Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-10-07 / 40. szám

KIFIZETŐDŐ A CUKORRÉPA ÖNTÖZÉSES TERMESZTÉSE A mezőgazdaságban ts egyre több a repülőgép. A hazai gyártmányú mezőn gazdasági gépeinkről a szakemberek a legnagyobb elismerés hangján ben szélnek. »♦♦♦ «£♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦$* «$► *** *i* *1* *j* *1* «£♦ ♦$» «$♦ ♦♦♦ *j» «$» ♦$» A szállítás kérdése a mezőgazdasági-ipari komplexumban Megfigyelhettük, hogy a cukorrépa Vízigénye idején — főképpen június második felében, Júliusban és augusz­tusban — Szlovákia egyes körzeteit a természetes csapadék gyakran elke­rüli, bár az 1965-ös és 66-os évek eb­ben a tekintetben kivételt képeztek. A mostohább körülmények arra az elhatározásra sarkallták az illetékese­ket, hogy megteremtsék a mesterséges vízellátás kedvező feltételeit. Ennek az elhatározásnak a keretén belül épült fel a Sellye—Gúta-i öntözőrend­szer, melyet tovább bővítenék. őszintén szólva az öntözéses gaz­dálkodási forma propagandistáinak a legutóbbi két esztendő éppen a bősé­ges természetes csapadékmennyiség következtében nem nagyon nyújtott lehetőséget a meggyőző érvek és öko­nómiai bizonyítékok felsorakoztatásá­ra, hanem idén e téren bőséges lehe­tőség kínálkozik az öntözéses gazdál­kodás bevezetése előnyösségének bi­zonyítására. Adatgyűjtés céljából tehát a sellyei szövetkezetbe látogattam, ahol 1964- ben kísérletképpen 32 hektáron kezd­ték el a cukorrépa öntözéses termesz­tését. Érthető, hogy mindenki kíváncsi volt a végeredményre, ezért a Sellye— Gúta-i öntözőrendszer vízügyi szervei kísérleti parcellákra osztották az em­lített területet, s hasonló tápanyag­ellátás, de különféle adagban juttatott mestesréges csapadékmennyiség mel­lett bebizonyosodott az eredmények változékonysága. Megfigyelték például, hogy az öntö­zés nélküli kontroll parcellán 352 q répa, s 210 mázsa répafej termett hektáronként. Ahol pedig két alkalom­mal, vagyis 40—40 milliméteres víz­­mennyiséget adtak, azon a területen 546 mázsa répagyökeret, s 260 mázsa répafejet, ahol három adagban per­metezték ki az esetenkénti 40 mm-t, ott 596 mázsa répagyökeret és 490 q répafejet, ahol pedig öt adagban ad­ták a hektáronkénti mesterséges csa­padékot, ott 706 mázsa répagyökeret és 570 mázsa répafejet takarítottak be hektáronként. Átlagban az említett területről 10 866 korona értékű répa­gyökeret szállítottak a cukorgyárba, vagyis az öntözés 100 000 korona tisz­ta hasznot hozott a sellyei szövetke­zetnek. Mint már említettem, a sorra követ­kező évek a kedvező természetes csa­padékmennyiség következtében a mes­terséges vízellátás szempontjából nem jöhettek számításba. A sellyei szövet­kezet a vízügyi szervek kimutatása — Hogyan alakult a mezőgazdasági szállítás szervezésének sorsa járásuk­ban az utóbbi időben? — tettük fel Tánczos elvtársnak a kérdést. — Ezzel a kérdéssel az elmúlt évek­ben — mondotta — a gépállomáson foglalkozott egy munkacsoport, melyet a főgépesítő vezetett és amelyben technikusokon kívül nyolc-nyolc köz­ség részére egy csoportvezető végzett irányítói munkát, a szállítás szem­pontjából is. Ez év januárjától — az átszervezés folytán — ez a munkakör átkerült a termelési igazgatóságra, ahol azonban már csak ketten végez­zük a gépesítéssel és a szállítással kapcsolatos szervező munkát, még­pedig Zrník elvtárssal mint vezetővel. — Milyenek az eddigi tapasztala­taik és mit tesznek a megoldható problémák érdekében? — Ezidáig a konkrét adatok össze­gyűjtésével foglalkoztunk, melynek alapján a mezőgazdasági terményszál­lítással kapcsolatos koncepciót dol­gozzunk ki. Ezt előreláthatólag a fel­­vásárlási tervhez csatoljuk majd. Je­lenleg az a helyzet, hogy kerekes traktoraink 55 %-a végez szállítási munkát, lovasfogataink