? A barátság ilyen formában a vezető és az utasok között mindinkább elmélyült. Már nemcsak az esti járaton, de a nappalin is. A pénzért a vezető olcsóbb jegyeket adott, vagy egyáltalán nem adott jegyet. Az utasok nem csináltak maguknak különösebb gondot a dologból, hiszen ők nem voltak megrövidítve, sőt — mivel falubeli a sofőr és kicsi a fizetése — kezdték őt támogatni. 2 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. október 28. Ha a környékbeli falu valamelyikéből mondjuk a HNB elnöke utazott az autóbuszon, ő is 1,40-es jegyet kapott háromkoronás helyett. Ez csak természetes volt. Csak nem fog a falubeli polgárral a sok utas előtt jelenetet rendezni? ... Azonban, ha ugyanez az elnök hivatalosan utazott Élelmes jegy szedő és a három koronájáért csak 1,40 koronás jegyet kapott, akkor a vezető fülébe súgta, hogy ma hivatalos útra megy, az utat ki kell számláznia, és teljes értékű jegyet kért. Nagyobb összegért olcsóbb jegy, ez bizony jó mellékkeresetet ígért az autóbusz vezetőjének. Különösen amikor megnyerte az utasok támogatását. Kinek is jutott volna eszébe az, hogy ez a társadalom rovására történik, ez az egyén nem éppen becsületes módon gazdagodik. „Aztán majd a jegyet adja vissza" — kezdte később, előbb a bizalmas, majd az összes utasoknak mondogatni a vezető. Az utasok ezt is természetesnek találták, s amikor az autóbuszból kiszálltak, a jegyeket visszaadták a vezetőnek vagy „véletlenül“ beejtették a vezető kabinjába. Később a jegyeket már nem is dobálták a vezető fülkéjébe, hanem az egész utazás alatt két ujjuk között „ápolták“, hogy ne ajd isten összegyűrődjenek, így vasalt állapotban adták vissza a vezetőnek. Jó pár héttel ezelőtt a CSAD Igazgatósága ezt az esti autóbuszjáratot törölte. Indok: kevés az utas, a vonal nincsen kellően kihasználva; az üzem erre a járatra ráfizet, hiszen a bevétel szretnt nem haladja meg az utasok száma a kívánt 16-ot sem. S most jön a csattanó. A környékbeli lakosok sértve érzik magukat, mnidenfelé panaszkodnak, elégedetlenek — hogyan lehetett ezt a vonalat törölni, hiszen nem 16 az utasok száma, hanem mindig sokkal több, hogyan egyezhetett bele ebbe a helyi nemzeti bizottság, hogyan? ... Az igazat megvallva sajnáljuk az ottant lakosokat, hiszen most az esti vonattól ismét gyalog kell haza járniuk. Esik, nem esik, sár, nem sár, szél, ne i szél, sötét, nem sötét. Nem árulom el pontosan hol is történt ez az eset. Ha mégis a kassai járás nyugati részén ilyesmiről fújdogálna az őszi szellő, az csakis a véletlen dolga, Iván Sándor Falvainkban egyre több gondot fordítanak a családi házak stílusos építésére. Amíg pár évvel ezelőtt ritkaság számba ment az emeletes ház, ma már számtalan padlásszobás és félemeletes ház épül. Képünkön egy ilyen stílusú családi ház látható Déménd községből. Balta felv. Kit szolgál az árspekuláció? Nagyobb önállóság, anyagi érdekeltség, rugalmas gazdálkodás, a Jó minőségű munkát végzők különleges Jutalmazása, mind az új gazdaságirányítás szülöttje. Az elgondolás nem rossz. Ez a helyes út, hisz a gyorsabb előrehaladás megkívánja, hogy minden munkaszakaszon sutba dobjuk az egyenlősdiség maradi elvét. Azonban az élet olyan, hogy a különböző áramlatokban mindig akadnak ügyes spekulánsok, akik a maguk malmára hajtják a vizet. Jó jelenség például, hogy azok a szövetkezeti elnökök, akik kellő szaktudással, ügyesen vezetik szövetkezetüket, a vezetőség többi tagjával együtt prémiumot kapnak a termelési tervek túlteljesítéséért. Az egyik félezer hektáros csallóközi szövetkezetben viszont a vezetőség olyan laza tervet készített és teljesített, hogy az év végén az elnök bizonyos előre megállapított százalékok alapján 24 ezer korona prémiumot vett fel. A felháborodott tagság pár hónapon belül elüldözte a szövetkezetből. Ilyen ember nem érdemel mást, mert az anyagi érdekeltség ilyennemü alkalmazása már inkább harácsolás. Az ipari üzemekben a vezetők nemcsak úgy Juthatnak prémiumhoz, hogy túlteljesítik a tervet, hanem oly módon is, hogy indokolatlan árdrágítással a vállalat nagyobb nyereséghez Jut és így nehéz ezresek ütik azok markát, akik lényegében a dolgozó emberek zsebéből veszik ki a pénzt. Ilyen spekulációkról beszélt