Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-21 / 42. szám

A Csehszlovák Horgászszö­vetség 1965 novemberé­ben elfogadott alapszabályai jellemzik a horgászszövetség mai helyzetét és fejlődésének jövőjét hazánkban. A halászatról szóló 1963. évi 102. számú törvény szerint a Csehszlovák Horgászszövetség önkéntes társadalmi szervezet. A szövetség a törvény értelmé­ben teljesítse küldetését és já­ruljon hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez. A szövetség mű­ködését szak- valamint gazda­sági kérdésekben a Mezőgazda­­sági és Élelmezési Minisztérium módszeresen irányítja. A szö­vetség együttműködik a Szlovák Nemzeti Tanáccsal, a nemzeti bizottságokkal és más tömeg­­szervezetekkel. Ezek a jellemző vonások mu­tatják, hogy a Csehszlovák Hor­gászszövetségre mint társadalmi szervezetre állandóan jelentős feladatok hárulnak. Ebben a fejlődési folyamatban mind na­gyobb jelentőséghez jutnak a sporthorgászok, valamint a ha­lászgazdák, mint a folyóvízi ha­lászat gazdasági és kulturális fejlődésének tényezői. Szocialista rendszerünk teljes I. mértékben biztosítja a fejlődés előfeltételeit és a dolgozók, te­hát sporthorgászaink kulturális életének elmélyítését is. A szakkérdések nagyobb is­merete ma már nem lehet csu­pán a szakértők szűkebb köré­nek ügye. A halászat irányítá­sához és a halászati jog gyakor­sokkal és azok helyes értelme­zésével. Ezen meginduló sorozat min­denekelőtt oktató, tájékoztató segédeszközül szolgál majd sporthorgászainknak, a halá­szatban dolgozók és a vizek tisztaságának munkájában tévé-Horgászminimum A Csehszlovák Horgászszövetség országos kongresszusának határozata értelmében a helyi szervezeteken belül az elkövet­kezendő időszakban elméleti és szakmai oktatás keretében megismertetjük a horgászok széleskörű táborával azokat az általános tudnivalókat, melyeket minden sporthorgásznak tud­nia kell. Mivel magyar ajkú horgászaink részére kellő meny­­nyiségben nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő szak­­irodalom, a Szabad Földműves szakmellékletével próbáljuk ezt a hiányt pótolni. Az elkövetkezendő hónapokban folytatóla­gosan foglakozunk a legfontosabb problémákkal, és ezzel a horgászszövetség magyar ajkú lektorainak munkáját is előse­gítjük. lásában, elkerülhetetlen, hogy a sporthorgászok az eddiginél nagyobb mértékben ne ismer­kedjenek a halászat alapvető kérdéseivel, a halászati előírá-Gyakorlati tapasztalatok süllőzéshez Partról általában hosszabb Botot használunk, de rövid zsi­nórt. A lassan folyó, örvénylő, akadályokon megtörő víz meg­kívánja a hosszú botot. Az aka­­dékos terep legalább 0,35 mm-es zsinórt kíván, vagy vastagabbat is, aszerint, hogy mekkora sül­lőkre számíthatunk. Ne sajnáljunk egy-két horgot, ha remény van arra, hogy aka­­dós helyen szép süllőzsákmányt ejthetünk. Lehetőleg csak egy horgot kössünk fel, mert nincs bosz­­szantőbb, mint amikor a mene­külő hal beakasztja a második horgot valamilyen ágba, és rendszerint odavész a hal is és a horog is. Mindig hosszúszárú horgot használjunk, lehetőleg egyágút. Két- vagy háromágú horog használata csak nagy csaliha­laknál alkalmas. A legsikeresebb süllőzést. az élő csali vagy a folyóvízben jól billegő halszelet eredményezi. Csalihalunk ne legyen nagyobb 5 cm-nél, és szájánál fogva tűz­zük fel. Ezt a süllő egy kapás­sal Szájába veszi, és már az első húzásra biztosan bevágha­tunk. Nagyobb csali használatakor inkább a csali hátába szúrjuk 6 horgot, mert az ilyen halat Iá süllő alulról keresztben kapja el, vagy a farkánál fogja meg, és könnyen leszakítja a horog­ról. Sokszor a horgász is tü­relmetlen, idő előtt bevág, és kiszakítja a horgot a csaliból, mielőtt még a csali és a horog is elég mélyen került volna a süllő szájába. A hosszú nyeletés viszont azt eredményezi, hogy a süllőből csak a felbontáskor vehetjük ki a horgot. Az úsztatott, mozgatott csali eredményesebb, mint az ólom­mal, kővel rögzített fenes-hor­­gos, páternoszteres készüléken felkínált halacska. Tapogassuk végig a horgász­helyen a víz különböző mély­ségeit. Nem biztos, hogy a sül­lő mindig fenék felett les. Hűlő vízben rendszerint mélyen, za­varos vízben, tavasszal felszí­nen is, bedőlt fák vagy akadá­lyok közt vízközt is szívesen tartózkodik. 