pedig ezzel 80 %-ban foglalkoznak. Járásunk szál­lításra alkalmazott kerekes traktorai­nak száma 1247, amihez 1394 pótko­csink van, tehát az arány kb. 1:1. Ez az arányszám rendkívül kicsi, ezért szeretnénk optimális arányszám­ra emelni, ami 1:3—1:4. — Milyen eszközöket terveznek vá­sárolni, hogy necsak az arányszám emelkedjen, hanem nagyobb teljesít­ményt érjenek el? > — Üzemen kívüli szállításra meg­felelő szállítási eszközeink vannak, baj csupán az üzemen belüli szállítás körül akad. Megoldásra vár megfelelő szállítóeszközök beszerzése a napi takarmánybekészítéshez, szállastakar­­mány-szállításhoz, a trágyaszállítás­hoz és -szóráshoz, valamint a szálas­takarmányok behordásához. Ez utóbbi célból nagyon jól megfelelne a Horal típusú, magarakodó rendszerű szállí­tóeszköz, amelyet Vágújhelyen (Nővé Mesto n. Váhom) készít a Gép- és Traktorállomás. szerint a múlt esztendőben például csupán 42 467 m3 s ebből a cukorré­pára csak 4600 m3 vizet használt fel. A szövetkezet agronőmusa abból az alapelvből kiindulva, hogy a cukor­répa háromszor annyi tápanyagot von el a talajból, mint a gabonafélék, 1966-ban már 220 kg ipari trágyát adott tiszta hatóanyagban a cukor­répára, ami lehetővé tette a 497 q/ha átlagos gyöktermés elérését. Érdekes, hogy az egyes munkacsoportoknál el­térőek voltak a hozamok. Az első munkacsoportnál például, melynek Beluska István a vezetője, 46 hektá­ron 503, a második csoportnál Hla­­vaty Károly vezetésével ugyancsak 46 hektáron 506, a harmadik csoport­nál pedig 38 hektáron hasonló táp­anyagellátással 480 mázsa répagyök­­termés átlagot értek el. A cukorrépa mázsáját elég drágán, vagyis 16,70 koronás önköltségi áron termelték. Szedlák Miklós elvtárs, a szövetke­zet agronómusa megjegyezte, hogy idén bizony jól jött az öntözővíz, mert anélkül jócskán a tervezett cukor­répahozam alatt maradtak volna. Erre az évre a termelési pénzügyi tervben 400 mázsás átlagos hektárhozammal, összesen 52 ezer mázsa terméssel szá­molnak. Ha jól mennek a dolgok, akkor elérik a 263 943 korona tiszta jövedelmet. A 130-ból öntözésre került 90 hek­tár répa. A hátralevő részt azonban nem öntözhették, mert a vecsei rész­legen nincs öntözőrendszer. Persze az öntözött 1750 hektáros területnek a cukorrépa csakis kis részecskéje. A 690 ezer m3 vízmennyiségből, melyet az említett területen felhasználtak, a cukorrépára több mint 10 ezer m3 vízmennyiség kellett! (A szövetkezet­nek 1 m3 öntözővíz kb. 32 fillérjébe kerül.) Ebből nem nehéz megállapíta­ni, hogy a cukorrépa hektárjára több mint 1100 m3 öntözővizet használtak el a legmegfelelőbb adagolással. Az első munkacsoport például há­rom adagban 160, a második pedig négy adagban 200 mm-es mesterséges csapadékmennyiséget adott a gondjai­ra bízott répára. Önkéntelenül is fölmerül a kérdés, hogy idén milyen répatermés-átlaggal számolnak. A csoportvezetők nem a dicsekvés emberei. Szerényen kalku­lálnak. Az első csoportnál 400, a má­sodiknál 440, a harmadiknál, ahol nem öntözhettek, 300 mázsás hektár­­átlagot várnak. A jelek szerint pénz­értékben az első csoportnál 10 ezer, — Tudna konkrétan említeni né­hány olyan mezőgazdasági anyagmoz­gató eszközt, amelyek nézeteik sze­rint gyorsabbá és gazdaságosabbá ten­nék a munkát? — Például a trágyaszórásra igen megfelelő az RNbb típusú, hazai gyárt­mányú gép, melynek teljesítménye, szerkezeti kivitelezése, csekély hiba­­lehetősége körülményeink között igen alkalmassá teszik kihasználását. A zöldtakarmányok napi bekészítésére az UV-2 Vihorlatban gyártott kombi­nált kocsi nagyon megfelelő, azonban az ára igen magas, 44 000 korona, így előreláthatólag nem lesz túl nagy ér­deklődés iránta. Különben ez a típus önkirakodó, mivel alját futószalaggal látták el, a végén pedig oldalfutó­szalag juttatja a takarmányt az áthaj­tás istálló vályúiba. Szintén jól hasz­nosítható a Prostéjovi Agrostroj Ma­­lackyban működő üzemének hasonló készítménye, a PzO-35 jelzésű takar­mánykocsi, melynek szintén önkira­kodó felszerelése van. Ara 24 600 ko­rona, tehát nem túlságosan drága, ezért a következő évben, esetleg évek­ben, főleg erre a típusra irányítjuk mezőgazdasági üzemeink figyelmét és a gépvásárlási tervet is ennek figye­lembevételével állítjuk össze. Lenne még egy kétkerekű, vontatóeszközre függesztett önkirakodó pótkocsi, ame­lyet a napi takarmányozáshoz és a silózáshoz lehet jól felhasználni, az ára viszont igen magas, mégpedig 33 250 korona. — A balesetbiztonsági előírások ki­hatással vannak a szállításra? — A legújabb rendelkezések szerint például a Zetor Super 50-es után csak egy öttonnás pótkocsit szabad akasz­tani, 40-es után kettőt, de 30-as után már ismét csak egyet, mégpedig a traktorok fékberendezése végett. A a másodiknál 11 ezer, a. harmadiknál pedig 7500 koronás hektáronkénti nyersjövedelemre van kilátás, de bi­zonyosra vehető, hogy az öntözött területek az előzetes becsléstől jóval magasabb bevételt eredményeznek, s akkor még kedvezőbb lesz a nyers­bevétel végleges alakulása. Természetes, hogy a termésered­mény elérését a szakszerű tápanyag­ellátás is nagyban befolyásolta. Idén például már 240 kg tiszta hatóanyagú ipari trágyát adtak a cukorrépa hek­tárjára. Az öntözővíznek a megfelelő terü­letre való eljuttatása a föld alatti csőhálózatra rákapcsolható föld fö­lötti hálózaton keresztül történik. A sellyei szövetkezetnek 23X1500 folyó­métert!!) föld feletti csőrendszere és 30 PÚK rendszerű esőztető szórófeje van. Ebből a föld feletti hálózatból nyolcat (8X1500 fm) állandóan a cukorrépánál használtak Nagy László öntözési technikus felügyelete mel­lett. Megfigyelések szerint a cukorrépa költségeiből nagyon tekintélyes össze­get merítenek az egyes munkaművele­tekre, ami évente megközelíti a fél millió koronát. A jövőben ezt a té­telt a vegyszeres gyomtalanítás haté­kony bevezetésével kívánják csökken­teni. Idén például nyolc félhektáros cu­korrépa parcellán próbálkoztak a gyomirtőszerek különféle vállfa jaj val. A sok közül a Pyramin vált be 'leg­inkább, melyet vetés előtt (3,5 kg/ha) permeteztek a földre. Jövőre ismét 130 hektáron termel­nek cukorrépát, melyből szükség ese­tén 96 hektárt öntözni fognak, de a vegyszeres gyomirtást az idei jó ta­pasztalatok szerint az egész területre kiterjesztik. Amint a fenti adatok is bizonyítják, a cukorrépa öntözéses termesztése — természetes csapadékban hiányos évek­ben — ökonómiai szempontból na­gyon előnyös. Nemcsak azért előnyös, mert öntözéssel súlyra nagyobb meny­­nyiségű répagyöktermést érhetünk el, hanem azért is, mert vele párhuzamo­san az öntözetlen területekhez ará­­nyítva tömegre jóval több répakoro­nát takaríthatunk be. S idén — a szi­­lázsfélékben eléggé szegényes eszten­dőben — ez sem lehet a termelő szá­mára közömbös, mert az ökonómiai tételek végső alakulását, bár közvet­ve, a takarmányalap mennyiségi és minőségi szempontjai is nagyon érzé­kenyen befolyásolják. -hai­biztonságosabb fékrendszert tudtom­mal már létrehozták, kipróbálták és gyártását megkezdik. Gondot akoznak az új előírások a személyszállítással kapcsolatban is, mivel billenthető fe­lületű pótkocsin a személyszállítás tilos, mást pedig nem gyártanak. Sze­mélyszállító autóbusz-pótkocsit trak­tor után újabban szintén nem szabad használni. Így aratás idején előfor­dult, hogy RNbb trágyaszóróval kel­lett a munkaerők szállítását végezni, amin viszont oldalmagasító nincs, te­hát ezen a téren is tenni kellene va­lamit. — Mi tehetné a közeljövőben ol­csóbbá az üzemen belüli és üzemen kívüli szállítást a mezőgazdaságban? — A