Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-18 / 37. szám

A méhméreg iránt túiérzékenyek kezelése Az orvosok allergiának mond­ják, amikor a szervezet valami­lyen hatásra a rendesnél érzé­kenyebb. Pl. némelyik étel bőr­kiütést, hányást okoz. Olyanok is vannak, akik a méhek mérgé­től lesznek rosszul. Dr. Forster orvos az ilyenek kezelését is­merteti. Az a cél, hogy a túl­ságosan érzékeny szervezetet kevésbé érzékennyé változtas­sák. A módja pedig a követke­ző. A bőrbe olyan kevés méh­­mérget fecskendeznek, mely még hatástalan. Az adagot las­sacskán akkorára növelik, hogy helyi hatása (duzzadás) jelent­kezik. Ezt az adagot mindaddig ismétlik, míg a test hozzá nem szokik; a duzzadás el nem marad. Akkor növelni kezdik a méreg mennyiségét, s ha a he­lyi hatás (duzzadás) újra ész­lelhető, ehhez az adaghoz is hozzászoktatják a szervezetet ismételt befecskendezésekkel, így folyik ez tovább, míg az eredeti érzékenység meg nem szűnik. Egy ilyen kezelés rend­szerint 6 hétig tart, hetenként kétszeri fecskendezéssel. Olyan ellenállást, amilyen a régi mé­hészekben tapasztalható, nem­igen lehet elérni, de az érzé­kenység olyanra mérsékelhető, amilyen az átlagos embereké. A kezelés télen is lehetséges, A Mack Henrik utóda illertisse­­ni gyár Forapin“ nevű, ki­egyenlített hatású méhmérges készítményt állít elő évek óta csúz ellen. Ezt allergiás bete­gek érzékenységének mérsékle­tére Is lehet használni. Vannak emberek, akik csak jnéhméreg­­re, s olyanok is, akik darázs-A tudomány világából méregre vagy mindkettőre túl­zottan érzékenyek. A Forapin rendszerint a darázsméreg iránt allergiás egyéneken is segít. Az allergia különleges esete, amikor a szervezet jól tűri a méhszúrást, de feltűnően érzékeny a kaptárból áradó sza­gokra: pl. a viasznak, méhszu­­roknak a szagára. A hatás sok­szor már akkor is jelentkezik, ha az ilyen egyének a kaptár­hoz közelednek, pl. könnyezni kezdenek, nehezen lélegzenek. Az ilyenféle érzékenységet még nem sikerült mérékelni. Az említett Forapin gyógy­szernév a cikket író Forster nevének kezdetéből és a méh „apis“ tudományos nevének módosításából van összeilleszt­ve. A Mack-féle gyár állítja elő a Nosema-fertőzés ellen hasz­nált „Nosemack“-ot is. Anyásító kalitka rácsa Tágas rácsot ajánlanak, hogy a család etetni tudja a kalit­­kázott anyát, s a méhek ne csak szipókájukat dughassák be, hanem csápjukat is. Ha a rács tágas, a méhek az új anyá­ról könnyebben átvehetik az „anyaterméket“. Az erlangen! méhészeti intézetben azonban azt tapasztalták, hogy 3 mm-es rácson át a méhek megcsonkí­tották vagy leszúrták az anyát. A 2,8 mm rács sem ajánlható, mert a méhek ezen is áterőlte­tik fejüket. Legjobbnak látszik a 2,5 mm szemű rostaszövet. Javított füstölő Koover a ma gyártott fújtatós füstölő három hibáján segített 1. A füstölő erősen fölmelegszik, 2. a füstöt pedig nemcsak a csövén bocsátja ki, hanem kö­röskörül a kupak érintkezésé-Emlékezetes kirándulást rendezett a zse­­lízi méhészcsoport: Gödöllőn Örösi Pál Zoltán az anyane­velés csínját-bínját ismertet­te, majd Budapest megtekin­tése és másnap balatoni für­dés atán kóstolgattuk a vá­logatott borocskákat. Har­madnapon a leányfalusi mé­hészetet tekintettük meg, ahol Faluba Zoltán szintén az anyanevelés előnyeivel ismerteit meg bennünket. Olyan érzéssel távoztunk, hogy sokat tanultunk a lá­tottakból, hallottakból. Dánó jános, Kéty Betétes műlép A hálózás helyett betéttel szilárdított műlép. A méhek jó hordáskor kiépítik, — később azonban gyakran lerágják a sejteket. Néhány év óta az újabb műanyagokat is fölhasz­nálják műlépbetétnek. Az erlan­­geni méhészeti intézet néhány ilyen műlépet a család bővíté­sére adott be tavaly tavasszal. A méhek építették, míg hordás volt, az anya petézett beléjük. Szeptemberben, etetés előtt egy családot teljesen betétes mű­­lépre sepertek. A méhek rende­sen építettek. Az űj műlép nem gazdaságos. Különleges, drá­gább keret hasítékába kell il­leszteni. A lép kiolvasztáskor a betétnek vége, mert nem bírja a hevítést. (Bee Craft 1966. 