8 VADASZ “HÄÖßy A mártogató horgászattal ép­pen az akadékos terepben is jó eredményt’érhetünk el. A villantős horgászatnál a fenék felett vezetett villantó az eredményes, elakadással te­hát számolni kell. Kísérjük vil­­lantónk útját figyelmesen egé­szen végig, sokszor a cipőnk orránál, amikor már ki akarjuk emelni, akkor csap rá a süllő a csalira. Óvakodjunk a süllő fogaitól és hátuszonyának szúrós tüs­kéitől. Lehetőleg hazaindulás előtt tisztítsuk meg a süllőt, mert ha a pikkely rászárad, sokkal ne­hezebb tisztítani. G. kenykedő egyének számára. Természetesen jelentős módon befolyásolja oktató írásaink tar­talmát, terjedelmét és formáját. Az egyes fejezeteket úgy dol­gozzuk fel, hogy tartalmilag a legérthetőbb legyen. Figyelem­be vesszük olvasóink kérelmét egyes problémák részletesebb tárgyalására. II. Halászati jog A szlovákiai folyóvizeken tör­ténő halászat az 1888. évtől 1938-ig, vagyis teljes 50 éven át az 1888. évi XIX. t. c., míg Csehországban a belvizeken va­ló halászást az 1885. évi 22. számú és az 1885. évi 58. számú törvények szabályozták. Morva­országban a belvizeken történő halászás fejlesztését az 1896. évi 62. számú és az 1882. évi 79. számú törvények rendezték. Később Szlovákiában a halá­szást az említett 1888. évi tör­vényen kívül a Szlovákia és Kárpátalja részére kiadott 1936. évi 306. számú kormányrendelet szabályozta. A folyóvizeken, valamint a halastavakban történő halásza­tot szabályozó összes rendelke­zést a magántulajdonjog elve jellemezte. Az 1888. évi törvény különlegessége volt, hogy ren­dezte a halásztársulatok alapí­tásának a lehetőségét. Elvi változások a folyóvize­ken csak az 50-es évek után kö­vetkeztek be. A halászatról szóló 1952. évi 62. számú tör­vény a történelem folyamán először államosította a halá­szati jog gyakorlását. A halá­szati jogot a dolgozókra bízták. A halászatról szóló 1963. évi 102. számú új törvény ezeket az elveket még jobban kihangsú­lyozta. A folyóvizeken kívül a halastavi gazdálkodást is szabá­lyozta. Ez a rendelkezés lehetőséget ad arra, hogy a halászat, mint a mezőgazdasági termelés ága­zata a szocialista társadalom szükségleteinek megfelelően, a népgazdaság fejlesztéséről szó­ló állami tervvel összhangban biztosítsa a halak és egyéb vízi állatok rendes nevelését, neme­sítését, védelmét és fogását. A halászat rendszeres fejlesztését szolgáló gondoskodás egész tár­sadalmunk érdeke. A szocialista társadalmi rend kialakítja a fel­tételeket ahhoz, hogy a dolgo­zóknak a lehető legszélesebb köre vegyen részt a halászat irányításában és a halászati jog gyakorlásában. A csehszlovák állampolgárok, akiknek aktív érdeke a cseh­szlovák halászat fejlődése, a Csehszlovák Horgászszövetség­ben tömörülnek, mely önkéntes társadalmi szervezet. Az állam a halászati jogot és annak gya­korlását díjmentesen engedi át a Csehszlovák Horgászszövet­ségnek és az állami halászati vállalatnak. A folyóvizeken a halászati jog ilyeténképpen történt sza­bályozása döntően befolyásolja a szabad vizeken történő gaz­dálkodást. (Folytatjuk) Hálóját a szerencse... A kékkői halászkörzet ve­zetősége október 8-án ren­dezte Mulyadon az Ipoly fo­lyón idei horgászversenyét. A parton 28 horgász foglalta el kijelölt helyét, hogy az­után öt órán át türelemmel és reménykedve próbálja ki tudását, ügyességét, de nem utolsósorban várja sze­rencséjét. A halászok isten­­asszonya azonban nem ked­vezett a versenyzőknek. Telt­múlt az idő, s egyetlen egy hal sem akadt horogra. Vég­re, úgy tíz óra tájban az egyik ellenőr kipirult arccal újságolta a parton, hogy megvan az első jász, mely 38 centiméter hosszú. A hír felvillanyozta a ver­senyzőket, gondolván, most már kap a hal. Az idő gyor­san haladt, és a helyzet any­­nyiban változott, hogy még hat-hét kisebb hal került ho­rogra, de a jász gazdájától a pálmát, Illetve az első dí­jat nem tudták elvenni. Tény, Hogy a horgokat a szerencse elhagyta, de a rendezőket és a versenyző­ket ez nem keserítette el. Annyi bizonyos, hogy nem lehet minden időszakban ha­lat fogni. Lehet, hogy jövőre több szerencsével jár a ver­seny, amit a körzeti vezető­ség minden bizonnyal újból megrendez. Budai József, Mulyad

Next

/
Oldalképek
Tartalom