Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-26 / 34. szám
Gazdag idény ígérkezik A nyitrai JNB tanácsa a napokban beszámolt a járás erdő- és vadgazdaságának helyzetéről. A beszámoló kapcsán nyitrai munkatársunk felkereste az ottani JNB mező-, erdő- és vízgazdasági főosztályának dolgozóját, FrantiSek Cermanec mérnököt, aki a járás erdő- és vadgazdálkodásának ügyeit intézi. — Milyen feladatok várnak az Állami Erdőségekre a nyitrai járásban? — kérdezte munkatársunk. — A feladatok valóban széleskörűek és sokoldalúak: erdősítés 275 hektárnyi területen, erdei növényzet gondozása 523 hektáron, fásítást megelőző talajelőkészítés 56 hektáron, sarjúerdő nyesése 834 hektáron, növényzet-begyűjtés 2670 hektáron, továbbá 76 320 m3 fa kitermelése, az erdőkön kívül 8000 darab gyorsannövő faféleség kiültetése és 4 450 000 db erdei kultúra termesztésének biztosítása. Feladataink teljesítése nem sikerült a legrosszabbul az első félév alatt, sem a kopárságok felszámolása erdeinkben. Amíg a hőkák, tisztások és kopárságok 1961-ben még 694 hektárt vontak el a járás erdeitől, addig idén 139 hektárra csökkent a be nem fásított összterület. 1970-ig már csak a tervszerű fadöntés folytán keletkező Irtványok maradnak parlagon. — Milyen további közérdekű tevékenységet folytatnak erdészeink? — A tulajdonképpeni erdőgazdasági feladatokon kívül az Állami Erdőségek dolgozói azokat a területeket is befásítják, amelyeket a felettes hatóságok mint mezőgazdaságilag nem jövedelmező földet erre a célra rendelkezésünkre bocsátottak. 1961 elejétől 1966 végéig 15 térségben bocsátottak 455 hektár kiterjedésben ilyen földet az Állami Erdőségek rendelkezésére. Az akció eddig sikeresnek mondható, mert erdőgazdaságaink a ferület kétharmadát máris erdősítették gyorsannövő faféleségekkel annak Mlenére, hogy a fásítást a lehető legkedvezőtlenebb körülmények között kellett elvégezniük. A gyorsannövö faféleségek ültetése az erdőkörzeteken kívül eső vidékeken is hivatott a faféleségek nyersanyag-alapját gazdagítani. Nyitra környékén eddig például több mint 400 000 nemesített nyárfát ültettek ki. Ezek közül azonban sok csemete, főleg soros ültetésben az első években jelentékeny károkat szenvedett, sőt teljesen el is pusztult. Ezért az utóbbi években áttértünk a térségi ültetésre, amelynek során 8—10 ezer csemete ültetését tervezzük évente. Járási viszonylatban elengedhetetlen, hogy valamennyi már létező és újjátelepített gyorsannövő faféleségről pontos áttekintést nyerjünk, nyilvántartást vezessünk és az erdőüzemek által leltározást, valamint reális távlati terveket készíttessünk. Minden ilyen munkálatot a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal, á földművesszövetkezetekkel. az állami gazdaságokkal és az erdőüzemekkel karöltve kell elvégeznünk, hogy a jövőben az akciók folyamán ne kerüljön sor újabb elemi csapásokra és az azokkal járó károsodásokra. , — Milyen a helyzet a nem állami erdők kezelése terén? — Járásunkban a nem állami erdők összkitérjedése 1270 hektár. Ennek túlnyomó részét, vagyis 1148 hektárnyi erdőt társuláson alapuló EFSZ-ek kezelik. Ámde annak ellenére, hogy az erdővédelmi törvény értelmében az állami erdőüzemek ellenőrzése alatt kötelesek gazdálkodni, mégsem fejtenek ki kellő gondoskodást az erdei növényzet védelmére, amit annak nem kielégítő színvonala bizonyít a legjobban. — És milyen kötelességek hárulnak a JNB-ra a vadgazdálkodás vonatkozásában? — A haszonvad aránylag jó áttelelése után 16 000 nyúl, 1300 fácán, 199 őzvad, 97 szarvas-vad, 4 dámszarvas és 3 muflon lelövését vettük tervbe. Az érvényes előírások szerint a foKom lószüret Galántán Nem tévedés, Galántán szüretelik a komlót, az állami gazdaság három hektáros parcelláján. Nyugat-Szlovákiában nagyon elenyésző a komlóültetvény, bár. amint néhány évvel ezelőtt a szakemberek megállapították, Galánta és környéke alkalmas termesztésére. Akkoriban tervek is készültek a komlótermesztés kiszélesítésére, ám a kivitelezés elakadt valahol. Pedig az egyre épülő sörgyárak és méginkább a sörfogyasztás gyors növekedése szinte szükségszerűvé teszi a termelés növelését, elsősorban természetesen a hagyományos komlósterületeken, majd mindazon vidéken, ahol a talaj és éghajlati viszonyok kedvezőek termesztésére. Erre vonatkozólag Beiányi józsef elvtárs az állami gazdaság galántai üzemrészlegének vezetője megjegyzi, hogy bár kifizetődik a komló termesztése, mégsem érdemes ily kicsiben foglalkozni vele, mert a főnövények mellett mellékágnak tekintik. Ugyanis művelése a kertészeti csoporthoz tartozik, s érthető, hogy Karas Ján, a kertészet vezetője a 18,5 hektár szőlőre fekteti a súlyt, és nem a komlóra. Hiszen hektáronként 80 mázsa szőlőtermést vár. Mindamellett a komló is megadja hektáronként a hat mázsát (száraz állapotban), s ennek árát tekintve szintén kijönnek termesztésével. A komlóterület növelése mellett szól az a tény Is, hogy az állami gazdaság 20 hektáros kapacitású komlószárítóval rendelkezik, mely másra nem alkalmazható. így az épület, s annak berendezése az év nagyobbik hányadában parlagon hever, annak ellenére, hogy a nyitrai járásban gazdálkodó lopasovi szövetkezet mintegy 9 hektárnyi komlótermásét szintén Galántán szárítja. Hogy bővül-e a komlóterület, avagy sem, az a jövő titka. Egy biztos, a tökéletesített irányítás keretében a beruházás, az állami gazdaságot terheli, így az illetékes szakemberek nagyon meggondolják, mibe fektetik pénzüket. Minden esetre, ha nemzetgazdaságunk érdeke megköveteli, nem ártana, ha Galántán és környékén bővítenék a komló termesztését, mert ilyenkor, szüret idején kitöltené azt a mezőgazdasági holt idényt, amely az aratás és az őszi munkák közöt bekövetkezik. — sá— A GALÁNTAI KQMLÚ (Foto: nk) golyvadászat továbbra is tilos, más- tf részt viszont dúvadra szabad lőni és azt nem kell tervezni. — Hogyan biztosították a vadállomány téli gondozását? — Az elmúlt téli idényben vadásztársaságaink általában jól gondoskodtak a vadállomány takarmányozásáról. Idén már a tenyészidő alatt bevezettük a gyakori ellenőrző körutakat a vadászterületeken, hogy elejét vegyük a kártékonyok garázdálkodásának. Ennek eredményeképpen máris feltűnt a rókák rendkívüli elszaporodása. Pusztításukra vadásztársaságaink hatékony intézkedéseket foganatosítottak. A tavalyi évhez hasonlóan idén is a jól bevált módszert alkalmazták. A nyitrai „Bioveta“ dolgozóinak kezdeményezésére mérgezett tojásokat helyeznek el a revírben, amelyek a róka kedvenc csemegéjét képezik. A méreggel fertőzött tojásokat maga a Bioveta bocsátja áruba. A tollas jószág állományának növelése érdekében eddig összesen 400 darab élő fácánt telepítettek a megritkult körzetekbe olyképpen, hogy előnyben részesítették az összefüggő fácánelőfordulási revíreket. Marián Takáő A 66. Mezőgazdasági Kiállítás Budapesten Magyarországon már csak agrárjellege miatt Is régi hagyományai vannak a mezőgazdasági kiállításoknak. Ezért van, hogy az idei már a hatvanhatodik a sorban. A legutóbbi három esztendővel ezelőtt volt. Az idei augusztus 25-én kezdődik és szeptember 17-ig tart, és általában reggel 9-től este 9-ig lesz nyitva. A kiállítási csarnokok este 7-ig, az állattartás bemutatói pedig délután 5 óráig tekinthetők meg. Az ünnepélyes megnyitót augusztus 25-én reggel 9 órakor tartják, ugyanezen a napon délután 2-kor nyitják meg a közönség számára a kiállítás kapuit. E legfontosabb tudnivalókon kívül meg kell még említeni, hogy a kiállítás 33 hektáron terül el, a bemutató épületek száma 165, területük 49 000 m2, az állattartási épületeké pedig 15 000 m2. Lesz zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési, dísznövénytermesztési és faiskolai, valamint növénytermesztési bemutató. 165 állami gazdaság, 401 termelőszövetkezet és 34 egyéni kiállító mutatja be legszebb termékeit. Nem hiányzik a kiállításról a Magyarországon egyre nagyobb szerepet játszó élelmiszeripar sem, amely a gépeken kívül konzerváruival, dohány- és cukrászipart készítményeivel és a fejlődő takarmányipar cikkeivel jelentkezik. Kiállít a felsoroltakon kívül az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, valamint a SZÖVOSZ és az OKISZ is. A külföldi kiállítók Az idei mezőgazdasági kiállításon több külföldi kiállító vesz részt, mint az előzőn. Kiállítási tárgyaik nagyrészt máris megérkeztek. A baráti országok közül Bulgária, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Jugoszlávia, valamint lengyel és NDK-beli cégek kiállítói jelentek meg. Ezenkívül kilenc tőkés országból 73 cég több mint 10 000 négyzetméteren mutatja be mezőgazdasági gépeit, cikkeit. Az egyik külkereskedelmi vállalat egy- és kétszobás faházakkal szerepel, a nyugatnémet Lohman cég alumíniumból készült baromfi-istállókat állított föl. Csehszlovákia kiállítási anyagából különös érdeklődésre tart számot Magyarországon az állattenyésztés kemizálásának anyaga, amelyek közé tartozik a korai borjúnevelés az elögyomor gyorsított fejlődése, a szarvasmarha bendője bioszintézisőnek kihasználása, a fejőstehén takarmányozása, a speciális takarmánykeverékek ismertetése stb. Ugyanígy érdeklődésre tart számot a MOTOKOV cég által kiállított mezőgazdasági gép- és eszközállomány. Szórakoztató műsorok Nem lenne teljes a kiállítás, ha nem történnék gondoskodás a látogatók tanulása mellett szórakoztatásukról, jó ellátásukról is. Elkészült már a végleges program, amelyben egyaránt szerepelnek a Vidám Színpad művészei, akik naponta háromszor adnak kabaré műsort. Lesz mezőgazdasági Ki mit tud?-verseny, több népzenekar játszik, rendeznek magyarnóta estet, csikós- és gulyásbált. Nagyszabású lovasbemutatókat is tartanak, amelyeknek mezőgazdasági kiállításainkon már hagyományai vannak, azonkívül 14 ország részvételével nemzetközi lóversenyen mutatják be a legjobbak tudásukat. A vendéglátóipar is alaposan felkészült. A különböző birkaétel különlegességeken és speciális magyar pörkölteken kívül a vendégek halászvacsorákon vehetnek részt, ahol a legkülönbözőbb halételek között válogathatnak. Kustinaaky Endre CSŐSZÖK ÉS TOLVAJOK Életemben először akkor fogott el úgy istentgazában a keserűség, amikor a csősz behajtotta a községháza udvarára tilosba tévedt libáimat. Könnyeimet nyeldesve bandukoltam haza a tarlóról, boszszú, dac, félelem kavargóit bennem, legszívesebben világnak mentem volna szégyenemben. Etel néni,. áldott lelkű szomszédasszonyunk, csak Összecsapta a kezét, amint ostoromat lógatva tétován megálltam az udvar közepén — libák nélkül. Szegénynek három koronáért kellett kiváltania darabját, de nem szidott meg, mert hát annyira el voltam szerencsétlenedve. Nem is fordult elő többször, hogy tilosba mentek a libáim, ellenben a csősztől nagyon tartottam. Rejtélyes, kifürkészhetetlen, vassziqorü, kegyetlen emberré vált képzeletemben, a kukoricások szélében váratlanul fel-fel bukkanó alakja, sunyi képű kutyája megdermesztette bennem a vért. Gergely Józsi bácsi aprókat somolyog a bajsza alatt amíg egyetlen csősz-élményemet mesélem neki, töltöget a jófajta kisüstiből, rárá bólint szavaimra. — Tetszik tudni, az úgy van, hogy nehéz kenyér a csőszködés. Egyszer is felakasztottak egy csőszt a szomszédos szetei határban. Még valamikor negyvenben történt... Hajaj, de sok haragot kell felszedni, mert tudja, nagy baj ám, ha megfog valakit az ember. A csősz a hibás... — Megfog, megfog!... Mi történik ha egy kis ezt-azt elvisz valaki — szól közbe évődve az aszszony. Józsi bácsi szemöldöke hirtelen szigorú ráncba fut össze, megemeli a hangját, hogy még a békén heverésző Bodri kutya is felkapja a fejét. — Te ahhoz nem értesz... És ha mindenki vinne „egy kis ezt-azt"? És ha százan 'vinnének? Meg ha nemcsak „egy kis ezt-azt" vinnének? ... Akkor mi maradna a deméndi határban? Igen ám, csakhogy a csősz felesége nem hagyja magát, rádupláz. — Meg aztán minden ember segít az asszonynak. Nekem ki segít a kapálásban? Mikor mindig a határt járod! Igaz, a menyecskéknek odakinn szívesen feladogatod a kosarat... Józsi bácsi plslant felém egy hosszút, most már tudja, hogy az asszony piszkálós kedvében van, inkább csak ugratja, nem is kötődik tovább. — Jól van, jól.. a vendégünket biztosan más is érdekli — vet véget a kis családi vitának s komolyra fordítja a szót. — Tervezgettem én már, hogy felhagyok a csőszködéssel... tudja, hogy vanl Hatvannyolc éves vagyok, bizony elszálltak az évek. Most kezdjek máshoz? No, de azért igyunk is ... Nagyobb baj, hogy elvették a fegyvert. Hogy azt mondják, mert nem vagyok vadász. Hát az nem, se vadász, se halász, csősz lennék én, de puska nélkül? ... Pedig meg is fizetném a tagsági díjat, meg én, csak ne kéne vadászvizsgát tenni. .. Nem vadásztam én az életemben soha! És persze éjjel nem sokra megy az ember bottal meg villanylámpával. Egyszer is megtörtént, hogy három tolvajt rajtakaptam az erdőn, fát vágtak, éjjel. Aztán két hatalmas kutya is volt velük, rám is uszították. Rájuk szólok én: kik vagytok?! Azt mondják: „gyere csak ide, megtudhatod, de megfaragunk téged is...“ Mit tehettem, visszaballagtam a faluba jelenteni mi történik az erdőd. De mire én beérteml... Hol voltak már azokI Bezzeg ha van puskám, hát szépen bekísérem őket... Hát igen, a puska, az puska. Józsi bácsinak bizony igaza van, nanagyobb a puskás csősz tekintélye. — ... mert amíg volt fegyverem meg-megugrasztottam a tilosba té: védőkét. Egyszer meg szekérrel jöttek gabonát lopni. Elbújtam a kukoricásban, kihallgattam mit beszélnek. Az egyik, az félt. Azt mondja: „Te, olyan rossz érzésem van, mi lesz ha elcsíp a csősz." A másik nyugtatta: „Mit félsz, elintézzük! ...“ Erre én aztán kettőt a levegőbe durrantottam. Bezzeg szedték az irhájukat. Józsi bácsi felesége mosolyogva hallgatja a történeteket, csóválgatja a fejét: „ .. .ezek az emberek?!" Felhajtunk még egy kupicával, Józsi bácsi az órára pillant, feláll. Bodri nyugtalanul sürgölődik a lába körül, szeme két égő kérdőjel: vajon elvisz magával a gazdám, vagy otthon kell maradnom? Bizony otthon, mert Józsi bácsi csak este szokta magával vinni, így nappal szeret elbttangolni, nagyon szeles, „oszt csak zavarja a vadat.. Puskás Barna bácsinak, a valamikori szátori csősznek híre van a környéken. Negyvenöt esztendeig volt „kerüllö", s bizony e majdnem fél század alatt rossz idő járt a tolvajokra. Akik ismerik Barna bácsit váltig hajtogatják, hogy őt szinte lehetetlen volt meglopni. — Volt nekem egy olyan kutyám, hogy az erdőkerülő tíz méter fát Ígért érte. Dehogy adtam. — Kanalazgatjuk a finom gömöri babsűrűt, kiszól a nászasszonynak — Rózsa, kenyeret! Szigorúan érces hangja, széles mozdulatai szinte betöltik a kis szobát. — Egy Csapaj nevezetűvel de sok bajom volt. Mert azt be kell ismerni, hogy ez nagyon tudott lopni. Ravasz volt, mint a róka, pedig 6 is paraszt volt, idevaló, falubéli. Egyszer meg is vertem, de csak azért, mert villát fogott rám, amikor rajtakaptam. Olyan volt ez, hogy amikor érte jött a csendőr halottnak tetette magát, még az állát is felköttette a feleségével. Elég az hozzá, hogy ez a Csapaj lopta a zabot és valahogy rá kellett bizonyítani, mert azt biztosan tudtam, hogy lopja. Na én aztán túljártam az eszén. Vettem annyi fáradságot, hogy megszámoltam hány kéve zab volt az 0 földjein. A többi már könnyen ment, mert arra a nyakamat mertem volna tenni, hogy többet hord be. Ügy is volt. Furfang kell ehhez a mesterséghez!, annyi bizonyos, és Barna bácsi ennek nem volt htján. Az ő idejében még betyárok is jártak ezen a vidéken, a Fülep meg a Fülkő, gyakoriak voltak a lólopások, de még gyilkosság ts történt. Az öreg csősz emlékezetében még elevenen élnek a régi történetek, szinte tűzbe jön, amint kitér egyegy epizódusra. — Mert, megkövetem, a csősznek a fenekén is kell, hogy legyen szeme, és azt meg éppen senkinek sem szabad tudnia mikor merre jár. A jó kerülő az olyan, hogy mindent ismer a határban. Mindent. A földeket, embereket. Csak őt nem ismeri senki, csak róla nem tudni, mikor alszik, merre jár. Az igazi csősz ilyen. Rejtélyes, kifürkészhetetlen, vasszigorú, mint az elején említettük. De azt, hogy kegyetlen most vissza kell vonni. Embernyi emberi A rend, a becsület őre! BALOGH P. IMRE
