Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-10-21 / 42. szám
A Csehszlovák Horgászszövetség 1965 novemberében elfogadott alapszabályai jellemzik a horgászszövetség mai helyzetét és fejlődésének jövőjét hazánkban. A halászatról szóló 1963. évi 102. számú törvény szerint a Csehszlovák Horgászszövetség önkéntes társadalmi szervezet. A szövetség a törvény értelmében teljesítse küldetését és járuljon hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. A szövetség működését szak- valamint gazdasági kérdésekben a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium módszeresen irányítja. A szövetség együttműködik a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, a nemzeti bizottságokkal és más tömegszervezetekkel. Ezek a jellemző vonások mutatják, hogy a Csehszlovák Horgászszövetségre mint társadalmi szervezetre állandóan jelentős feladatok hárulnak. Ebben a fejlődési folyamatban mind nagyobb jelentőséghez jutnak a sporthorgászok, valamint a halászgazdák, mint a folyóvízi halászat gazdasági és kulturális fejlődésének tényezői. Szocialista rendszerünk teljes I. mértékben biztosítja a fejlődés előfeltételeit és a dolgozók, tehát sporthorgászaink kulturális életének elmélyítését is. A szakkérdések nagyobb ismerete ma már nem lehet csupán a szakértők szűkebb körének ügye. A halászat irányításához és a halászati jog gyakorsokkal és azok helyes értelmezésével. Ezen meginduló sorozat mindenekelőtt oktató, tájékoztató segédeszközül szolgál majd sporthorgászainknak, a halászatban dolgozók és a vizek tisztaságának munkájában tévé-Horgászminimum A Csehszlovák Horgászszövetség országos kongresszusának határozata értelmében a helyi szervezeteken belül az elkövetkezendő időszakban elméleti és szakmai oktatás keretében megismertetjük a horgászok széleskörű táborával azokat az általános tudnivalókat, melyeket minden sporthorgásznak tudnia kell. Mivel magyar ajkú horgászaink részére kellő menynyiségben nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő szakirodalom, a Szabad Földműves szakmellékletével próbáljuk ezt a hiányt pótolni. Az elkövetkezendő hónapokban folytatólagosan foglakozunk a legfontosabb problémákkal, és ezzel a horgászszövetség magyar ajkú lektorainak munkáját is elősegítjük. lásában, elkerülhetetlen, hogy a sporthorgászok az eddiginél nagyobb mértékben ne ismerkedjenek a halászat alapvető kérdéseivel, a halászati előírá-Gyakorlati tapasztalatok süllőzéshez Partról általában hosszabb Botot használunk, de rövid zsinórt. A lassan folyó, örvénylő, akadályokon megtörő víz megkívánja a hosszú botot. Az akadékos terep legalább 0,35 mm-es zsinórt kíván, vagy vastagabbat is, aszerint, hogy mekkora süllőkre számíthatunk. Ne sajnáljunk egy-két horgot, ha remény van arra, hogy akadós helyen szép süllőzsákmányt ejthetünk. Lehetőleg csak egy horgot kössünk fel, mert nincs boszszantőbb, mint amikor a menekülő hal beakasztja a második horgot valamilyen ágba, és rendszerint odavész a hal is és a horog is. Mindig hosszúszárú horgot használjunk, lehetőleg egyágút. Két- vagy háromágú horog használata csak nagy csalihalaknál alkalmas. A legsikeresebb süllőzést. az élő csali vagy a folyóvízben jól billegő halszelet eredményezi. Csalihalunk ne legyen nagyobb 5 cm-nél, és szájánál fogva tűzzük fel. Ezt a süllő egy kapással Szájába veszi, és már az első húzásra biztosan bevághatunk. Nagyobb csali használatakor inkább a csali hátába szúrjuk 6 horgot, mert az ilyen halat Iá süllő alulról keresztben kapja el, vagy a farkánál fogja meg, és könnyen leszakítja a horogról. Sokszor a horgász is türelmetlen, idő előtt bevág, és kiszakítja a horgot a csaliból, mielőtt még a csali és a horog is elég mélyen került volna a süllő szájába. A hosszú nyeletés viszont azt eredményezi, hogy a süllőből csak a felbontáskor vehetjük ki a horgot. Az úsztatott, mozgatott csali eredményesebb, mint az ólommal, kővel rögzített fenes-horgos, páternoszteres készüléken felkínált halacska. Tapogassuk végig a horgászhelyen a víz különböző mélységeit. Nem biztos, hogy a süllő mindig fenék felett les. Hűlő vízben rendszerint mélyen, zavaros vízben, tavasszal felszínen is, bedőlt fák vagy akadályok közt vízközt is szívesen tartózkodik. 