Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-09-09 / 36. szám
MEGFONTOLTABBAN Szeptmber eleje új remények, új nekibuzdulások boldog és szorongató ünnepe a gyermekes családokban. A szülők azon fáradoznak, hogy Iskolaköteles gyermekük minél nagyobb örömmel és lelkesedéssel lépje át az új tanév küszöbét. Szinte leírhatatlan az a boldogság amit akkor éreznek a tanulók, amikor kézhez kapják az ingyenesen Juttatott tankönyveket és tanszereket. Otthon aztán vidám leltározás, ismerkedés következik. Mi is van, mire lenne esetleg még szükség? A legtöbb szülő saját „ajándékával" is hozzá szeretne járulni a nap fényéhez, csak éppen azt nem tudja, mi is legyen az. így aztán gyakran megesik, hogy jóhiszemű túlbuzgóságunkban olyasmit vásárolunk, amire vajmi kevés, vagy éppen semmi szükség nem lesz az elkövetkező tanév folyamán. Sokkal okosabban tesszük, ha a gyermeknek szánt összeget nem pazaroljuk el meggondolatlanul, inkább félreteszszük, hiszen később majd világosan kiderül, mi hiányzik még a táskából és a könyvespolcról. Ma már a modern tanítási folyamat szinte elképzelhetetlen az egyes sajtótermékek egyre gyakoribb igénybevétele nélkül. Mindenekelőtt a gyermeklapok és könyvkiadványok játszanak az oktatásban fokozódó szerepet. Nincs talán egyetlen olyan iskolánk sem, ahol a tanulók Zöme ne járatná a Kis Építőt, a Pionírok Lapját, az Oj Ifjúságot vagy valamely más, a gyermekek életkorához és érdeklődési köréhez közelálló lapot. Sajnos, a felnőttek még nem minden esetben látják ennek a jelentőségét. A tanulmányi eredményeket vizsgálva gyakran jutunk olyan megállapításokra, hogy a gyengébb előmenetelő gyermekek kevesebbet, vagy egyáltalán nem olvasnak. Egyszerűen nem fejlődött ki bennük az olvasás igénye. Pedig enélkül az állandó érdeklődés és önművelés nélkül még a legtehetségesebb, a kiváló képességű tanulók is legfeljebb közepes eredményeket érhetnek el. És ha már az olvasás fontosságánál tartunk, ejtsünk néhány szót a kötelező vagy házi olvasmányok beszerzé, .-----------------------------------------------------------------------------------------------< ; Összefüggések a nikotin és j i a haivaszületések száma között i fiúgyermeket és 52,8 százaléka leánygyermeket. Bernhard professzor rámutatott arra, hogy a dohányzó asszonyoknál gyakoribb a koraszülés, és nagyobb a halva született csecsemők száma, mint a nem dohányzóknál. Azt is kimutatta, hogy a nikotin az anyatejbe is bejut. Két másik kutató, Halten és Lepp pedig arra a megállapításra jutott, hogy a dohányfüstös levegő a csecsemők halálát okozhatja. Egyébként nem csupán a koraszülési arány nagyobb a dohányzó asszonyoknál, hanem a csecsemők átlagos születési súlya 229 grammal kisebb a normálisnál. Különös módon mindeddig nem sikerült kideríteni, mi a magyarázata annak, hogy a naponta 30 cigarettánál többet szívó asszonyokra ez az utóbbi negatív észrevétel nem vonatkozik. Bernhard profeszszor szerint ennek az a magyarázata, hogy az ilyen szenvedélyes dohányosok vagy egyáltalán nem szülnek, vagy pedig a magzat már az anyaméhben annyira megedződik, hogy a sok cigaretta nem okoz koraszülést, és a csecsemő súlya sem lesz alacsonyabb a normálisnál. Bernhard professzor szerint nem elég, ha a gyermeket váró asszony csak a terhesség vagy a fogamzás' idején tartózkodik a dohányzástól. A káros következményeket csakis úgy lehet elkerülni, ha a leendő anya egyáltalán nem dohányzik. Míg ugyanis az alkohol és a kávé csak nagyobb mennyiségben veszélyes, a nikotin mérgező hatása már egyetlen cigaretta után is jelentkezik. sének fontosságáról is. jó lenne, ha a szülők már a tanév elején megismerkednének a házi olvasmányok jegyzékével. Ezt a tanulók rendszerint már az első órákon megkapják. Néhány könyvről van sző csupán, de ezek annál fontosabbak, mivel a tanév irodalmi oktatása anyagának színejavát képezik. Ezért rendkívül hasznos volna, ha a szülők a szóban forgó műveket beszereznék. Ezek akár alapjait is képezhetnék a tanuló magán-könyvtárának. Az a tanuló, akinek nem kell arra várakoznia, mikor jut el hozzá a kötelező olvasmányok egy-egy példánya, valóban akkor olvashat, amikor kedve van az olvasásra. Nincs szigorú határidőhöz kötve, a könyvet bármikor kézbe veheti és átlapozhatja, vagy akár újraolvashatja. De van a házi olvasmányok megvásárlásának egyéb, talán az eddig elmondottaknál is nagyobb előnye: a művet a szülő, akár gyermekét megelőzve elolvashatja. A könyv ismeretének birtokában aztán lehetősége nyílik arra, hogy gyermekével elbeszélgessen a mű tartalmáról, s ezáltal a tanuló figyelmét a jobb, a tökéletesebb megértés felé irányítsa. Ha így közeledünk gyermekünk problémáihoz, bizonyára más területeken is közelebb enged minket majd magához, őszintébb és elmélyültebb lesz gyermek és szülő kapcsolata. A szülők így közelebbről megismerve gyermekük értelmi színvonalát, erkölcsi arculatát és érdeklődési körét, saját olvasottságuk alapján egyéb művekre is felhívhatják a tanuló figyelmét, ezáltal is szélesítve annak látóhatárát. így aztán fokozatosan tágulhat az az érintkezési felület, melyen felnőtt és gyermek hasznosan találkozhat. Gazdálkodjunk hát a szeptemberi lelkesedésben fölösleges toll, körző, díszes füzet és egyéb hasonló dolgokra szánt összeggel körültekintőbben, megfontoltabban, s biztosak lehetünk abban, hogy a betűért kiadott pénz felbecsülhetetlenül magas kamattal térül majd meg. Sz. S. Gyakorlati tanácsok A kárpitozott bútort a rendszeres porszívás mellett időnként ki is kell porolni. Hogy ne szálljon a por, a bútorra ecetes vízbe mártott, jól kicsavart ruhát terítünk, és ezen keresztül poroljunk. ★ Gyakran előfordul, hogy a férfinadrágok lecsúsznak a fogasról. Elkerülhetjük a bosszúságot, ha a fogas nadrágtartó részére egy szivacscsíkot ragasztunk. ★ Megtörténik, hogy vasalás közben halványsárga folt keletkezik a vasalt holmin. Nem kell még egyszer kimosni, csak a sárga részt friss hagymalével bedörzsölni. A folt azonnal eltűnik. ★ Bőrövbe lyukat felmelegített kötőtűvel szúrjunk. Így a lyuk széle nem foszlik ki. ★ Fába könnyebben üthetjük be a szöget, ha előzőleg beszappanoztuk. Keményfát ajánlatos előre kifúrni.-¥■ Ha gyapjúholmit gyorsan akarunk vasalni és nincs bespriccelve, csavarjuk forró vízzel benedvesített és jól kicsavart törülközőbe. A televízió — a családnak szórakoztatója, nevelője, hasznos segítőtársa, s amellett szép bútor-darab Is. Foto: J. Teslík A KÁVÉ LEGENDÁJA A forró, illatos fekete kedvelt ital ma már vidéken éppúgy, mint a városokban. Hódítása már csaknem teljes, pedig a krónika szerint csak fél évezrede issza az ember. Az egykori vad cserjét ma már persze hatalmas ültetvényeken termesztik, és évente mindenkire — a csecsemőktől az aggastyánokig — másfél kiló szemes kávé jut. Ki, mikor és hol ivott először kávét? Pontosan nem tudjuk. Egyes kutatók szerint Afrikában, az etíópiai Kaffa tartomány az őshazája. Nevét valószínű ettől a tartománytól kapta, hiszen minden nyelven hasonló hangzású a kávé és a vidék, Kaffa neve. Egy pásztor fedezte fel a világ e kedvelt csemegéjét. Észrevette, hogy amikor juhai a furcsa vadcserje bogyóit legelik, akkor nem alszanak, éjjel is frissen legelnek. Kíváncsiságból ő is megkóstolta a bogyókat és érezte, hogy elmúlik a fáradsága. Ez a névtelen pásztor mesélte el aztán a tapasztalatát minden ismerősének. Így terjedt el a kávé híre és élvezete. Mások szerint két mohamedán dervist illet a felfedezés dicsősége. Omár és Abu Hasszán zarándokútjukon éhségüket és szomjukat kívánták csilla^ pítani a vadcserje bogyóival és nagy meglepetésükre elmúlt a fáradságuk is. Ezek a legendák. Az azonban biztos, hogy 1511-ben a mekkai Kahar A kulcs meg a karikája KEREK ERDŐ Erdő, erdő, kerek erdő, csupa írnyék, csupa fény, mocorog a gyenge szellő sűrű lombok rejtekén. Szól a kakukk hajnal óta, rigómadár ftttyörész, rózsa a nap, sárga rózsa, hull a szirma, hull a méz. Erdő, erdő, kerek erdő, tündérek hús sátora, arany ágon arany csengő: szeder, csipke, áfonya. De jó is a tölgyek alatt sétálgatni nyáron át, hallgatni a patak dalát, lombsusogást, muzsikát. Dénes György Kedves Gyerekek! A Szabad Földműves 35. számában megjelent kis-keresztrejtvény helyes megfejtése: Bulgária. Könyvjutalomban részesül: Banyák Mária, Zselíz, Sládkoviő utca 34., és Kalmár Tibor, Nagymegyer, 1260 hsz. bej már tűzzel-vassal üldözte a kávé termelőit és fogyasztóit —, de hiába. Alig több, mint húsz év múlva II. Szulejmán szultán (aki 1541-ben csellel elfoglalta Budát), engedve a már igen elterjedt szokásnak, „.. .a kávé ivását az egész Ozmánli Türk Birodalom minden hódoltatott országára megengedi.“ A kávé ezután már gyorsabban, eredményesebben és maradandóbban hódított, mint a hatalmas janicsárseregek. Velencei kereskedők hoznak először nagy mennyiséget Isztambulból, s így Európában az olaszok váltak a kávé első rendszeres fogyasztóivá. Magyarországon a törökök mutatják be a „fekete levest“, ahogy Tinódi Lantos Sebestyén írja Török Bálint elfogatásáról szóló művében. Később az erdélyi fejedelmek udvarában rendszeresen isszák a kávét, majd Franciaország hódol be az aromás italnak. A vadcserjék termése már nem elégíti ki a növekvő keresletet: a hollandok meghonosítják Indonéziában, Afrikában és gyorsan terjed, majd francia közvetítéssel eljut Közép- és Dél-Amerikába. Ma Brazíliában gondozzák a legtöbb kávécserjét, amelyek 25 éven át is adnak termést. Az 5—6 méter magas cserjék hófehér virága kábítóan erős illatú. Érdekes, hogy a múlt század végén Brazília még idegen márkák nevén árulta kávéját, ma azonban már fordított a helyzet. A Santos, a Rio, a Mole, a Douro világhírű kávéféle, s mind a négy a brazíliai Santos város kikötőjében „születik“, szakemberek titokzatos munkája nyomán. A különböző kávéfajták arányos keverésével állítják elő ezeket a márkákat, amelyek közül a Santos kedvelt, a Rió-t pedig például a németek szeretik. A kávé nem ártalmas az egészségre, persze, csak akkor nem, ha mérsékelten fogyasztjuk. Ize, illata és frissítő ereje nem véletlenül tette népszerűvé. Fogyasszuk egészséggell Filyó Mihály □□□□□□□DŰOODDDDűnanöDCIDD RECEPT Milánói karfiol. Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 dl tejfel, 2 kockacukor, 5 dkg vaj, 3 tojás, 3 dkg sajt, 3 dkg morzsa, 3 dkg zsír, só, törött bors és reszelt sajt. A karfiolt kissé sós és cukrozott vízben megfőzzük és lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, s a karfiolt ráhelyezzük, és leöntjük 3 tojás sárgája és 3 deci tej keverékével. 3 dekányi sajtot, kis sót és törött borsot teszünk rá. A zsírban megpirított morzsát a tetejére szórjuk, 10 percre meleg sütőbe rakjuk, majd a maradék kétdekányl reszelt sajttal meghintve tálaljuk. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1967. szeptember 9. J Az a megállapítás, hogy a do| hányzó nők többnyire leánygyer" meket szülnek, első hallásra ab- I szurdumnak tűnik, hiszen köztudo-: I mású, hogy a születendő gyermek ^ nemét az apa genetikus adottsá- I gai határozzák meg. Nem légből ^ kapott dolog azonban az amerikai I és német orvosok kutatómunkájá> nak eredménye. Az Egyesült Álla| mokban a Nemzetfejlődési Hivatal N szakértői csoportja, Németország| ban pedig az időközben elhúnyt S Dr. Paul Bernhard müncheni nők gyógyász foglalkozott behatóan a ^ kérdéssel. Bernhard professzor |j több mint harminc éven át figyelte J páciensein a dohányzás által kiválk tott reakciókat. Klinikáján minden ' beteglapon pontosan feltüntették ^ az összes erre vonatkozó adatokat. s Vizsgálataiból a következők olk vashatók ki: a szövetségi statisztiv kai hivatal 1964-ben kimutatta, k hogy az elmúlt tíz évben az újszü' lőttek 51,52 százaléka fiú, 48,84 | százaléka pedig leánygyermek volt. ' Bernhard professzor nem dohányzó I asszonyokra vonatkozó elemzése * ugyanezekhez a számokhoz veze! tett. Klinikáján 630 asszony közül I 323 (51,3 %) szült fiúgyermeket I és 307 (48,8 °/o) leánygyermeket. I A dohányzóknál ez az arány fordí' tott volt: 551 páciens közül 272- \ nek (49,3 °/o) lett fia és 297-nek J (50,7 %) leánya. J Zabriskie és Frazier amerikai I kutatók, továbbá a francia Herriot I is végeztek ilyen vizsgálatokat, és 5 hasonló eredményeket kaptak. A ' legmesszetűnőbb különbséget Fra- S zler észlelte: az általa ellenőrzött | dohányzó nők 47,7 százaléka szült A vízszintes „A“ sorban egy nagy afrikai tó nevét rejtettük el. 'FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Színes. 2. A férje. 3. Bellini oprája. 4. Növény. 5. Balatoni üdülőhely. 6. Itt készül az újság. 7. Női név. 8. Állam Távol- Keleten. 9. Gríz névelővel. Helyes megfejtés esetén a függőleges sorok mind „a“ betűvel végződnek. Beküldendő a vízszintes „A“ sor megfejtése. (pr) .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. .♦. A A A A A A A pott is már szegény — állapította meg sajnálkozással, s még aznap újat csináltatott helyébe. A kulcsot pedig karikástól a szemétbe dobta, egyikükre sem volt tovább szüksége. Szenk Sándor Egyszer a kulcs így szólt a karikához: — Hiába csillogsz olyan fényesen, mégis én vagyok a szükségesebb. Téged csak azért tart a gazdánk, hogy vigyázz rám, nehogy valahol elveszszek. — Ugyan, ugyan — ingatta kerek fejecskéjét a karika —, mit kezdene veled a gazdánk nélkülem? Mindenki tudja, hogy a kulcsnak a karika a dísze. — A lakatoshoz is velem sietett, mikor az egyik fogacskám elhajlott. Nélkülem soha be nem jutnátok a lakásba. Acsoroghatnátok az ajtó előtt, amíg meg nem kegyelmeznék nektek. — Ne fecsegjetek itt mindenféle butaságot össze — nyikkantott közbe váratlanul a zár —, semmit sem érnétek nélkülem. — Hallottad? — szólalt meg Ismét a kulcs nagy kevélyen. — Ha akarom kinyitom, ha akarom, becsukom — forgott a zárban sebesen —, s még neki áll feljebb. — Ejnye, hogy nyikorog ez a zár — mondta a kulcs gazdája. — Ko-
