Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-09-09 / 36. szám

c^oDrD®nnűoc^ia

szemle

Az elmúlt hét külpolitikai eseményei közül kiemelkednek a Vietnami Demokratikus Köztársaság kikiáltásának 22. évfordulóján tartott ünnepségek, a Dél-vietnami választási komédia, az arab csúcsértekezlet után kialakult helyzet, az Egyiptom és Izrael közöti fegyveres határvillongások és a kínai helyzet alakulása.

A vietnami nép nemzeti ünnepe

A vietnami nép a demokratikus köztársaság megalakulásának 22. évfordulóján, szeptember te-* ‘a

nemzeti ünnepét. A VDK fővárosában, a nemzeti ünnep alkalmából ^ ,, gyűlést tartottak, ahol megjelentek a párt és kormány vezetői. A közéleti tényezők beszámolóikban hangsúlyozták, hogy az amerikai agresszió ellen, a haza védelmében vívott szent háborúban, népük nagy sikereket ért el, és nem kétséges, hogy győzni fognak. Az Oktatásügyi Minisztérium nyilatkozatban ítélte el az iskolák és más oktatásügyi intézmények szándékos és rendszeres amerikai bombázását.

Az évforduló alkalmából a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság a szocialista államokból, valamint a nyugati országok számos kommunista pártjától üdvözlő táviratot kapott. A Szovjetunió teljes szolidaritásáról biztosítja a testvéri vietnami népet, és megbélyegzi azokat a bűntetteket, amelyeket az amerikaiak követnek el Vietnamban. Internacionalista kötelességének tartja a VDK támogatását, hogy visszaverhesse az Egyesült Államok agresszióját.

Tábornokok az élén Dél-Vietnamban

A dél-vietnami választási komédiát hosszú.idő óta készítették elő. A választások kimenetele azonban nem volt kétséges, mert a szuronyok védelme mellett olyan választási rendszert dolgoztak ki, hogy csakis a két tábornok kerülhetett az élre. A legfrissebb jelentések szerint Nguyen Van Thieu tábornokot választották meg a saigoni rendszer elnökévé, aki összesen több mint másfél millió szavazatot kapott. Vele együtt Jelölték az alelnöki tisztségre Ky tábornokot, az eddigi miniszterelnököt is. A választásokban a nyilvántartott választók 80,9 százaléka vett részt. A két tábornok után a legtöbb szavazatot Truong Dinh Dzu kapta, aki a béketárgyalások híve, és kijelentete, hogy szövetséget alakít a vereséget szenvedett jelöltekből. A Nemzetgyűlésbe javaslatot terjeszt, amelyben követeli a választások érvénytelenítését. Kijelentette, hogy számtalan bizonyítéka van a választási csalásokról.

Bagdadban lesz a következő arab csúcstalálkozó

Az arab világban továbbra is a csúcstalálkozó foglalkoztatja a politikusokat. A határozat megerősíti a

casablancal szolidaritást paktumot, kinyilvánítja a közös felelősséget az izraeli agresszió következményeinek felszámolásában, egyesíti a politikaidiplomáciai előkészítéseket és kijelenti, hogy egyetlen arab ország sem köt békét, nem ismeri el Izraelt, és nem is tárgyal vele. Az arab országok megszüntetik az olaj-bojkottot, Kuwait javaslatára közös arab pénzalapot létesítenek, megerősítik az arab országok katonai erejét és felszámolják az arab országok területén levő idegen katonai támaszpontokat.

Megfigyelők szerint a csúcstalálkozó legfontosabb eredménye a közös pénzalap létesítése és az izraeli agresszió áldozatainak támogatása. Bár az értekezleten egyre szorosabbra kovácsolódott az arab egység, még mindig vannak ellentétek, különösen a jemeni kérdésben. Hírek szerint Tito elnök javaslatát a közel-keleti helyzet rendezésével kapcsolatban időhiány miatt nem vitatták meg. Üjabban Izrael is kijelentette, hogy nem ért egyet Tito elnök javaslatával.

