Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-18 / 37. szám

A méhcsalád későnyári r wjr • jp • I " I ^ r I es őszi fejiodesenek természettani feltételei Amint tudjuk ez az időszak a nyári méhlegelő erő­sebb megcsappanásától az első fürtbehúzódásig tart. Mégis pontosabban: akkor kezdődik, amikor a kaptármérleg naponta apadást mutat, s az első here­­űzés megindul. Ilyenkor, de leg­később július 26-ig elvégezzük az évzáró vizsgálatot. Ezután következik még egy hónap, mely idő alatt vándorol­hatunk is. Hazánk északi ré­szein a nyári rétvirágzás még tart [zsálya, klgyószisz), er­­deinkben gyakori a mézharmat, füzike, málnások, mezőinken a napraforgók, maglucernák stb., melyek kihasználásával a hor­dást tovább biztosíthatjuk. Ek­kor egyszerűen kitolódik a fő­fejlődés nyári időszaka, a kap­tárba özönlő élelem nem csap­pan meg, az anyát továbbra is bőségesen táplálják, így erősen petézik és bizonyos, hogy a jö­vő évi család kifogástalan fej­lődéséhez szükséges 12 kg éle­lem és a 100 dm2 fiasítás meg is lesz. Ilyen esetben a július 20-ra tervezett évzáró vizsgálat el is maradhat. Azonban nem árt, ha a vizsgálatot megtart­juk. Aki nem vándorol, annak el kell végeznie azokat a munká­latokat, melyeket az évzáró vizsgálat természettani feltételei megkövetelnek. Ha ezeket el­végeztük, nyugodtan gyönyör­ködhetünk erős családjainkban egészen augusztus 20-ig. Ez a legkésőbbi határidő, amikor meg kell kezdeni a téli eleség pótlását. Amint már leszögeztük, július 20 az a legkésőbbi nap, amikor családjainkat 100 dm2 Hasításra és 12 kg élelemre felerősíthet­jük. Csak így tudjuk biztosíta­ni, hogy a további 30 nap alatt az új fészek jól kialakuljon, hogy az egyesítés vagy felerősí­tés után a család biológiailag egyöntetű egésszé váljon. Fon­tos, hogy a család augusztus 20-án legalább 45 dm2 Hasítás­sal rendelkezzen, vagyis készen legyen az a fiatal, dolgozó méh­­tömeg, amely a télbe megy és feltétlenül szükséges a család természetes jó teleléséhez a jö­vő évi erőteljes fejlődéséhez. Augusztus 20-tól pótolni kell a téli eleséget. Megállapítást 2. Augusztus 31-ig beadjuk a téli eleséget, hogy az összesen 16 kg legyen. 3. A téli eleség feletetése után azonnal elvégezzük a szük­séges téli takarást. (Légmente­sen záró, különleges fóliákat, lapokat sohase használjunk.) 4. Október közepe táján, az egyik langyosabb napon meg­tartjuk utolsó rövid vizsgála­tunkat és esetleg cukroslepény­­nyel etetünk. Most arról kell megemlékez­nünk, hogy ez a fejlődési idő­szak mikor végződik, mert azt mondottuk, az első fürtbehúzó­­dásig tart. Erre bizony nincs határozott válasz, és a naptári ősz egyszer jő, máskor rosszabb. Éppen ez a bizonytalanság késztetett minket arra, hogy a téli eleség feletetését és a betelelést az említett időkig természettani feltételnek állítsuk fel. A méhek 10 C fokon már dermednek és munkájukban leállnak. Sokszor már a szeptemberi éjszakákon alacsonyabb a hőmérséklet és a feloldódást csak a délelőtti melegebb napok teszik lehetővé. Dehát nyugtalankodnunk kSll ezért? Egyáltalában nem! Tart­suk be a természettani feltéte­leket, s akkor biztosak lehe­tünk, hogy munkánkat jól vé­geztük, hogy a szörp egészen bizonyosan mézzé érlelődik, és azután jöhet még a szokatlanul korai fürtbehúzódás is. Szirmai István Szép kivitelezésű vándorkocsi a méhlegelőn Foto: Kru2insky Néhány szó a szellös telelésről A telelés kérdésében igen érdekes eredményeket mu­tatnak azok a kísérletek, melyeket a brnói főiskola mé­hészeti osztálya végzett. A kísérletek alapján számos nagyméhészet „szellősen“ teleli be méheit a családok jobb telelése, tavaszi efjlődése és a leendő hozam érde­kében. Miből is áll a szellös telelés? A téli eleségpótlás előtt a méhész a költőtérből át­helyezi a kereteket a mézűrbe. A