pótkocsik jobb kihasználását a szállítás gyorsasága befolyásolja a legnagyobb mértékben, amit többek között annak része, a gyors fel- és lerakodás szabályoz. Ezt segíti elő pl. az a tizenkét réparakodó szerkezet is, amely járásunkban működik, mivel azonban a kétmenetes répabetakarítá­si módszer bevezetése ter jed, erre már szükség nem lesz, mert ennél a rako­dást a fejelő, illetőleg a kiszántő gép oldja meg. — A rakodásnál még a futószala­gok is megtehetnék a magukét, de nálunk a nehéz de hagyományos mód­szerektől nem válnak meg egyköny­­nyen. Például a réparakodásnál a szi­­lonhálős módszer sem honosodott meg. Az említett nagyteljesítményű NRCZ-120 jelzésű réparakodó új típu­sa vontatott, de az előbbi függesztett típust is át lehet szerelni és megtaka­rítani a nyolc órát igénybevevő át­szerelést. Ezt a kromérízi gépállomá­son gyártott és 5000 koronáért forga­lomba hozott alváz teszi lehetővé, ami többek között Csilizradványon is jól bevált. Az anyag szállítása és kezelése a mezőgazdasági üzemek egyik legter­jedelmesebb munkarészlegét képezi. 20—50 százalék erejéig kiveszi részét a termlés bérköltségeinek összegéből és csaknem 30 százalék esik a szállí­tásra a termelési összköltségek ter­hére. Jelentékeny tétel esik a mező­­gazdasági gépi beruházásokból is ép­pen á szállítóeszközökre. A szállítás össztérfogata, annak fajlagossága és igényessége fontos helyet biztosítanak a mezőgazdasági szállításnak a közúti forgalom egész részlegén. A mezőgazdasági szállítás és anyag­­kezelés fejlődése azonban nem felel meg mindig ennek a kiváltságos hely­nek a mezőgazdaság tevékenységében. Az eddigi, nem előnyös fejlődés a munkaszervezés helytelen módszeré­ből, a szállítás megvalósításának nagymérvű ösztönösségéből és gyak­ran a múltból származó, helytelen külső beavatkozásokból eredt, (így például a nemzeti bizottságok illeté­kességéből az országúti forgalom ter­vezése és rendezése terén). A szállí­— Mi tehetné még gyorsabbá és így olcsóbbá a szállítást? — Az üzemen kívüli szállításra ilyen szempontból igen megfelelő len­ne a Zetor 4011-es kerekes traktor, melynek a motorja és a sebesség­­szekrénye egy alvázra van szerelve. Ez az alváz alulról elöl spirálrugók­kal, hátul pedig negyedelipszis ru­gókkal volt ellátva, úgyhogy magas­fokon rázódásmentes, a gyorsasága pedig óránként elérte az 50—55 km­­es sebességet. Mérések szerint rezgés­­hányadosa jobb volt a Skoda MB-1000- esnél. A cseh országrészekben sikere­sen alkalmazzák a T 215 jelzésű sta­bil átrakószerkezetet, melynek ára közel 27 000 korona. Ennek adagoló­asztala van, amelyre például a trak­tor pótkocsijából ki lehet fordítani a répát; ahonnan az egy teherautóra, esetleg vagonba kerül. A répán kívül burgonya, kukorica és hasonló termé­nyek átrakására használják, sajnos járásunknak ilyen gépet nem utaltak ki. — A szállítóeszközök kétirányú ki­használása terén milyen a helyzet? — Ezen a téren még sok a problé­mánk, amit csakis jobb szervezéssel oldhatunk meg, főleg a felvásárlóüze­mekkel karöltve. Ezzel egyidőben, vagy még ezt megelőzően a felesleges várakozással kihasználatlanul eltöl­tött idő csökkenését kell szorgalmaz­nunk. A gabona- vagy a zöldségfelvá­sárló raktár előtt idényben eltöltött hosszú várakozás után a traktorveze­tő rendszerint száguld vissza, mert várja a kombájn, vagy a zöldség­szedők, és nincs ideje még tovább várakozni valamilyen áru átvételére. Sajnos ez a való helyzet, amin meg­próbálunk enyhíteni. — Mit szeretne még az elmondot­takhoz hozzáfűzni? — A traktorvezetők egészsége ér­dekében szükséges lenne, hogy az új traktorokat rezgésmentesítő berende­zésű ülésekkel látnák el és a régiek­hez is lehetne ilyen üléseket vásárol­ni. Fontos lenne a személyszállításra mikrobuszokat