Tekintettel a megoldatlan problémákra, az új csúcstalálkozót Bagdadban tartják.

A legújabb jelentések szerint a Jordán folyónál felújultak az ellenségeskedések. Előtte pedig a Szuezi-csatorna övezetében folytak tűzharcok. Mindkét oldalon bevetették a légierőt, a tüzérséget és a páncélosokat is. Egyiptomi közlemény szerint az izraeli támadás következtében Szuez város nyolc polgári lakosa meghalt, 30 pedig megsebesült. Számos lakóház megrongálódott és találat érte a kórházat is. Jelentések szerint az egyiptomi határon az izraeliek provokáltak, a Jordán folyónál pedig a jordániaiak nyitottak tüzet. A jordániai király kijelentete, hogy országa sohasem adja fel Jeruzsálemet, még ha utolsó emberig kell is érte harcolni. Kartumban közölték, hogy Azhari szudáni elnök jövő évben a Szovjetunióba látogat.

Józanabb hangok Kínából

A kínai helyzet, az úgynevezett kulturális forradalom, hónapokon keresztül élénken foglalkoztatta a világ közvéleményét. Úgy látszik az utóbbi időben a hatalmi vetélkedés alább hagy és bizonyos megnyugvás tapasztalható. Csou En-laj miniszterelnök olyan kijelentést tett, hogy bizonyos védelmi szervezetet alakítanak a külföldi diplomáciai képviseletek védelmére. Parancsot adtak a „vörös gárdistáknak“, hogy térjenek vissza iskoláikba, munkahelyeikre, mert a jövőben nagy fontosságot kell tulajdonítani a termelési kérdéseknek. A helyzet ugyanis az volt, hogy egyes gyárakban katonák helyettesítették a munkásokat és a szakképzettlenség miatt erősen csökkent a munka termelékenysége. A pekingi forradalmi bizottság határozata kimondja, hogy a „kulturális forradalmat“ a munkaidő után kell végrehajtani és feltétlenül be kell tartani a nyolcórás munkaidőt. Törekvések folynak a káderek állandósítására is. Főleg a középkáderekről van

szó. Kínának ugyanis Jelenleg elegendő tudományos dolgozója van, ezt bizonyítja az a tény, hogy rövid idő alatt kikísérletezték a hídrogénbombát, de a békés építésben is jelentős sikereket érnek el, Az idén például a mezőgazdaság gazdag termést ad. A középkáder azonban még mindig kevés.

Kérdés, hogy a mostani megnyugvás, a józan ész poliitkájának előretörése véglegessé válik-e, de diplomáciai megfigyelők szerint az előjelek arra mutatnak, hogy Kínában tisztul a helyzet, és az ország végül is az internacionalizmus szellemére épülő haladó hagyományok forradalmi útjára lép. —b—

A mesebeli KUVAIT

A közel-keleti háború kitörése után Kuvait 70 millió dollárt ajánlott fel az arab országoknak. Pénzügyi körök azonban rámutatnak arra, hogy a kuvaiti államkassza még akkor sem ürült volna ki, ha az arab államok folyószámlájára 700 millió dolláros segélyt utal át.

Kuvaitnak évente körülbelül 700 millió dollár jövedelme van, hála olajának. Az ország rendkívül gazdag ásványi olajban, egyes számítások szerint a tartalékok értéke még a 100 milliárd dollárt is meghaladja.

Szabah al Szalim al Szabah sejk, Kuvait államfője, a bevétel jelentős részét saját céljaira fordítja. Az államnak azonban még így is marad annyi, hogy minden lakosra légkondicionáló készüléket szereltethetett fel lakásába. Kuvaitban ezenkívül ingyenes a gyógykezelés és az iskoláztatás. Az egy főre eső nemzeti jövedelem 6000 dollár, kétszer annyi, mint az Egyesült Államokban.

A kuvaiti kormány a nemzeti jövedelem egy részét — mintegy 3 milliárd dollárt — londoni bankokban helyezte el. London ezért tart attól, hogy Kuvait egy szép napon kivonja bankbetétjeit. Igaz ugyan, hogy a brit kormány Kuvaittal néhány évvel ezelőtt egyezményt kötött, többek között a kölcsönös védelemről is. Az egyezmény értelmében 1961-ben az angol csapatok bevonultak Kuvaitba. Néhány egységük még mindig ott állomásozik. Kuvait lakossága azonban — elsősorban a fiatalok — az egyezmény megszüntetését követelik. Szorosabb kapcsolatokat kívánnak létesíteni Egyiptommal. (Der Spiegel)

ATOMSTOP - HAGY VÉGPUSZTULÁS

A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet olyan sokáig topogott egyhelyben, hogy azt hihettük, a holtpontról soha el nem mozdul. A 325-ik ülésen Roscsin szovjet delegátus és Foster, az Egyesült Államok küldötte olyan javaslatot terjesztett elő, amelynek aláirói, atom- és nem atomhatalmak, köteleznék magukat, hogy megakadályozzák a nukleáris fegyverek továbbterjedését.

Az atomstop szerződés-javaslat körül még mnidig élénk a vita. Többek között VI. Pál pápa is kedvezően értékelte és a béke felé vezető út első lépésének könyvelte el. Ezzel szemben a Német Szövetségi Köztársaság az ellenőrzés előtérbe helyezésével akarja megtorpedózni a születendő szerződést. Kilóg a ló lába. Az NSZK minden áron atomfegyverhez akar jutni. Nem ért egyet az atomstop-szerződés megkötésével a Kínai Népköztársaság és India sem.

Nem árt közelebbről megvizsgálni, vajon jelent-e önmagában valamilyen eredményt az atomstop-szerződés megkötése.

A világon ma öt atomhatalom van és a felhalmozott fegyverek mennyisége sokszorosan elegendő ahhoz, hogy elpusztítsa a világot. Mondanunk sem keli, hogy a veszély fokozódik az atomfegyverek elterjedésével. Az atom-szakértők szerint ma már 10—12 ország képes egy-két éven belül nukleáris fegyvereket kifejleszteni. Ez a szám, ha nem kötik meg az atomstop-szerződést, évről-évre fokozódhat. Több a fegyver, nagyobb a veszély. Igaz, egyes hidegvérű háborús szakértők nem tartják túl borzalmasnak az atomháborút. Hermann Kahnt, az Egyesült Államok matematikusa és fizikusa, a Rand Corporation háborús laboratórium tagja, 1960 óta egymás után ír atomháborúval foglalkozó könyveket és arra a megállapításra jutott, hogy az atomháború nagyon is a lehetséges dolgok határain belül van, és egy atomtámadás következtében a nyomorékká vált milliók kisebb tehertételt jelentenének az amerikai nemzetnek, mint jelenleg a forgalmi balesetek áldozatai.

Hermann Kahn az atomháborúról szóló elméletében 44 lépcsőfokot különböztet meg. Az első egyszerű válsághangulat, az utolsó pedig olyan őrült háború, amelybe bevetik az atom, a biológiai és vegyi fegyvereket is. A Hudson Intézet tudósainak számítása szerint a legrosszabbul sikerült háborúban is „csak“ 1—1,2 milliárd ember pusztulhat el. A megfelelő védelmi intézkedések mellett az Amerikai Egyesült Államok 40—65 millió amerikai halálát okoznák. Azonban a népszaporulat húsz év alatt kiegyenlítődne és a gazdasági-technikai színvonal is újra kellő szintre emelkedne. Kahn ennél még tovább ment. Nézete szerint csekély 10 milliárd dollár költséggel tíz év alatt olyan világpusztító gépezetet lehetne kiépíteni, amellyel automatikusan fel lehetne robbantani a világot.