12 Anglia.) — Koover kaliforniai méhész beszámol, hogy egy mesterséges rajnak hét közönséges mülépet és két angol gyártmányú poli­etilénbetétes műlépet adott, az utóbbiakat a fészek közepébe. Koover néhány hónapra eluta­zott. Otja előtt lépes mézkam­rákat tett a fészekre. Hazatérte­kor telve találta őket. Pörge­téskor, szeptember közepén nézte meg a fészket. A fiasítá­­sos fészek két részre oszlott. Jobbról-balra a közönséges mű­­lépre épült lépekben bőséges fiasítás, virágpor és méz volt. A két középső betétes lép ki­építve, de Idegen testként éke­lődött közéjük, csak néhány sejtben volt fiasítás, virágpor semmi méz alig. A méhek a be­tétes lép alsó sarkain már meg­kezdték a viasz lerágását az idegen anyagról. Koover egy ilyen lép fényképét is bemutat­ja. A sejtek színéből arra lehet következtetni, hogy egy részük­ben fejlődött már fiasítás, de az anya nyár végén elkerülte a betétes lépet. 6 nél is. Egy csapásra megszün­­fiek ezek a bajok, ha a^tartály­­ba alul-fölül nyitott bádoghen­gert illesztenek. A hengert la­zán köréje tekert vastag drót tartja a helyén, hogy fie érint­kezzék a tartály falával. Kb. 6 mm re túlnyúlik a tartályon. Nem gátolja a kupak ráillesz­­tését, s egyúttal a peremek erős kátrányosodását is megszünteti. 3. A füstölő olyan, mint az em­ber: sok oxigénre van szüksé­ge, és — kialszik. Kivált a ki­sebbek szorulnak rá, hogy időn­ként nyomkodják a fújtatóját. Olyan füstölő szükséges, melyet sokáig magára lehet hagyni, mégis azonnal működésre kész, ontja a füstöt, mihelyt kézbe vesszük. Koover arra gondolt, hogy több levegőt kell bocsá­tani bele alulról. Az alsó ros­télyt tehát a meglevőkön kívül új lyukakkal látta el. Kifurkálta össze vissza, ahol lehetett. Jobb volt így, de mégsem eléggé. Koover tehát a rostélyt fémle­mezből vágott gyűrűvel pótolta, s erre kör alakú rostaszövetet terített. A füstölőbe most már bőséges levegő jutott, mégpedig éppen ott, ahol kell: a középen. A pihenő füstölőben akár egy óráig is csendesen ég a tartal­ma, aztán szépen magától el­hamvad. jótanácsok Augusztus végén már lekerülnek a mézkamrák a költő fészekről, majd a fészekből is kikerül néhány keret, ha télre leszűkítjük a családokat. Ezeket az eltávolított kereteket jé minőségben kell elraktároznunk. Elsősorban osztályozzuk a kereteket. A sok heresejtes, rosszul épített kereteket a kiöre­gedett, sötét lépeket vagy a méhek ürülékével beszennyezet­­teket olvasztás céljából félrerakjuk. A többit az egyes kaptárak szerint tároljuk, míg a mézes tartaléklépeket gondosan raktá­rozzuk. Felhívjuk a figyelmet a virágporos lépek raktározá­sának hogyanjára. Ezeket vastagon hintsük be porcukorral, majd újságpapírba csomagolva helyezzük el. Az egyéni kisméhésznél a keretek raktározása egyszerű. A leszedett méztereket egymásfnlé helyezzük úgy, hogy a felső méztér üres maradjon. Ugyanis abba helyezzük el a moly­lepkét pusztító kénezőt. A nagyüzemi méhészetekben fontos, hogy külön keretszekrények álljanak rendelkezésre. Az elraktározott lépeket védeni kell a molylepke ellen. En­nek legegyszeiíbb módja a kénezés. Hárem héten keresztül hetenként egyszer tanácsos, ha kénezzük a lépkészletet. Ez egyszerűen elvégezhető a méhészüzletekben vásárolt kenézük­kel. Tudnunk kell, hogy a kénszalagot mindig a felső sorban égetjük, mert a kéngáz lefelé száll s átjárja az alatta levő kereteket. A raktározott lép másik, sokszor javasolt védekezési módja az ecetsav használata, mely a következőképpen történik: lapos pléhedényben a keretek alá helyezünk fél liternyi technikai ecetsavat (1 m3 elegendő), s az ennek elpárolágsával kelet­kezett gőzök pusztítják a molylepke petéit is A művelet vég­rehajtásánál vigyázzunk a szabadon levő testrészeinkre, mert az ecetsav maró folyadék! Legegyszerűbb védekezési mód a kénezés, de ez esetben is ügyeljünk arra. hogy kénégetés közben tüzet ne idézzen elő. Ajánlatos az üzletben vásárolt kéneznk használata, mert zár­tak, emellett szellűsek. A betelelt családokat erősségükhöz mérten leszűkítjük. Ugyanezt tesszük a röpnyílásokkal is. A röpnyílás magassága lehetőleg hat milliméter legyen, emellett gondoskodjunk röp­­nyílástakaró deszkáról, melyen akkora nyílást hagyhatunk, hogy egy-egy méh kiférjen rajta. Az is célszerű, ha a deszkái úgy hajtjuk a röpnyílás fölé, hogy a deszka és a kaptár fala között hat milliméteres nyílás maradjon, melyen lehetővé vá­lik a méhek ki- és bejárása. Dr. Novacky K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom