Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)
1967-08-12 / 32. szám
III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. AUGUSZTUS A KISÁLLATTENYÉSZTŰ NAGYÜZEMEK FIGYELMÉBE: Használjuk ki a nagyjelentőségű állami támogatást! Mezőgazdaságunk tervszerű Irányításának ökonómiai rendszere számos újdonsággal lepte meg a termelőket. Ilyen például az alapeszközök fejlesztésére szolgáló állami célszubvenciók juttatása, melyre azok az üzemek vagy üzemközi vállalkozások tarthatnak igényt, melyek a népgazdasági érdekeknek is megfelelő irányban akarják szakosítani termelésüket. Mostanában országszerte a legtöbb vita az üzemközi alapokon szervezett több tízezer tojót és vízi baromfit tartó nagytenyészetek létesítése körül folyik, mégpedig abból a szempontból, mert a nagybani termelés — megfelelő szakkáder-gárda közreműködésével — ökonómiai szempontból a termelők s a népgazdaság érdekeinek megfelelően előnyösebb, mint egy két ezres baromficsoportokban. A mezőgazdasági üzemeket járva különféle véleménnyel találkozhattam a kaparó-tojóbaromfi tartása és kifizetődésével kapcsolatosan. A gazdaságok nagy részében kényszerként veszik a tojástermelést, másutt pedig, mint például Búcson, Fegyverneken, Tornaiján, Ipolyságon, Ipolynyéken, a Fülekl Állami Gazdaságban, Alsószecsén és még sok mezőgazdasági üzemben a legrentábilisabb termelési ágnak tartják, s minden lehetőt elkövetnek az ökonómiai hasznosság elérésére. A gazdaságok jelentős részének vonakodása oda vezet, hogy egyes körzetekben, mint például a nyitral járásban, — bár a bodakl farm sokat tesz a tojástermelés érdekében — körülbelül 6 millió darabbal maradnak a népgazdasági megrendelés alatt. így sem most, sem a jövőben nem biztosított a szükségletnek megfelelő mennyiségű tojástermelés. Ezért kívánatos a tojástermelő nagyüzemek, esetleg vállalkozások hálózatának kiépítése, ahol a legkorszerűbb technológiával termelhetnek, s teljesíteni tudják a rájuk háruló feladatokat. Nem a véletlen műve tehát, hogy a Földművelés- és Közélelmezésügyi Minisztérium 1967. május 26-i 17. számú törvénygyűjteménye a nagy befogadóképességű baromfitelepek építését is messzemenőkig támogatja, s esetenként 20—60 százalékos célszubvenciót nyújt azoknak a gazdaságoknak vagy társüzemeknek (egyenként), melyek ilyen létesítmény építésébe kezdenek. Az említett törvénygyűjtemény megjelenése számos gazdaságvezető érdeklődését fölkeltette. Hatására az alsószecsei, a nagyodi, a felsőszecsei s a zsemlén szövetkezetek vezetői a napokban már arról tárgyaltak, hogy nagyon kifizetődne számukra egy szövetkezetközi tojástermelő nagyvállalat építése, mely ugyancsak egy állami célszubvencióval épülő szövetkezetközi lucernalisztgyár függvénye lenne. Ez az elgondolás tehát tágabb teret ölel fel és mondjuk meg őszintén, hogy a lucernaliszt közvetlenül és közvetve biztosítja majd a tojástermelés hasznosságát. Jó jel, hogy az új lehetőségre a tesmagi szövetkezetben is érzékenyen reagáltak, s tervbe vették egy két hektáros víztároló építését, melynek vízkapar “ \ 8. szám A TARTALOMBÓL: • A hibridek tartásának leggyakoribb hibái 0 Eredményes munkát végeznek • Ahol a kaparó- és vízibaromfi milliós hasznot hoz 0 Nemzetközi kisállattenyésztési értekezlet Budapesten 0 Néhány tanács a növendékpulykák tartásához 0 Üléseztek Szlovákia juhtenyésztői 0 Hogyan növelhető a galambok súlya és hústermelése 0 Friss vizet a baromfinak 0 A juhok gyakori betegségei 0 A postagalambok szerelmese V ) citását az olvári patak biztosítja majd. Ez a víztároló ökonómiai szempontból több oldalról nézve Is hasznos lesz. Egyrészt azért, mert vízfelületet nyújt olyan terepen, ahol erre feltétlenül szükség van, másrészt lehetővé teszi a szövetkezetnek tojó-vízibaromfi tartását és keltetését, értékesítését, valamint piacra hizlalását, továbbá a haltenyésztést, s emellett lehetősége nyílik mintegy 100 hektárnyi terület öntözésére is. Látszik, hogy az elgondolásnál figyelembe vet1 ték e létesítmény többoldalú hasznosságát, ezért feltétlenül támogatni kell ezt a kezdeményezést. Megéri a szövetkezetnek? Föltétlenül, mert államunk a kis víztárolók építésénél esetenként 30—70 százalékos célszubvenciót nyújt a beruházónak. jg Az említetteken kívül a kisállattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemekben még számos lehetőség nyílik az állami célszubvenció igénybevételére. Ezért legjobb, ha a gazdaságok vezetői összedugják a fejüket, s meghányják-vetik a dolgot és a népgazdasági érdekeknek figyelembevételével megvizsgálják az otthoni lehetőségeket, s ennek megfelelő módon benyújtják saját javaslataikat, ésszerű beruházások építésére. (—hal—) lliHIÜ