költőtér tehát üresen marad. Ezután a családot átvizsgálva leszűkítjük a fész­ket nagysága avagy szükség szerint, legkevesebb hét keretre. Gyenge családoknál ez a módszer nem alkal­mazható. Ilyképpen jut a család sok levegőhöz. A kísérletek szerint Dr. Tomásik nagyon figyelemreméltó eredmé­nyekhez jutott. Ezek a következők: A szellősen telelt családnak nem nyirkos, nedves a kaptár fala. Ha nyirok képződnek a röpnyílás közelében, a család akkor is szárazon ül a mézkamra keretein. Ez pedig nagyon fontos a család egészsége, telelése szempontjából. Az eredmények szerint a szeielősen te­lelt családok sokkal jobban Hasítanak, ennek következ­tében fejlődésük gyorsabb. Az első tavaszi vizsgálatkor 20—60 százalékkal, hat héttel főhordás előtt 30 száza­lékkal volt nagyobb a Hasítás terjedelme, mint a hagyo­mányosan telelt méheknél. Igaz ugyan, hogy a családok tavasszal későbben röpülnek, mint a szokásosan telelt méhek, de röptűk tömegesebb, életerősebb. Ezen kívül a méhek élete 10—12 nappal hosszabb. A szellősen telelt családok élelme 11—12 kg legyen. A kísérletek eredményeként leszögezhető, hogy a szellös teleltetéssel javul a családok munkaenergiája, fejlődése s természetesen a hozama is. Csupán a méhészeken mú­lik, hogy ezen kísérletek eredményei közkinccsé válja­nak. drkn. • közepéig nem bolygatjuk. Októ­ber egyik langyosabb napján még egyszer kaptárt bontunk. Újra ellenőrizzük a fészek nagy­ságát. Ha kell, a kétesebb csa­ládoknál a szélső keretek ki­emelésével meggyőződünk a készletek mennyiségéről és a lépek befedéséről is, mert a fiatal anyák sokáig fiasítanak és a téli készlet egy részét fel­használják. Ezeknél most már csak a cukorlepénnyel való fel­etetésről lehet szó. Azoknál a családoknál, me­lyeknél a 45 dm2 fiasítást nem találtuk meg, minden munkát még gondosabban végzünk té­len és tavasszal egyaránt. A fiasítást most már pótolni nem szabad, mert a biológiai eggyé­­válást és új fészek kialakulását a hidegebb éjszakák lehetetlen­né teszik. A későnyári és őszi fejlődési időszak természettani feltételeit így összegezhetjük: 1. Legkésőbben augusztus 20- ig elvégezzük a betelelési vizs­gálatunkat és megállapítjuk a készleteket, valamint a fiasí­tást. nyert, hogy hazánk éghajlati viszonyai szerint legkésőbben csak ekkor lehet a téli élelmet kiegészíteni, mert később az éjszakák már erősen harmato­sak, hűvösebbek, a szörp méz­érlelése vontatottabb és az érle­lésre, a sejtek befedésére fel­tétlenül szükséges az egész szeptember és október. Ha ezt a határidőt elmulasztjuk, a kész­letek nagyrésze fedetlen marad, hamar nedvességgel tömítődik, kémiailag megromlik, s ez a tél folyamán gyomorvészt, penésze­dést, sok veszteséget és a csa­lád leromlását okozza. Ez na­gyon fontos természettani tud­­nivaló. Igyekezzünk tehát a téli élelmet ez időpontban beadni. Ezeket a határidőket és szám­szerű adatokat a kassai népi méhészeti kutatócsoport MUDr. Maly docens vezetésével • több ízben is megállapította, nyilvá­nosságra hozta s jó magam is sok éven ellenőriztem és he­lyesnek találtam. Ismétlem, aki július 20-án az évzáró vizsgálat alkalmával be­tartotta a természettani feltéte­leket, annak augusztus 20-án a 45 dm2 fiasítása és legalább 10 kg készlete lesz. Kaptár bontás után jegyezzük fel a kialakult fészek adatait. Milyen sűrűn takarják a méhek a kereteket és hány lépet fog­lalnak el? Mennyi és milyen a család virágpor- és mézkész­lete? Ezt az utóbbit sűrű cukor­szörp beadásával 16 kg-ra egé­szítjük ki még augusztus 31-ig. A virágpor hiányát most pót­­anyagokkal nem helyettesíthet­jük, mert az ismert anyagok a méhek vastagbelének gyors túl­­tömődését okozzák. A vizsgálat és feletetés után azonnal elvégezzük a téli taka­rást és a családokat október

Next

/
Oldalképek
Tartalom