Látjuk, hogy a háborús szakemberek hideg vérrel milyen messzire jutottak. Milliókban, milliárdokban számítják az elpusztult emberek számát, nem beszélve az ipari és kulturális létesítményekről. Mindez azért is lehetséges, mert olyan fegyverek vannak, amelyekkel ezt keresztül lehet vinni. Térjünk vissza az atomstop-szerződés jelentőségére. Ha a jövőben sok állam rendelkezik majd atomfegyverrel, fennáll annak a veszélye, hogy több Hermann Khant csinál hasonló borzalmas számvetést, amely az egész emberiséget a végső pusztulásba taszítja.

VI. Pál pápa első lépésnek — nem végső megoldásnak — tekintette az atomstop-szerződés megkötését. A magam részéről így látom: a világ haladó erőinek arra kell törekednie, hogy az első lépés megtörténjen. Az atomháború nem egyszerű háború. A hirosimai, nagaszaki atombombarobbanás nemcsak annakidején pusztítót, ölt, hanem még ma is szedi áldozatait. A világ előtt tehát két út áll: vagy megfékezik az atomfegyverek terjesztését, megkötik az atomstop-egyezményt, vagy elszabadulnak a gyilkos szenvedélyek és esetleg bekövetkezhet olyasmi is, hogy a világ lakosságának túlnyomó többsége elpusztul, esetleg fölgobbantják az öreg földgömböt. Persze, ilyen hátborzongató dolgokról csak a Khant-féle őrült atomfizikusok beszélnek hidegvérrel. Minden józanul gondolkozó, békeszerető embernek más a véleménye. Az emberiség kezében levő óriási energiát, az atomot békés célokra kell felhasználni! Bállá József

„Nyolc évvel ezelőtt jártam Djakartában“ — írja L. Demin, szovjet újságíró egyik tudósításában. „A fővárosban ezalatt sok változás történt. Vajon viszontlátom-e régi ismerőseimet?

Lépten-nyomon arról győződtem meg, hogy Djakarta külső arculata nagy átalakuláson ment át: a merész repülőtéri índóház, hatalmas üveg- és betonépületek, felhőkarcolószerű szálloda, bank, áruház, hivatalok.

Indonézia fővárosa egészben véve mégis a régi, az ellentétek földszintes városa maradt. A gazdag burzsoázia, a külföldi kereskedelmi cégek képviselői, a diplomaták pálmafasorral szegélyezett úton, pompás, tágas, erkélyes, összkomforttal berendezett villákban laknak. Az egyszerű emberek „kapungákban“ nyomorognak, vízvezeték, csatornahálózát és villanyfény nélkül. Bambuszból és pálmalevelekből épült házaik szorosan egymás mellett girba-görbe állnak szűk utcákon, ahol két kerékpáros nehezen fér el egymás mellett.

Minduntalan a múltban lejátszódó politikai harcok nyomaira akadok. A házak falán, kerítéseken még láthatók a jelszavak, a kommunista párt feloszlatását és az új rendszer bevezetését követelik. Az emberek arcán rettegés, nyugtalanság látható. Mindegyikük jól emlékszik az 1965. szeptember 30-i eseményekre, amelyek valóban nemzeti tragédiát jelentettek, helyet adtak a belső reakciónak a kommunista párt és a haladó szervezetek megtámadására. A nép nem felejti a halottak és letartóztatottak százezreit.

3 SZABAD FÖLDMŰVES

1967. szeptember 9.

Hivatalos ottartózkodásom alatt számos látogatáson, recepción vettem részt, sok barátot szereztem. Számos színész, művész, író, publicista, politikus ismerősöm volt. Most érdeklődöm sorsuk felől. De ha valamelyikük nevét említem, rémült tekintetekkel találkozom, és a kérdezettek gyorsan más beszédtémába kezdenek.