Antunín TaSky, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízottja, a nemzeti bizottságokkal foglalkozó bizottság elnöke, a sajtótájékoztatón. A népi ellenőrzés megmutatta, hogy egyes nemzeti bizottságok az árspekuláció révén igyekszenek több pénzt szerezni költségvetésükbe. Olyan esetekben is drágítják a szolgáltatásokat, amikor azt a termelési költségek nem indokolják. Jónéhány esetet sorolhatnánk fel, amikor az illetékes üzemek milliókat szereztek árspekulációval, vagy olymódon, hogy gyengébb minőségű árut adtak el magasabb áron. A húsfeldolgozó üzemek ilymódon 8 millió korona nyereségre tettek szert A bratislavai húsfeldolgozó üzem például bizonyos hústermékek előállításához marhahús helyett disznófejről levágott húst használt fel. Mivel alacsonyabb értékű húst adott a termékbe, 424 ezer koronát szerzett és mindjárt tegyük hozzá, hogy a vásárlók zsebéből. Az érsekújvári dohánygyár például a nyersanyagon takarított meg 17 millió koronát. Ezért volt az utóbbi időben például annyi puha cigaretta. A trencséni' ruhakészítő üzem 3,5 millió koronával károsította meg a vásárlókat. De hasonló esetekkel találkozunk a bútoriparban, a Járási építkezési vállalatoknál, a nemzeti bizottságok helyi gazdálkodási üzemeinél is. Az egyik oldalon tehát megkárosodik a lakosság, a másik oldalon viszont spekuláns egyének becstelen pénzhez Jutnak. Ilyen erős kifejezést kell használni azokra, akik az új gazdaságirányítást saját céljaik, meggazdagodásuk érdekében használják fel. A Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén alaposan foglalkoztak az említett káros Jelenségekkel és a határozat kimondja, hogy a Jövőben szigorúbban kell megbüntetni olyan embereket, akik a társadalom érdekét félretéve a spekuláció útjára lépnek. Több kisebbnagyobb funkcionáriust leváltottak, megfedtek, azonban ez még mindig kevés. Ha a helyzeten gyökeresen változtatni akarunk, el kell mélyíteni az ellenőrzést, gyorsabb ütemben kell ármegállapító bizottságokat létesíteni, az olyan egyéneket pedig, akik az árspekulációt folytatnak, bíróság elé kell állítani. Mert akárhogy is vesszük, bűntény az, ha Jogtalanul- milliókat vesznek ki a dolgozó emberek zsebéből. Sajnos, bár számtalan árspekulációt állapítottak meg, bíróság élőt még egyetlen mások bőrén nyerészkedő sem felelt tetteiért. Vagy az olyan eset is kevés, amikor a helyi gazdálkodási üzem vezetője visszaélve a lakosság bizalmával, indokolatlanul drágította a szolgáltatásokat és ennek nyomán leváltották volna funkciójából. Pedig erre sok esetben szükség lett volna. A Jelenlegi helyzet azt bizonyítja, hogy csakis úgy tudunk eredményesen nevelőmunkát kifejteni, ha következetesebben harcolunk a spekulánsok ellen és olyan egészséges szocialista közvéleményt alakítunk ki, amely minden esetben leleplezi és elitéli a spekulánsokat. BÁLLÁ JÖZSEF Törvények - rendeletek Ki köteles járdát építeni? Utcánkban három családi ház körül nincs kövezett járda. Megkértük a HNB-t, köveztesse ki a gyalogutat, amelyre kérelmünk teljesítéséig homokot vagy salakot szórtunk. Eddig nem kaptunk választ és a járdát sem csinálták meg. Miért fizetünk házadót, ha a gyalogútról magunknak kell gondoskodnunk? Az utakról szóló Tt 1961/136 sz. rendelet 24. &-a szerint a község beépített területén levő gyalogutakról a helyi nemzeti bizottság gondoskodik. Erre egyaránt köteles az esetben, ha a gyalogút a helyi úthálózat része — lásd a Tt 1961/135 sz. törvény 21. &-át — s akor is, ha önálló helyi úttestnek tekinthető. A gyalogút közelében levő ingatlan tulajdonosa, vagy az ingatlan használatára jogosult egyén pedig arról köteles gondoskodni, hogy a gyalogút tiszta és járható legyen. Ha jeges a gyalogút, gondoskodnia kell beszúrásáról. (Lásd a szóban forgó törvény 23. &-át és az idézett rendelet 24. §-át.) A Tt 1961/136 sz. rendelet 2. szakaszának 24. §-a szerint a kapualjhoz tartozó, tehát átmenő útrészt építő beruházó az építkezés tervébe s költségvetésébe köteles beiktatni a közeli gyalogutak (járdák) építését is. A kész gyalogutat (járdát) a HNB- nek köteles átadni. Az viszont, hogy sor kerül-e a gyalogút, illetve járda építésére, természetesen az adott pénzügyi és építkezési lehetőségektől függ.