8 VADASZ “HÄÖßy A mártogató horgászattal éppen az akadékos terepben is jó eredményt’érhetünk el. A villantős horgászatnál a fenék felett vezetett villantó az eredményes, elakadással tehát számolni kell. Kísérjük villantónk útját figyelmesen egészen végig, sokszor a cipőnk orránál, amikor már ki akarjuk emelni, akkor csap rá a süllő a csalira. Óvakodjunk a süllő fogaitól és hátuszonyának szúrós tüskéitől. Lehetőleg hazaindulás előtt tisztítsuk meg a süllőt, mert ha a pikkely rászárad, sokkal nehezebb tisztítani. G. kenykedő egyének számára. Természetesen jelentős módon befolyásolja oktató írásaink tartalmát, terjedelmét és formáját. Az egyes fejezeteket úgy dolgozzuk fel, hogy tartalmilag a legérthetőbb legyen. Figyelembe vesszük olvasóink kérelmét egyes problémák részletesebb tárgyalására. II. Halászati jog A szlovákiai folyóvizeken történő halászat az 1888. évtől 1938-ig, vagyis teljes 50 éven át az 1888. évi XIX. t. c., míg Csehországban a belvizeken való halászást az 1885. évi 22. számú és az 1885. évi 58. számú törvények szabályozták. Morvaországban a belvizeken történő halászás fejlesztését az 1896. évi 62. számú és az 1882. évi 79. számú törvények rendezték. Később Szlovákiában a halászást az említett 1888. évi törvényen kívül a Szlovákia és Kárpátalja részére kiadott 1936. évi 306. számú kormányrendelet szabályozta. A folyóvizeken, valamint a halastavakban történő halászatot szabályozó összes rendelkezést a magántulajdonjog elve jellemezte. Az 1888. évi törvény különlegessége volt, hogy rendezte a halásztársulatok alapításának a lehetőségét. Elvi változások a folyóvizeken csak az 50-es évek után következtek be. A halászatról szóló 1952. évi 62. számú törvény a történelem folyamán először államosította a halászati jog gyakorlását. A halászati jogot a dolgozókra bízták. A halászatról szóló 1963. évi 102. számú új törvény ezeket az elveket még jobban kihangsúlyozta. A folyóvizeken kívül a halastavi gazdálkodást is szabályozta. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a halászat, mint a mezőgazdasági termelés ágazata a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelően, a népgazdaság fejlesztéséről szóló állami tervvel összhangban biztosítsa a halak és egyéb vízi állatok rendes nevelését, nemesítését, védelmét és fogását. A halászat rendszeres fejlesztését szolgáló gondoskodás egész társadalmunk érdeke. A szocialista társadalmi rend kialakítja a feltételeket ahhoz, hogy a dolgozóknak a lehető legszélesebb köre vegyen részt a halászat irányításában és a halászati jog gyakorlásában. A csehszlovák állampolgárok, akiknek aktív érdeke a csehszlovák halászat fejlődése, a Csehszlovák Horgászszövetségben tömörülnek, mely önkéntes társadalmi szervezet. Az állam a halászati jogot és annak gyakorlását díjmentesen engedi át a Csehszlovák Horgászszövetségnek és az állami halászati vállalatnak. A folyóvizeken a halászati jog ilyeténképpen történt szabályozása döntően befolyásolja a szabad vizeken történő gazdálkodást. (Folytatjuk) Hálóját a szerencse... A kékkői halászkörzet vezetősége október 8-án rendezte Mulyadon az Ipoly folyón idei horgászversenyét. A parton 28 horgász foglalta el kijelölt helyét, hogy azután öt órán át türelemmel és reménykedve próbálja ki tudását, ügyességét, de nem utolsósorban várja szerencséjét. A halászok istenasszonya azonban nem kedvezett a versenyzőknek. Teltmúlt az idő, s egyetlen egy hal sem akadt horogra. Végre, úgy tíz óra tájban az egyik ellenőr kipirult arccal újságolta a parton, hogy megvan az első jász, mely 38 centiméter hosszú. A hír felvillanyozta a versenyzőket, gondolván, most már kap a hal. Az idő gyorsan haladt, és a helyzet anynyiban változott, hogy még hat-hét kisebb hal került horogra, de a jász gazdájától a pálmát, Illetve az első díjat nem tudták elvenni. Tény, Hogy a horgokat a szerencse elhagyta, de a rendezőket és a versenyzőket ez nem keserítette el. Annyi bizonyos, hogy nem lehet minden időszakban halat fogni. Lehet, hogy jövőre több szerencsével jár a verseny, amit a körzeti vezetőség minden bizonnyal újból megrendez. Budai József, Mulyad