A sajtó politikai hovatartózandőság

Üjra

Djakartában

nélkül az ország nehéz gazdasági helyzetére panaszkodik. A pénzreformok ellenére a közszükségleti cikkek árai fantasztikusan magasak, s állandóan emelkednek. Az állami, hivatalokban a bért rizsben és más élelmiszerben folyósítják. Szemtanúja voltam, amikór egyik hivatalból a dolgozók zsákokkal, zacskókkal megrakodva jöttek ki. Éppen fizetés napja volt — vitték haza keresetüket.

Indonéziában a rizs többet jelent, mint nálunk a kenyér. A gazdasági helyzet egyik visszássága az, hogy ez a kedvező éghajlatú, trópikus termékenységgel rendelkező ország nem tudja a lakosság élelmezését biztosítani. Évente kétszer, sőt háromszor aratnak, mégis élelmiszerhiányban szenvednek. A termőterület jelentős részét kivitelre szánt termékek számára tartják fenn. A mezőgazdasági üzemek nagyrészt keveset termelnek. A parasztok csekély juttatásokat kapnak, gyakran saját szükségleteiket sem képesek kielégíteni. Tirtosudiro vezérezredes, a statisztikai hivatal vezetője jelentésében megemlíti, hogy idén 250,000 tonna rizst hoztak be külföldről. A családok kiadása állandóan növekszik, messze túlhaladja á béreket. Az év eleje óta pl. a petróleum ára hétszer, a villamosáramé hatszor, a vízé ötször emelkedett. A posta és távíró-illetékek tizenötször emelkedtek.

Az ország bonyolult gazdasági helyzete a gyarmati múltból visszamaradt örökségben keresendő. Indonézia gazdasági helyzete több évtizeden keresztül hagyományos kiviteli termékekre támaszkodott. Kaucsuk, kávé, tea, pálmaolaj és ásványi termékek képezték fő bevételi forrásukat. Az imperialistáknak nem érdeke Indonézia gazdasági felemelkedése, tudatosan verik le az indonéz nyersanyag világpiaci árát.

Beszélgetést folytattam Sanuso nevű gazdag vállalkozóval, kereskedelmi cégek és szállodavállalat tulajdonosával. Megkérdeztem tőle, miért árusít singapúri edényeket, ausztrál papírt és japán textilt. Miért nem vezeti be üzleteibe az indonéz poharakat, papírruhát? Azt válaszolta, véleménye szerint az ország nem rendelkezik elegendő gyártási tapasztalatokkal. Állandóan felüti fejét a külföldi konkurencia. A külföldi cégek gyakran egységesen lépnek fel, s elárasztják áruikkal az országot.

A külföldi beruházások kérdése mindig veszélyes volt, a neokolonializmus számító, alattomos. Az imperialistáknak nem érdeke azonnali nagy hitel folyósítása. Csak kisebb tételeket engedélyeznek, de annál többet ígérnek. A nyugati világ jól tudja: Indonézia nehéz gazdasági helyzetben van, s ezért a jelenlegi vezetők minden erővel az imperialista politika érdekkörébe akarja vonni az országot. Főleg amerikai, nyugatnémet és holland monopóliumok építik ki gazdasági bázisaikat.

Feldolgozta: H. T.

balkán országok között, ma már az első helyre került. A mezőgazdaság eredményei is figyelemreméltók. A kukorica hektárhozama az öntözéses területeken elérte a 4900 kg-ot, a paradicsomé pedig a 34 ezer kg-ot. A dolgozók reálbére öt év alatt mintegy 25 százalékkal emelkedett.

Q De Gaulle francia köztársasági elnök feleségével együtt hivatalos látogatásra utazott Lengyelországba. A megbeszéléseken kívül az elnök körutat tesz az országban. A látogatás befejezése előtt beszédet mond a Szejm ülésén.