gyártani, mert a GAZ 69-A csak legfeljebb vezetődolgozók szállítására alkalmas. A traktorok he­lyett a jövőben traktorautókat gyárt­hatna iparunk, amit szállításra, szán­­tásra-vetésre, kaszálásra, gabonatisztí­tásra stb. lehetne felhasználni kis át­alakítással. Kucsera Szilárd tásnak az eredeti feltételek szerinti megosztása belső és külső szállításra, áru átvételére és elszállítására, ugyan­csak felette kedvezőtlenül befolyásol­ta a mezőgazdasági szállítást és an­nak költségeit. A CSKP Központi Bizottságának márciusi határozata, amely a mező­­gazdaság és a közélelmezés további terebélyesedésével foglalkozott, új irányelveket tételez fel a mezőgazda­sági-ipari komplexum szállítási és anyagkezelési részlegének fejlődésé­ben is. A mezőgazdasági szállítás kérdésé­nek egyetemes megoldásához vezető első lépés megtörtént az új irányítási rendszer bevezetésével a mezőgazda­ság tervezésében és rendezésében. Az újonnan rendezett adásvételi kapcso­latok szállítási viszonylatban (a Föld­művelés- és Élelmezésügyi Miniszté­rium 55/67 Zb. számú rendelete az új adásvételi kapcsolatok feltételeiről) alapot teremtettek a belső és külső szállítás megosztásához olyképpen, ahogyan az legjobban megfelel a me­zőgazdasági szervezeteknek. A rende­zés igyekszik segítséget nyújtani a terhek felszámolásánál, amelyek fő­leg az őszi betakarítási munkálatok során mértéken felül megnehezítették a mezőgazdasági üzemek teendőit és elterelték figyelmüket saját felada­taiktól. Az árrendezési határozattal együtt, amely szerint a mezőgazdasági termé­nyek eladási árait a mezőgazdasági üzem tárolási helyétől számítva szab­ták meg, és amely határozat a mező­­gazdasági üzem javára oldotta meg a szállítási költségek kérdését, — új­ból meghatározták az átvevő felelős­ségét, akire most az eladásra szánt mezőgazdasági termékek szállításával és annak megszervezésével járó gon­doskodás hárul. Ezzel azonban még nem fejeződött )>e a szállítási részleg javításának fel­adata a mezőgazdasági-ipari komple­xumban. A Földművelés- és Közélelmezés­ügyi Minisztérium, hogy foganatot szerezzen a CSKP Központi Bizottsá­gának március 23—24-én hozott és K. Mestek miniszter elvtárs által ki­hirdetett határozatának, ezen a téren is feltételezi a szervezés fokozatos ki­építését a helyzet kifejezett javulása érdekében. Ide tartozik mindenekelőtt a szállítószolgálat lényeges bővítése, nevezetesen a sajátos munkapark megteremtése és fejlesztése, miáltal célszerűen egybehangolhatjuk a szál­lítást bizonyos munkateljesítmények­kel. Itt gondolunk például a mező­­gazdasági felvásárló és ellátó válla­latokra, amelyek fokozatosan átven­nék a szállítású munkálatok tetemes részét, a trágyaelosztást, konkrét igé­nyek kielégítését a belső szállítás te­rén. Mivel a mezőgazdasági szállítás szervezése széleskörű tevékenységet ölel fel, egyetemesen kell előkészíte­nünk és megvalósítanunk annak ren­dezését, mégpedig a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatokhoz fű­ződő viszonylatukban éppúgy, mint az élelmiszeripari vállalatok vonatkozá­sában, amelyek úgyszólván kizáróla­gos átvevői a mezőgazdasági termé­keknek, sőt sok esetben a mezőgpz­­dasági üzemek szükségleteinek jelen­tékeny fedezői. OLDÉICH VOIGL, a Földművelési és Közélelmezési Minisztérium forgalmi osztályának vezetője AZ IDŐ PÉNZ A MEZŐGAZDASÁGI SZÁLLÍTÁSBAN IS A Dunaszerdahelyi Járási Termelési Igazgatóság önálló gépesítési előadójától, Tánczos László gépészmérnöktől, a mezőgazdasági szállítás kérdéseiről érdeklődtünk, előtérbe helyezve azt, hogy ezen a szakaszon a gazdaságosság érdekében sokmindent javítani lehetne, mind szervezési, mind pedig technikai szempontból. 4 SZABAD FÖLDMŰVES 1967. október 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom