Szabad Földműves, 1967. július-december (18. évfolyam, 26-52. szám)

1967-08-12 / 32. szám

III. ÉVFOLYAM • A SZABAD FÖLDMŰVES HAVI MELLÉKLETE • 1967. AUGUSZTUS A KISÁLLATTENYÉSZTŰ NAGYÜZEMEK FIGYELMÉBE: Használjuk ki a nagyjelentőségű állami támogatást! Mezőgazdaságunk tervszerű Irányításának ökonómiai rend­szere számos újdonsággal lepte meg a termelőket. Ilyen pél­dául az alapeszközök fejlesz­tésére szolgáló állami célszub­venciók juttatása, melyre azok az üzemek vagy üzemközi vál­lalkozások tarthatnak igényt, melyek a népgazdasági érde­keknek is megfelelő irányban akarják szakosítani termelésü­ket. Mostanában országszerte a legtöbb vita az üzemközi ala­pokon szervezett több tízezer tojót és vízi baromfit tartó nagytenyészetek létesítése kö­rül folyik, mégpedig abból a szempontból, mert a nagybani termelés — megfelelő szak­­káder-gárda közreműködésével — ökonómiai szempontból a termelők s a népgazdaság ér­dekeinek megfelelően előnyö­sebb, mint egy két ezres ba­­romficsoportokban. A mezőgazdasági üzemeket járva különféle véleménnyel ta­lálkozhattam a kaparó-tojóba­­romfi tartása és kifizetődésével kapcsolatosan. A gazdaságok nagy részében kényszerként ve­szik a tojástermelést, másutt pedig, mint például Búcson, Fegyverneken, Tornaiján, Ipoly­ságon, Ipolynyéken, a Fülekl Állami Gazdaságban, Alsósze­­csén és még sok mezőgazdasági üzemben a legrentábilisabb termelési ágnak tartják, s min­den lehetőt elkövetnek az öko­nómiai hasznosság elérésére. A gazdaságok jelentős részé­nek vonakodása oda vezet, hogy egyes körzetekben, mint például a nyitral járásban, — bár a bodakl farm sokat tesz a tojástermelés érdekében — körülbelül 6 millió darabbal maradnak a népgazdasági meg­rendelés alatt. így sem most, sem a jövőben nem biztosított a szükségletnek megfelelő mennyiségű tojástermelés. Ezért kívánatos a tojástermelő nagy­üzemek, esetleg vállalkozások hálózatának kiépítése, ahol a legkorszerűbb technológiával termelhetnek, s teljesíteni tud­ják a rájuk háruló feladatokat. Nem a véletlen műve tehát, hogy a Földművelés- és Köz­élelmezésügyi Minisztérium 1967. május 26-i 17. számú tör­vénygyűjteménye a nagy befo­gadóképességű baromfitelepek építését is messzemenőkig tá­mogatja, s esetenként 20—60 százalékos célszubvenciót nyújt azoknak a gazdaságoknak vagy társüzemeknek (egyenként), melyek ilyen létesítmény épí­tésébe kezdenek. Az említett törvénygyűjte­mény megjelenése számos gaz­daságvezető érdeklődését föl­keltette. Hatására az alsósze­­csei, a nagyodi, a felsőszecsei s a zsemlén szövetkezetek ve­zetői a napokban már arról tárgyaltak, hogy nagyon kifize­tődne számukra egy szövetke­zetközi tojástermelő nagyválla­lat építése, mely ugyancsak egy állami célszubvencióval épülő szövetkezetközi lucerna­­lisztgyár függvénye lenne. Ez az elgondolás tehát tágabb te­ret ölel fel és mondjuk meg őszintén, hogy a lucernaliszt közvetlenül és közvetve bizto­sítja majd a tojástermelés hasz­nosságát. Jó jel, hogy az új lehetőség­re a tesmagi szövetkezetben is érzékenyen reagáltak, s tervbe vették egy két hektáros víztá­roló építését, melynek vízkapa­r “ \ 8. szám A TARTALOMBÓL: • A hibridek tartásának leggyakoribb hibái 0 Eredményes munkát végeznek • Ahol a kaparó- és vízibaromfi milliós hasznot hoz 0 Nemzetközi kisállattenyésztési értekezlet Budapesten 0 Néhány tanács a növendékpulykák tartásához 0 Üléseztek Szlovákia juhtenyésztői 0 Hogyan növelhető a galambok súlya és hústermelése 0 Friss vizet a baromfinak 0 A juhok gyakori betegségei 0 A postagalambok szerelmese V ) citását az olvári patak bizto­sítja majd. Ez a víztároló öko­nómiai szempontból több oldal­ról nézve Is hasznos lesz. Egy­részt azért, mert vízfelületet nyújt olyan terepen, ahol erre feltétlenül szükség van, más­részt lehetővé teszi a szövet­kezetnek tojó-vízibaromfi tar­tását és keltetését, értékesíté­sét, valamint piacra hizlalá­sát, továbbá a haltenyésztést, s emellett lehetősége nyílik mintegy 100 hektárnyi terület öntözésére is. Látszik, hogy az elgondolásnál figyelembe vet1 ték e létesítmény többoldalú hasznosságát, ezért feltétlenül támogatni kell ezt a kezdemé­nyezést. Megéri a szövetkezet­nek? Föltétlenül, mert álla­munk a kis víztárolók építésé­nél esetenként 30—70 százalé­kos célszubvenciót nyújt a be­ruházónak. jg Az említetteken kívül a kis­állattenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemekben még számos lehetőség nyílik az ál­lami célszubvenció igénybevé­telére. Ezért legjobb, ha a gaz­daságok vezetői összedugják a fejüket, s meghányják-vetik a dolgot és a népgazdasági ér­dekeknek figyelembevételével megvizsgálják az otthoni lehe­tőségeket, s ennek megfelelő módon benyújtják saját javas­lataikat, ésszerű beruházások építésére. (—hal—) lliHIÜ

Next

/
Oldalképek
Tartalom