© A kairói Al Ahram közölte, hogy az Egyesült Arab Köztársaság Állambiztonsági Szervei összeesküvést lepleztek le, amelynek az volt a célja, hogy visszahelyezzék korábbi tisztségébe Amer marsallt, az EAK fegyveres erőinek volt helyettes főparancsnokát. Amer marsallt házi őrizetbe vették, több tucat magasrangú tisztet, köztük a volt hadügyminiszert, letartóztattak.

© A szocialista országok képviselői Belgrádban tanácskoztak az arab országok gazdasági megsegítésének kérdéséről. A konzultatív jellegű tanácskozás célja a gazdasági segélynyújtás módszere, valamint a gazdasági kapcsolatok egyensúlyának helyreállítása.

© Görögországban számos személyt tartóztattak le és azzal vádolják őket, hogy az ország gazdasági nehézségeiről terjesztettek híreket. Valamenynyiüket katonai bíróság elé állítják. Az athéni katonai bíróság zárt ülésen halálra ítélte Nikolasz Georgiasz görög állampolgárt. A brit zeneszerzők szakszervezeti szövetsége komoly aggodalmát fejezte ki Mikisz Teodorakisz görög hazafi sorsa miatt.

© Jeruzsálemi jelentések szerint Izrael gyorsan fejleszti hadiiparát. A jövőben Izrael a nehéz fegyverekhez is gyárt alkatrészeket.

© A CTK jelentése szerint Angola portugál gyarmaton és Rhodesiában újabb fehér zsoldos csoportok alakulnak, hogy betörjenek Kongóba. A zsoldosok a Bukavutól 113 km-re északra fekvő Goma városa ellen készülnek támadásra.

Másfél millió dollár

Sz. SZTÁLIN emlékirataiért

A New York Times és a londoni Ewening Standard pénteki számában hírül adja, hogy Szvetlána Sztálin kézhez kapta az emlékirataiért járó másfél millió dolláros összeg egy részét, 73 ezer dollárt.

Még egy érdekes hírt közölt a két újság: kiderült, hogy a szerzői jogot nem amerikai vállalatok vásárolták meg Sztálin leányától, mint ahogyan korábban hírlett, hanem a Luxemburgban székelő Copers Etablisment nevű nemzetközi kiadóvállalat.

Minden jel arra vall, hogy ez a vállalat nagyszerű üzletet kötött, mert már most is 27 kiadóvállalattal folytat tárgyalásokat az emlékirat megjelentetéséről.

Becslések szerint a Copers Etablisment minden befektetett dollárján az év végéig 2,17 dollárt keres, a jövő év végéig pedig már 4,85 dollárt.

De csak a könyvkiadás jövedelmez ennyit. A megfilmesítés jogáról még nem döntöttek, — állítólag négy hollywoodi mammut-vállalat valósággal verseng érte. A filmjogért a luxemburgi vállalat állítólag 2,5 millió dollárt kér majd.

Az emlékiratokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy néhány nyugati újság moszkvai tudósítója a hét elején meginterjúvolta Jurijt, Szvetlána fiát, aki a moszkvai egyetem hallgatója. Juríj az emlékiratok megjelentetésével kapcsolatban kijelentette:

— Édesanyám eljárása abnormális, nélkülöz minden hazafiasságot. Viselkedése mindenképpen elítélendő, s én, noha fia vagyok, úgyszólván semmit sem érzek már iránta.

© A bolgár nép szeptember 9-én ünnepli a monarcho-fasiszta diktatúra feletti győzelem és a szovjet hadsereg által való felszabadítás 23. évfordulóját. Az ipar fejlődése felfelé ívelő utat mutat. Amíg például a villamosenergia-fejlesztésben a háború előtt az ország a harmadik helyen állt a

w * mm m mm jr mm * mm s.jmr jr * M* ifi*

Pillantás a nagyvilágba